Pesti Napló, 1928. december (79. évfolyam, 273–295. szám)

1928-12-12 / 281. szám

Szerda Özv. Róth Árminné — Bányarobbanás és bányatűz: huszonöt halott. A reimhauseni Diergardt-bányában tűz keletkezett, amelyet robbanás követett. A rob­banás 7 embert megölt, a mentés közben 6 em­ber a mérges gázoktól súlyosan megbetegedett, hárman meghaltak. — Duisburgból jelentik: A hochemmerichi bányavidéken az egyik bá­nyatársaság tárnájában vasárnap tűz ütött ki, amelyet hétfőn délután csaknem teljesen sike­rült elfojtani. A bányatűznél hét bányamunkás életét vesztette. A mentőexpedíció egy épület­ben, amely a tűz fészkétől messzire fekszik, több embert talált eszméletlen állapotban. Kö­zülök négy már halott volt. A mentőlegénység három tagja kórházba szállítása után csakha­mar meghalt, míg három másik élet és halál között lebeg. — Egy kilencvenkilencéves öregasszony tragé­diája. Kispesten a Kölcsey uca 2. számú ütött-ko­pott kis házban lakik özvegy Róth Árminné, Kispest legöregebb asz­szonya. Róth Árminné a múllt hónapban töltöt­te be 98-ik évét, teljesen egészséges, étvágya is van, jó étvágya, de­­én most jön a legszomo­rúbb de: olyan szegény, hogy alig van mit en­nie. Egy fia van, aki egy paszománt-gyárban dol­gozik és hetenként 15 pengőt keres. Ebből a 15 pengőből tartja el anyját és feleségét. Va­lamikor jól ment a sora az öreg özvegyasszonynak. Háza volt, férje, aki kereskedő volt, jól keresett, most azonban már eladogatták a régi jómód utolsó emlékeit is s a kilencvenkilenc éves asszonynak alig jut kenyérre.­­ Eltűnt egy tizenhatéves fiú. Burián József tár­sadalombiztosítói betegellenőrző mostohafia, Maries László 16 éves lakatostanonc a Hegyaljai utca 15. számú házban lévő lakásukról eltűnt. Maries László szombaton reggel azzal távozott hazulról, hogy a Weiss Manfréd-gyárba megy dolgozni. A fiú meg is jelent a gyár előtt, ahol ismerőseinek azt mondotta, hogy többé nem látják. Azután sírva eltávozott. A rendőrség a nyomozást megindította.­­ A védelem beszélt kedden Szász Elek bűnperében. Szász Elek és társai bűnügyében hétfőn befejeződött a vádbeszéd és kedden reg­gel dr. Papp Jenőnek, Szász Elek védőjének felszólalásával kezdődtek meg a védőbeszédek. Dr. Papp hangoztatta, hogy Szász Elek nem követett el semmiféle bűncselekményt, a fele­lősséget nem lehet kizárólag az ő személyére hárítani. Ha pedig csakugyan tartozik felelős­séggel, akkor meg kell osztani. A hamis dip­loma vádja sem áll meg, amelynek bizonyítá­sára becsatolja a marosvásárhelyi, brassói ügyvédi kamarák igazolványát. Felmentést vagy enyhe ítéletet kér. Dr. Seidl Henrik vé­delmében dr. Grünhut Ármin mondota el védő­beszédét, ugyancsak felmentő ítéletet kér. A harmadik védőbeszédre és Szász Elek felszóla­lására szerdán kerül sor. A­ Magyar Jogászegyesület és az Ügyvédi Kör az Ügy­­védi Kamarában (Szemere ucca 10.) e hónap 12-én, szer­­dán délután 6 órakor folytatja a »Végintézkedésen ala­puló öröklési vitáját. Előadó: dr. Holitscher Szigfrid kir. közjegyző. — Csukamájolaj helyett élvezetes csemege a jóízű, kellemes, poralakú remali — Tovább folyik az elüldözött tanerők ügyének revíziója. A kommün utáni magatartásuk miatt elbo­csátott fővárosi tanerők fegyelmi ügyében hónapok óta folyik a revízió. Most 14 tanerő elbocsátásának revízióját rendelte el a tanács, 77 tanerő fegyelmi ügyében folyik az eljárás. — Halálozás. Porás Vilmosáé szül. Messinger Jankát ma délután 2 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőbe. Súlyos csapás érte T Weiner Mátyás közismert és nagyrabecsült budapesti kereskedő családját. Fia, Weiner István, a Rothkostelitzer & Erlacher Spin­nerei und Weberei vezérigazgatója alig 40 éves ko­rában Bécsben elhunyt. Weiner vezérigazgató ma­gyar ember létére fiatalon a cseh és osztrák textil­iparban vezetőhelyet vívott ki magának.