Pesti Napló, 1928. szeptember (79. évfolyam, 198–222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
Szomffai PESTI NAPLÓ 1928 szeptember 111 Tízszázalékos áresést várnak tengeriben,, ha életbelép a vámelengedés A tilokmányfélék olcsóbbodása a zsír árát is csökkenteni fogja (Saját tudósítónktól.) A drágaság problémái várakozás ellenére nem szerepeltek a mai minisztertanács napirendjén. A miniszterek közül csak Vass József és Scitovszky Béla vett részt a minisztertanácson, a többi tárcát államtitkárok képviselték. A drágaság növekedésére és különösen a kukorica és takarmányneműek árának szokatlanul magas voltára tekintettel úgy határoztak, hogy a jövő heti minisztertanácsot, amely megvitatja az ezekben a kérdésekben teendő intézkedéseket, nem pénteken, hanem kedden délután fogják megtartani. A tervezett intézkedésekről különben igen jó forrásból az a hír terjedt el, hogy a kormány hat hónapra elengedi a kukorica vámját és ugyanennyi időre 50 százalékos tarifakedvezményt ad a takarmányneműekre. A tengeri a gabona árához viszonyítva sokkal magasabban áll, mint az előző években, aminek kettős magyarázata van. Gabonában ugyanis igen jó termés volt, tengeriben pedig a nagy szárazság következtében nem, viszont ugyanakkorAmerikában is kedvezőtlen volt az időjárás a tengerire, úgyhogy a várt nagy termés elmaradt és Amerika a magyar piacon idáig nem tudott ármérséklően hatni. A kukorica ára a budapesti piacon mázsánként 30—31 pengő és ebből van, vasúti szállítás és forgalmi adó címén 3 pengő terhel minden mázsát. Ha tehát a kormány hat hónapra felfüggeszti a tengeri vámját és vasúti kedvezményt is ad, ez a hárompengős tétel éreztetni fogja hatását és a tengeri ára valószínűleg 28 pengőig fog esni. Minthogy azonban a határidőpiacon ma is 28 pengő 30 fillér a tengeri mázsájának ára, szakkörök azon a véleményen vannak, hogy egymagában ez az intézkedés nem lesz elegendő ahoz, hogy a drágaságot megállítsa. Különösen figyelembe kell venni azt, a tényt, hogy azokban a külföldi kikötőkben, ahonnan Magyarország tengeri importra számíthat, az utolsó napokban szintén emelkedett a tengeri ára, bár természetesen sehol sem érte el a budapesti paritást. Az áresés alsó határát szakkörök tehát körülbelül a kikötői árakban látják, mert azoknál lejjebb legfeljebb átmenetileg mehet a budapesti piacon a tengeri ára és akkor sem sokkal. Azok a kikötők, amelyek tengeriimport szempontjából tekintetbe jöhetnek, elsősorban Trieszt, Hamburg és Bremen, ahol amerikai áru vár szállításra. Valószínűnek látszik, hogy az amerikai tengeri ára a legközelebbi napokban csökkenni fog és ez akkor jótékonyan fogja éreztetni hatását Magyarországon is. A takarmánypiac vezető értéke a tengeri, tehát ha a tengeri magasan áll, a többi takarmány ára is felszalad, amit most különösen az a körülmény támogat, hogy takarmányfélékben is eléggé gyenge volt a termés. Ugyanígy mérséklően fog hatni minden takarmányféle árára a tengeri áresése, amely előreláthatólag 10 százalékos lesz, amint a tervbevett kormányintézkedések megtörténnek. A takarmányon keresztül természetesen megérzi az árcsökkenést a zsír is és így feltétlenül olcsóbbodásra lehet számítani ezen a réven, nem is szólva arról, hogy a magyar gabonafölösleg nem prédálódik el, ha a takarmányárak csökkenni fognak. Mostanában ugyanis az a veszedelem fenyeget, hogy a gazdák az olcsóbb és nagyobb tápértékű gabonaneműeket etetik fel állataikkal, mert nem győzik a drága takarmányt beszerezni. A jó gabonatermés exportkilátásai természetesen nagyon megcsökkennek, ha a gabona jelentős részét állatetetésre használják fel a gazdák, ezt viszont radikálisan és célravezetően csak úgy lehet megakadályozni, ha módot adnak arra, hogy a gazdák elfogadható áron jussanak takarmányhoz. Szakkörökből vett értesüléseink szerint bizonyosra veszik, hogy a kormányintézkedések