Pesti Napló, 1928. augusztus (79. évfolyam, 173–197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

i „ 1928 ” Utazást J­apló évfolyam 173. szám Ara 16 Hitén Szerda, augusztus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: •ff? bóra .mi * pengő negyedévi* ... 10 pengő Egyen vám árai Budapesten, vidéken és a B­ályaudvarokon . . 16 fillér a nepnapokon .. 20 fillér vasárnap 30 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉet Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL­ Erzsébet körút 18—20. M. TELEFÓN: József 464-18, J. 464—16. Szerkesztőség Bécsbeni L. Kohlmarkt 7. Várjuk a pótrendeletet... Eredmény: a Pótrendelet, amely ki­adatik. De addig is... addig is itt van a rendelet, amelyről csak a mai posthumus ankéten derült ki, hogy milyen egyhangú, milyen oszthatatlan ellenzést és méltatlan­kodást kelt az egész gazdasági életben. Agráriusok és merkantilisták, a nagy­bank képviselői és a kispolgár képvi­selői, iparosok és kereskedők egyforma vehemenciával tiltakoztak a rendelet el­len, amely felforgatása jogrend szerint évszázados hagyományainak, belenyúl az otthonok rendjébe és csendjébe, veszélyez­teti a személyes szabadság garanciáit, anyagi érdekeltségeket konstruál a közeg számára, erkölcsi rangemelésben részesíti a névtelen följelentést, megingatja a véde­lem jogát és szabadságát. Mindezeken fe­lül: pongyola, nemhogy réseket hagy nyitva, de egész játszótereket hagy nyitva, — hihetetlen mennyiségű diszkrecionális j­ogot adományoz és hihetetlenül fontos jo­gokat és közérdekeket másodrendű közegek judiciumára bízza. Ma, az ankét után ez valahogy még sokkal élesebben világítódik meg, mint azelőtt, — nemhogy az derült ki a mai ankéten, hogy a rendelet nem is olyan rossz, hanem az, hogy még sokkal rosszabb. Ma beismerték, hogy igenis, tény­leg vonatkoztatják a jövedéki kihágások büntető szankcióit az egyenes adókra is, igaz, avval a hozzáadással, hogy a gyakor­latban ezeket nem fogják alkalmazni, csu­pán elvileg szerepelnek a rendeletben. De bocsánatot kérünk, ez nem enyhíti, de sú­lyosbítja a helyzetet. Micsoda rendeletszer­kesztés az, amely felvesz intézkedéseket, amelyeket aztán gyakorlatilag nem alkal­maznak. Ugyanez a szellem az, amelyet kellő érdeme szerint bíráltak meg az OFB-javaslat egyes szakaszainál is, amelyeket szintén azzal védelmeztek, hogy igaz ugyan, hogy ez vagy az benne van a javas­latban, de nem fognak vele élni. Valóban úgy van, mint ahogy a felsőházi vita egyik szpnoka­ mondta, hogy minden miniszter csak saját hivatalkodásáért felelős és nem vadidegen és ismeretlen és politi­kailag egészen bizonytalan utódjáért. Vo­natkozik az egyenesadóm, de nem vonatko­zik, benne van a rendeletben, de nem élnek vele. Micsoda abszurdum! Mért vették be a rendeletbe, ha nem élnek vele. Vagy ev­vel is úgy vagyunk, mint a titkos választó­joggal, amelyet bevettek a pártprogramba, de nem valósítják meg, úgyhogy a pártpro­gram alapjában: sírköve az eszmének, ame­lyet hirdet. Mi ez? * És micsoda közgazdasági politika az egyáltalában, amely ilyen impozánsan füg­getleníti magát az eleven gazdasági élet összes tényezőitől. Annyi panasz és sok kifogás tört ma is föl a rendelet ezen, — nem lehetett volna meghallgatni a közgaz­dasági élet tényezőit a rendelet előtt. Hogyan lehetett közgazdasági rendeletet kiadni, illetve szerkeszteni — az egész ele­ven közgazdaság meghallgatása nélkül? "Üldözni a kihágást, megtorolni a csalást? Ki ne akarná ezt. De mert ez a gyanakvás e­ bizalmatlanság az egész kereskedelem­mel és iparral szemben, végre, amikor a pénzügyi jelentések bevételi többletekről számolnak be, akkor talán mégse jogosult ez a bizalmatlanság. Egyfelől szobrát emle­getni a névtelen adófizetőnek, másfelől a szemlész mérhetetlen diszkrecionális jo­gaira bízni, egész a letartóztatásig , mégis kicsit furcsa jelenség. A mai anké­ten, mikor arról volt szó, hogy az érdekelt­ségek nyolc napon belül beadják észrevéte­leiket s ezekre a szakminisztériumok egy hét alatt válaszolnának, az a megjegyzés hangzott el, hogy nyári­ szabadság van és így a szakvéleményeket nehéz volna elké­szíteni. Vass József miniszter (aki külön­ben politikai éleslátásával felfedezte, hogy milyen ostromrést­ nyit meg ez a rendelet a kormánnyal szemben és ezért miniszter­társainak rideg »non possumus«-ával szemben mingyárt kijelentette, hogy igenis, lehet beszélni a rendelet módosításáról és össze is hívta ezt a mai megbeszélést­. Vass József mingyárt és nagyon ener­gikusan kijelentette, hogy ez a kérdés sok­kal fontosabb országos érdek, mint a nyári szabadság. Ez a szellem és a népjóléti mi­niszternek ebben az ügyben való egész magatartása az egyetlen garanciája annak, hogy a pótrendelet valóban enyhíti majd a rendeletet, amelynek legkomolyabb, leg­egyszerűbb módosítása persze az volna, ha egészen visszavonnák. Most várjuk a pót­rendeletet ... Jugoszlávia