Pesti Napló, 1928. szeptember (79. évfolyam, 198–222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

Szomffai PESTI NAPLÓ 1928 szeptember 111 Yeni Türkiya Török unokatestvéreink a legjobb úton vannak, hogy a közös törzsre nézve, melyből elágaztunk, végérvényesen és örökre elvesszenek. Már nagyon régóta nem a nyelv közössége fűzi őket a többi török-tatár népekhez, hiszen még az egymással legközelebbről rokon török népek sem tudják megérteni egymásnak a beszédét. Ellenben -matartja bennük az atyafiság, a közös eredet, a közös kultúra emlékét a közös ábécé. Musztafa Kemal eltiltotta a fezviselést, utána a nőknek is megtiltotta, a fátyolviselést, megszüntette a hárem életet és most eltörli a török ábécét. Seszel népét bevezeti a nyugati népek nagy családjába és a nyugati kultúra előcsarnokába. Várjon ez haladást jelent a törökökre nézve?: Ahogy vesszük . . . A török nyelvben nem kevesebb, mint 482 írásjel ismeretes. Aki a török irodalmat műveli, annak 482 írásjelet kell ismernie. Istenem, mily örvendetesen csökkenne a magyar,írók és újságírók* száma, ha nekünk is 482 írásjelet kellene ismernünk! Hiszen most is, amikor csak 38 betűvel dolgozunk, hányan vannak a magyar irodalom művelői között, akik ezt a három tucatnál is kevesebb betűt sem tudják helyesen egymás mellé raikni! Viszont a török betűsoződó urak egy pár sajtóhibáért semmi esetre sem mennek szomszédba! Ha magamról megfeledkezve, nagyon nagy vacsorát eszem, bizonyosan azt álmodom utána, hogy korrektor vagyok egy török nyomdában hétfői napon! Sajnálom is a szegény török betűszedőket, akiknél a :lanoncidős, teljes tizenkét esztendeig tart. Hát persze, míg az ember 42 betűnek a helyét megtanulja és megszokja a szedőszekrényben, ahoz tényleg kell tizenkét esztendő. De ha tudom azt, hogy a mai Törökországban az analfabéták száma nyolcvan percent, akkor leveszem a kalapomat a török nép magas kultúrája előtt, mert a nyolcvan percent analfabéta annyit jelent, hogy húsz percent tud törökül írni-olvasni, azaz minden ütödik török ismeri a 482 írásjelből álló török ábécét. Ha nekünk is 482 írásjellel kellene dolgoznunk, nálunk hány százalékra rúgna az analfabéták száma.» Amikor tehát Musztafa Kemal hasa áttért a török írásról a nyugati népek ábécéjére, ezzel nemcsak a nyugattal való kultúraközösségnek egyik nevezetes részletét alapozta meg, hanem egyszersmind lehetővé tette azt is, hogy az írástudatlanok számát az új Törökországban rohamosan csökkentsék. Mert ki ne látná be, hogy két-három tucat betűt könnyebb megtanulni, mint 482 betűt? Persze, nagyon nehéz volt eldönteni, hogy milyen legyen az új török ábécés Ahány idegennel eddig beszéltem erről a kérdésről, mind azt mondta nekem, hogy az ő ábécéje a legegyszerűbb és legtermészetesebb, és mindenki sajnált bennünket, magyarokat, hogy milyen bonyolult, »megtanulhatatlan! rendszer szerint rakjuk egymás mellé a betüket. — írni még csak tudtok, — mondotta nekem egyszer egy amerikai turista — de olvasni nem! Itt van például ennek a vasúti állomásnak a neve: tisztán és világosan ki van írva, hogy Örigikádsver, és ti mégis így olvassátok: Érsekújvár... Ha Musztafa Kemil egy angollal vagy egy franciával csináltatta volna az új ábécét, az nekünk nagyon cifra írás lett volna, ellenben törökökkel csínáltatta, mégpedig olyanokkal, akik ismerik valamennyire a magyar nyelvet is, mert a törökök a magánhangzókat magyar rendszer szerint fogják írni. Az új török ábécében huszonkilenc betű lesz: nyolc magánhangzó és huszonegy mássalhangzó: aotiieeli b c e d f g g h j k l m n p r s $ t v y z Magyarázatul említem, hogy a