Pesti Napló, 1929. december (80. évfolyam, 274–297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
2 Vasárnap PESTI NAPLÓ Németország éjféli örömünnepe Felszabadult a Rajnavidék második zónája . Bevonták a francia és belga lobogókat Coblenz, december 1. (A Pesti Napló tudósítójától.) (Érkezett 1 órakor.) A vasárnapra virradó éjszaka, pontban 12 órakor szabadult fel a Rajnavidék második zónája az idegen megszállás alól. Ezt a pillanatot Coblenzben, a Rajnavidék székhelyében, nyelv- felszabadulási ünneppé avatták. Szombaton éjfélkor Coblenzben, Aachenben és a második zóna többi városaiban és községeiben a 11 éves idegen uralom lelki gyötrelmeinek vége szakadt. Egész Németország nagy lelkesedéssel együtt ünnepelt a felszabadult vidék lakosságával. Az éjféli örömünnepély lefolyását valamennyi német rádióleadóállomás közvetíti, éppúgy, mint az 1926. február elsején tartott kölni felszabadulási ünnepséget. Már este tízezrekre menő embertömeg hullámzott az ünnepség színhelyén, a Deutscher Eck téren, ahol a Mosel folyó a Rajnába torkolik. A Rajnával szemben ezen a téren I. Vilmos császár monumentális lovasszobra áll, amelynek szimbolikus jelentősége van a rajnavidéki német lakosság számára. A szemben levő parton Ehrenbreitstein ősi vára áll. Aachenben és a felszabadult Rajnavidék többi városában és községében mindenütt hasonló éjféli ünnepségek játszódtak le. Szombaton délelőtt 11 órakor vonták be Ehrenbreitstein váráról, a Rajna és a Mosel folyók egybefolyásánál a francia lobogót. Az ünnepélyes aktusnál jelen voltak a rajnavidéki szövetségközi bizottság elnöke Thirrard tábornok, valamint a rajnavidéki megszálló csapatok parancsnoka Guillaumat tábornok és a francia megszálló csapatok még vissza nem vont osztaga is. A várrom alatt a Rajnán a francia rajnai flottilla hajói cirkáltak. A zászló bevonása után a francia csapatok a coblenzi teherpályaudvarhoz vonultak, ahonnan vonaton utaztak Metzbe. Egyidejűleg indult el a francia csapatok autóosztaga is Metz felé. Coblenz még nem szabad Coblenz, november 30. _ A coblenzi lakosságnak a második zóna kiürítése fölött érzett nagy örömébe keserű ürömcsöpp vegyült. Ámbár az utolsó francia csapatok ma délben 12 óra 50 perckor elhagyták a várost, a főpolgármesternél éppen most tartott sajtómegbeszélésen a főpolgármester kijelentette, hogy Tirard, a megszállt területek főbiztosa ma reggel közölte báró Langwirth von Simmern birodalmi biztossal, hogy bár Coblenz megszállástól mentes, azonban politikailag és jogilag még nem tekinthető szabad városnak. Látogatás Gajda tábornoknál, aki meg akarta buktatni Benest A cseh fasiszták vezére beszél a békéről és háborúról és saját különös életéről Prága, november 30. (A Pesti Napló kiküldött munkatársától.) ... Az előszobája valóságos hadtörténelmi múzeum. A huszita háborúk láncos buzogányai, osztrák, német, kínai, orosz, török és japán puskák, szűzmáriás orosz cári lobogók és kalapácsos-sarlós szovjet zászlók álldogálnak kurta római kardok és rejtélyes hottentotta íjak társaságában. A falon hímzések: fehér alapon a veszőnyalábba kötött bárd, a fasces jelvénye. Mert ez itt a cseh fasiszták vezérének, Gajda tábornoknak lakása. A ház kapuja előtt az utcán ártatlanul sétálgat egy úr, akiről száz lépésről látszik, hogy detektív. Gajda tábornokra vigyáznak. Gajda Egy tábornok karrierje Gajda Rudolf körülbelül annyi idős volt, mint Napóleon, amikor tábornok lett. Ennek a különös embernek múltja meglehetősen homályos. Ellenségei szerint gimnáziumi tanulmányait a negyedik osztályban befejezte s aztán Wotitzban gyógyszerészgyakornok lett. 1910-ben vonult be s három év után őrmester lett. A háború kitörésekor az egyik hadtápcsoportnál rejtélyes körülmények között zászlós lett s amikor a montenegróiak elfogták, orvosnak adta ki magát s ebben a minőségben Odesszába vitték, ahol a szerb csapatoknál törzsorvosi rangot kapott. Ezt beszélik róla ellenségei. Bizonyos, csak annyi, hogy Gajda volt az, aki Szibériában megszervezte a cseh légiókat, s aki később rövid ideig együtt harcolt Kolcsakkal a bolsevisták ellen. 