Pesti Napló, 1928. augusztus (79. évfolyam, 173–197. szám)
1928-08-05 / 177. szám
Vasárnap Asta Nielsenről & M. Mangeast róla írott könyvének megjelenése alkalmából Budapesten Asta Nielsen látogatása alkalmából oly nagy volt a tolongás, hogy a szorongó tömeg egy fiúgyermeket agyonnyomott. Asta Nielsen. Neve szinte szervesen összenőtt a film fejlődésével Asta Nielsen. Voltak mozdulatai, Asta Nielsen-mozdulatok, amelyek utánozhatatlanok és amelyeket rost is tisztán látok magam előtt. Ugyanakkor egy divatos mozisztár mosolyára és gesztusára sem emlékszem. A film nagyon eltávolodott Asta Nielsentől, úgy látszik, idegenkedett ettől a megdöbbentően egyéni művésztől. Ez az eltolódás nem szolgált a film előnyére. A film Amerikában kísérletezik és Asta Nielsen Berlinben él. Az amerikai film visszaretten a sajátosan széptől. Amerika számára továbbra is megfejthetetlen és egyben érdektelen rejtély marad Asta Nielsen tekintete. És ha a véletlen mégis úgy akarná és Asta Nielsent elsodorná Amerikába, nem volna köszönet benne. . Cigány vér. Szűkös viszonyok. Kispolgári Család. A magányosság érzése. Ez az Asta Nielsen, gyermekkora. Más, mint a testvérei, azok alacsonyak és tömzsik és harsogva, brutálisan kacaszak. Ő már gyerekkorában szinte reménytelenül nagyra nőtt, kinőtt kozulok,karcsú és álmodozó, nagyszemű, testvérei idegent látnak benne. Ebben az álmodozó magányban folyik le Asta. Nielsen gyermekkora, ezt az álmodozó magányosságot gúnyoljak és ostromolják szünet nélkül a többiek. Titokban a azonban az egész gyerekhadnak imponál. Péküüzletbe adják be tanulólánynak. De ezt a péküzletet rohamosan ott hagyja. A familiában bujkáló cigányvér exorbitáns erővel tör kibelőle. A péküzlet nem bír vele, vagy ő nem bír a péküzlettel. A megbélyegzett kislány rohan, száguld tovább az álmodozás útján, kikerüli a gúnyolódókat, egyetlen egy célt és írányt lát és keres: az álmot. Ez a nosztalgia idegen és ismeretlen erők felé, ez a misztikus sóvárgás volt első jele a később diadalmas erővel kibontakozó művész tragikusságának. Ma Asta Nielsen talán, sőt bizonyosan fiatalabb, mint gyerekkorában, akkor szomorúság vegyült benne idegen vágyakkal, megnemeztettség gyűlölettel és szeretettel. — Meghal az apa, a kis család a legnagyobb nyomorral küzd. Anyjuk sem győzi a felnövekvő gondot, az emberölő munkát. Anyja halála után Asta Nielsen tizennégyéves. Néhány nappal Asta konfirmációja előtt hal meg az anya és mikor Asta fekete gyászruhájában, a fehérruhás leányokkal együtt, elhagyja, a templomot, hallja, amint mögötte megszólal valaki: s Jézusom, hogy kerül a bérmalányok közé ez a vigasztalan özvegy.« Ebben az időben, még valamivel anyja halála előtt, eszmél Asta Nielsen a színpadra. Ibsen Brandját olvassa. És a Brand válik élete első megrázó élményévé. Oly közvetlenül és oly erővel élte át az egész tragédiát, hogy az olvasóból lassan, fokozatosan a tragédia cselekvő személye lett. Közvetlen erővel és intenzitással érezte Agnes alakját Egy nap tudatossá vált benne, hogy az, ami vele történik, nem más, mint játék. Mintha színpadon lett volna, a rivalda, fénye előtt. A testvérek nem értették izgalmát, könnyeit és könyörgő mozdulatait, megrökönyödve anyjukat hívták segítségül. Az anya erőtlenül közeledett síró és jajveszékelő gyermekéhez, de tüstént megértőn mosolygott s halkan szólt, lista megint csak Brandot játssza.