Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)
1929-09-24 / 216. szám
10 hed* PESTI NAPLÓ Pilpul Cryeaifo böcher kegyed, nyájas olvasó, ha más azt nejm tudja, hogy mi a pilpult A zsidó tudományoknak egyik módszere, betűről betűre lefordítva, annyit jelent, hogybors. A praxisban pedig olyan vitát jelent, melyben csípős kérdésekre borásos feleleteket adnak. A rabbi feladja a fogós kérdést a bóehernek, akinek okosan kell válaszolnia. Maga a kérdés és a válasz sohasem oly fontos, mint a tudás és elmésség, melynek a kérdésből és feleletből, egyaránt ki kell tűnnie. Ebből nyilvánvaló, hogy a pilpul tulajdonképpen semmi egyéb, mint az elme köszörülése, például ha én hóeher volnék és a rabbi azt kérdezné tőlem: • Egyiptomban egy nőnek hatszázezer gyermeke született, hogy lehet ezt« — erre én így felelnék: »Ez nem lehetett másként, mint úgy, hogy a hatszázezer gyerek alatt Mózes értendő, aki hatszázezer izraelitát vezetett haza Micraim földjéről. Mózes alatt az egészzsidóság értendő, mely az ő hazaindulásakor hatszázezer emberből állott. Ma igen bús vagyok amiatt, hogy valami jó jesivában nem tanultam legalább két esztendeig és nem gyakoroltam magam a pilpul művészetében. Mert nagyon szép tudomány az a politika, amelyet Concha őméltóságának és más jeles professzoroknak tanításaiból és könyveiből meg lehet tanulni, azonban az a tudomány nem válik be, ha a politika mai eseményeit meg akarom érteni. Nem állam bölcsészeti és nem államtani tudás kellene ide, hanem egy kis pilpul... Azt mondja a Magyarország (és el is hiszem neki), hogy Mayer János október 14- kére értekezletre hívta össze a kisgazdaképviselőket. Szép. De a politika melyik tudós professzora tudja nekem megmagyarázni, hogy mi az a kisgazdaképviselő. Olyan képviselő, aki kapcát csavar és csizmát húz a lábára? Hát van ilyen is, de, ha ez a kisgazdaképviselő, akkor Mayer János Őexcellenciája nem kisgazdaképviselő, mert harisnya és cipő van a lábán. Vagy talán az a kisgazdaképviselő, aki foglalkozására nézve földműves? Ez sem igaz, mert azt olvasom, hogy dr. Szabó Sándor őméltósága is kisgazda képviselő, pedig ő nem földműves, hanem fiskális. Nem gondolom, hogy az lenne kisgazdaképviselő, akit kisgazda programmal választották meg, mert ahány kisgazdaképviselő csak vak, egytől-egyig mind az egységes párt programjával választották meg, a magas kormány jóvoltából, mely nem állított nekik hivatalos ellenjelöltet. Már most ezek után hogy tudjam én, hogy mi a kisgazdaképviselő. Hát nem többet érne itt most egy kis pilpus, mint az összes politikai tudományok? Isten bizony, jobban kiokosodnám ebben a nehéz kérdésben. Na, de ha jesivába nem jártam is, azért ragadt rám valami azoknak a tudományából, akikkel hajdanában az ilyen dolgokról bizonyos passzióval értekeztem Ha például mostan harmincöt évvel fiatalabb volnánk (de jó is volna!) és Leitmann főtisztelendő úr, a vásárhelyi szomszédok fiatal rabbija kötözködnék velem, mint fiatal, de tanulnivágyó bódorral, hogy hja, öcsém csak nem fog ki rajtad ez a kérdés? Hogyan tudod meg, hogy ki a valódi kisgazdaképviselő?- — valahogy kivágnám magam. Kisgazdaképviselők azok, akik még akarnak valamit és erre való tekintettel jelen lesznek a Mayer János által összehívott értekezleten. Ezt Concha ő méltósága ki nem sütötte volna, de én kitaláltam, íme, erre jó a pilpul. Miután az értekezletnek hivatalosan az a célja, hogy az egy idő óta sokat emlegetett demokratikus követelményeket is tisztázza. Mayer Jánosnak ma nyilvánosságra került üzenetétől az, aki ért a pilpushoz, már kiolvashatja a kibővített demokrácia tartalmát, ha a szövegből csak a lényeges szavakat emeli ki: hizlalást hitel... fagyközsegély... a terménytranszferálás felfüggesztése ... De akármilyen hasznos is a pilpul, teljesen csődöt mond az is, mikor Nagy Emil őexcellenciájának a jászladányi beszédét olvasom. Azt mondja őexcellenciája: -- Szeretném a kormányt rázkódtatás nélkül megbuktatni ... No, ez nekem is mindenesetre nagy öröm volna. S érteni azonban nem igen értem a dolgot, se keresztény ésszel, se zsidó ésszel. Azt tudom, hogy vannak emberek, akik fájdalom