Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)

1929-09-03 / 198. szám

6 Kedd Fásultság vagy jólét? * Sajnálkozva, röstelkedve, sőt pironkodva olvastam ma Amerika legelső újságjában egy lepedőnagyságú cik­ket Magyarországról,­­ illetve nem csupán Magyar­országról, hanem arról a kilenc európai államról, mely­ben egy tekintélyes tudós megállapítása szerint dikta­túra van. Én­ elhiszem, hogy Magyarországon nincsen dikta­túra, de tessék ezt elhitetni William E. Rappard úrral is, még­pedig minél előbb, mert ha ő megmarad a mai nézete mellett, arra, kérem szépen, mi csúnyán ráfize­tünk. — No-no, gondolja erre minden magyar államférfiú, ki az a lappard? S a feleletet mindegyik azonnal megadja magában: — Csak egy niemand lehet, miután nem ismerem... Az ilyen okoskodás azonban nagyon helytelen, mert ha elfogadjuk elvnek azt, hogy akit nem ismerünk, az niemand. —­ akkor ez (következményeiben) számos elő­kelő politikusunkra igen hátrányos a Hegyeshalmon túli­­ viszonylatokban. Ez a Rappard, akiről itt szó van, a genfi egyetem tanára. »Na, ez még nem olyan veszélyes« — mondom erre még én is. Ha közlöm róla, hogy nagyon hírneves tanár, ezzel már egy kicsit többet, mondtam, de még nem sokat. Azonban Stappard a Népszövetségnek állandó szakelőadója és ővele egész bizonyosan sokkal többet értekezik Briand, Poincaré és Henderson, mint az összes magyar miniszterekkel és államférfiakkal együtt­­véve. Fantáziám tökéletesen elegendő annak az elkép­zelésére, hogy ott, ahol a mi szavunk nem sokat szokott nyomni a latban, Rappard úr abba a társaságba tarto­zik, mely sorsunkra esetleg igen lényeges befolyást fog gyakorolni. Rappard nevét tehát megjegyeztem magam­nak. * Ez a tudós, aki a háború előtt a Harvard egyetem tanára volt, most is Amerikában jár. Odaát egy kis városban, T Williamstown-ban van egy Politikai Intézet, melynek egyéb célja nincs, mint hogy minden nyáron meghív néhány kiváló embert vendégnek. Az intézetet fent­artó milliomosok egy nagy kerek asztal közé ülnek, maguk közé ültetik a vendéget és­­hagyják beszélni­­ valamely aktuális politikai kérdésről. S amit a vendég mond, az megjelenik húszezer amerikai újságban. Az idén Mr. Rappardtól azt kérdezték, hogy »hogy is állunk azzal a diktatúrával Európában?« És Rappard úr elmondta, hogy Európa kilenc álla­mában van most diktatúra. Ezek: Portugália, Spanyol­ország, Olaszország, Albánia, Jugoszlávia, Magyaror­szág, Lengyelország, Litvánia és Oroszország. Rappard persze tudja, hogy Magyarországon van parlament, de hogy ez igazi parlament volna, azt az Istennek sem akarja elhinni. Makacs ember. Azonban ennél érdekesebb az a megállapítása, hogy minden országban, ahol őszerinte diktatúra van, a lakos­ság többsége a mezőgazdaságból él. Tanulmányából meg­tanultam, hogy ma Magyarország lakosságának 58,2 szá­zaléka él közvetlenü­l a mezőgazdaságból; ha ez az adat helytálló (s én el is fogadom), akkor nem igaz az, hogy itt a lakosság háromnegyed része kisgazda; ellenkező­leg,­­ ha a föld nélküli mezőgazdasági munkásokat és a két holdnál nem nagyobb földön gazdálkodó egészen szegény embereket leszámítjuk az 58,2 százalékból, az derül ki, hogy az a réteg, melyet egyedüli állam­fentartó elemnek tekintenek, feltétlenül kisebbségben van az országban. Ebből az következik, hogy minden oly politika,a­mely a kisgazda-osztály irányában orientá­lódik,­­ Magyarországon kisebbségi politika, a nép többségével szemben. Ez sem egészen érdektelen meg­állapítás és így nem sajnálom azt az időt, amit egy hosszú és »nehéz« politikai tanulmánynak az elolvasá­sára fordítottam. Rappard szoros összefüggést lát a nép agrárjellege és a diktatúra között. Az ő teóriája szerint a diktatú­rának csak kétféle előfeltétele lehet: a diktatúra csak háborúban tenyészhetik, vagy forradalomban. A háború normális kormányformája a diktatúra; a forradalmak­nak pedig mindig van egy vagy több korszaka, mely­ben diktatúra van, s a forradalom megszűnése után megszűnik annak egyik érdekes formája, a diktatúra is, hogy átadja helyét a békés idők kormányformájának, az alkotmányosságnak. Minden európai diktatúrának rövid jövendőt ígér Rappard, úgy okoskodva, hogy az agrárnépnek közönye a diktatúra alapja, a közöny pedig egyrészt a tájéko­zatlanságnak s