« " Ezen az úton haladt. Így lett a kopenhágai királyi színház iskolájának növendéke. Lassan és küszködve jut előre. Hermann Bang, a kiváló író fedezi fel. A Dagmar-színház teljesen ismeretlen tagja Asta Nielsen. Kis szerepekben léptetik fel, de Bang azonnal megérezte Asta Nielsen, mélyen emberi lelkületét, különlögös, vágyódó tekintetét, művészi melanchóliá-ját. Bang hiába reklamálja Asta Nielsen számára a nagyobb szerepet és az elismerést. A hűvös és konzervatív Kopenhága nem akarta észrevenni az új tehetséget. Egy északi staggione primadonnája lesz és a svédeknél, norvégeknél és a finneknél egyformán nagy sikere van. A külföldi sikerek után a kopenhágai drámai színház első színésznője. Ekkor közelednek felé először filmajánlattal, de ezt az ajánlatot visszautasítja. A színpadhoz tartozónak érzi magát és egyenesen frivolnak látja a filmen való szereplést. És mégis, rövid időn belül már ő a legkeresettebb filmmindonna. A kopenhágai drámai színház, melynek tagja, az év jelentős részében divatos bécsi operettet játszik és Asta Nielsen nem jut szerephez. A színház rendezője, Urban Gad is elégedetlen a helyzettel. A közös elégedetlenség, a hosszas tétlenség sodorja össze a két embert. S végül its elhatározzák, hogy szabad idejükben hozzálátnak a filmezéshez. Urban Gad megírja a filmdrámát, benyújtja az egyik filmvállalat direktorának és egy hónap múlva már megindul a munka. Asta Nielsen és Urban Gad neve rövidesen a legismertebb nemcsak Európában, hanem az egész világon. Néhány évvel ezelőtt különös, bizarr esemény játszódott le egy spanyol városka szegényes mozijában. Az eset szenvedő hőse az a film, melynek attrakciója Asta Nielsen. Cselekvő hőse az elizaltált munkásember, akit Asta Nielsen filme valósággal fanatizált. Ez az ember nap-nap után, egyre növekvő izgalommal hatszor tekintette meg a filmet, a hetedik estén aztán teljes erővel tört ki hisztérikus izgalma: revolverével Asta Nielsen egyik nagyított felvételébe jött s utána összeesett. Mi csábíthatta, mi taszította ezt a kétségkívül erősen elizaltált, idegzetű embert ebbe a sajátos kalandba? A kép, illetve Asta Nielsen hatása rendkívüli lehetett. Asta Nielsen művészete az egysíkú képnek megdöbbentő mélységet, szinte többdimenziós valóságot adott. Az élet hatalma, az élet hatása ez, mely csak az egyéni művészet útján bontakozhat ki teljes valójában. Asta Nielsenben valóban az élet szólal meg. A küzdő, a viaskodó, a felfelé törtető, a kezet tördelő élet, az élet lüktető irammal, az élet elakadó lélekzettel. A mozisztárnak rendszerint egy mosolya, egy színe, egy gesztusa van, olyan kifejezéstelen és unalmas ez az egyformaság, mint valami rossz olajnyomat. Asta Nielsennek is csak egy gesztusa van, de ezen a gesztuson át, a teljes, a gazdag élet öröme, fájdalma és szenvedése árad. Egyetlen egy színének ezer árnyalata van és minden árnyalat perspektívát nyit újabb mélységek felé. Asta Nielsen a legismertebb moziszínésznő, (még Ausztrália legelhagyatottabb kocsmáinak falán is ott lóg az elmaradhatatlan Astaplakát) és sohasem volt a szó mai értelmében mozisztár. Nem a divat vetette felszínre, mosolyát nem árulták édeskés levelezőlapon. Nem bébi és nem médi és még csak nem is démon, hanem ember és azon felül még valami, ki tudná megmondani, hogy »az« mi. Egyetlen egy képre gondolok. Strindberg Júliáját játszotta filmen. A számtalan kitűnő drámai színésznő Júliája, mellett ő volt az egyetlen, aki filmen (csak mozdulattal, hiszen hanggal nem támaszthatta alá figuráját) a strindbergi elképzelés Júliáját hozta. Arisztokratikus és rapszodikus, méltóságeljes és szertelen, ösztönösen, érzékiséggel kirobbanó, ugyanakkor szinte szertartásosan előítéletes, nadrágban, lovon, száguldani, terrorista, fiútermészet, de