Pesti Napló, 1930. március (81. évfolyam, 50–73. szám)
1930-03-27 / 70. szám
Csütörtifk A Hugenották reprsze az Operaházban Hatásvadászat. Ma már ezzel aa egy szóval szokták jellemezni a tagadhatatlanul zseniális Meyerbeer opera-muzsikáját. Annyi bizonyos, Meyerbeert »hatásosan« kell előadni. De az is bizonyos, a Meyerbeer ihatott«: kényes vad. Vadászatához elsőrendű fegyverek, posopás hajtók szükségesek. Ahol ezek hiányoznak, ott nincs helye aHugenották-nak. Márpedig nálunk hiányoznak a meyerbeeni hatásvadászat fegyverei. A hatalmas, boszorkányos kultúrájú drámai, s egyúttal a koloratúri hangok. A ragyogó díszletek. A filmfényvesztő rendezés. Az impozáns tömegjelenetekhez szükséges monstre-karok. (Isriz, a GötterdämmerungManneuszenec-jében nagyszerűen bevált operaházi kórusunk, csakhogy akkor... Failoni dirigált!) — ^Hugenották.-előadás, ahol jóformán minden harmadik szereplő gikszerezik, ahol az énektudás bravúrjai helyett az énektudás szánalmas defektusai kerülnek ki, ahol az összeesküvői úgy csoportosulnak, mintha a közúti villamos körül tolonganának! Ilyen iugennottákt-reprizből nem kérünk. Mi szükség volt erre a szánalmas felújításra? Miért akar operaházunk mindenáron párizsi nagyoperát játszani? Mikor ilyen játékhoz nálunk se pénz, se posztó! Meyerbeert nem előadni nem szégyen. De így előadni bizony nagy szégyen. Ilodó Erzsi és Svéd Sándor szép hanganyagukkal nem menthették a menthetetlent, mindamellett megemlékezünk róluk, mint az előadás egyedül kielégítő szereplőiről. (Tóth) (–) Hevesi Sándor előadása a Színpedi Szerzők Egyesületében. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete március 31-én este a Fészek-klubban nyílt igazgatósági ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Szírhzáz igazgatójának előadása volt .A Nemzeti Színház magyar műsorderűfilmi címmel. Hevesi Sándor először párhuzamot, vont a Comedia Francaise ultrakonzervatív hagyományai és a berlini Staatstheaternek a legmodernebb irányokat szolgáló műsorpolitikája között, hangsúlyozva, hogy a francia közönség a világ legkonzervatívebb közönsége, míg Berlinben a publikum hagyományhű része nem akceptálja a klassikusok új rendezését, a mindenáron haladó szellemű elemek pedig nett akarnak s színpadon régi klasszisokat látni. A magyar közönség nem olyan mereven konzervatív, mint a francia, de a kritika nélküli újítást sem fogadja el. A Nemzeti Színház több mint 90 éves története azzal a tanulsággal szolgál, hogy a legnagyobb és a legállandóbb sikereket mindenkor az eredeti magyar darabok jelentették. Hogy milyen darabok kellenek a Nemzetinek? Erre azt feleli: a magyar életből, akár a maiból, akár a tegnapiból vett témájú művek. Azon fordul meg a kérdés: hogyan írja meg az író? A magyar szerzőkben, az ifjabb generációban is igen sok az ötlet, a lelemény, jól választják meg a témát is, de mi a tapasztalata, hogy színpad ismeret dolgában elmaradnak az úgynevezett arriváltak és a külföld kiváló drámaírói mögött. Arra figyelmezteti a kezdő színműírókat, foglalkozzanak többet a megírással, vessenek számot a színpad speciális követelményeivel, amelyek a film óta lényegesen megváltoztak. Ma már ugyanis nagyobb szerepe jut a nézőtéren a szemnek, mint a fülnek. Ezt a filn okozta. A Nemzeti Színház forgószínpada lehetővé teszi, hogy a régi drámai formák mellett a filmszerű technikát is alkalmazhassuk. Nem kell megijedni a több képre tagolt színdarabtól. Végeredményében :A peleskei nótáriust az első magyar revü volt. A dramatizált, regénnyel szemben főleg a kritikának ellenvetései vannak. Nem látja be, miért ne lehetne regényből meríteni a színművek témáját, mikor a drámairodalom fejlődéstörténete azt mutatja, hogy a színpadi művek kilencven százaléka mítoszból, népmeséből, novellából, eposzból, részül regényből készült. A