1920-ban Kínán keresztül visszatért Európába. Prága lelkesedéssel fogadta ezt a fiatalembert, akinél tüneményesebb karriert és nem kevésbé tüneményes bukást kevés katona ért meg. Huszonnyolcéves korában tábornok, 31 éves korában a kassai cseh hadtest parancsnoka, három évvel később Csehszlovákia vezérkari főnöke. Innen meredeken esik lefelé Gajda pályafutása. Megkörnyékezik a fasiszták, akiket fenyegető bolsevista veszélyes'élszavánál 'környékezik meg. Gajda erőteljesen kezd tiltakozni Beres politikája ellen, aki több ízben foglalkozott Oroszország de jure elismerésének gondolatával. A vezér lakásán éjjeli tanácskozások folynak. Komplettak és ksz-szeesküvések híre terjeng a levegőben. Gaj'Japucosról beszélnek. „Aki Benesből eszik, meghal" Azonban — »qui mange de Benes, en meurt« — »aki Benesből eszik, meghalt A pápáról szóló renesszánsz közmondás itt igaz csak igazán. A cseh külügyminiszter könyörtelen energiával távolítja el az útból azokat, akik fellázadnak ellene. Így távolította el Stribrnyt s ugyanilyen gyorsasággal buktatta el Gajdát. A vezérkari főnököt 1926-ban megvádolták azzal, hogy franciaországi tanulmányai alatt katonai, titkokat adott el az oroszoknak. Gajdát szabadságolják. A vizsgálat megállapítja, hogy büntető eljárásra nincs ok. Egyben közlik, hogy Gajda tábornok egészségi állapota miatt nyugdíjaztatását kéri. 1926-ban a fiatal tábornokot nyugdíjazták. Gajda rágalmazásért beperülte Kratochwill őrnagyot, aki az említett feljelentést tette. Ez a per, amelyet ő maga indított meg, buktatta el végképpen Gajdát. A tárgyalás alatt újabb ellenvádakat emeltek ellene s előéletét egészen más megvilágításba helyezték. A rágalmazókat ugyan elítélték, de a Gajda ellen megindított fegyelmi eljárás során a tábornokot lefokozták, nyugdijának egynegyedét megvonták tőle s egyszerű közlegényként lajstromozták. Hosszú időn keresztül rendőri felügyelet alatt állott, míg végül a két hónappal ezelőtti választásokon Benes két másik elkeseredett ellenségével, Stribrnyvel és Perkierrel együtt a cseh fasiszták képviselőjeként bejutott a parlamentbe. 47 kitüntetés — Sokat harcoltam életemben. — mondja Gajda, mikor megmutatja 47 kitüntetését. — És ez volt a hála... (A legutóbbi házkutatás során öszszehányt iratok még ott fekszenek a parketten.) Ez az ember, akinek szibériaiviselt dolgairól hátborzongató történeteket mesélnek, szomorú és szelíd kispolgár benyomását kelti. Jó, és szívesen beszél németül s inkább a titkárja, mint ő ragaszkodik a pontos kérdésekhez. Kérdezünk. Mi a véleménye a militarizmus sorsáról a háború utáni Európában? A titkár, aki sokkal biztosabb, fölényesebb és nyugodtabb Gajdánál, papírt húz elő a zsebéből és olvassa: — A népek életében nincsen olyan százpercentes beteljesedés, amely ne hordaná magában a szürke elméletek gyilkos hatásai. Mi nem lehetünk pacifisták, amikor egész Európa Marsnak hódol. Egy nép csak akkor lehet életképes, ha ragaszkodik az elmélethez: si vis pacem, para bellum. Éppen a túlzott pacifizmus vezet a mesterségesen ébren tartott háborús kedvhez. Ezek az általános megjegyzések a háború utáni