Pesti Napló, 1928. augusztus (79. évfolyam, 173–197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
2 Szerda PESTI NAPLÓ 1928 augusztus 1 vasúti szerencsétlenségnél tíz ember azonnal meghalt, tizenhatan súlyosan megsebesültek, köztük négyen még a helyszínen meghaltak. Súlyos sérüléseket szenvedett tizenkét ember, a könnyen sebesültek száma huszonhárom. A szerencsétlenség okáról azt jelentik ,hogy a vasútnak elektromos üzemre való átépítése miatt ideiglenesen kéziváltókat alkalmaznak és egy ilyen kéziváltó felmondta a szolgálatot. A személyvonat vezetője csak később vette észre, hogy nekiszaladt a tehervonatnak. Rögtön fékezett, de nem tudta megakadályozni az összeütközést. A tehervonat hátulsó kocsijai, amelyekbe a személyvonat ütközött, darabokra tört el. A személyvonat mozdonya felborult. A mozdonyvezető sértetlen maradt, a sűtő megsebesült. Érdekes, hogy a mozdonyhoz kapcsolt kocsik teljesen új, modern kocsik, alig rongálódtak meg, míg a vonat közepén lévő negyedik asztal,hú reai kocsik foszlányokra törtek. Az áldozatok között sok tornász van, akik a kölni tornaünnepélyről vissza akartak térni lakóhelyeikre. Az ügyészség megindította a vizsgálatot. (II.) t A jövedéki pendelet augusztus elsején eléjbelép, de Szent István után újabb ankét tárgyalja a módosításokat „Az ankéten mindenkit sikerült meggyőzni a pendelet helytelenségérül . (Saját tudósítónktól.) A népjóléti minisztériumban kedden délelőtt 10 órakor Vass József helyettes miniszterelnök elnöklete alatt ankét kezdődött a jövedéki kihágási rendelet ügyében. Az értekezleten megjelent Pesthy Pál igazságügyminiszter, Térffy Gyula államtitkár és Horváth Dániel miniszteri tanácsos, a pénzügyminisztérium részéről Szabóky Alajos államtitkár, dr. Pollermann Pál és dr. Jakab László miniszteri tanácsos, dr. Czermann Antal miniszteri osztálytanácsos és dr. Somogyi Jenő miniszteri titkár. A Kereskedelmi Kamarát Belatiny Artúr elnök és dr. Kemény Dezső titkár, a Mezőgazdasági Kamarát Marschall Ferenc országgy. képviselő, az OMKE-t Fischer Ödön alelnök, dr. Balkányi Kálmán ügyvezető igazgató és dr. Bodroghy József, a GYOSZ-t dr. Kofler Károly főtitkár, a TEBE-t dr. Nyulászy János igazgató és dr. Görög Frigyes, a kereskedelmi csarnokot báró Madarassy Beck Gyula elnök és Balla Siegfried titkár, az Ügyvédi Kamarát dr. Ujlaky József, a Baross Szövetséget Kotschner János igazgató, az Országos Iparegyesületet Hauswirth Ödön alelnök és Neményi Ernő titkár képviselte és résztvett az értekezleten Fábián Béla országgyűlési képviselő is. Vass József helyettes miniszterelnök kifejtette, hogy az értekezlet összehívására a rendelet egyes intézkedései ellen felmerültpanaszok miatt volt szükség. A kormánynak az a célja, hogy a sérelmes intézkedéseket, amennyiben ilyenek vannak, módosítsák. Az értekezletnek minden résztvevője hozzászólt ezután a kérdéshez és így a tanácskozás délután fél háromra húzódott el. Vass József végül arra kérte az érdekképviseleteket, hogy a rendeletre vonatkozó konkrét kívánságaikat nyolc napon belül írásban juttassák el a pénz-Honia azautósághoz és a népjóléti miniszterhez. A kormány ugyancsak írásban fogja közölni válaszát és közvetlenül augusztus 20-aután újabb értekezletet fog összehívni, hogy a gyakorlatban felmerült tapasztalatok és kívánságok alapján a rendeletet, amely augusztus elsején életbe lép, módosítsák. Az értekezletről dr. Fábián Béla országgyűlési képviselő a következőket mondotta munkatársunknak: " Az ankéten az összes foglalkozási ágak