mai dráma keretei kitágultak az epika felé. A legnagyobb színpadi világsikerek mögött megtaláljuk azt a nem színpadi művet, amelyből anyagát, tárgyát vette. — A Színpadi Szerzők Egyesületében április 1-én Radnai Miklós, a m. kir. Operaház igazgatója a magyar operalibrettóról tart előadást. CD A WVHT nyelvtanon szint IuLés szótárak a kiejtés megjelölésével. Szerkesztette: Dr. Hon'.i Rezifi Linens kéziszótárak: Spanyol. Teljes. Magyar—Spanyol it Spanyol— Magyar Mindkét rész egybekötve, 400 old. 18.000 szótárww P Lehenck zsebnyelvkönyvek 16" Spanyol zsebnyelvtanét társalgó fözv® P 3 kötve P 2.» Sehidlos: A» «NM szb. módszere. Spanyol nyelvtan, magántanulók részére. A 10 füzetben teljes nyelvtan »gésa Tárfondobotten P S.— Kaphatók Az E»t Könyv kereskedésében Erzsébet Korát 18-20 PESTI NAPLÓ 1930 március 27 Filmújdonságok Ezen a héten három érdekes beszélő és hangos film érkezett Budapestre. Ezek a filmek a következők: Haitang Angol beszélő film. Londonban készült. Különös érdekessége, hogy Anna May Wong játssza benne a női főszerepet. Ez a kínai szülőktől származott amerikai filmszínésznél igazi, nagy sikereit angol filmekben aratta és egészen bizonyosnak látszik, hogy művészi fejlődésének első igazán jelentős állomása a Bailang. Ebben a filmben, amelyet a jónevű Eiehberg rendezett, egy kínai táncos és énekes leány szerepét játssza Anna May Wong. Játszik? Nem. És ezt a szerepet, szinte már az az érzésünk, hogy nem is tudja, hogy a felvevőgép előtt áll. Valami egész döbbenetesen új az, amit ad, végtelen távlatokat nyit előttünk egy-egy halk, szinte sejtelmes mozdulata, szemének egyetlen rebbenése, vagy arcának pillanatnyi változása. Végig, az első pillanattól az utolsóig: tökéletes egység és harmónia ez a játék, amely nem ismer túlzásokat és színfalhasogatást A film meséjét nem szabad elmondani, ismert, eléggé banális történet, ez, amely a kínai leány, a leányba szerelmes OVOSZ gárdatiszt és a nagyherceg körül bonyolódik. A mese nem fontos, de döntően fontos Anna May Wong művészi játéka és Eiehbergnek sokszor meglepő erejű rendezése. Vannak pillanatok és percek is, amikor pattanásig feszülnek a nézők idegei. Persze, nem hiányoznak azok az átmeneti idők sem, amikor bizonyos mértékig ellanyivul az érdeklődt-k, vagy pláne, érthetetlenné válik a történés. Ennek azonban elsősorban a magyar cenzúra az oka, a cenzúra, amely brutális erővel és kegyetlenséggel vág bele hideg ollójával abba is, ami érték és túl van a sablonon. Még így is nagyon érdemes megnézni ezt,a filmet, amelynek minden egyes szereplője kitűnően a helyén van. Különösen jó a nagyherceget megszemélyesítő színész. Egyszerű és finom a játéka. A párbeszédek igen jók és jól érthetők, különösen a film második felében. A herceg és a táncosnő Amerikai hangos operettfilm. Nincs benne beszéd, csak elvétve néhány szó. Elejétől végig zene- és énekszámokból áll. A film meséje! Tipikus operettmese, amely így, párbeszédek nélkül még a megszokottnál is naivabbnak tűnik. Mindegy. Aki szereti az operettet, az nem fog idegenkedni ettől a filmtől sem, amelyet, valóban nagyszerű kiállításban hoznak a közönség elé. Oscar Strauss, a Hollywoodba áttelepedett osztrák komponista írta ennek az operettfilmnek zenéjét. Kedves, melodikus zene, amely éppen elégséges arra, hogy kellő hatást váltson ki az operettzena rajongóiból. Bécsben és Hollywroonban játszódik le ez a filmmese, amelynek középpontjában egy szerelmes főherceg, egy Bécsben vendégszereplő amerikai énekesnő és a szigorú főhercegi szülők állnak. A szülők a szerelmeseket szétválasztják egymástól, a színésznő visszamegy Amerikába és a főherceg, mint hajósűtő, utánaszökik és elveszi feleségül Hollywoodban. Az énekesnő szerepét Norma Terris játssza. A hangja szép, ő maga nem. Az énekesnő komornájának szerepében