Pesti Napló, 1928. szeptember (79. évfolyam, 198–222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

Szomffai PESTI NAPLÓ 1928 szeptember 1­­11 Tízszázalékos áresést várnak tengeriben,, ha életbelép a vámelengedés A tilok­mányfélék olcsóbbodása a zsír árát is csökkenteni fogja (Saját tudósítónktól.) A drágaság pro­blémái várakozás ellenére nem szerepeltek a mai minisztertanács napirendjén. A miniszte­rek közül csak Vass József és Scitovszky Béla­ vett részt a minisztertanácson, a többi tárcát államtitkárok képviselték. A drágaság növe­kedésére és különösen a kukorica és takar­mányneműek árának szokatlanul magas vol­tára tekintettel úgy határoztak, hogy a jövő heti minisztertanácsot, amely megvitatja az ezekben a kérdésekben teendő intézkedéseket, nem pénteken, hanem kedden délután fogják megtartani. A tervezett intézkedésekről különben igen jó forrásból az a hír terjedt el, hogy­ a­ kor­mány hat hónapra elengedi a kukorica vámját és ugyanennyi időre 50 százalékos tarifaked­vezményt ad a takarmányneműekre. A tengeri a gabona árához viszonyítva sokkal magasab­ban áll, mint az előző években, aminek kettős magyarázata van. Gabonában ugyanis igen jó termés volt, tengeriben pedig a nagy száraz­ság következtében nem, viszont ugyanakkor­­Amerikában is kedvezőtlen volt az időjárás a tengerire, úgyhogy a várt nagy termés elma­radt és Amerika a magyar piacon idáig nem tudott ármérséklően hatni. A kukorica ára a budapesti piacon má­zsánként 30—31 pengő és ebből van, vasúti szállítás és forgalmi adó címén 3 pengő terhel minden mázsát. Ha tehát a kormány hat hó­napra felfüggeszti a tengeri vámját és vasúti kedvezményt is ad, ez a hárompengős tétel éreztetni fogja hatását és a tengeri ára való­színűleg 28 pengőig fog esni. Minthogy azon­ban a határidőpiacon ma is 28 pengő 30 fillér a tengeri mázsájának ára, szakkörök azon a véleményen vannak, hogy egymagában ez az intézkedés nem lesz elegendő ahoz, hogy a drá­gaságot megállítsa. Különösen figyelembe kell venni azt, a tényt, hogy azokban a külföldi kikötőkben, ahonnan Magyarország tengeri importra szá­míthat, az utolsó napokban szintén emelkedett a tengeri ára, bár természetesen sehol sem érte el a budapesti paritást. Az áresés alsó ha­tárát szakkörök tehát körülbelül a kikötői árakban látják, mert azoknál lejjebb legfel­jebb átmenetileg mehet a budapesti piacon a tengeri ára és akkor sem sokkal. Azok a ki­kötők, amelyek tengeriimport szempontjából tekintetbe jöhetnek, elsősorban Trieszt, Ham­burg és Bremen, ahol amerikai áru vár szállí­tásra. Valószínűnek látszik, hogy az amerikai tengeri ára a legközelebbi napokban csökkenni fog és ez akkor jótékonyan fogja éreztetni ha­tását Magyarországon is. A takarmánypiac vezető értéke a tengeri, te­hát ha a tengeri magasan áll, a többi takarmány ára is felszalad, amit most különösen az a kö­rülmény támogat, hogy takarmány­félékben is eléggé gyenge volt a termés. Ugyanígy mérsék­lően fog hatni minden takarmányféle árára a tengeri áresése, amely előreláthatólag 10 száza­lékos lesz, amint a tervbevett kormányintézke­dések megtörténnek. A takarmányon keresztül természetesen megérzi az árcsökkenést a zsír is és így feltétlenül olcsóbbodásra lehet számítani ezen a réven, nem is szólva arról, hogy a ma­gyar gabonafölösleg nem prédálódik el, ha a takarmányárak csökkenni fognak. Mostanában ugyanis az a veszedelem fenyeget, hogy a gaz­dák az olcsóbb és nagyobb tápértékű gabona­neműeket etetik fel állataikkal, mert nem győ­zik a drága takarmányt beszerezni. A jó gabo­natermés exportkilátásai természetesen nagyon megcsökkennek, ha a gabona jelentős részét állatetetésre használják­ fel a gazdák, ezt viszont radikálisan és célravezetően csak úgy lehet megakadályozni, ha módot adnak arra, hogy a gazdák elfogadható áron jussanak ta­karmányhoz. Szakkörökből vett értesüléseink szerint bi­zonyosra veszik, hogy a kormányintézkedések