válságos napjai Ma ül össze el­ször a szkupstina a véres merénylet óta­­ feszült a hangulat egész Jugoszláviában Radics állapota igen súlyos Belgrád, július 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Június 20-ika, a szkupstina véres napja óta, holnap ül össze először a jugoszláv parlament. A június 20-iki ülést voltaképpen nem is fejez­ték be, mert am­aiy az általános zűrzavarban minden formalitás nélkül, végeszakadt, így a bürokrácia kedvéért hivatalosan a holnapi ülés a június 20-i­ki ülés napirendjét tárgyalja tovább. Folytatják ott, ahol a tanácskozást Punisa Racsics lövései félbeszabották. A Novosti a szerb parasztpárt lapja heve­sen kikel a kormány ellen, hogy éppen holnap, negyven nappal a gyilkosság után ül össze a szkupstina:­­a szerb rítus szerint ugyanis negy­ven nappal egy haláleset után külön gyász­ünnepet rendeznek a halott emlékére. Belgrádban, de a­ vidéken is rendkívül fe­szült a­ hangulat, mert senki se­m tívja, hogy a következő napok mit hoznak. Zágrábban összeül a szkupstinával egyidejűleg a horvát képvise-lők ellenparlamentje, hogy meghatározza, mi­lyen eszközökkel kell folytatni a harcot Belgrád ellen. Zágrábból igen komoly hangok hallatsza­nak és semmi kétség nem lehet aziránt, hogy a horvátok nem fogják holmi platonikus tünte­téssel beérni. De bizonytalan a hivatalos parla­ment sorsa is. A tíz főből álló szerb parasztpárt még nem határozott magatartása fölött. Lehet­séges, hogy a szerb parasztpárti képviselők nem vesznek részt az üléseken, ha pedig részt­vesznek, akkor a kormánykoalíció el lehet ké­szülve a legvehemensebb támadásokra erről a részről. Még­ súlyosabbá teszi a helyzetet­­ a Radics-párt egy részének magatartása. A régi Pasics-csoport és a centrum ugyanis nem­ kö­tötte le magát a mai kormány mellett és sza­badkezet tart fenn magának. A Pravda ma azt jelenti, hogy ez a két csoport — összesen 38 képviselő — sem fog megjelenni a parlament­ben. A lapok, még a kormánylapok is, már csak csonkaparlamentnek nevezi a szkupstinát. A zágrábi ellenparlament zárt ajtók mö­gött fog tanácskozni. Pribicsevics Szvetozár ma azt mondta az újságíróknak, hogy a tanács­kozás napokig fog tartani. A határozatok egy részét majd közlik a nyilvánossággal, de lesz­nek olyan határozatok is, amelyeket a harc sikerének érdekében feltétlenül titokban kell tartani. Itteni információk szerint a horvátok el vannak határozva a legdrasztikusabb mód­szerek alkalmazására, sőt a Pravda, már azt jelenti Zágrábból, hogy Radics István néhány híve a népet arra bíztatja, hogy tagadja meg az adófizetést, és a katonai szolgálatot. A zágrábi tanácskozások hangulatát ked­vezőtlenü­l fogja befolyásolni az a tény is, hogy Radics István állapota napok óta ros­szabbodik. Ma a beteg hőmérséklete 39 fölé emelkedett, érvelése 150. Este jelentik, hogy tüdőavvaadás is fellépett. Tekintettel­ Radics István cukorbajára, állapota komoly aggoda­lomra ad okot. El sem képzelhető, hogy Hor­vátországban milyen következményeket idézne elő a vezér halála. Hogy mennyire elmérgesedett a viszony a horvátok és a szerbek között, azt mutatja az a körülmény is, hogy a belgrádi politikusoknak egy jelentékeny csoportja az »amputáció« po­litikáját hirdeti, ami azt jelenti, hogy a szer­bek deklarálják érdektelenségüket Horvát­ország ama részével szemben, ahol csak hor­vátok laknak. Ez ugyan Horvátországnak csak egy egész kis része, de aki ismeri a szerbek imperializmusát, elképzelheti, hogy milyen elkeseredett hangulatból születhetett meg ez az »amputáció« politika. (M. M. D.) A kormány deklaráció Belgrád, július 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A fezkupstina holnapi ülésén az elnök el fogja parentálni a június 20-ikán meggyilkolt két horvát képviselőt és ezzel kapcsolatban ki­fejezést fog adni a jugoszláv nép felháborodá­sának a véres merénylet fölött. A kormány deklarációját Korosev miniszterelnök valószí­nűleg csak holnapután fogja felolvasni. A szkupstina csak néhány törvényjavaslatot fog elintézni, köztük a nettunoi konvenciókat és néhány nap múlva megkezdené nyári vakáció­ját, amely szeptemberig tartana. (M. M. D.) Borzalmas vasúti katasztrófa Bajorországban A müncheni vonat összeütközött egy személyvonattal 14 halott, 46 súlyos sebesült München, július 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A birodalmi vasutak egyik bajorországi vonalán ismét súlyos szerencsétlenség történt. A Saarbrücken—müncheni gyorsított személy­­vonat délután 4 óra felé Dinkelscherben köze­lében összeütközött egy tehervonattal. Magán­jelentések szerint 12 ember, egy másik verzió szerint 14 ember vesztette életét, 46-an súlyo­san megsebesültek. A gyorsított személyvonat két középső kocsija valósággal egymásba fú­­ródott. (II.) Hogyan történt a katasztrófa ? Augsburg, július 11. (A Pesti Napló kü­löni tudósítójától.) A­ Dinkelscherben állomásnál történt

Next