Pesti Napló, 1928. augusztus (79. évfolyam, 173–197. szám)

1928-08-05 / 177. szám

Vasárnap Asta Nielsenről & M. Mangeast róla írott könyvének megjelenése alkalmából Budapesten Asta Nielsen láto­gatása alkalmából oly nagy volt a tolongás, hogy a szorongó tö­meg egy fiúgyermeket agyon­nyomott. Asta Nielsen. Neve szinte szervesen össze­nőtt a film fejlődésével Asta Nielsen. Voltak mozdulatai, Asta Nielsen-mozdula­tok, amelyek utánozhatatlanok és amelyeket r­ost is tisztán látok magam előtt. Ugyanak­kor egy divatos mozisztár mosolyára és gesz­tusára sem emlékszem. A film nagyon eltávo­lodott Asta­ Nielsentől, úgy látszik, idegenke­dett ettől a megdöbbentően egyéni művésztől. Ez az eltolódás nem szolgált a film előnyére. A film Amerikában kísérletezik és Asta­ Niel­sen Berlinben él. Az amerikai film vissza­retten a sajátosan széptől. Amerika számára továbbra is megfejthetetlen és egyben érdekte­len rejtély marad Asta Nielsen tekintete. És ha a véletlen mégis úgy akarná és Asta Niel­sent elsodorná Amerikába, nem volna köszönet benne. . Cigány vér. Szűkös viszonyok. Kispolgári Család. A magányosság érzése. Ez az Asta Nielsen, gyermekkora. Más, mint a testvérei, azok alacsonyak és tömzsik és harsogva, bru­tálisan kacaszak. Ő már gyerekkorában szinte reménytelenül nagyra nőtt, kinőtt kozulok,­­karcsú és álmodozó, nagyszemű, testvérei ide­gent látnak benne. Ebben az álmodozó ma­gányban folyik le Asta. Nielsen gyermekkora, ezt az álmodozó magányosságot gúnyoljak és ostromolják szünet nélkül a többiek. Titokban a azonban az egész gyerekhadnak imponál. Pék­üüzletbe adják be tanulólánynak. De ezt a pék­üzletet rohamosan ott hagyja. A familiában bujkáló cigányvér exorbitáns erővel tör ki­­belőle. A péküzlet nem bír vele, vagy ő nem bír a péküzlettel. A megbélyegzett kis­lány ro­han, száguld tovább az álmodozás útján, ki­kerüli a gúnyolódókat, egyetlen egy célt és írányt lát és keres: az álmot. Ez a nosztalgia idegen és ismeretlen erők felé, ez a misztikus sóvárgás volt első jele a később diadalmas erővel kibontakozó művész tragikusságának. Ma Asta Nielsen talán, sőt bizonyosan fia­talabb, mint gyerekkorában, akkor szomorúság vegyült benne idegen vágyakkal, megnemez­tettség gyűlölettel és szeretettel. — Meghal az apa, a kis család a legnagyobb nyomorral küzd. Anyjuk sem győzi a felnövekvő gondot, az em­berölő munkát. Anyja halála után Asta Nielsen ti­zennégyéves. Néhány nappal Asta konfirmá­ciója előtt hal meg az anya és mikor Asta fe­kete gyászruhájában, a fehérruhás leányokkal együtt, elhagyja, a templomot, hallja, amint mögötte megszólal valaki: s Jézusom, hogy­ ke­rül a bérmalányok közé ez a vigasztalan özvegy.« Ebben az időben, még valamivel anyja ha­lála előtt, eszmél Asta Nielsen a színpadra. Ibsen Brandját olvassa. És a Brand v­­álik élete első megrázó élményévé. Oly közvetlenül és oly erővel élte át az egész tragédiát, hogy az olvasóból lassan, fokozatosan a tragédia cse­lekvő személye lett. Közvetlen erővel és inten­zitással érezte Agnes alakját Egy nap tuda­tossá vált benne, hogy az, ami vele történik, nem más, mint játék. Mintha színpadon lett volna, a rivalda, fénye előtt. A testvérek nem értették izgalmát, könnyeit és könyörgő mozdu­latait, megrökönyödve anyjukat hívták segít­ségül. Az anya erőtlenül közeledett síró és jaj­veszékelő gyermekéhez, de tüstént megértőn m­osolygott s halkan szólt, lista megint csak Brandot játssza.