Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)
1929-09-03 / 198. szám
6 Kedd Fásultság vagy jólét? * Sajnálkozva, röstelkedve, sőt pironkodva olvastam ma Amerika legelső újságjában egy lepedőnagyságú cikket Magyarországról, illetve nem csupán Magyarországról, hanem arról a kilenc európai államról, melyben egy tekintélyes tudós megállapítása szerint diktatúra van. Én elhiszem, hogy Magyarországon nincsen diktatúra, de tessék ezt elhitetni William E. Rappard úrral is, mégpedig minél előbb, mert ha ő megmarad a mai nézete mellett, arra, kérem szépen, mi csúnyán ráfizetünk. — No-no, gondolja erre minden magyar államférfiú, ki az a lappard? S a feleletet mindegyik azonnal megadja magában: — Csak egy niemand lehet, miután nem ismerem... Az ilyen okoskodás azonban nagyon helytelen, mert ha elfogadjuk elvnek azt, hogy akit nem ismerünk, az niemand. — akkor ez (következményeiben) számos előkelő politikusunkra igen hátrányos a Hegyeshalmon túli viszonylatokban. Ez a Rappard, akiről itt szó van, a genfi egyetem tanára. »Na, ez még nem olyan veszélyes« — mondom erre még én is. Ha közlöm róla, hogy nagyon hírneves tanár, ezzel már egy kicsit többet, mondtam, de még nem sokat. Azonban Stappard a Népszövetségnek állandó szakelőadója és ővele egész bizonyosan sokkal többet értekezik Briand, Poincaré és Henderson, mint az összes magyar miniszterekkel és államférfiakkal együttvéve. Fantáziám tökéletesen elegendő annak az elképzelésére, hogy ott, ahol a mi szavunk nem sokat szokott nyomni a latban, Rappard úr abba a társaságba tartozik, mely sorsunkra esetleg igen lényeges befolyást fog gyakorolni. Rappard nevét tehát megjegyeztem magamnak. * Ez a tudós, aki a háború előtt a Harvard egyetem tanára volt, most is Amerikában jár. Odaát egy kis városban, T Williamstown-ban van egy Politikai Intézet, melynek egyéb célja nincs, mint hogy minden nyáron meghív néhány kiváló embert vendégnek. Az intézetet fentartó milliomosok egy nagy kerek asztal közé ülnek, maguk közé ültetik a vendéget éshagyják beszélni valamely aktuális politikai kérdésről. S amit a vendég mond, az megjelenik húszezer amerikai újságban. Az idén Mr. Rappardtól azt kérdezték, hogy »hogy is állunk azzal a diktatúrával Európában?« És Rappard úr elmondta, hogy Európa kilenc államában van most diktatúra. Ezek: Portugália, Spanyolország, Olaszország, Albánia, Jugoszlávia, Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Oroszország. Rappard persze tudja, hogy Magyarországon van parlament, de hogy ez igazi parlament volna, azt az Istennek sem akarja elhinni. Makacs ember. Azonban ennél érdekesebb az a megállapítása, hogy minden országban, ahol őszerinte diktatúra van, a lakosság többsége a mezőgazdaságból él. Tanulmányából megtanultam, hogy ma Magyarország lakosságának 58,2 százaléka él közvetlenül a mezőgazdaságból; ha ez az adat helytálló (s én el is fogadom), akkor nem igaz az, hogy itt a lakosság háromnegyed része kisgazda; ellenkezőleg, ha a föld nélküli mezőgazdasági munkásokat és a két holdnál nem nagyobb földön gazdálkodó egészen szegény embereket leszámítjuk az 58,2 százalékból, az derül ki, hogy az a réteg, melyet egyedüli államfentartó elemnek tekintenek, feltétlenül kisebbségben van az országban. Ebből az következik, hogy minden oly politika,amely a kisgazda-osztály irányában orientálódik, Magyarországon kisebbségi politika, a nép többségével szemben. Ez sem egészen érdektelen megállapítás és így nem sajnálom azt az időt, amit egy hosszú és »nehéz« politikai tanulmánynak az elolvasására fordítottam. Rappard szoros összefüggést lát a nép agrárjellege és a diktatúra között. Az ő teóriája szerint a diktatúrának csak kétféle előfeltétele lehet: a diktatúra csak háborúban tenyészhetik, vagy forradalomban. A háború normális kormányformája a diktatúra; a forradalmaknak pedig mindig van egy vagy több korszaka, melyben diktatúra van, s a forradalom megszűnése után megszűnik annak egyik érdekes formája, a diktatúra is, hogy átadja helyét a békés idők kormányformájának, az alkotmányosságnak. Minden európai diktatúrának rövid jövendőt ígér Rappard, úgy okoskodva, hogy az agrárnépnek közönye a diktatúra alapja, a közöny pedig egyrészt a tájékozatlanságnak s az