Európára is alkalmazhatók. Gajda, a leszerelés és Genf Növekvő érdeklődéssel nézem a titkárt. Élet» profilú szőke fiatalember. Biztosra veszem, hogy súlyos sérelmek érték az életben. Teli van elfojtott és utat kereső irodalmi ambícióval. Hegelt és Kantot idézi. Közben szuggesztíven magyarázza a tábornokot. Új kérdés: — Számíthatunk-e az általános leszerelésre! Újabb papír. A szőke titkár kísértetiesen szilárd hangon olvas: — A történelem azt tanítja, hogy voltak pacifista korszakok, amelyek vagy a teoretikus semmihez vagy a háborús epidemiák újabb tömeggyilkosságához vezettek. Egyetlen állam sem szerelhet le, ha életének gyökerei még nem száradtak el. Néha talán eredményes lehet a leszerelés, de amint a világ államokból s az emberiség népekből áll s amíg a világot nem uniformizáljuk, addig a leszerelés lehetetlen. Ha volna is megegyezés, amely a ,népé,leszerelését elrendelné és a hábo**rút 'r.titcgii'(faná«, az ilyen megegyezés nem ér semmit. Hiszen a modern tudomány lehetővé teszi az egész békeipar áthangolását haditechnikává huszonnégy óra alatt. ... Gajda tábornok helyesel. Kevésbé komplikáltan elismétli a mondottakat. Hogy valamit tegyen, újra meg újra megtölti az előttünk álló feketési csészéket. És cigarettával kínál. Vájjon mit szólnak mindehez Genfben? De a tábornok a titkáron keresztül tovább nyilatkozik. A jövő háborújáról és haditechnikájáról beszél s szakismereteire célozva részletesebb titkok elárulása nélkül közti, hogy nagy meglepetések várhatók ... A „legnagyobb élményű ” tábornok magánéletéről beszél. Elmondja, hogy voltak magyar barátai. Némi kétkedéssel kérdezem meg: — Szibériában? — Nem. Cattaróban, a vártüzéreknél, ahol sok magyar bajtárssal szolgáltam együtt. Nagyon derék, kedves fiúk voltak... Várjon Szibériában is ilyen kedvesnek találta-e őket?... A tábornok megmutatja Oroszországból és Ázsiából hozott dolgait. A csodatevő hatalmas ametisztet, amelyet apósától, Kolcsak tengernagytól kapott. A cári selyemlobogókat, amelyeket letétként őriz. — Ha ismét cár lesz Oroszországban, visszaadom őket, — mondja mélabúsan. Búcsúzófélben megkérdem: — Tábornok úr, változatos pályája alatt mi volt a legnagyobb élménye? — A legnagyobb remény? Amikor 1926 karácsony estéjén katonák jelentek meg lakásomon , elhurcoltak a laktanyába, ahol lefokoztak. Ez volt... A kapu előtt káprázatos közömbösséggel sétál az az úr, akiről az ember száz lépésről látja, hogy detektív. megkínzott lábak. Miért gyötrődik nyilaló tyúkszemeivel, hasogntó fagyásokkal, Utazó feltörésekkel, amikor egy jó meleg lábszírdövel egy csapásra megszabadulhat e fájásoktól ! — A legközelebbi gyógyszertárban szerezzm be Szent Rónus-láblót és ebből néhány dekagrammot oldjon fe 1 egy lavór jó rideg vízben amíg a felszabaduló oxidén a vize tejszerivé változtatja. Az így elkészített Abvizben fiziasza libáit vac? 10 percig én azonnali megkönnyebülést fog érezni Az oxigénnel td telített tür a raeglág itla e tvrtkzem kemény részeit egyszeri a gyökeréig, hogy az kés nélkül eltávolíthat . A teiset víz pedig csillapító és gyyító hatással van a ragyátokra, elmulasztja a feltöréseket, kipijisok is. A Raus-só a legelhunyagoltabb lábakat is tökéletesen rendbehozza, annyira hogy járkálhat egész nap, táncolhat egész éjjel. Shalad'filhat egósz. (lélután a dolgai utan a legkisebb íilailtsszerzet nélkül. Egy nagy cíouik Rótius-só ftral PHB fill. Na valahol nem volna, beszerezhető: Szent RAkiagyógyazert&r, Budapest, VII., Rákóczi út 70. 1929 december 1 SCHEIN M. ARANYKOSZORÚS MESTER EZÜSTÁRUGYÁRA BUDAPEST VII. Sp ucco 20 ELADÁS NAGYBAN ÉS KICSINYBEN!