nélkül halnak meg és azt is tudom, hogyvan egy zsidó származású professzor, akinek a klinikáján fájdalom nélkül lehet szülni. Azonban hogy egy kormány fájdalom nélkül bukhatnék meg, azt már nem hiszemjjnk is nagyobb fájdalom, mint távozni abból a bizonyos bársonyszékből, különösen ha az a piros bársony már hozzánőtt az ember nadrágjához. Látni persze én is láttam, hogy az érett gyümölcs magától is lepottyant .1 fáról, de a kormány nem gyümölcs és valahány kormány eddig lepottyant, mindnek a fáját meg kellett rázni. Rendszerint az utód rázza meg a fát, — de nem mindig. Héjjas Iván lerázta a fáról a Simonyi-Scqladam 'kormányt, de nm ülhetett a helyére Ezid szerint semmiféle rázkódtatás egyáltalán nem várható. Ahoz, hogy egy kormány megbukjék, mi szükséges! A pitpus szerint ilyenkor szükséges valaki, aki miniszterelnök akar lenni, ilyen valaki pedig jelenleg nem létezik. Azt írja Nagy Emil őexcellenciája: Ma még fénylő koszorúval a feje körül mehetne el Bethlen, de pár év múlva csúfosan fog távozni«. Félek, hogy erre Bethlen őexcellenciája azt fogja mondani, hogy »reszkírozzuk meg a dolgot, — kivárom azt a pár esztendőt... Roppantul örülök,hogy nem egy pár évtizedet emlegetnek a kegyelmes urak. Hogy is szól az a bakanóta! -»Nem a világ az a három esztendő!« — Ha jól viselné magát őexcellenciája, a magam részéről ideje egy harmadánik kitöltése után szívesen szabadlábra helyezném... Azt azonban nem szeretem, hogy Nagy Emil őexcellenciája arra számít, hogyfeltornyosul a nyomorúság, és hogy abból végül majd olyan baj lesz, hogy esetleg még a kormány is megbukik, ebben nem tudunk egyezni, mert ez tulajdonképpen mafadta politika, a Verelendungsthearic ír tudományban már meghaladott álláspont, s aki azt várja, hogy majd az általános nyomor idéz elő rendszerváltozást, futóhomokra építi fel terveit. Általános köznyomor nem lesz, mert mindig lesznek, akik, ha szegények vagyunk is, jól élnek, s ezeknek éppen elég eszük lesz a maguk pozíciójának biztosítására. Ha azt kérdezné tőlem a rabbi, hogy »ezek szerint ugyebár nincs semmi lehetőség arra, hogy meghűljék a kormány? — eléggé jó hócker lennék azt felelni, hogy Morenai reb, ne felejtsd ki a számításból ama bizonyos narancshéjat, melyen a legbölcsebb és leghatalmasabb ember is elcsúszkátik! Hízzuk csak ezt a dolgot is, mint mindent, magára a kormányra. Mert megmaradt áru a fejemben, amit Reb Seltmanntól harmincöt, évvel ezelőtt tanultam: Mine abe aba nézal be narga! Hogy a gójim is megértse, lefordítom: Maga a fa ad nyele a baltának, mellyel a fát kivágják! Egyébként: sokmtédem! * Ötszázezer pengős tesz ki Kálmán Ö Ödön újpesti vállalatainak hiánya Újpest városa tárgyal a hitelezőkkel, hogy megmentse a bankot, saját betétjét és ezzel a város felépítendő kórházát is (Saját tudósítónktól.) Dr. Kálmán Ödön az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank Rt. súlyos helyzete elől menekült az öngyilkosságba. Az újpesti bankár temetése után hozzáláttak a bank és a vele kapcsolatban működő Újpesti, önsegélyző Egylet mint Szövetkezet anyagi viszonyainak megvizsgálásához. Astátus megállapítása hoszszabb időt vett igénybe és most ért véget. Megállapították, hogy az Újpesti Kereskedelmi és Iparbanknak 380.000 pengős hiánya van, az Újpesti Önsegélyző Egylet pedig 120.000 pengővel tartozik a banknak és ez a követelés a sok taggal bíró szövetkezetnek az összeroppanását is jelentheti. Már annak idején megírtuk, hogy az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank egyik legnagyobb betevője maga Újpest városa volt, amelynek 156.000 pengője volt Kálmán Ödön bankjában. Ebből 130.000 pengőt a járványkórház építésére szántak. Ezt az összeget a népjóléti minisztérium hozzájárulásával kapták meg és tették félre, hogy a munkálatokat azután kellő fedezet mellett megindíthassák. Miután egyrészt maga Újpest városaközvetlenül is igen súlyosan van érintve az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaságnál, Újpesten felvetették azt a tervet, hogy a város vegye kezébe a bank szanálását. A helyzet ugyanis jelenleg az, hogy az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank a jelenleg fennálló 380.000 pengős hiány mellett nem tehát mást, minthogy a Pénzintézeti Központtól a kényszerfelszámolás elrendelését kérje. Ha a kényszerfelszámolást elrendelik, akkor a hitelezők és köztük a kis betevők is, esetleg csak jelentéktelen részt kapnak vissza követeléseikből és pénzük nagy része odavész. Ezért az érdekelt újpesti polgárok elhatározták, hogy bizottságot alakuntnak, annak a belátására bízzák a bank további sorsának eldöntését és míg ez a bizottság nem határoz, addig a bank igazgatósága és felügyelőbizottsága felfüggeszt minden munkát és nem fordul a Pénzintézeti Központhoz sem. A bank ügyeinek rendezésére egy úgynevezett pártközi albizottságot választottak, amelyben a város jogi és pénzügyi bizottságának tagjai vesznek részt. Ez a pártközi bizottság arra az elgondolásra jutott, hogy a leghelyesebb megoldás lenne, ha maga a város venné kezébe a bank szerinálátsábak ügyét. A szanálás olyan módon történne, hogy újpest, egy Községi Takarékpénztárszerű intézetet alapít, amely ezt a szanálási akciót lebonyolítaná és azután mint a városházi takarékpénztára működnék tovább. Úgy tervezik, hogy a nagy- és középbetéttulajdonosokat, felszólítanák arra, hogy követelésük 50 százalékáról mondjanak le, a kisbetegeknek pedig teljes egészében biztosítanák betétjeik visszafizetését. Eisbetevőknek tekintenék azt, akinek a banknál levő betétkövetelése 10.000 pengőt nem halad meg. Újpest városának 156.010 pengős betétjén kívül 260.000 pengő a nagybetétesek követelése, 120.000 pengő a középbetéteseké és 200.000 pengő a kisbetéteseké. A szanálók megbízásából Újpest város tiszti főügyésze, dr. Szalay Sándor már meg is kezdte a tárgyalásokat az érdekeltekkel. A nagybetevlek 90 százaléka hajlandónak mutatkozott, hogy követelésének a1 százalékát elfogadja, a középbetétesekkel kedden délután veszik fel a tárgyalást. Kisbetétesekkel komolyabb tárgyalásról nincs szó, mert hiszen az ő követeléseiket teljes egészében visszafizetik. Úgy számítják Újpesten, hogy ez a szanálási mód kedvez a hitelezőknek és a város érdekét is szem előtt tartja. Azzal érvelnek ugyanis, hogyha a nagyhitelezők nem mennének bele ennek az ajánlatnak elfogadásába, akkor a bank kényszerfelszámolásba menne és ez esetben kevés remény van arra, hogy követeléseiknek 50 százalékát megkaphassák. Az ajánlat elfogadása esetén azonban a város, illetve a város által alapítandó új pénzintézet garantálná ezen kvóta szerinti kifizetés teljesítését. Ugyanezzel az akcióval sikerülne a város nagy betétjét legnagyobbrészt megmenteni és így nem veszne kárba a népjóléti minisztérium hozzájárulása és Újpest városa felépíthetné a kórházát. A terv megoldása most már — legalább 10 a hitelezők részéről — biztosítottnak látszik, mert a nagyhitelezők már hozzájárultak, a középbetevtik pedig minden valószínűség szerint, szintén beleegyeznek ebbe a megoldási módba. Hacsak váratlan incidens meg nem zavarja a tárgyalások menetét, egy-két napon belül sikeresen befejeződnek. Ez esetben azonban még hátra van egy sokkal nehezebb kérdés elintézése. Újpest városa ugyanis önállóan nem intézheti el ezt a kérdést, hanem a belügy- és a pénzügyminisztérium hozzájárulását kell kérnie. Újpesten a vezető körök nem fogják meghiúsítani és helybenhagyják majd a város által indított akciót. Az akció sorsától többezer kisember sorsa is függ. / Az osztálysorsjáték hétfői húzásának nyereményjegyzékéből XXI1. sorsjáték. .1. lobázás, II. utolsó nap, szeptember 20. Az osztálysorsjáték hétfői húzásán a követkiző nagyobb nyereményeket húzták ki: MO.O.11 és 500 pengőt nyert: 13016 2010 pengőt nyert: 7147 1000 pengő I nperlek&KS 91S5 000 pengőt, nyertes:: 29668 79061 009 pengőt nyert: 13689 m pengőt nyertek: 12798 56145 5891 100 pengőt nyertek: 5869 11449 34533 30093 32931 35212 42733 43873 51553 55502 02094 75683 79778 83323 ,700 pengőt nyertek: 722 10035 10566 14233 16446 23634 29154 31623 33752 36467 36976 40947 41115 41673 42479 53840 50053 59562 59671 68691 73703 75738 78883 82639 Ezzel a XXII. osztálysorsjáték véget ért. A következő, XXIII. sorsjáték I. osztályú húzása október 26. és arvu lent