sorozata nem áll meg a tengeri vámjának fel­függesztésénél és a takarmányfélék vasúti ta­rifájának mérséklésénél, hanem a keddi minisz­tertanácson meg fogják találni azokat a módo­kat, amelyek továbbmenő intézkedések révén az egész vonalon megindítják az árcsökkenést, amit az egész ország érdeke követel. Pénteken újabb gyűlésen foglalkoztak az érdekeltek a „halálsorompó" eltörlésével A „MÁV" 20 millió pengős terve helyett 5 milliós költséggel is meg lehet oldani e kérdést (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló már több ízben beszámolt arról a mozgalomról, amelyet az Erzsébet királyné út környékének lakossága indított az úgynevezett halálso­rompó ügyében. Ebben az ügyben az érdekelt lakosság részéről már több ízben tárgyalást folytattak Samarjay Lajos a MÁV elnök-igaz­gatójával, de járt deputáció a kereskedelmi minisztériumban is a •A halálsorompót mielőbbi kihelyezésének érdekében. A tárgyalások egye­előre semmi eredménnyel nem jártak és így az érdekelt lakosság állandóan napirenden tartja ezt a számukra oly fontos ügyet. Pénte­ken este nagy­gyűlés foglalkozott ezzel a kér­déssel, amelyet Pál L. Leó építész hívott egybe. A nagygyűlésen ,a napirend első pontjául ismét a halálsoron­ó szerepelt, de foglalkoztak ezen a gyűlésen Zugló és Herminamező el­hanyagolt közműveinek ügyével és az ugyan­csak botrányos és elhanyagolt, közle­kedési kér­déssel is. A gyűlés elején Pál L. Leó építész beszámolt arról, hogy a megindíto­tt akció mi­lyen kisebb eredményekkel járt és rámutatott arra, hogy a halálsorompó kitelepítésének ügye nem csupán technikai kérdés, hanem gazdasági kérdés is, mert a megindult építke­zési konju­ktúra alatt a legtöbb ház a perifé­riákon épült és ezek a­ kis családi házak min­den közlekedési lehetőségtől el vannak zárva a közlekedés sírjában álló halálsorompó miatt, nem beszélve aról, hogy az arralakók testi ép­ségét is fenyegeti a már edd­ig is oly sok bal­esetet okozó halá­lsorompó. Rámutatott arra, hogy ismételten követel­ték már a MÁV ceglédi vasútvonalának a kör­vasútra való kihelyezését. Samarjay Lajos a MÁV elnök-igazgatója, aki foglalkozott ezzel a kérdéssel, azt a tervet vetette fel, hogy egy úgynevezett viaduktot építsenek, ez azonban, —­ mondotta Pál L. Leó — húszmillió pengőbe ke­rülne, míg viszont a lakosság által javasolt ki­telepítés alig 5—6 millió pengőbe, amellett, hogy a viadukt nem is felel meg teljesen a célnak. Beszélt ezután a Hermina,mező és Zugló elhanyagolt közműveiről. Beszámolt arról, hogy a napokban küldöttségileg keresték fel Borvendég tanácsjegyzőt, hogy ennek a város­résznek a vízvezeték rendezését sürgessék. A gyűlés résztvevőinek nagy derültségére elő­adta, hogy bár az alpolgármester, akinél jóval előbb jártak, mindent megígért, a vonat­kozó akta még mindig nem volt a tanácsjegy­zőnél, aki a küldöttség megjelenésekor elő­szedte azt az aktát, amely a Telep ucca víz­ügyeiben készült.­­ A sajtó munkásságának köszönhetjük, hogy ez az akta végre elju­tott a tanácsjegyző úrhoz és reméljük, hogy a sajtó révén végre ennek a másik ügynek az aktája is elintézés alá fog kerülni. Bejelentette ezután, hogy a BESzKAR-nál is eljártak a közlekedés megjavítása érdeké­ben, elértek annyit, hogy a 61-es járatokat sű­rűbben indítják, ellenben a panaszokra a BESzKAR-nál is azt a választ kapták, hogy mindaddig, amíg a halálsorompó ügye el nincs intézve, a BESzKAR technikai okokból nem tudja a közlekedést megjavítani. Ez újabb do­kumentuma annak, hogy mindaddig, míg ez az égető ké­rdés el nincs intézve, ez a városrész teljesen el van zárva mindennemű fejlődéstől. A nagygyűlésen ezután még több felszóla­lás hangzott el, a résztvevők megállapodtak abban, hogy a megindított akciót folytatják mindaddig, míg teljes eredményt nem érnek el. A „nagy Zogu" dinasztiája Tirana, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától) Tegnap este a­ város utcáin