c, melynek farka van, a cs hangot fogja jelölni, a füles g betű a ay hangot, a, ,f, mint a franciáknál, a zs hangot, az s jetűit ss-kek fogják kiejteni, de ha az s alatt egy kis k vauté lesz, akkor a magyar * hangnak megjelölésére használják, míg az y a magyar j hangot fogja jelenteni. Tehát az új török írásnak ezt a két szavát: Yeni Türkiya (»írj Törökország«) Így kell kell olvasni Jeni Türkiya. Az új török ábécé a miénknél sokkal tökéletlenebb, mert hiányzik belőle az á, ó, ti, é, ő, ü, hj, uy, ty. Pedig a mi magyar írásunk is fölötte fogyatékos, mert csak tizennégyféle magánhangzót ismer. A Nyelvtudósok megkülönböztetnek még egy tizenötödik hangzót is, melyet »közép e« néven ismernek. De minden dunántúli ember tanúm lehet rá, hogy amikor Somogyban vagy Zalában a nép egyszerű gyermeke azt mondja, hogy Feri, e szónak első szótagjában egy olyan hangot hallat, mely sokkal közelebb van az a hanghoz, mint az e hanghoz. Legalább harminc különféle hangzású magánhangzója van a magyar nyelvnek. És ebben igen hasonlítunk a keleti népekhez. Kínai tudósoktól hallottam, hogy az ő nyelvükben tizenhatféle o hang van, és ugyanannak a szónak tizenhatféle értelme van aszerint, hogyan ejtik ki benne az o hangot Valójában azért nehéz a kínai nyelvet megtanulni, mert a kínai nyelv hangjai nem írhatók le, hanem csupán az egyes szók képei. Végtelen szorgalom és nagyon jó fül kell a kínai nyelv megtanulásához. Az angol nyelvben is a magánhangzók helyes kiejtése lényeges, a mássalhangzók nagyrészét úgyis elnyelik az élő beszédben. Minden angol nyelvtudás akkor kezdődik, mikor az ember már tudja utánozni a magánhangzókat. Yeni Türkiya a maga huszonkilencetűs ábécéjét persze még bővítheti is, hiszen a mi írásmódunk is annyi változáson ment keresztül, hogy a száz évvel ezelőtt nyomatott szövegeket már nehéz olvasni. Az új ábécé mindenesetre közelebb hozta a törököket Európához, mint annak idején Konstantinápoly bevétele. A költő-diplomata Robert Underwood Johnson, Amerika volt olaszországi nagykövete revíziós megértést vár a Kellogg-paktumtól . A nagykövet békehimnuszt írt az aláírás napjára Párizs, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Franciaország adott egy költő nagykövetet Amerikának, Paul Claudelt. Nem teremtett vele precedenst. Kevesen tudják és annál inkább érdemel leszögezést, hogy Amerika ebben a kezdeményezésben megelőzte Franciaországot. Megelőzte Robert Underwood Johnsonnal, aki 1320—21-ben az Egyesült Államok olaszországi nagykövete volt és akinek színdús, eredményekben gazdag élete méltán vívhatja ki az egész irodalmi világ elismerését. Az irodalmi jogok védelmére senki sem tett talán annyit, mint az exnagykövet, aki 1888 óta titkára az American Copyright Leaguenak és akit ekörül szerzett érdemei elismeréséül a Yale egyetem díszdoktorává avatott. Hét kötet verse jelent meg, titkára az American Academy oft Arts and Lettersnek, ő kezdeményezte Keats és Shelley római emlékművét, ő szervezte meg Olaszországban 1917-ben az amerikai költők vöröskeresztes szolgálatát, amely négy hónap alatt, 112 vöröskeresztes kocsit teremtett elő. »grand officier«-je a francia becsületrendnek és birtokosa a legmagasabb olasz kitüntetéseknek. Ez a néhány adat jogossá teszi az érdeklődést az ősz költő-diplomata véleménye iránt a mai napok legaktuálisabb politikai kérdéséről, a Kellogg-paktumról. Az aláírás eseménye csábította Párizsba Robert Underwood Johnsont. A Hotel France Choiseulben találtam reá éppen abban a pillanatban, amint a Chicago Tribune párizsi kiadásának legfrissebb számát mutatta cilinderes látogatójának. A Kellogg-paktum