Palázthy Irén mutatkozik be, mint filmszínésznő. Sikerrel. Ez előtt a film előtt egy érdekes Fox-híradót és egy egyfelvonásos darabot mutat be a Royal Apollo. A híradónak és a kis darabnak nagy sikere volt. Régi dal Német film. Maupassant ismert meséje a matrózról, aki beleszeret egy könnyűvérű nőbe ér, erről a nőről kiderül, hogy a húga. Ezt a mesét sojo- hozzáértéssel vozte filmre Max Reichmann. A film párbeszédei igen jók, de a legnagyobb meglepetés Richard Tauber szereplése, aki csodálatos művészettel énekel 586 olyan dalt, amelyek hamarosan slágerekké válnak bizonyán nálunk is. Richard Tauber szereplése valósággal élmény. Ragyogóan kulturált hangja teljes hatással érvényesül. Szereplő társai: Werner Fütterer és Paul Hörbiger, kitűnőek. Ez a film megérdemelné, hogy szeretettel és megértéssel fogadják Budapesten. (szekas.) (*) A magyar filmgyártás ügye. ASzinész Szövetség és a Színpadi Szerzők Egyesülete memorandumot készített, amely a legsürgősebben követeli, hogy már az első évben 50—60 magyar hangos film készüljön és ugyanakkor meginduljon az orientáció abban az irányban, hogy a magyar film gyártásába a külföldi tőke is bekapcsolódjék. Ugyanakkor azt kívánják a Színész Szövetségi és a Színpadi Szerzők Egyesületének tabjai, hogy a magyar hangosaligyártás megindításához szükségges átalakítási munkálatokat haladéktalanul kezdje meg a Hunnia filmgyár. Ezt a memorandumot szerdán délelőtt rá regalta a Magyar Filmalapot és az abban foglaltakat magáévá tette, s ugyanakkor megállapodott a, különböző magyarmoziérdekeltségekkel, hogy a memorandumot április 2-ikán plenáris ülésen tárgyalják. Az a terv, hogy ez után a tárgyalás után nagyobb küldöttség keresi fel Scitovszky belügyminisztert, akinél a memorandum elfogadását és annak kapcsán a szükséges intézkedések haladéktalan megindítását kérelmezik. (*) Keleti est: Donáth Ede zenekari hangversenye. Donáth Edét, a nagysikerű Szulárost lelkes komponistáját is elfogta az Európaszerte kirobbanó erejű folklore-láz és elindul keletre eredeti arab és héber melódiákat gyűjteni. Ezt a gyűjteményt (melymögött a rajongó ember lelkülete és nem a futamhiányos kutató alapossága és szisztematikussága rejlik) mutatta be Donáth karmester szerdán este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében szimfonikus zenekar, énekkar és néhány lelkes szólista (hegedűs, énekes) közreműködésével. A műsor egyes részleteiben (fegyvertáncok, keleti táncok és a szfardok énekei stb.) határozottan érdekesnek mutatkozott. A nagyszámú közönség zsúfolásig töltötte meg a termet, és lelkesen tapsolt a közreműködőknek, elsősorban Donathnak, a keleti muzsika lelkes propagálójának. Éles (•) Gyereket akarok! 8. M. Tretjakov -Gyereket akarokc!« címmel darabot írt, amelynek első előadása Berlinben lesz, ahol Robert Klein szerezte meg a darab előadási jogát színházai számára. A darabot orosz eredetiből Bert Brecht dolgozta át németre. (*) A csunya lány. A bécsi Josefstädtler Theater bemutatta Felix Joachim von háromfelvonásos vígjátékát, amelynek címe: A csúnya lány. A darabnak nagy sikere volt. Érdekes, hogy ugyanezzel a címmel hetek óta Budapesten is játszanak egy darabot. A budapesti azonoscímű darabnak azonban nem Joachimson a szerzője, pil&fi Mihw-* Linobizás . (*) Hangverseny. Az Országos Magyar Dalosszövetség kedden délután rendezte díszhangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A hangverseny kiemelkedő művészi eseménye Basilides Mária fellépése volt. Basilides Piéta Signore-jét és Saint-Savis áriáját énekelte nagy sikerrel. A Palestrina-kórus Bárdos Lajos professzor nemestónusú Régi Ének című szerzeményét, azonkívül Orlando di Lasso és Stephani műveit énekelte. A műsor többi száma nagyrészt műkedvelő produkció, sajnálatraméltó közreműködő lelkes énekkarok