az érdeklődés és gondolkodás hiányá­nak, másrészt pedig bizonyos jólétnek a következménye. Engem ez az utolsó pont érdekel. Bizonyos, hogy a kisgazdatársadalomra jó idők jártak egy pár évig, de az is bizonyos, hogy a kisgazdák ma már sokat panasz­kodnak. Igaz, hogy a kisgazdapanasz tipikus dolog és hogy soha nem lehet olyan az időjárás és a termés, hogy a gazdák egész sereg panasszal ne tudnának elő­állni. Azonban hogy a panaszok alaposak-e vagy alap­talanok, azt nem lehetetlenség megállapítani. Néhai Vázsonyi Vilmos nem hitt az agrárpanaszok jogosult­ságában. — Két liba, egy csizma! Mindig így volt! — szokta mondani. Lássuk csak: két liba, egy csizma, tehát két pár liba, egy pár csizma. Várjon igaz ez? Két pár libáért, darabonként öt kilót számítva, azonnal és feltétlenül kap ma a kisgazdáné legalább ötvenhat pengőt. De kap-e ötvenhat pengőért egy pár csizmát? Igenis kap, még­pedig nagyon jó csizmát. Az a Vázsonyi-féle libavaluta nem bolondság. Egy tojás ma tizennégy pengőfillér, azaz MIAMValAnl • A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi n©j|I«MB"* • III. törvénycikk 14. §-a és a miniszter­tanács 1929. évi június 15-én hozott határozata alapján kiadott Közszállítási szabászat és ismertetése» «varsa^sc. Kapható Az Est könyvosztályában, Erzsébet körút 18—20. szám. Vidékre 1.70 pengő előzetes beküldése ellenében szállítunk. PESTI NAPLÓ » Egy mexikói város vezetőségének nyolc tagját az elbocsátott hivatalnokok meggyilkolták Newyork, szeptember 2. Mint az Associated Pressnek Mexikóból jelen­tik, Oxara államban Telepme községben a városi vezetőség nyolc tagját, köztük a polgármestert, elbocsátott hivatalnokok meggyilkolták. Az emlí­tett községben állandó torzsalkodás folyt a larcos­ság két csoportja között. Tizenkét ember bennégett egy házban London, szeptember 2. Smeth­wick városban, Birmingham mellett, egy lakóház égése alkalmával a lángok között tizenegyen elpusztultak. Ezenfelül a háznak még egy lakója eltűnt. Három leány csak úgy tudta életét megmenteni, hogy az ablakon kiugrott. Mindhárman olyan súlyos égési sebeket szenvedtek, hogy kórházba kellett őket szállí­tani. Az áldozatok valamennyien három család­hoz tartozóak voltak. Egy egész család elpusztult a tűzvészben; a család apából, anyából és négy gyer­mekből állt. A tűz a színház közelében lévő egyik cu­korkakereskedésben ütött ki és onnan átterjedt a szom­széd üzlethelyiségre, majd végül az üzlethelyiségek fölött lévő lakások is kigyulladtak. Bombamerénylet Nizzában a fasiszta kolónia ellen 3 halott, 12 sebesült Nizza, szeptember 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Nizzában élő volt olasz frontharcosok fa­siszta egyesülete az Obszervatóriummal szemben lévő vendéglőben évi rendes bankettjét tartotta, amelyen többek között a nizzai olasz konzul és az olasz kolónia számos előkelő tagja is résztvett. A bankett este fél hét órakor ért véget és annak résztvevői éppen távozni akartak, amikor egy is­meretlen férfi hirtelen bombát dobott a fasiszták közé. A bomba az autóbuszra várakozó csoport közvetlen közelében robbant fel, két fasisztát meg­ölt, tizenkettőt súlyosan megsebesített. A merénylet Olaszországban nagy felháboro­dást keltett. A francia rendőrség a legnagyobb eréllyel folytatja a nyomozást. Az eddigi adatok szerint a merénylet egy magánszemély műve. A merénylet halott áldozatainak száma eddig há­romra emelkedett. Reisinger Ferenc képviselő a polgári-szocialista együttműködésről Miskolc, szeptember 2. A miskolci szociáldemokrata párt vasárnap délután mintegy másfélezernyi közönség jelen­létében nagy népgyűlést tartott, amelyen egyrészt Reisinger Ferenc képviselő elmondotta beszá­molóját, másrészt a párt kifejtette álláspontját a közelgő törvényhatósági választásokra vonat­kozólag. Reisinger Ferenc beszámolójában min­denekelőtt ostorozta a tíz év óta tartó jelszópoli­tikát s rámutatott a gazdasági politika teljes csődjére. Ez a politika — mondotta — lerontotta a munkásság életnívóját, de egyben e politika következtében hatalmas üzletházak és bankok roppannak össze. Azután beszélt arról, h­ogy a munkásságot m­ég mindig állandó sérelmek érik, beszélt Sztranyavszky államtitkár­­sasairól és fel­tárta a pártnak minden panaszát. Kijelentette, hogy Miskolcon, amennyiben a közelgő választá­sok során valamelyik polg­ári párttal együtt ha­ladnak, úgy az csak kifejezetten baloldali ellen­zéki párt lehet, amely minden fétitartás n­élkü­l felveszi programjába az általános egyenlő titkos választói jogot. 