« " Ezen az úton haladt. Így lett a kopenhágai királyi színház iskolájának növendéke. Las­san és küszködve jut előre. Hermann Bang, a kiváló író fedezi fel. A Dagmar-színház telje­sen ismeretlen tagja Asta Nielsen. Kis szere­pekben léptetik fel, de Bang azonnal megérezte Asta Nielsen, mélyen emberi lelkületét, külön­lögös, vágyódó tekintetét, művészi melanchóliá-ját. Bang hiába reklamálja Asta Nielsen szá­mára a nagyobb szerepet és az elismerést. A hűvös és konzervatív Kopenhága nem akarta észrevenni az új tehetséget. Egy északi stag­gione primadonnája lesz és a svédeknél, nor­végeknél és a finneknél egyformán nagy sikere van. A külföldi sikerek után a kopenhágai drámai színház első színésznője. Ekkor köze­lednek felé először filmajánlattal, de ezt az ajánlatot visszautasítja. A színpadhoz tarto­zónak érzi magát és egyenesen frivolnak látja a filmen való szereplést. És mégis, rövid időn belü­l már ő a legkeresettebb filmm­in­donna. A kopenhágai drámai színház, melynek tagja, az év jelentős részében divatos bécsi operettet játszik és Asta Nielsen nem jut szerephez. A színház rendezője, Urban Gad is elégedetlen a helyzettel. A közös elégedetlenség, a hosszas tétlenség sodorja össze a két embert. S végül its elhatározzák, hogy szabad idejükben hozzá­látnak a filmezéshez. Urban Gad megírja a film­drámát, benyújtja az egyik filmvállalat direktorának és egy hónap múlva már megin­dul a munka. Asta Nielsen és Urban Gad neve rövidesen a legismertebb nemcsak Európában, hanem az egész világon. Néhány évvel ezelőtt különös, bizarr ese­mény játszódott le egy spanyol városka szegé­nyes mozijában. Az eset szenvedő hőse az a film, melynek attrakciója Asta Nielsen. Cse­lekvő hőse az elizaltált munkásember, akit Asta Nielsen filme valósággal fanatizált. Ez az ember nap-nap után, egyre növekvő izgalom­mal hatszor tekintette meg a filmet, a hetedik estén aztán teljes erővel tört ki hisztérikus iz­galma: revolverével Asta Nielsen egyik nagyí­tott felvételébe jött s utána összeesett. Mi csá­bíthatta, mi taszította ezt a kétségkívül erősen elizaltált, idegzetű embert ebbe a sajátos ka­landba? A kép, illetve Asta Nielsen hatása rendkívüli lehetett. Asta Nielsen művészete az egysíkú képnek megdöbbentő mélységet, szinte többdimenziós valóságot adott. Az élet hatalma, az élet hatása ez, mely csak az egyéni művészet útján bontakozhat ki teljes valójában. Asta Nielsenben valóban az élet szólal meg. A küzdő, a viaskodó, a felfelé törtető, a kezet tördelő élet, az élet lüktető irammal, az élet elakadó lélekzettel. A mozisztárnak rendszerint egy mosolya, egy színe, egy gesztusa van, olyan kifejezéstelen és unalmas ez az egyfor­maság, mint valami rossz olajnyomat. Asta Nielsennek is csak egy gesztusa van, de ezen a gesztuson át, a teljes, a gazdag élet öröme, fájdalma és szenvedése árad. Egyetlen egy színének ezer árnyalata van és minden árnya­lat perspektívát nyit újabb mélységek­ felé. Asta Nielsen a legismertebb moziszínésznő, (még Ausztrália legelhagyatottabb kocsmái­nak falán is ott lóg az elmaradhatatlan Asta­plakát) és sohasem volt a szó mai értelmében mozisztár. Nem a divat vetette felszínre, mo­solyát nem árulták édeskés levelezőlapon. Nem bébi és nem médi és még csak nem is démon, hanem ember és azon­ felül még valami, ki tudná megmondani, hogy »az« mi. Egyetlen egy képre gondolok. Strindberg Júliáját ját­szotta filmen. A számtalan kitűnő drámai szí­nésznő Júliája, mellett ő volt az egyetlen, aki filmen (csak mozdulattal, hiszen hanggal nem támaszthatta alá figuráját) a strindbergi elkép­zelés Júliáját hozta. Arisztokratikus és rapszo­dikus, méltóságeljes és szertelen, ösztönösen, érzékiséggel kirobbanó, ugyanakkor szinte szertartásosan előítéletes, nadrágban, lovon, száguldani, terrorista, fiútermészet, de