érdeklődés és gondolkodás hiányának, másrészt pedig bizonyos jólétnek a következménye. Engem ez az utolsó pont érdekel. Bizonyos, hogy a kisgazdatársadalomra jó idők jártak egy pár évig, de az is bizonyos, hogy a kisgazdák ma már sokat panaszkodnak. Igaz, hogy a kisgazdapanasz tipikus dolog és hogy soha nem lehet olyan az időjárás és a termés, hogy a gazdák egész sereg panasszal ne tudnának előállni. Azonban hogy a panaszok alaposak-e vagy alaptalanok, azt nem lehetetlenség megállapítani. Néhai Vázsonyi Vilmos nem hitt az agrárpanaszok jogosultságában. — Két liba, egy csizma! Mindig így volt! — szokta mondani. Lássuk csak: két liba, egy csizma, tehát két pár liba, egy pár csizma. Várjon igaz ez? Két pár libáért, darabonként öt kilót számítva, azonnal és feltétlenül kap ma a kisgazdáné legalább ötvenhat pengőt. De kap-e ötvenhat pengőért egy pár csizmát? Igenis kap, mégpedig nagyon jó csizmát. Az a Vázsonyi-féle libavaluta nem bolondság. Egy tojás ma tizennégy pengőfillér, azaz MIAMValAnl • A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi n©j|I«MB"* • III. törvénycikk 14. §-a és a minisztertanács 1929. évi június 15-én hozott határozata alapján kiadott Közszállítási szabászat és ismertetése» «varsa^sc. Kapható Az Est könyvosztályában, Erzsébet körút 18—20. szám. Vidékre 1.70 pengő előzetes beküldése ellenében szállítunk. PESTI NAPLÓ » Egy mexikói város vezetőségének nyolc tagját az elbocsátott hivatalnokok meggyilkolták Newyork, szeptember 2. Mint az Associated Pressnek Mexikóból jelentik, Oxara államban Telepme községben a városi vezetőség nyolc tagját, köztük a polgármestert, elbocsátott hivatalnokok meggyilkolták. Az említett községben állandó torzsalkodás folyt a larcosság két csoportja között. Tizenkét ember bennégett egy házban London, szeptember 2. Smethwick városban, Birmingham mellett, egy lakóház égése alkalmával a lángok között tizenegyen elpusztultak. Ezenfelül a háznak még egy lakója eltűnt. Három leány csak úgy tudta életét megmenteni, hogy az ablakon kiugrott. Mindhárman olyan súlyos égési sebeket szenvedtek, hogy kórházba kellett őket szállítani. Az áldozatok valamennyien három családhoz tartozóak voltak. Egy egész család elpusztult a tűzvészben; a család apából, anyából és négy gyermekből állt. A tűz a színház közelében lévő egyik cukorkakereskedésben ütött ki és onnan átterjedt a szomszéd üzlethelyiségre, majd végül az üzlethelyiségek fölött lévő lakások is kigyulladtak. Bombamerénylet Nizzában a fasiszta kolónia ellen 3 halott, 12 sebesült Nizza, szeptember 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Nizzában élő volt olasz frontharcosok fasiszta egyesülete az Obszervatóriummal szemben lévő vendéglőben évi rendes bankettjét tartotta, amelyen többek között a nizzai olasz konzul és az olasz kolónia számos előkelő tagja is résztvett. A bankett este fél hét órakor ért véget és annak résztvevői éppen távozni akartak, amikor egy ismeretlen férfi hirtelen bombát dobott a fasiszták közé. A bomba az autóbuszra várakozó csoport közvetlen közelében robbant fel, két fasisztát megölt, tizenkettőt súlyosan megsebesített. A merénylet Olaszországban nagy felháborodást keltett. A francia rendőrség a legnagyobb eréllyel folytatja a nyomozást. Az eddigi adatok szerint a merénylet egy magánszemély műve. A merénylet halott áldozatainak száma eddig háromra emelkedett. Reisinger Ferenc képviselő a polgári-szocialista együttműködésről Miskolc, szeptember 2. A miskolci szociáldemokrata párt vasárnap délután mintegy másfélezernyi közönség jelenlétében nagy népgyűlést tartott, amelyen egyrészt Reisinger Ferenc képviselő elmondotta beszámolóját, másrészt a párt kifejtette álláspontját a közelgő törvényhatósági választásokra vonatkozólag. Reisinger Ferenc beszámolójában mindenekelőtt ostorozta a tíz év óta tartó jelszópolitikát s rámutatott a gazdasági politika teljes csődjére. Ez a politika — mondotta — lerontotta a munkásság életnívóját, de egyben e politika következtében hatalmas üzletházak és bankok roppannak össze. Azután beszélt arról, hogy a munkásságot még mindig állandó sérelmek érik, beszélt Sztranyavszky államtitkársasairól és feltárta a pártnak minden panaszát. Kijelentette, hogy Miskolcon, amennyiben a közelgő választások során valamelyik polgári párttal együtt haladnak, úgy az csak kifejezetten baloldali ellenzéki párt lehet, amely minden fétitartás nélkül felveszi programjába az általános egyenlő titkos választói jogot. 