összeverődött nép Ah­med Zogu palotája elé vonult és a ki­rályság mellett tüntetett. Az ifjúság egyik szónoka a nép ama vágyát fejezte ki, hogy mi­nél előbb kiáltsák ki a királyságot, amely a­­»nagy Zogu« dinasztiáját fogja uralomra jut­tatni. A kivilágított városban éjfélig tartottak a tüntetések. A nemzetgyűlés mai ülésén az alkotmányrevízió kérdésével foglalkozott. Több szónok a revízió szükségét hangoztatta és rá­mutatott arra, hogy ismét helyre kell állítani Skander bég trónját, amelynek egyetlen je­löltje Achmed Zogu bég. A nemzetgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta ezeket a­ beszédeket. Az alkotmány­ módosítására kiküldött bizottságot arra utasították, hogy szeptember 1-ig ter­jessze elő jelentését. (II.) Achmed Zogu olasz hercegnőt vesz feleségül Athén, augusztus 31 A Pesti Napló külön tudósítójától.) Egy vezető délszláv politikus ma kijelen­tette, az Elefteron Vima nevű athéni lap belgrádi levelezőjének, hogy Achmed Zogu olyképpen akarja magának Albánia trónját biztosítani, hogy az olasz kormánnyal tárgya­lásokat folytat egy olasz hercegnővel való há­zasságáról. A hercegnő nevét a délszláv poli­tikus nem nevezte meg. Ah­med Zogu arra számít, hogy forradalom esetében Olaszország katonai segítségben fogja részesíteni. Az olasz kormánnyal való tárgyalások állítólag már nagyon előrehaladtak. (G. L.) Két és fél millió lejes csempészés Konstansában Bukarest, augusztus 31. Konstanzában nagy csempészésnek­­jutot­tak a nyomára. A Stettin nevű német gőzhajó­ról 39 ládát raktak ki, amely a bulgáriai Bur­gazból érkezett. A kísérő okiratok szerint a lá­dákban nyomtató papirosnak kellett volna lennie. Kirakodás közben véletlenül kinyilt néhány láda és ekkor a­ pénzügyőrök nagy meglepetésükre megállapították, hogy a ládák­ban nem nyomtatott papiros, hianem játékkár­tyák és cigarttapapiros van. Azonnal kinyi­tották valamennyi ládát és 5400 kiló játékkár­tyát és cigarettapapirost találtak bennük. A csempészárut lefoglalták és megállapították, hogy a román vámtörvény szerint két és fél millió lej bírság jár utána. Minthogy pontosan nem lehetett megállapítani, hogy a Konstantai Egyesült Hajózási Társaságnak címzett rako­mányt ki adta fel, a román vámhatóságok Bur­gazba­ fordultak a bolgár vámhatósághoz a fel­adó kinyomozása végett (C. C.) Mariano életveszélyesen megbetegedett Milánó, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Nobile-expedíció Malmgreen csoportjá­hoz tartozott Mariano repülőparancsnok álla­pota hirtelen megrosszabbodott. Marianonak, aki a stockholmi klinikán fekszik, tudvalévően amputálni kellett megfagyott lábát és azóta jobban érezte magát. Tegnap hirtelen lázas lett és nyirokmirigy-gyulladás tünetei mutat­koztak rajta. Állapota aggasztó. (II.) Lépfenejárvány Heves megyébe** Eger, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése.) Hetekkel ezelőtt lépfene­járvány tört ki Péter­vására járás területén. A heves megyei hatóság mindent elkövet a járvány leküzdé­sére, amely valósággal m­egtizedelte már eddig is az állatállományt. A beérkezett jelentések szerint a járásban eddig 210 állat hullt­ el. A veszedelmes állatbetegség már emberéletben is áldozatot követelt. Csütörtökön Ballagi Mik­lós ezerbaksiai földműves halt megt lépfenében, pénteken pedi­g Sirok községben Kuróczi Já­nos gazda­ lett a lépfene áldozata. Kuróczi Já­nosnak két lovát vitte el a vész, a­ gazda a trágyadombon elhullott lovai­na­k bőrét nyiszta le, ekkor kapta meg a betegséget, amely őt is megölte. Erdőkövesd községben az egyik gazda feleségét a lépfenés dögről rászállt légy meg­csípte és megfertőzte. A szerencsétlen asszony súlyos betegen került az egri kórházba. A föld­művelésügyi miniszter állatorvosokból össze­állított repülőbizottságot küldött a járásba. Ez a bizottság sorra járja a kösszereket, beoltja az állatokat és minden tekintetben segítségébe van az állattartó gazdáknak.

Next