­­ Mielőtt üdülőhelyre, Magyarországra vagy külföld­re utazik, okvetlen keresse fel saját érdeké­ben az Utazási és Fürdőirodát Az Mrslapok kiadó­hivatalában (Erzsébet körút 20.) ahol mindenféle utazási ügyben teljesen díjtalan felvilágosítást kap­hat. Vízumszerzés, társasutazások, szoba- és lakás­foglalás stb. Oldalásás, lélegzési zavar, szívdobogás, te­jf­ájás, fülzúgás, szédülés lehangoltság, mindennapos szakszorulás és felfúvódás eseteiben a természetes »Ferenc József« keserűvíz a bélműködést rendbehozza, megszabadítja az embert a kellemetlen érzésektől s megőrzi az idegek épségét és a szellem frisseségét. Nagynevű angol orvosok a Ferenc József vizet salandféregkúráknál is fényes eredménynyel alkalmazzák. Kapható gyógyszertárak­ban drogériákban és fűszerüzletekben. PESTI NAPLÓ 1928 december 12 13 SZÍNHÁZ, ZENE, FILM •­­ A „Vörös malom" „Mima" címmel ma este kerül színre Newyorkban Belasoo 350.000 dollárt költött a Molnár-darab bemutatására — „A Mimá"-val Molnár életem leg­nehezebb feladata elé állított" — mondja Belasoo Newyork, december. (A Pesti Napló tudósítójától.) Magasan az utca délutáni kábelje felett hatalmas, elektromos reklámtábla hirdeti: LEONORE ULRIC és alatta: IN FERENC MOLNAR'S PLAY »MIMA« Lejjebb, a színház bejárata előtt, a­ villa­mosskörték koszorújával körülvéve újabb és újabb reklámtáblák hirdetik, hogy David Be­lasco itt mutatja be szerdán este Molnár Fe­renc is A vörös malomf­iának amerikai verzió­ját a »Mima«-t, Leonone Ulric-kal a címsze­repben. Benn, a színpad alatti hatalmas teremben a hetven­hatéves Belasco, az amerikai színpad deanje, ünnepelt színésze és leghíresebb ren­dezője, már nyolcadik hete próbálja a darabot. A sötét előcsarnokban Thomas A. Curry, Belasco titkárra vár, a nézőtér egyik ajtajához vezet és kinyitja előttem. A csodálkozás megállít a küszöbön és Curry, aki lesi a hatást, mosolyogva kérdi: — Well, what do you say! A gépcsoda De nem tudok semmit sem mondani, csak nézem azt a csodálatos képet, amely elém tárul. A széksorok között néhány reflektor az egész színházat bevilágítja .A színpadon, a páholyok­ban, a karzaton és a zenekar helyén a munká­sok egész légiója dolgozik és ez még reálisabbá teszi az illúziót, hogy nem színházba, hanem egy roppant gépterembe léptem. Mindenütt fémek, acél, vörösréz, nikkel és aluminum ra­gyogó fehér, borvörös és tompa, jegesszürke csillogása. A terem falait, kiindulva a szín­padról, felfolyva a páholyokra és elborítva a karzatokat vékony, gömbölyű fejű szegecsek­kel kivert acéllemez borítja Vászon vagy s pa­pírmasfét Nem. Valódi acél. Kezdem megér­teni, hogy miért kellett hat hétre bezárni a színházat, ami kerek összegben 60.000 dollár veszteséget jelent. Csövek, karok, kerekek, órák, mezők és mutatók. Mintha egy óriási gépterem vagy inkább gép belsejében széksorokat helyeztek volna, hogy onnan kényelmesebben lehessen bámulni ennek a roppant gépnek csodáit. Színpad és nézőtér teljesen összeolvadtak. A zenekar helyét vérvörös széksor, az ördög udvarának helye foglalja el. A második eme­let jobboldali proscénium páholyába vékony kanyargó vaslépcső vezet A széksorok közül nehéz vashidak vezetnek fel a színpadra, ahol újabb csoda következik. A rivaldától egész a szun­táig felnyúlva és betöltve a színpad keretét roppant arányaiban ragyogva és rejtélyesen ott áll a gép, a »Vertte malom«. Amikor a Niagara erejét felfogó vil­lamos művekben jártam, csak ott láttam ilyen hatalmas gépeket. És ez sem papírmassé vagy a háttér függönyére festett kép. A széksorok közü­l nézve egy roppant erejű, mozgó, mű­ködő, valódi gép benyomását, teszi. Mert kere­kek forognak, dugattyúk ritmikus mozgása