elpocsékolt ideje és energiája. Ennyi hittel és lelkesedéssel és ennyi tudással a legmagasabb rendű muzsikát lehetne szolgálni. (*) Sacha Guitry új vígjátéka, Sacha Guitry új vígjátékot fejezett be, amelynek címe: A varázsló. A vígjáték legelőször a frankfurti Schauspielhausban kerül színre még ebben a hónapban. (*) Magyar színésznő amerikai színpadon. Néhány év előtt Newyorkban a »What Price Glorie« (Vetélytársak címen került színre nálunk) című háborús színműben nagy sikert aratott egy Leyla Georgie nevű színésznő, akit Newyorkban alig ismert valaki. Arthur Hopkins szerződtette és nemsokára megtudták, hogy budapesti lány, valódi nevén György Erzsinek hívják és Alexander Bernát unokája. Leyla Georgie azóta nem lépett fel amerikai színpadon, de most újra olvashatunk róla. PemberisH amerikai producer egy Gladys Ungerdarabot készít elő a jövő szezonra és ennek fő női szerepét fogja játszani Leyla Georgia. Hetiműsor MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ: Csütörtök VA. A denevér (B-bérlet, 22. szám). Péntek: Nyugat leánya deivére., 20. szám). Szombat: Seherezádé; Parasztbecsület; A háromszögletű kalap («-bérlet, 12. teám). Vasárnap dóm!«*: Bánk bán (Bérletszáme); este: Orpheus (F-bérlet, 28. szám). Hétfő: Nincs előadás). Kedd: Gioconda (Nino I'iecaluga vendég felléptével, D-bérlet, 33. szám). NEMZETI SZÍNHÁZ: Csütörtök :13: Te csak pipák, Ladányi. Péntek: A képrolt hetes (utőjátékkal, új betanulásban, A-bérlet). Szombat,kedd: léey Jó mindhalál!». Vasárnap délután: A.'yurkován-lányosc. esi»: Szendrey Juda. Hétfő: A képzelt (B-bérlet). NEMZETI SZÍNHÁZ KAMAIASZÍNHÁZA: Csütörtök1S (K-bérlet). szombat: AZTÜ. Péntek: A krétakör. Vasárnap délután: Cifra nyomorúság; este: Te tank pipálj, Ladánál. Kedd: Azta. VÍGSZÍNHÁZ: Csütörtök, péntek, vasárnap este, hétf-5: Grand Hotel. Szombat: Takáts Alice. Vasárnap délután: Liliom. MAGYAR SZÍNHÁZ: Csütörtök szombat hét: Volpont. Péntek: Morflini. Vasárnap délután: Hófehérke és a hét törpe (Gyorrmekelőadás). Vasárnap este: Arminy és szeretem (E színpadon először). KIRÁLY-SZÍNHÁZ: Egész héten minden esta '/16 órakor: Viktória. Vasárnap délután: Sisters. VÁROSI SZÍNHÁZ: Csütörtök '48. szombat este. Vasárnapi délután és este: Holványsársa rózsa. Péntek: Varárfuvola (AB-bérlet). Szombat délutén: A né-rtelen asszony. Hétfő: A szeratai borbély (AB-bérlet). BELVÁROSI SZÍNÁZ: Egész héten minden esti 8 órakor: A templom egere. FŐVÁROSI MŰVÉSZ-SZÍNHÁZ: Egész héten minden (pénteken ötvenedszer) 8 órakor: A csúnya lány. Vasárnap délután: Jazz-kabaré. CJ SZÍNHÁZ: Csütörtök: A népbiztos (Elször). Pr.isek, szombat: A népbiztos Vasárnap délután: Béla, aktkérés. Vasárnap este: Szegény angyalok. ANDRÁSSY-CTI SZÍNHÁZ: Ejresz héten mlmlmi este 9 órakor, vasár- és ünnepnap délutátt 4 órakor: Baior Gizi, Somilay Artúr, Uray Tivadar, Vaszary Piroska, Békeffi Israeló, Téti, Kökény, Radó, stb. felléptével: A nagyságos astner álmodik; A legújabb divat; Sötét pont; Braun ki lesz csapva; Kiadó lakás; Békeffi konferál. TEHÉZKÖHÍTI SZÍNPAD: Egész héten minden M» 3 órakor: Honthy Hanna, Salamon Béla, Rajna Alice, Dayka Margit, Borodi Géza, Gárdonyi Lajos, Treriztor Jenő. Pesti kereskedő 1930; A nagy per; A többség; Expresenlevél; Mennyit kerestünk Hágában; A frakk; Cselédke; Commedie del Arte; Szín... fisz... Nő... ROYAL ORFEUM: Egész hét*® minden est* »9. vssisir-és Ünnepnap délután 4 órakor: Csoflacsimpánzol. 10 Bonamann, Dasrmar Ilessing, Bert and James, Ottare, Sister, Mignon, Boolings, Messziről jött ember, Sugár Hári, ÉTC-kövy, Sárossy, stb. KOMÉDIA ORFEUM: Egész héten minden esti Vj®, vasárnap délután 4 órakor: Márciusi műisor. BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD: Mirciusi BIBLOT, Kezdet« «-I« és '.49 órakor. Vasárnap 3, 0 és 9 órakor. Armandis Duo ULIMHOUCE