a döntő pillanatban véresen, végzetesen nővé alél. Ez a bonyolult pszichológiájú játék teljes egészé­ben elevenedett meg a filmen. Minden gesztusa újabb lélektani motívumot hozott és az egész végül is tökéletes művészi harmóniába csen­gett össze. Teljes harmónia a diszharmonikus lélek megformálása körül. Ezt a kifejezésbeli gazdagságot és ugyanakkor ezt a rekvizitu­mokban gyakorolt szinte áhítatos takarékossá­got, egyszerűséget csak a legnagyobbak adhat­ják. Mungenast könyvében­ felvonultatja Európa legkiválóbb színészeinek, rendezőinek és kri­tikusainak véleményét Asta Nielsenről. Ta­mara Karsavina, Yvette Guilbert, Mary Wig­man, Maria­ Jacobini, Käthe Borsch, Paul Wegener, Albert Bassermann, Alfred Kerr, Leopold Jessner, Georg Brandes, Hermann Bang, élők és holtak vallanak hitet Asta Niel­sen művészete előtt. Mindegyikük érzi művé­szetében a kife­jezhetetlent, a meghatározha­tatlant, mely mégis mindig egyedüli rúgója művészetének,­­ az egyéniséget. Milyen para­dox, szinte mosolyogni kell, az egyéni mozi­színésznő. Nem véletlen, hogy Asta Nielsen ma fokozott mértékben újra színpadon dolgo­zik. Németország nagy városait járja be trupp­jával. Shaldon Ella Cavalanijét játssza Ezek az előadások rendkívül élmény formájában hatnak. Mungenast könyve stuttgarti vállalat ki­adásában jelent meg, meglepeően szép a tipo­grafikus elrendezése, érdekes, gazdag az il­lusztrációs anyaga. Kovács Kálmán (4) A hold leánya (a Kamara filmszínház meg­nyitó műsora). Szombaton este nyitotta meg kapuit az első téli mozi. A Kamara mozi szezonnyitó mű­sora egyúttal sokat ígérő programja a következő év­nek. A Fox-gyár 1928-ban készült produkcióját, A hold leányát adják elő, amelynek Dolores del Rio a főszereplője. Az amerikai filmek átlagszüzséjéből mű­alkotást kapunk a kitűnő filmszínésznő révén. Szépek a felvételek és jó a rendezés. A műsornak, amelyet Tsuk igazgató ízléses összeállítása és finom érzékkel való tálalása tesz még érdekessé, erőssége egy szcenírozott jelenet. Misley Anna, Dalmady Erzsi, Szoké Kató és a többiek méltó részesei a sikernek. Külön kell kiemelnünk a híradókat és a Granada című ismeretterjesztő filmet, is. (Kf.) (") »Lulue — a Fővárosi Operettszínház első új­donsága. Lulu a címe a Fővárosi Operettszínház első francia operettújdonságának, amelyet szeptemberben hoz színre Faludi Sándor. A Lulu librettóját Serge Veber, a zenéjét Pares és Parys írták. PESTI NAPLÓ 1928 augusztus 5 25 Színházak, hangversenyek és kabarék hírei (—) Kossuk utóda Komáromi műtermében 50 éves fennálása emlékére e hónap végéig­­1 lap rendelésé­nél ) képet ad ajándékba. Kossuth Lajos utca 12. (—) Vasárnap délután ezer pesti leány a Marsz­e Matyit nézi meg a Budapesti Színházban. (—) Rozsonyi közismert gyermekfelvételei­­g Az idei nyár slágeroperettje A RÉGI NYÁR Blinden este és vasárnap délután is a Budai Színkörben. E héten 55-63. előadássorozat. (—) Szenzációs lesz a Mersz-e Matyit 5Mk elő­­adása. Ma, vasárnap kétszer, délután 4 és este 3 órakor 1, 2, 3, 1 és 5 pengős helyárakkal a páratlan, sikerű Mersz-e Matyi jazz-operett kerül színre a Budapesti Színházban. Somogyi Nasi, mint Josephine Becker, Kabos Gyula pedig dr. Feddk Mátyás, a ki­kapós ügyvéd szerepében utólérh­etetl­enül mulatsá­gos alakításával valósággal elragadja a közönsége. A Mersz-e Matyit 50-ik előadása kedd, auguszts 14-én lesz, ünnepélyes díszelőadás keretében. BUDAI SZÍNKÖR Minden este és vasárnap délután: A RÉGI NYÁR Kegy operett - felvonásban. Irtai Ifj. Békeffy Istváán, zenéjét szerzettet Laltai L. Mária Honthy