látszik, tranzmissziós szíjak gyors forgása köti össze a kerekeket, a villamos gépekről ismert márványba foglalt mérőtáblák kerek szemei rejtélyesen csillognak a néző felé, vé­kony és vastag réz vagy azbesztbe foglalt vas­csövek labirintja borítja be a csodát, amely három részre tagolódik. Ennek a három rész­nek rejtélyesen megnyíló falai mögött játszód­nak le az egyes jelenetek. Az előtérben három munkás éppen egy je­lenet díszletének »utolsó ecsetvonásaival«­ van elfoglalva. Erdei telepet paddal. A fák, levelek és a háttér gyepszőnyege fából vannak kivágva, amire a munkások a kezükben levő rajz sze­rint apró, égetett és festett bársonydarabkákat ragasztanak. A díszlet egyik oldala már telje­sen kész. Csodálatosan reális őszi erdőrészlet, ami Belasco színes reflektorainak fénye alatt szinte élni fog. Mert Belasco a fényhatások nagymestere. A Belasco Theatrenek van az egész világon legtökéletesebb világítási beren­dezése. A pincében van a laboratórium és gyár, ahol két mérnök és hat munkás egyre újabb reflektorokat és világító készülékeket állít elő. Belasco karrierje Curry, aki pár perccel előbb magamra ha­gyott, a színpadon keresztül egy lassú léptű, hófehér hajú úrral tér vissza. Az öreg úr arca puha, jóságos és egy kicsit púpos. A francia regények abbéira emlékeztet. Magas gallért, puha, fekete »lavalliére« csokrot visel és a ruhája is fekete. De legfeketébb a szeme, a csendes mosolyú­ arc e két gyors, mozgékony, ében-fekete reflektora. David Belasco, az ame­rikai színpad nagymestere. Belasco karrierjét hatvan évvel ezelőtt San Francisco egy kis színházában kezdte meg Rövidesen rendező, darabíró, főszerepifi lett a színháznál, amely a kor ízlésének meg­felelően főleg melodrámákat mutatott be Aztán egy nagyobb színházhoz szerződött, ahol már Shakespeare- és Euripides-drámákat ift rendezett. Newyorkban 1882 október 5-én a »Young mrs. Winthrop« című darabbal mutat­kozott be és azóta a darabok százait rendezte és maga is írt vagy ötven sikeres darabot Két darabját Puccini operának dolgozta fel Ezek a »Pillangókisasszony« és »A nyugat leánya«. A »Pillangókisasszony« newyorki be­mutatóján, 1906 november 12-én Szamosy Elza énekelte a női főszerepet. Belasco a híres drámaírók egész sorát mu­tatta be Amerikának. Shakespeare, Moliére Goethe, Schiller, Sophocles, Euripides, Sardoni Zola, Dumas, Bernstein, Knobloch, Shaw stb darabjait rendezte. A magyaroktól eddig csak két darabot mutatott be. Molnár »Testőr«-jét »The Phantom Rival« címen 1913-ban és három évvel ezelőtt Vajda »Hárem«-jét. Dávid Belasco karikatúrája ­ A Mima kezet nyújt, h­ellyel kínál és először ő ér­­deklődik Magyarországról, a pesti színházak­ról, színészekről, írókról, Molnárról és a talaj­ról, ahonnan Molnár kinőtt: a pesti életről. Aztán ő beszél: — Erre a darabra — mondja — két évig készültem. A darab angol verzióját magam ké­szítettem el, terveket csináltam, a produkció­hoz szükséges gépezetek tervei hónapokat vet­tek igénybe és csak a nyár végén készültem el teljesen az előmunkálatokkal. Erre az időre szükségem volt, mert Mr. Molnár ezzel a darab­bal életem legnagyobb feladata elé állított! — Amikor a kivitelhez kezdtünk, kiderült, hogy a színházat be kell zárni, mert csak így tudom a gépet felépíteni. A díszletek kompli­káltsága miatt különben is ez lesz az első eset, hogy egy darabot newyorki bemutatója előtt nem viszek egy-két heti vidéki próbaútra. A hat heti szünet konzervatív számítások szerint is hatvanezer dollárba került. — Mennyibe került az egész produkció? Elgondolkodik.­­ — Várjon egy kicsit — mondja és szálljon aztán kimondja: — Három­százötvenezer dollár!, Sok, nagyon sok, de én nem tudok hamisítani, kicsinyeskedni. Az ultra­ modernek pár vá­zon-

Next