Pesti Napló, 1930. március (81. évfolyam, 50–73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

Csütörtifk­ A Hugenották reprsze az Operaházban Hatásvadászat. Ma már ezzel aa egy szóval szokták jellemezni a tagadhatatlanul zseniális Meyerbeer opera-muzsikáját. Annyi bizonyos, Meyerbeert »hatásosan« kell előadni. De az is bizo­nyos, a Meyerbeer ihatott«: kényes vad. Vadásza­tához elsőrendű fegyverek, posopás hajtók szüksé­gesek. Ahol ezek hiányoznak, ott nincs helye a­­Hugenották­-nak. Már­pedig nálunk hiányoznak a meyerbeeni hatásvadászat fegyverei. A hatalmas, boszorká­nyos kultúrájú drámai, s egyúttal a koloratúri hangok. A ragyogó díszletek. A fil­mfényvesztő rendezés. Az impozáns tömegjelenetekhez szüksé­ges monstre-karok. (Isriz, a Götterdämmerung­­Manneuszenec-jében nagyszerűen bevált opera­házi kórusunk, csakhogy akkor... Failoni diri­gált!) — ^Hugenották.-előadás, ahol jóformán minden harmadik szereplő gikszerezik, ahol az énektudás bravúrjai helyett az énektudás szánal­mas defektusai kerülnek ki, ahol az összeesküvői úgy csoportosulnak, mintha a közúti villamos kö­rül tolonganának! Ilyen i­ugennottákt-reprizből nem kérünk. Mi szükség volt erre a szánalmas felújításra? Miért akar operaházunk mindenáron­­ párizsi nagyoperát­ játszani? Mikor ilyen játékhoz ná­lunk se pénz, se posztó! Meyerbeert nem előadni nem szégyen. De így előadni bizony nagy szégyen. Ilo­dó Erzsi és Svéd Sándor szép hanganyagukkal nem menthették a menthetetlent, mindamellett megemlékezünk róluk, mint az előadás egyedül kielégítő szereplőiről. (Tóth) (–) Hevesi Sándor előadása a Színpedi Szerzők Egyesületében. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesü­lete március 31-én este a Fészek-klubban nyílt igaz­gatósági ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Szír­hzáz igazgatójának elő­adása volt .A Nemzeti Színház magyar műsorderűfilmi címmel. Hevesi Sándor először párhuzamot, vont a Comedia Francaise ultrakonzervatív hagyományai és a berlini Staatstheaternek a legmodernebb irányokat szolgáló műsorpolitikája között, hangsúlyozva, hogy a francia közönség a világ leg­konzervatívebb közön­sége, míg Berlinben a publikum hagyományhű része nem akceptálja a klas­sikusok új rendezését, a min­denáron haladó szellemű elemek pedig nett akarnak s színpadon régi klasszisokat látni. A magyar közön­ség nem olyan mereven konzervatív, mint a francia, de a kritika nélküli újítást sem fogadja­ el. A Nem­zeti Színház több mint 90 éves története azzal a tanul­sággal szolgál, hogy a legnagy­obb és a legállandóbb sikereket mindenkor az eredeti magyar darabok jelen­tették. Hogy milyen darabok kellenek a Nemzetinek? Erre azt feleli: a magyar életből, akár a maiból, akár a tegnapiból vett témájú művek. Azon fordul meg a kérdés: hogyan írja meg az író? A magyar szerzőkben, az ifjabb generációban is igen sok az ötlet, a lelemény, jól választják meg a témát is, de mi a tapasztalata, hogy színpad ismeret dolgában el­maradnak az úgynevezett arriváltak és a külföld ki­váló drámaírói mögött. Arra figyelmezteti a kezdő színműírókat, foglalkozzanak többet a megírással, vessenek számot a színpad speciális követelményeivel, amelyek a film óta lényegesen megváltoztak. Ma már ugyanis nagyobb szerepe jut a nézőtéren a szemnek, mint a fülnek. Ezt a filn okozta. A Nemzeti Színház forgószínpada lehetővé teszi, hogy a régi drámai formák mellett a filmszerű technikát is alkalmazhas­suk. Nem kell megijedni a több képre tagolt szín­darabtól. Végeredményében :A peleskei nótáriust az első magyar revü volt. A dramatizált, regénnyel szem­ben főleg a kritikának ellenvetései vannak. Nem látja be, miért ne lehetne regényből meríteni a színművek témáját, mikor a drámairodalom fejlődéstörténete azt mutatja, hogy a színpadi