1929 szeptember 3 tizenkét korona fillér. Kapott-e a kisgazdáné a hábor­ú előtt tizenkét fillért egy tojásért? Nem is álmodhatott róla, boldog volt, ha nyolc fillérért el tudta adni. Ha arról van szó, hogy a kisgazdának milyen a sora,­­ mindenki a mai búzaárakat hasonlítja össze a tőke­beli árakkal s ezzel szemben az ipari cikkek drágaságára hivatkozik. Ez azonban nem értelmes és nem helyes do­log, mert nem igaz, hogy a kisgazdatársadalom a búzá­ból él. A kisgazda sokkal többet keres az állatain, a tehénen, a borjún, a sertésen, a tejen,­­ és még többet keres az aprójószágon, a tojáson és a kerti veteményen, — ez utóbbiaknak pedig még ma is konjunkturális ára van. Ahol a ház népe egészséges, ott a­z—16 holdas föld­művelő — s ez­ uralkodik a kisgazda-osztályban, ma még jólétben van, s tőle akár a fejük tetején járhatnak az »urak« mindaddig, míg az ő helyzete rosszabbra nem fordul. Azt hiszem, hogy ez a magyarázata »a helyzet sta­bilitásának«, melyet annak a tudata támogat, hogy min­den közü­gy iránt a közöny ma általános és abszolút. Zala megyében rendkívül súlyos a helyzet Nagykanizsa, szeptember 2. (Saját tudósítónktól.) A vármegye alispánja most adta ki évnegyedes jelentését a vármegye állapotáról. A jelentés igen kedvezőtlennek látja a gazdasági viszonyokat a megyében. A pénzügyi viszonyok még rosszabbak mint voltak. Ez az oka annak is, hogy a megye nem folyósíthatja a nagy­kanizsai kórházépítéshez megszavazott 160.000 pengő hozzájárulását. Sem meg nem kezdheti a zalaegerszegi új kórház építését. Bizottság állapí­totta meg, hogy a zalamegyei községek kivétel nélkül a legnehezebb anyagi viszonyok között élnek. Sok esetben az iskolafentartási kötelezett­ségre is képtelenek. A megye mezőgazdasági hely­zete rendkívül súlyos. Zalában összesen 3178 trachomás beteg van. Kétszázezer dollár végkielégí­téssel elhagyta állását az észak­kínai hadsereg parancsnoka Peking, szeptember 2. (A Pesti Napló kü­lön tudósítójától.) A nankingi nemzeti kormány hivatalosan közölte, hogy Jan-Li-San tábornok, az északkínai nemzeti had­sereg főparancsnoka lemondott. 200 000 kínai dollárt kapott a nankingi kormánytól végkielégítésül, de kö­teleznie kellett magát, hogy egy éven belül nem tér vissza Kínába. A volt fővezér külföldre utazik és be akarja járni Angliát, Franciaországot és Németorszá­got. Utódává a nemzeti kormány Csin-Csin-Kai tábor­nokot nevezte ki, aki eddig a kínai vezérkarban Csian-Kai-Sek tábornok bizalmi embere volt Kun Béla Leningrádból tanácsokat ad Ausztriának a „fasiszta forradalom" megakadályozására Kovno, szeptember 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Moszkvából jelentik, hogy Kun Béla Leningrád­ba érkezett és ott nagy beszédet tartott az orosz szovjet­unió nemzetközi helyzetéről. Arról beszélt, hogy a világ proletársága rendkívül nagy figyelemmel kíséri az ausztriai eseményeket, mert Ausztriában fasiszta forradalom­ van kitörőfélben. A munkástömegek és a kommunista párt felkészült a harcra a keresztényszo­cialista Heimwehrek ellen, — mondotta — a kommu-nista internacionálénak és a szakszervezeteknek pedig az volna a kötelességük, hogy kihirdessék Ausztriában az általános sztrájkot, mert csak így lehet a keresztény­szocialista He­im­­wehr -szervezeteke­t­ lefegyverezni és a nacionalista egyesületeket megsemmisíteni. Azután a távoli Kelet fejleményeiről beszélt, mondván, hogy Kína általános kommunista forradalom előtt áll, amely meg fogja hozni az új átalakulást a távol Keleten. Minden Kitt m­­ertesttés Helyetti Fenyő Béláné szül. Ungár Blanka úgy a saját, mint B • gyermekei: Ru­sz és Imre, testvérei: Fenyő Sándor és Novák H Ej Árpédné, sógorai és a kiterjedt rokonság nevében nagy fájdal- • • mában közli, hogy forrón szeretett férje I FENYŐ BÉLA I v. műszaki nagykereskedő H hosszú szenvedés után 58 éves korában, boldog házasságának 24-ik H B évében elhunyt. . • Temetése a rákoskeresztúri szr. temetőben e hónap 3-án • P délután 1t5 órakor lesz. . Részvétlátogatások mellőzése kéretik.

Next