napjára békehimnuszt írt a 73 éves költő Briandnak és Kelloggnak ajánlva, ez a vers volt a mutogatott számban. Jogos kíváncsiságom elnyerte méltó büntetését. Robert Underwood Johnson megmutatta a verset, de kijelentette, hogy csak abban az esetben ad intervjút, ha a békehimnuszt magyarra lefordítom. Megtettem a könnyelmű ígéretet. Mint az intervjú előfeltétele ,álljon itt a hevenyészett fordítás az intervjú előtt: Fel a fejekkel, nemzetek, Evánk köszöntött a csoda. Nem vagytok némák, tétlenek, Az út többé nem tétova. Akikre bízva néztetek. Valóra váltnak viziót. Dőzsölni futnak egyesek. Imát rebegnek milliók. Viruljon ki a szivetek. Hozsánna nektek, kétkedők. A gát, látjátok, szétesett A nagy, magasztos cél előtt. Akikben tort ül vér, bú, baj. Lássák, a béke nem halott. Királyok helyett népóhaj A sorsnak fordulót adott. Szent vallomásra gyűljetek, Elég volt már az iszonyat. A holnap multat eltemet, Molochnak nincs több hódolat. Nyomukba csatlakozzatok Akik vezettek bennetek. A mennyben zengik angyalok A bethlehemes éneket. Az intervjú közlésére tehát megváltottam a jogot... — Nagy lelkesedéssel nézek a Kellogg-paktum további sorsa elé, — kezdte nyilatkozatát Robert Underwood Johnson — mert hiszek annak rendkívüli morális erejében. Nemcsak azokra fog hatást gyakorolni, akik már aláírták vagy alá akarják írni, hanem általában az egész világra. Ez a fókusz, amelybe összegyűlnek annak a világközvéleménynek sugarai, mely nem akar tűrni többé háborút. Első közvetlen hatása az lesz, hogy olyan atmoszférát teremt, amely nagy befolyással lesz a nemzetközi relációk kialakulására. Meg vagyok győződve róla, hogy az amerikaiak fel fognak sorakozni a szerződés mellett, amikor annak ratifikációjára kerül a sor és hogy az a szenátor, aki a ratifikáció ellen fog felszólalni, közéleti bukását fogja vele megpecsételni, mert nem fogja képviselni a népakaratot. Az egyházak és a sajtó csaknem egyhangúlag a Kellogg-paktum mellett vannak. A felvilágosodott közvélemény sokat vár, tőle. ' ^ — Például mit? — Például azt, hogy a szerződés égyén égetni fogja az utat a leszerelés felé. A kormányok végre is kénytelenek beadni a derekukat a világközvélemény előtt. A világközi vélemény pedig azt követeli, hogy a szárazföldi, tengerészeti és légügyi fegyverkezési kiadásokat erősen csökkentsék. — És egyéb eredmény nem várható? — De igen. Én hiszek abban, hogy ez a szerződés idővel ki fogja küszöbölni a nemzetek közötti mai nézeteltérések jelentős részét. Belátást, megértést ír elő minden kormány számára. Ebben az atmoszférában könnyebben meg lehet oldani minden problémát. Ezek alól a problémák alól nem veszem ki a revízió kérdését sem. Én hiszek benne, hogy egyengetni fogja az utat ennek megoldása felé is. Az utolsó kijelentésben sok az idealizmus. A költő felülkerekedett a diplomatán. Dr. Fodor Nándor FLY-TOX a legelső és világhirűt féregiró szer, mely se Embervédelmi Kiállításon is kitüntetést nyert, megöl legyet, szúnyogot, molyt, poloskát, svábbogarat, hangyát, bolhát, tetűt stb. Emberre és állatra veszélytelen, de biztos Halál férgekre és rovarokra. Nem méreghajú foltot ! Ugye'.Jen a védjegyre! Illata kellemes. ^^Hatása garantált Háztartásokban, gazdaságokban, üzemekben nélkülözhetetlen. Kb. negyedliteres üveg szárítyóval 3.— P Bádogtartályokban: kb. •/. lit. kb. I Iit. kb. 3 lit. kb. S Itt. 5.60 P 10.50 P 19.—PS4. — P Kézipermetező igen gazdaságos) 40—P Óvakodjunk az utánzatok" Mindenütt kapható Prospektust kivonatra küld a magy-irorasági vezérképviselet: Révész Ernő Aa Társa Budapest, V., Nádor ucca 30 TeUMn: Lipót 99S-35 bschbs .