sorozata nem áll meg a tengeri vámjának felfüggesztésénél és a takarmányfélék vasúti tarifájának mérséklésénél, hanem a keddi minisztertanácson meg fogják találni azokat a módokat, amelyek továbbmenő intézkedések révén az egész vonalon megindítják az árcsökkenést, amit az egész ország érdeke követel. Pénteken újabb gyűlésen foglalkoztak az érdekeltek a „halálsorompó" eltörlésével A „MÁV" 20 millió pengős terve helyett 5 milliós költséggel is meg lehet oldani e kérdést (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló már több ízben beszámolt arról a mozgalomról, amelyet az Erzsébet királyné út környékének lakossága indított az úgynevezett halálsorompó ügyében. Ebben az ügyben az érdekelt lakosság részéről már több ízben tárgyalást folytattak Samarjay Lajos a MÁV elnök-igazgatójával, de járt deputáció a kereskedelmi minisztériumban is a •A halálsorompót mielőbbi kihelyezésének érdekében. A tárgyalások egyeelőre semmi eredménnyel nem jártak és így az érdekelt lakosság állandóan napirenden tartja ezt a számukra oly fontos ügyet. Pénteken este nagygyűlés foglalkozott ezzel a kérdéssel, amelyet Pál L. Leó építész hívott egybe. A nagygyűlésen ,a napirend első pontjául ismét a halálsoronó szerepelt, de foglalkoztak ezen a gyűlésen Zugló és Herminamező elhanyagolt közműveinek ügyével és az ugyancsak botrányos és elhanyagolt, közlekedési kérdéssel is. A gyűlés elején Pál L. Leó építész beszámolt arról, hogy a megindított akció milyen kisebb eredményekkel járt és rámutatott arra, hogy a halálsorompó kitelepítésének ügye nem csupán technikai kérdés, hanem gazdasági kérdés is, mert a megindult építkezési konjuktúra alatt a legtöbb ház a perifériákon épült és ezek a kis családi házak minden közlekedési lehetőségtől el vannak zárva a közlekedés sírjában álló halálsorompó miatt, nem beszélve aról, hogy az arralakók testi épségét is fenyegeti a már eddig is oly sok balesetet okozó halálsorompó. Rámutatott arra, hogy ismételten követelték már a MÁV ceglédi vasútvonalának a körvasútra való kihelyezését. Samarjay Lajos a MÁV elnök-igazgatója, aki foglalkozott ezzel a kérdéssel, azt a tervet vetette fel, hogy egy úgynevezett viaduktot építsenek, ez azonban, — mondotta Pál L. Leó — húszmillió pengőbe kerülne, míg viszont a lakosság által javasolt kitelepítés alig 5—6 millió pengőbe, amellett, hogy a viadukt nem is felel meg teljesen a célnak. Beszélt ezután a Hermina,mező és Zugló elhanyagolt közműveiről. Beszámolt arról, hogy a napokban küldöttségileg keresték fel Borvendég tanácsjegyzőt, hogy ennek a városrésznek a vízvezeték rendezését sürgessék. A gyűlés résztvevőinek nagy derültségére előadta, hogy bár az alpolgármester, akinél jóval előbb jártak, mindent megígért, a vonatkozó akta még mindig nem volt a tanácsjegyzőnél, aki a küldöttség megjelenésekor előszedte azt az aktát, amely a Telep ucca vízügyeiben készült. A sajtó munkásságának köszönhetjük, hogy ez az akta végre eljutott a tanácsjegyző úrhoz és reméljük, hogy a sajtó révén végre ennek a másik ügynek az aktája is elintézés alá fog kerülni. Bejelentette ezután, hogy a BESzKAR-nál is eljártak a közlekedés megjavítása érdekében, elértek annyit, hogy a 61-es járatokat sűrűbben indítják, ellenben a panaszokra a BESzKAR-nál is azt a választ kapták, hogy mindaddig, amíg a halálsorompó ügye el nincs intézve, a BESzKAR technikai okokból nem tudja a közlekedést megjavítani. Ez újabb dokumentuma annak, hogy mindaddig, míg ez az égető kérdés el nincs intézve, ez a városrész teljesen el van zárva mindennemű fejlődéstől. A nagygyűlésen ezután még több felszólalás hangzott el, a résztvevők megállapodtak abban, hogy a megindított akciót folytatják mindaddig, míg teljes eredményt nem érnek el. A „nagy Zogu" dinasztiája Tirana, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától) Tegnap este a város