Pesti Napló, 1928. augusztus (79. évfolyam, 173–197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

2 Sze­r­da PESTI NAPLÓ 1928 augusztus 1 vasúti szerencsétlenségnél tíz ember azonnal meghalt, tizenhatan súlyosan megsebesültek, köztük négyen még a helyszínen meghaltak. Súlyos sérüléseket szenvedett tizenkét ember, a könnyen sebesültek száma huszonhárom. A szerencsétlenség okáról azt jelentik­ ,hogy a vasútnak elektromos üzemre való átépítése miatt ideiglenesen kéziváltókat alkalmaznak és egy ilyen kéziváltó felmondta a­ szolgálatot. A személyvonat vezetője csak később vette észre, hogy nekiszaladt a tehervonatnak. Rög­tön fékezett, de nem tudta megakadályozni az összeütközést. A tehervonat hátulsó kocsijai, amelyekbe a személyvonat ütközött, darabokra tört el. A személyvonat mozdonya felborult. A mozdonyvezető sértetlen maradt, a sűtő meg­sebesült. Érdekes, hogy a mozdonyhoz kapcsolt kocsik teljesen új, modern kocsik, alig­ ron­gálódtak meg, míg a vonat közepén lévő ne­gyedik asztal,hú reai kocsik foszlányokra tör­tek. Az áldozatok között sok tornász van, akik a kölni tornaünnepélyről vissza akartak térni lakóhelyeikre. Az ügyészség megindította a vizsgálatot. (II.) t A jövedéki pendelet augusztus elsején eléj­belép, de Szent István után újabb ankét tárgyalja a módosításokat „Az ankéten mindenkit sikerült meggy­őzni a pendelet helytelenségérül . (Saját tudósítónktól.) A népjóléti miniszté­riumban kedden délelőtt 10 órakor Vass József helyettes miniszterelnök elnöklete alatt ankét kezdődött a jövedéki kihágási rendelet ügyé­ben. Az értekezleten megjelent Pesthy Pál igazságügyminiszter, Térffy Gyula államtitkár és Horváth Dániel miniszteri tanácsos, a pénz­ügyminisztérium részéről Szabóky Alajos államtitkár, dr. Pollermann Pál és dr. Jakab László miniszteri tanácsos, dr. Czermann Antal miniszteri osztálytanácsos és dr. Somogyi Jenő miniszteri titkár. A Kereskedelmi Kamarát Belatiny Artúr elnök és dr. Kemény Dezső tit­kár, a Mezőgazdasági Kamarát Marschall Fe­renc országgy. képviselő, az OMKE-t Fischer Ödön alelnök, dr. Balkányi Kálmán ügyvezető igazgató és dr. Bodroghy József, a GYOSZ-t dr. Kofler Károly főtitkár, a TEBE-t dr. Nyu­lászy János igazgató és dr. Görög Frigyes, a kereskedelmi csarnokot báró Madarassy Beck Gyula elnök és Balla Siegfried titkár, az Ügy­védi Kamarát dr. Ujlaky József, a Baross Szö­vetséget Kotschner János igazgató, az Országos Iparegyesületet Hauswirth Ödön alelnök és Neményi Ernő titkár képviselte és résztvett az értekezleten Fábián Béla országgyűlési képvi­selő is. Vass József helyettes miniszterelnök ki­fejtette, hogy az értekezlet összehívására a rendelet egyes intézkedései ellen felmerült­­panaszok miatt volt szükség. A kormánynak az a célja, hogy a sérelmes intézkedéseket, amennyiben ilyenek vannak, módosítsák. Az értekezletnek minden résztvevője hozzászólt ezután a kérdéshez és így a tanácskozás dél­után fél háromra húzódott el. Vass József vé­gül arra kérte az érdekképviseleteket, hogy a rendeletre vonatkozó konkrét kívánságaikat nyolc napon belül írásban juttassák el a pénz-Honia azautósághoz és a népjóléti miniszterhez. A kormány ugyancsak írásban fogja közölni válaszát és közvetlenül augusztus 20-a­­után újabb értekezletet fog összehívni, hogy a gya­korlatban felmerült tapasztalatok és kívánsá­gok alapján a r­endeletet, amely augusztus el­sején életbe lép, módosítsák. Az értekezletről dr. Fábián Béla országgyűlési képviselő a következőket mon­dotta munkatársunknak: " Az ankéten az összes foglalkozási ágak kép­viselve voltak az OMGE-tól kezdve az ügyvédségen át a kisipar és kereskedelem, képviseletéig, és ez a sok rétegből összetett ankét teljes egyhangúsággal arra kérte a helyettes miniszterelnököt, hogy a ren­deletet, amely a legnagyobb belenyúlás a polgári szabadságjogokba, vonja vissza.