a döntő pillanatban véresen, végzetesen nővé alél. Ez a bonyolult pszichológiájú játék teljes egészében elevenedett meg a filmen. Minden gesztusa újabb lélektani motívumot hozott és az egész végül is tökéletes művészi harmóniába csengett össze. Teljes harmónia a diszharmonikus lélek megformálása körül. Ezt a kifejezésbeli gazdagságot és ugyanakkor ezt a rekvizitumokban gyakorolt szinte áhítatos takarékosságot, egyszerűséget csak a legnagyobbak adhatják. Mungenast könyvében felvonultatja Európa legkiválóbb színészeinek, rendezőinek és kritikusainak véleményét Asta Nielsenről. Tamara Karsavina, Yvette Guilbert, Mary Wigman, Maria Jacobini, Käthe Borsch, Paul Wegener, Albert Bassermann, Alfred Kerr, Leopold Jessner, Georg Brandes, Hermann Bang, élők és holtak vallanak hitet Asta Nielsen művészete előtt. Mindegyikük érzi művészetében a kifejezhetetlent, a meghatározhatatlant, mely mégis mindig egyedüli rúgója művészetének, az egyéniséget. Milyen paradox, szinte mosolyogni kell, az egyéni moziszínésznő. Nem véletlen, hogy Asta Nielsen ma fokozott mértékben újra színpadon dolgozik. Németország nagy városait járja be truppjával. Shaldon Ella Cavalanijét játssza Ezek az előadások rendkívül élmény formájában hatnak. Mungenast könyve stuttgarti vállalat kiadásában jelent meg, meglepeően szép a tipografikus elrendezése, érdekes, gazdag az illusztrációs anyaga. Kovács Kálmán (4) A hold leánya (a Kamara filmszínház megnyitó műsora). Szombaton este nyitotta meg kapuit az első téli mozi. A Kamara mozi szezonnyitó műsora egyúttal sokat ígérő programja a következő évnek. A Fox-gyár 1928-ban készült produkcióját, A hold leányát adják elő, amelynek Dolores del Rio a főszereplője. Az amerikai filmek átlagszüzséjéből műalkotást kapunk a kitűnő filmszínésznő révén. Szépek a felvételek és jó a rendezés. A műsornak, amelyet Tsuk igazgató ízléses összeállítása és finom érzékkel való tálalása tesz még érdekessé, erőssége egy szcenírozott jelenet. Misley Anna, Dalmady Erzsi, Szoké Kató és a többiek méltó részesei a sikernek. Külön kell kiemelnünk a híradókat és a Granada című ismeretterjesztő filmet, is. (Kf.) (") »Lulue — a Fővárosi Operettszínház első újdonsága. Lulu a címe a Fővárosi Operettszínház első francia operettújdonságának, amelyet szeptemberben hoz színre Faludi Sándor. A Lulu librettóját Serge Veber, a zenéjét Pares és Parys írták. PESTI NAPLÓ 1928 augusztus 5 25 Színházak, hangversenyek és kabarék hírei (—) Kossuk utóda Komáromi műtermében 50 éves fennálása emlékére e hónap végéig1 lap rendelésénél ) képet ad ajándékba. Kossuth Lajos utca 12. (—) Vasárnap délután ezer pesti leány a Marsze Matyit nézi meg a Budapesti Színházban. (—) Rozsonyi közismert gyermekfelvételeig Az idei nyár slágeroperettje A RÉGI NYÁR Blinden este és vasárnap délután is a Budai Színkörben. E héten 55-63. előadássorozat. (—) Szenzációs lesz a Mersz-e Matyit 5Mk előadása. Ma, vasárnap kétszer, délután 4 és este 3 órakor 1, 2, 3, 1 és 5 pengős helyárakkal a páratlan, sikerű Mersz-e Matyi jazz-operett kerül színre a Budapesti Színházban. Somogyi Nasi, mint Josephine Becker, Kabos Gyula pedig dr. Feddk Mátyás, a kikapós ügyvéd szerepében utólérhetetlenül mulatságos alakításával valósággal elragadja a közönsége. A Mersz-e Matyit 50-ik előadása kedd, auguszts 14-én lesz, ünnepélyes díszelőadás keretében. BUDAI SZÍNKÖR Minden este és vasárnap délután: A RÉGI NYÁR Kegy operett - felvonásban. Irtai Ifj. Békeffy Istváán, zenéjét szerzettet Laltai L. Mária Honthy Hanna