képviselve voltak az OMGE-tól kezdve az ügyvédségen át a kisipar és kereskedelem, képviseletéig, és ez a sok rétegből összetett ankét teljes egyhangúsággal arra kérte a helyettes miniszterelnököt, hogy a rendeletet, amely a legnagyobb belenyúlás a polgári szabadságjogokba, vonja vissza. Egy hang nem emelkedett az egész ankéten az érdekeltek köréből, amely jót mondott volna a rendeletről és ezért lepett meg a kormány délutáni félhivatalosának tudósítása, amely szerint az értekezlet résztvevői megnyugvással fogadták a kapott felvilágosításokat. Erről a megnyugvásról csak a kormány félhivatalos informátora tudhat, mert az egész értekezlet tartama alatt azok az urak, akik az ország legkülönbözőbb rétegeinek érdekeit képviselték, a legnagyobb harcban állottak a megjelent pénzügyi és igazságügyi főtisztviselőkkel, akik szinte azt a látszatot keltették, mintha, minden szó, ami a rendelet ellett elhangzik, személyes sérelmük lenne. A mai értekezlet tisztázta azt a kérdést, amelyikben még tegnapig ellentmondás volt a pénzügyi és igazságügyi kormányzat között. Tisztázódott, hogy a rendelet nemcsak a szeszcsempészek ellen szól, mint azt eleinte beállítani akarták, hanem vonatkozik az egyenes adóra és illetékre is, vonatkozik mindenkire, aki itt él, dolgozik és lélegzik. — Legsúlyosabb támadások — természetesen azokon a paragrafusokon kívül, amelyek az előzetes letartóztatásba helyezést, motozást és házkutatást teszik lehetővé — a feljelentői és tettenérői jutalék ellen hangzottak el. Az értekezlet résztvevői rámutattak arra, hogy milyen tág tere nyílik a zsarolásoknak, hogyan teszi lehetővé ez az intézkedés, hogy az elbocsátott vagy felmondott tisztviselő tönkre- , tegye A bűncselekményt esetleg a tisztviselő maga követi el, azután feljelenti, mert pénzügyileg a gazdája felelős érte. A Pénzügyminisztérium részéről erre azt válaszolták, hogy a bűnsegéd nem részesülhet jutalomban, mire az érdekképviseleteknek kellett felvilágosítani a kormányzatot arról, hogy nem szükséges, hogy a bűnsegéd és a feljelentő azonos személy legyen. Megteheti a feljelentést a leánya, a sógora, a barátja is, akivel közös haszonra dolgozik és így a jutalék a tetteshez jut. — Nagyon súlyos felszólalások hangzottak el a Mária Terézia-korabeli rendelet életregalvanizálása ellen és az ellen, hogy a bűnvádi perrendtartás bizonyos garanciái, amelyek még a gyilkost is megilletik, ebből a rendeletből bizonyos mértékben hiányoznak. Különféle kifogásokat példáukkal támasztották alá a múltból és a forgalmiadóeljárás terén tapasztalt, visszaélésekből. Meggyőződésem, hogy ezen az ankéten a rendelet helytelenségéről mindenkit sikerült, meggyőzni, — remélem, hogy Vass helyettes miniszterelnök urat is, csak a pénzügyminiszteri urakat nem, akik a rendeletnek oly hevesen keltek védelmére. — Ezek az urak megfeledkeztek arról, hogy a most lezárult költségvetési évben 100 millió volt a felesleg. Ez az ország tehát nemcsak azokat a terheket viselte, amelyeket ráróttak, hanem ennél sokkal többet. Egy olyan ország polgárai, akik így teljesítik kötelességeiket, nem érdemlik meg, hogy polgári szabadságaikat pénzügyőri szemlészek korlátozhassák. Kotschner János, a Baross Szövetség igazgatója a következőket mondotta az ankétről: — Annak ellenére, hogy a rendelet augusztus 1-én életbe lép, különösen Vass József helyettes miniszterelnök és Pesthy Pál igazágügyminiszter felszólalásaiból azt a reményt merítem, hogy a rendelet sérelmes pontjait orvosolni lehet és találunk majd olyan plattformot, amely a nehézségeket kiküszöböli. Sokat remélek az érdekképviseletek által benyújtandó észrevételektől, amely után a Szent István napját követő ankét bizonyára meghozza majd — ha nem is száz százalékban — a sérelmek orvoslását. Csicserin flishangú jegyzéket küldött ü©inÉüiáBtak Moszkva, július 3. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Csicserin külügyi népbiztos ma éleshangú jegyzéket küldött Bukarestbe, amelyben tiltakozik a régi Dunagőzhajózási Társaságnak a háború alatt Galacban rekedt hajóinak elárverezése ellen. A szovjet kormány jegyzéke kifejti, hogy ezek a hajók az orosz cári kormány tuajdonába tartoztak, tehát még a polgári felfogások szerint is most a szovjet kormány a tulajdonos. A szovjet kormány le fogja foglalni a kezében lévő román vagyontárgyakat, ha Románia nem ál ela hajók elárverezésétől. A szovjet kormány elsősorban az oroszországi román arany letéteket fogja lefoglalni, a hajómegvásárlói ellen pedig orgazdaság címén fog eljárni, abban az országban, amelynek polgárai vagy pedig az illetékes nemzetközi bírósági fórumnál. (W. Sc.) Kellogg nem hajlandó Párizsban az adósságok revíziójáról tárgyalni Párizs, július 31. A Chicago Tribüne ma azt a szenzációs hírt közölte, hogy Kellogg amerikai államtitkár nem jön Párizsba a békepaktum aláírására, mert attól tart, hogy jelenlétét fel fogják használni az adósságok revízióját célzó tárgyalások kiforszírozására. Amilyen szenzációt keltett ez a hír, ugyanolyan kétkedéssel fogadták diplomáciai körökben, mert hiszen Kelloggot senki sem tudja kényszeríteni arra, hogy olyan ügyről tárgyaljon, amiről nem akar tárgyalni. Estig valóban sem francia hivatalos helyen, sem az amerikai nagykövetségen nem tudták a hírt megerősíteni, mert ezekre a helyekre semmiféle újabb értesítés Amerikából nem érkezett. Általában azt hiszik, hogy csak egy inspirált taktikai fogásról van szó, amellyel Kellogg az európai hatalmak külügyminisztereit eleve el akarja riasztani. (L. Sl.) Chamberlain Párizsból utazik Genfbe London, július 31. Az angol kormány, hivatalosan közölte a francia kormánnyal, hogy Chamberlain külügyminiszter személyesen fog résztvenni a Kellogg-paktum aláírásán. Chamberlain Párizsból közvetlenül Genfbe utazik a Népszövetség tanácsülésére. (W. H. E.) Jungita kibékül Oroszországgal? London, július 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Jól informált City-körökből azt az értesülést szerezte a Pesti Napló tudósítója, hogy a szovjet kormány a londoni orosz pénzügyi szervezeteket utasította, tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy Anglia és Oroszország között minél előbb megindulhassanak a tárgyalások a cári Oroszország adósságainak rendezésére. Angol körökben tisztában vannak azzal, hogy a tárgyalások sokáig fognak elhúzódni, de mégis azt hiszik, hogy az orosz kormány messzemenő engedményeket fog tenni. Oroszországnak ugyanis sürgősen szüksége van újabb hitelekre, azokat pedig a régi adósságok rendezése nélkül nem kaphatja Angliában. (W. H. E.) Katasztrofális árvíz az Amur vidékén 100,000 ember hajléktalan A termés teljesen megsemmisült Moszkva, július 11. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az Amur vidékéről katasztrofális árvíz híre érkezik. A víz óriási területet öntött el, egész falvakat sodort magával és a termést teljesen megsemmisítette. Közel százezer ember hajléktalan. Az emberáldozatok számát még nem ismerik. A kormány egyelőre egymillió rubelt szavazott meg gyorssegélynek. (W. Schl)