­­ Egy hang nem emelkedett az egész ankéten az érdekeltek köréből, amely jót mondott volna a rendeletről és ezért lepett meg­ a kormány délutáni félhivatalosának tudósítása, amely szerint az érte­kezlet résztvevői megnyugvással fogadták a kapott felvilágosításokat. Erről a megnyugvásról csak a kormány félhivatalos informátora tudhat, mert az egész értekezlet tartama alatt azok az urak, akik az ország legkülönbözőbb rétegeinek érdekeit képvisel­ték, a legnagyobb harcban állottak a megjelent pénzügyi és igazságügyi főtisztviselőkkel, akik szinte azt a látszatot keltették, mintha, minden szó, ami a rendelet ellett elhangzik, személyes sérelmük lenne.­­ A mai értekezlet tisztázta azt a kérdést, ame­lyikben még tegnapig ellentmondás volt a pénzügyi és igazságügyi kormányzat között. Tisztázódott, hogy a rendelet nemcsak a szeszcsempészek ellen szól, mint azt eleinte beállítani akarták, hanem vonatko­zik az egyenes adóra és illetékre is, vonatkozik min­denkire, aki itt él, dolgozik és lélegzik. — Legsúlyosabb támadások — természetesen azokon a paragrafusokon kívül, amelyek az előzetes letartóztatásba helyezést, motozást és házkutatást teszik lehetővé — a feljelentői és tettenérői jutalék ellen hangzottak el. Az értekezlet résztvevői rámu­tattak arra, hogy milyen tág tere nyílik a zsarolá­soknak, hogyan teszi lehetővé ez az intézkedés, hogy az elbocsátott vagy felmondott tisztviselő tönkre- , tegye A bűncselekményt esetleg a tisztvi­­selő maga követi el, azután feljelenti, mert pénz­ügyileg a gazdája felelős érte. A Pénzügyminiszté­rium részéről erre azt válaszolták, hogy a bűnsegéd nem részesülhet jutalomban, mire az érdekképvise­leteknek kellett felvilágosítani a kormányzatot ar­ról, hogy nem szükséges, ho­gy a­ bűnsegéd és a fel­jelentő azonos személy legyen. Megteheti a feljelen­tést a leánya, a sógora, a barátja is, akivel közös haszonra dolgozik és így a jutalék a tetteshez jut. — Nagyon súlyos felszólalások hangzottak el a Mária Terézia-korabeli rendelet életregalvanizálása ellen és az ellen, hogy a bűnvádi perrendtartás bi­zonyos garanciái, amelyek még a gyilkost is meg­illetik, ebb­ől a rendeletből bizonyos mértékben hiá­nyoznak. Különféle kifogásokat példáukka­l támasz­tották alá a múltból és a forgalmiadóeljárás terén tapasztalt, visszaélésekből.­­ Meggyőződésem, hogy ezen az ankéten a ren­delet helytelenségéről mindenkit sikerült, meggyőzni, — remélem, hogy Vass helyettes miniszterelnök urat is, csak a pénzügyminiszteri urakat nem, akik a rendeletnek oly hevesen keltek védelmére. — Ezek az urak megfeledkeztek arról, hogy a most lezárult költségvetési évben 100 millió volt a­ felesleg. Ez az ország tehát nemcsak azokat a ter­heket viselte, amelyeket ráróttak, hanem ennél sok­kal többet. Egy olyan ország polgárai, akik így tel­jesítik kötelességeiket, nem érdemlik meg, hogy pol­gári szabadságaikat pénzügyőri szemlészek korlátoz­hassák. Kotschner János, a Baross Szövetség igazgatója a következőket mondotta az ankétről: — Annak ellenére, hogy a rendelet augusztus 1-én életbe lép, különösen Vass József helyettes mi­niszterelnök és Pesthy Pál igazágügyminiszter fel­szólalásaiból azt a reményt merítem, hogy a rende­let sérelmes pontjait orvosolni lehet és találunk majd olyan plattformot, amely a nehézségeket ki­küszöböli. Sokat remélek az érdekképviseletek által benyújtandó észrevételektől, amely után a Szent István napját követő ankét bizonyára meghozza majd — ha nem is száz százalékban — a sérelmek orvoslását. Csicserin flishangú jegyzéket küldött ü©inÉüiáBtak Moszkva, július 3. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Csicserin külügyi népbiztos ma éleshangú jegyzéket küldött Bukarestbe, amelyben tilta­kozik a régi Dunagőzhajózási Társaságnak a háború alatt Galacban rekedt hajóinak elárve­rezése ellen. A szovjet­ kormány jegyzéke ki­fejti, hogy ezek a hajók az orosz cári kormány tuajdonába tartoztak, tehát még a polgári fel­fogások szerint is most a szovjet kormány a tulajdonos. A szovjet kormány le fogja foglalni a kezében lévő román vagyontárgyakat, ha Románia nem ál el­­a hajók elárverezésétől. A­ szovjet kormány elsősorban az oroszországi ro­mán arany letéteket fogja lefoglalni, a hajó­­megvásárlói ellen pedig orgazdaság címén fog eljárni, abban az országban, amelynek pol­gárai vagy pedig az illetékes nemzetközi bíró­sági fórumnál. (W. Sc­.) Kellogg nem hajlandó Párizsban az adósságok revíziójáról tárgyalni Párizs, július 31. A Chicago Tribüne ma azt a szenzációs hírt közölte, hogy Kellogg amerikai államtitkár nem jön Párizsba a békepaktum aláírására, mert attól tart, hogy jelenlétét fel fogják hasz­nálni az adósságok revízióját célzó tárgyalások kiforszírozására. Amilyen szenzációt keltett ez a hír, ugyanolyan kétkedéssel fogadták diplo­máciai körökben, mert hiszen Kelloggot senki sem tudja kényszeríteni arra, hogy olyan ügy­ről tárgyaljon, amiről nem akar tárgyalni. Es­tig valóban sem francia hivatalos helyen, sem az amerikai nagykövetségen nem tudták a hírt megerősíteni, mert ezekre a helyekre semmi­féle újabb értesítés Amerikából nem érkezett. Általában azt hiszik, hogy csak egy inspirált taktikai fogásról van szó, amellyel Kellogg az európai hatalmak külügyminisztereit eleve el akarja riasztani. (L. Sl.) Chamberlain Párizsból utazik Genfbe London, július 31. Az angol kormány, hivatalosan közölte a francia kormánnyal, hogy Chamberlain kül­ügyminiszter személyesen fog résztvenni a Kellogg-paktum aláírásán. Chamberlain Párizs­ból közvetlenül Genfbe utazik a Népszövetség tanácsülésére. (W. H. E.) Jungita kibékül Oroszországgal? London, július 31. (A Pesti Napló külön­ tudósítójától.) Jól informált City-körökből azt az értesü­lést szerezte a Pesti Napló tudósítója, hogy a szovjet kormány a londoni orosz pénzügyi szervezeteket utasította, tegyék meg a szüksé­ges lépéseket, hogy Anglia és Oroszország kö­zött minél előbb megindulhassanak a tárgyalá­sok a cári Oroszország adósságainak rendezé­sére. Angol körökben tisztában vannak azzal, hogy a tárgyalások sokáig fognak elhúzódni, de mégis azt hiszik, hogy az orosz kormány messzemenő engedményeket fog tenni. Orosz­országnak ugyanis sürgősen szüksége van újabb hitelekre, azokat pedig a régi adósságok ren­dezése nélkül nem kaphatja Angliában. (W. H. E.) Katasztrofális árvíz az Amur vidékén 100,000 ember hajléktalan­­ A termés teljesen megsemmisült Moszkva, július 11. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az Amur vidékéről katasztrofális árvíz híre érkezik. A víz óriási terüle­tet öntött el, egész falvakat sodort magá­val és a termést teljesen megsemmisítette. Közel százezer ember hajléktalan. Az emberáldozatok számát még nem ismerik. A kormány egyelőre egymillió rubelt szavazott meg gyorssegélynek. (W. Schl)

Next