utcáin összeverődött nép Ahmed Zogu palotája elé vonult és a királyság mellett tüntetett. Az ifjúság egyik szónoka a nép ama vágyát fejezte ki, hogy minél előbb kiáltsák ki a királyságot, amely a»nagy Zogu« dinasztiáját fogja uralomra juttatni. A kivilágított városban éjfélig tartottak a tüntetések. A nemzetgyűlés mai ülésén az alkotmányrevízió kérdésével foglalkozott. Több szónok a revízió szükségét hangoztatta és rámutatott arra, hogy ismét helyre kell állítani Skander bég trónját, amelynek egyetlen jelöltje Achmed Zogu bég. A nemzetgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta ezeket a beszédeket. Az alkotmány módosítására kiküldött bizottságot arra utasították, hogy szeptember 1-ig terjessze elő jelentését. (II.) Achmed Zogu olasz hercegnőt vesz feleségül Athén, augusztus 31 A Pesti Napló külön tudósítójától.) Egy vezető délszláv politikus ma kijelentette, az Elefteron Vima nevű athéni lap belgrádi levelezőjének, hogy Achmed Zogu olyképpen akarja magának Albánia trónját biztosítani, hogy az olasz kormánnyal tárgyalásokat folytat egy olasz hercegnővel való házasságáról. A hercegnő nevét a délszláv politikus nem nevezte meg. Ahmed Zogu arra számít, hogy forradalom esetében Olaszország katonai segítségben fogja részesíteni. Az olasz kormánnyal való tárgyalások állítólag már nagyon előrehaladtak. (G. L.) Két és fél millió lejes csempészés Konstansában Bukarest, augusztus 31. Konstanzában nagy csempészésnekjutottak a nyomára. A Stettin nevű német gőzhajóról 39 ládát raktak ki, amely a bulgáriai Burgazból érkezett. A kísérő okiratok szerint a ládákban nyomtató papirosnak kellett volna lennie. Kirakodás közben véletlenül kinyilt néhány láda és ekkor a pénzügyőrök nagy meglepetésükre megállapították, hogy a ládákban nem nyomtatott papiros, hianem játékkártyák és cigarttapapiros van. Azonnal kinyitották valamennyi ládát és 5400 kiló játékkártyát és cigarettapapirost találtak bennük. A csempészárut lefoglalták és megállapították, hogy a román vámtörvény szerint két és fél millió lej bírság jár utána. Minthogy pontosan nem lehetett megállapítani, hogy a Konstantai Egyesült Hajózási Társaságnak címzett rakományt ki adta fel, a román vámhatóságok Burgazba fordultak a bolgár vámhatósághoz a feladó kinyomozása végett (C. C.) Mariano életveszélyesen megbetegedett Milánó, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Nobile-expedíció Malmgreen csoportjához tartozott Mariano repülőparancsnok állapota hirtelen megrosszabbodott. Marianonak, aki a stockholmi klinikán fekszik, tudvalévően amputálni kellett megfagyott lábát és azóta jobban érezte magát. Tegnap hirtelen lázas lett és nyirokmirigy-gyulladás tünetei mutatkoztak rajta. Állapota aggasztó. (II.) Lépfenejárvány Heves megyébe** Eger, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) Hetekkel ezelőtt lépfenejárvány tört ki Pétervására járás területén. A heves megyei hatóság mindent elkövet a járvány leküzdésére, amely valósággal megtizedelte már eddig is az állatállományt. A beérkezett jelentések szerint a járásban eddig 210 állat hullt el. A veszedelmes állatbetegség már emberéletben is áldozatot követelt. Csütörtökön Ballagi Miklós ezerbaksiai földműves halt megt lépfenében, pénteken pedig Sirok községben Kuróczi János gazda lett a lépfene áldozata. Kuróczi Jánosnak két lovát vitte el a vész, a gazda a trágyadombon elhullott lovainak bőrét nyiszta le, ekkor kapta meg a betegséget, amely őt is megölte. Erdőkövesd községben az egyik gazda feleségét a lépfenés dögről rászállt légy megcsípte és megfertőzte. A szerencsétlen asszony súlyos betegen került az egri kórházba. A földművelésügyi miniszter állatorvosokból összeállított repülőbizottságot küldött a járásba. Ez a bizottság sorra járja a kösszereket, beoltja az állatokat és minden tekintetben segítségébe van az állattartó gazdáknak.