Hanna Zsuzsi,a leánya Zilahy Irén Bíró Jankovich János Petheő Attila Miklós, a fia Sziklai József Tratina­tu Gőzön Gyula Mimóza Simon Marcsa Cukrászné Hamvas Józsa Manci Turai Ida Kitty­­­revü Czuppon Sári Lulu / gőrlök Rasovszky Juci Bob­­revfitáncos dallal Nándor Karmester Abay Gyula Főpincér Pataki Ferenc Pincér Pallós János Kezdete délután 8 órakor, este­­/,8 órakor. ­ Mozgófényképszínházak műsorai Astor (Akácfa ucca 4. Tel.: J. 78—03). Szerelmes kandúr (vígj., 7 felv., Syd Chaplin) — Szoknyás kapitány (vígj., 7 felv., Dolores Costello) — Lon­don réme (dráma, 8 felv., Bin-Tin-Tin) (3-tól folyt.). Eldorádó (Népszínház u. 31. Telefon: J. 331—71)? Vörös farkasok (dráma, 6 felv.) — Sárga sátán (kalandos tört., 6 felv.) — Pénz . .. pénz .. . (6 felv.) (3-tól folyt.). Fészek (József körút 70. József 450—40). A kétarcú bandita (8 felv. Ken Maynard) — Hat nap az apacsok között (kalandos tört, 10 felv., Harry Piel) — Lulu nadrágban (vígj., 7 felv., Laura la Plante). Vasárnap délelőtt 10—1-ig burleszkmatiné (3-tól folyt.). Kamara (Tel.: József 440—27). Hiradó — Amerika (burleszk) — Granada — Az éjszaka meséi (Mis­ley Anna, Dalmady Erzsi és operai balerinák)­­» A hold leánya (Dolores del Rio) (6, 8, 10). Kertmozi (Aréna út és Vilma királynő út sarok Tele­fon: T. 130—17). Carmen (Prosper novellája, 11 felv., Dolores del Rio) — Nem vagy legény, Berel — Betörő és szép asszony (burleszkek) — Angol Hiradó (8, l6). Mű­jég (Tó) Mozi (a városligeti tavon. Tel.: 919—23). Magyar és Angol Hiradó és Nobile megmentése — Ki a betörő (Dorothy Divan) — A toulini csap­szék (Nath­alie Lissenko) (18, '­ile). Nyugat Mozgó (Teréz körút. Telefon: 71—02)— Korunk hőse (dráma, 10 felv., Milton Lils, Anna O'Nilson) — Férjhez megy a­ feleségem (vígj., 1 felv., Virginia Vally, Path O. Maley) — Szibéria zsarnoka, (dráma, 8 felv., Syd Chaplin, Conrad Nagel) (3-tól folyt.). Orient (Izabella u. és Aradi u. sarok. Telefonauto­mata: 150—87). A beduin táncosnő (filmkölte­mény, 1 felv., Norma Talmadge, Josef Schild­kraut) —• Charley, a közvitéz (burl., 10 felv., Syd Chaplin) — Hiradó (8­.4-től folyt.). Tamara Park Mozgó (Múzeum körút 2. Telefon: J. 374—90). Casanova Londonban (8 felv., John. Barymore) — A modern kalózok (amerikai tört., 6 felv.). Színpadon fellépnek Andor Tibor és Ver­seczy Lenke táncosok (8. 10). Tivoli (Nagymező u. 8. Telefonautomata : 230—49). A nagy szüret (12 felv., Dolores del Rio, Edmund Lowe) — Szivek bajnoka (8 felv., Olga Csehova, Xénia Desny) — Híradó ('/14-től folyt.). Túrán (Nagymező ucca és Mozsár ucca sarok, Tel.: 64—20). Utolsó tánc (dráma, 8 felv., Betty Compson) — Meghódítom az uramat (színmű, 7 felv„ Dorris Kenyon, Milton Sills) — Honfogla­lás (kalandos tört. ( felv„ goott cíheoa) ft-ttf foszt), Walter Rózsi az Operaház kiváló művésznője énekli Tose­át augusztus 11-én az Állatkerben. Szende Ferenc (Scarpia), Laurisin Lajos (Cavaradossi) lesznek a művésznő méltó partnerei. BUDAPESTI SZÍNHÁZ Minden este ésvasirnati di luttn • MERSZ-E MATYI ? Nagy látványos, tincos, ének a jazz-revü 3 felvonásban. Irta: Feld Mityás Dr. Fedik Mi­tyis, ügyvéd Kabos Gyula Feld Zsazsa, barátnője Somogyi Kosi Lov­e Patzauer Sarkadi Aladár Princ so son er Lében Latabár Arpátd frincessin so soll sie Lében Dobos Anny Báró Glicerin­i Fodor Arthur Csinos Kató Mezey Kató Katzaner Somlftz Zs. kezdete délután 4 órakor, este 8 órakor. Hetiműsor TERÉZKÖRÚJI SZÍNPAD: A­agy Endre, Sala­mon Béla, Rajna Alice, Abimélek, A motor, Játék a villában, A cég órája, Felolvasok a rádióba. Pesti erkölcsök, Egységes kórus, Népies motívumok.

Next