Zsuzsi,a leánya Zilahy Irén Bíró Jankovich János Petheő Attila Miklós, a fia Sziklai József Tratinatu Gőzön Gyula Mimóza Simon Marcsa Cukrászné Hamvas Józsa Manci Turai Ida Kittyrevü Czuppon Sári Lulu / gőrlök Rasovszky Juci Bobrevfitáncos dallal Nándor Karmester Abay Gyula Főpincér Pataki Ferenc Pincér Pallós János Kezdete délután 8 órakor, este/,8 órakor. Mozgófényképszínházak műsorai Astor (Akácfa ucca 4. Tel.: J. 78—03). Szerelmes kandúr (vígj., 7 felv., Syd Chaplin) — Szoknyás kapitány (vígj., 7 felv., Dolores Costello) — London réme (dráma, 8 felv., Bin-Tin-Tin) (3-tól folyt.). Eldorádó (Népszínház u. 31. Telefon: J. 331—71)? Vörös farkasok (dráma, 6 felv.) — Sárga sátán (kalandos tört., 6 felv.) — Pénz . .. pénz .. . (6 felv.) (3-tól folyt.). Fészek (József körút 70. József 450—40). A kétarcú bandita (8 felv. Ken Maynard) — Hat nap az apacsok között (kalandos tört, 10 felv., Harry Piel) — Lulu nadrágban (vígj., 7 felv., Laura la Plante). Vasárnap délelőtt 10—1-ig burleszkmatiné (3-tól folyt.). Kamara (Tel.: József 440—27). Hiradó — Amerika (burleszk) — Granada — Az éjszaka meséi (Misley Anna, Dalmady Erzsi és operai balerinák)» A hold leánya (Dolores del Rio) (6, 8, 10). Kertmozi (Aréna út és Vilma királynő út sarok Telefon: T. 130—17). Carmen (Prosper novellája, 11 felv., Dolores del Rio) — Nem vagy legény, Berel — Betörő és szép asszony (burleszkek) — Angol Hiradó (8, l6). Műjég (Tó) Mozi (a városligeti tavon. Tel.: 919—23). Magyar és Angol Hiradó és Nobile megmentése — Ki a betörő (Dorothy Divan) — A toulini csapszék (Nathalie Lissenko) (18, 'ile). Nyugat Mozgó (Teréz körút. Telefon: 71—02)— Korunk hőse (dráma, 10 felv., Milton Lils, Anna O'Nilson) — Férjhez megy a feleségem (vígj., 1 felv., Virginia Vally, Path O. Maley) — Szibéria zsarnoka, (dráma, 8 felv., Syd Chaplin, Conrad Nagel) (3-tól folyt.). Orient (Izabella u. és Aradi u. sarok. Telefonautomata: 150—87). A beduin táncosnő (filmköltemény, 1 felv., Norma Talmadge, Josef Schildkraut) —• Charley, a közvitéz (burl., 10 felv., Syd Chaplin) — Hiradó (8.4-től folyt.). Tamara Park Mozgó (Múzeum körút 2. Telefon: J. 374—90). Casanova Londonban (8 felv., John. Barymore) — A modern kalózok (amerikai tört., 6 felv.). Színpadon fellépnek Andor Tibor és Verseczy Lenke táncosok (8. 10). Tivoli (Nagymező u. 8. Telefonautomata : 230—49). A nagy szüret (12 felv., Dolores del Rio, Edmund Lowe) — Szivek bajnoka (8 felv., Olga Csehova, Xénia Desny) — Híradó ('/14-től folyt.). Túrán (Nagymező ucca és Mozsár ucca sarok, Tel.: 64—20). Utolsó tánc (dráma, 8 felv., Betty Compson) — Meghódítom az uramat (színmű, 7 felv„ Dorris Kenyon, Milton Sills) — Honfoglalás (kalandos tört. ( felv„ goott cíheoa) ft-ttf foszt), Walter Rózsi az Operaház kiváló művésznője énekli Toseát augusztus 11-én az Állatkerben. Szende Ferenc (Scarpia), Laurisin Lajos (Cavaradossi) lesznek a művésznő méltó partnerei. BUDAPESTI SZÍNHÁZ Minden este ésvasirnati di luttn • MERSZ-E MATYI ? Nagy látványos, tincos, ének a jazz-revü 3 felvonásban. Irta: Feld Mityás Dr. Fedik Mityis, ügyvéd Kabos Gyula Feld Zsazsa, barátnője Somogyi Kosi Love Patzauer Sarkadi Aladár Princ so son er Lében Latabár Arpátd frincessin so soll sie Lében Dobos Anny Báró Glicerini Fodor Arthur Csinos Kató Mezey Kató Katzaner Somlftz Zs. kezdete délután 4 órakor, este 8 órakor. Hetiműsor TERÉZKÖRÚJI SZÍNPAD: Aagy Endre, Salamon Béla, Rajna Alice, Abimélek, A motor, Játék a villában, A cég órája, Felolvasok a rádióba. Pesti erkölcsök, Egységes kórus, Népies motívumok.