1929 szeptember 3 tizenkét korona fillér. Kapott-e a kisgazdáné a háború előtt tizenkét fillért egy tojásért? Nem is álmodhatott róla, boldog volt, ha nyolc fillérért el tudta adni. Ha arról van szó, hogy a kisgazdának milyen a sora, mindenki a mai búzaárakat hasonlítja össze a tőkebeli árakkal s ezzel szemben az ipari cikkek drágaságára hivatkozik. Ez azonban nem értelmes és nem helyes dolog, mert nem igaz, hogy a kisgazdatársadalom a búzából él. A kisgazda sokkal többet keres az állatain, a tehénen, a borjún, a sertésen, a tejen, és még többet keres az aprójószágon, a tojáson és a kerti veteményen, — ez utóbbiaknak pedig még ma is konjunkturális ára van. Ahol a ház népe egészséges, ott az—16 holdas földművelő — s ez uralkodik a kisgazda-osztályban, ma még jólétben van, s tőle akár a fejük tetején járhatnak az »urak« mindaddig, míg az ő helyzete rosszabbra nem fordul. Azt hiszem, hogy ez a magyarázata »a helyzet stabilitásának«, melyet annak a tudata támogat, hogy minden közügy iránt a közöny ma általános és abszolút. Zala megyében rendkívül súlyos a helyzet Nagykanizsa, szeptember 2. (Saját tudósítónktól.) A vármegye alispánja most adta ki évnegyedes jelentését a vármegye állapotáról. A jelentés igen kedvezőtlennek látja a gazdasági viszonyokat a megyében. A pénzügyi viszonyok még rosszabbak mint voltak. Ez az oka annak is, hogy a megye nem folyósíthatja a nagykanizsai kórházépítéshez megszavazott 160.000 pengő hozzájárulását. Sem meg nem kezdheti a zalaegerszegi új kórház építését. Bizottság állapította meg, hogy a zalamegyei községek kivétel nélkül a legnehezebb anyagi viszonyok között élnek. Sok esetben az iskolafentartási kötelezettségre is képtelenek. A megye mezőgazdasági helyzete rendkívül súlyos. Zalában összesen 3178 trachomás beteg van. Kétszázezer dollár végkielégítéssel elhagyta állását az északkínai hadsereg parancsnoka Peking, szeptember 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A nankingi nemzeti kormány hivatalosan közölte, hogy Jan-Li-San tábornok, az északkínai nemzeti hadsereg főparancsnoka lemondott. 200 000 kínai dollárt kapott a nankingi kormánytól végkielégítésül, de köteleznie kellett magát, hogy egy éven belül nem tér vissza Kínába. A volt fővezér külföldre utazik és be akarja járni Angliát, Franciaországot és Németországot. Utódává a nemzeti kormány Csin-Csin-Kai tábornokot nevezte ki, aki eddig a kínai vezérkarban Csian-Kai-Sek tábornok bizalmi embere volt Kun Béla Leningrádból tanácsokat ad Ausztriának a „fasiszta forradalom" megakadályozására Kovno, szeptember 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Moszkvából jelentik, hogy Kun Béla Leningrádba érkezett és ott nagy beszédet tartott az orosz szovjetunió nemzetközi helyzetéről. Arról beszélt, hogy a világ proletársága rendkívül nagy figyelemmel kíséri az ausztriai eseményeket, mert Ausztriában fasiszta forradalom van kitörőfélben. A munkástömegek és a kommunista párt felkészült a harcra a keresztényszocialista Heimwehrek ellen, — mondotta — a kommu-nista internacionálénak és a szakszervezeteknek pedig az volna a kötelességük, hogy kihirdessék Ausztriában az általános sztrájkot, mert csak így lehet a keresztényszocialista Heimwehr -szervezeteket lefegyverezni és a nacionalista egyesületeket megsemmisíteni. Azután a távoli Kelet fejleményeiről beszélt, mondván, hogy Kína általános kommunista forradalom előtt áll, amely meg fogja hozni az új átalakulást a távol Keleten. Minden Kitt mertesttés Helyetti Fenyő Béláné szül. Ungár Blanka úgy a saját, mint B • gyermekei: Rusz és Imre, testvérei: Fenyő Sándor és Novák H Ej Árpédné, sógorai és a kiterjedt rokonság nevében nagy fájdal- • • mában közli, hogy forrón szeretett férje I FENYŐ BÉLA I v. műszaki nagykereskedő H hosszú szenvedés után 58 éves korában, boldog házasságának 24-ik H B évében elhunyt. . • Temetése a rákoskeresztúri szr. temetőben e hónap 3-án • P délután 1t5 órakor lesz. . Részvétlátogatások mellőzése kéretik.