művek kilencven százaléka mítoszból, népmeséből, novellából, eposzból, részül re­g­ényből készült. A mai dráma keretei kitágultak az epika felé. A legnagyobb színpadi világsikerek mö­gött megtaláljuk azt a nem színpadi művet, amelyből anyagát, tárgyát vette. — A Színpadi Szerzők Egyesü­letében április 1-én Radnai Miklós, a m. kir. Operaház igazgatója a magyar operalibrettóról tart előadást. C­D A WVH­T nyelvtanon sz­int IuLés szótárak a kiejtés megjelölésével. Szerkesztette: Dr. Hon'.i Rezifi Linens kéziszótárak: Spanyol. Tel­jes. Magyar—Spanyol it Spanyol— Magyar Mindkét rész egybekötve, 400 old. 18.000 szótárww P Lehenck zsebnyelvkönyvek 16" Spa­nyol zsebnyelvtan­ét társalgó fözv® P 3 kötve P 2.» Sehidlos: A» «NM szb. módszere. Spanyol nyelvtan, magántanulók részére. A 10 fü­zetben teljes nyelv­tan »gésa Tárfondobotten P S.— Kaphatók Az E»t Könyv kereskedésében Erzsébet Korát 18-20 PESTI NAPLÓ 1930 március 27 Filmújdonságok Ezen a héten három érdekes beszélő és hangos film érkezett Budapestre. Ezek a filmek a­ következők: Haitang Angol beszélő film. Londonban készült. Különös érdekessége, hogy Anna May Wong játssza benne a női főszerepet. Ez a kínai szülőktől származott ame­rikai filmszínésznél igazi, nagy sikereit angol filmekben aratta és egészen bizonyosnak látszik, hogy művészi fejlődésének első igazán jelentős állomása a Bailang. Ebben a filmbe­n, amelyet a jónevű Eiehberg rendezett, egy kínai táncos és énekes leány szerepét játssza Anna May Wong. Játszik? Nem. És ezt a szerepet, szinte már az az érzésünk, hogy nem is tudja, hogy a fel­vevőgép előtt áll. Valami egész döbbenetesen új az, amit ad,­­ végtelen távlatokat nyit előttünk egy-egy halk, szinte sejtelmes mozdulata, szemének egyetlen rebbenése, vagy arcának pillanatnyi változása. Végig, az első pillanattól az utolsóig: tökéletes egység és har­mónia ez a játék, amely nem ismer túlzásokat és szín­falh­asogatást A film meséjét nem szabad elmondani, ismert, eléggé banális történet, ez, amely a kínai leány, a leányba szerelmes OVOSZ gárdatiszt és a nagyherceg körül bonyolódik. A mese nem fontos, de döntően fon­tos Anna May Wong művészi játéka és Eiehbergnek sokszor meglepő erejű rendezése. Vannak pillanatok és percek is, amikor pattanásig feszülnek a nézők idegei. Persze, nem hiányoznak azok az átmeneti idők sem, amikor bizonyos mértékig ellanyivul az érdeklődt-k, vagy pláne, érthetetlenné válik a történés. Ennek azonban elsősorban a magyar cenzúra az oka, a cen­zúra, amely brutális erővel és kegyetlenséggel vág bele hideg ollójával abba is, ami érték és túl van a sablonon. Még így is nagyon érdemes megnézni ezt,a filmet, amelynek minden egyes szereplője kitűnően a helyén van. Különösen jó a nagyherceget megszemé­lyesítő színész. Egyszerű és finom a játéka. A pár­beszédek igen jók és jól érthetők, különösen a film második felében. A herceg és a táncosnő Amerikai hangos operettfilm. Nincs benne beszéd, csak elvétve néhány szó. Elejétől végig zene- és ének­számokból áll. A film meséje! Tipikus operettmese, amely így, párbeszédek nélkül még a megszokottnál is naivabb­nak tűnik. Mindegy. Aki szereti az operettet, az nem fog idegenkedni ettől a filmtől sem, amelyet, valóban nagyszerű kiállításban hoznak a közönség elé. Oscar Strauss, a Hollywoodba áttelepedett osztrák komponista írta ennek az operettfilm­nek zenéjét. Kedves, melodikus zene, amely éppen elégséges arra, hogy kellő hatást vált­son ki az operettzena rajongóiból. Bécsben és Hollywroon­­ban játszódik le ez a filmmese, amelynek középpontjában egy szerelmes főherceg, egy Bécsben vendégszereplő ame­rikai énekesnő és a szigorú főhercegi szülők állnak. A szü­lők a szerelmeseket szétválasztják egymástól, a szí­nésznő visszamegy Amerikába és a főherceg, mint hajó­sű­tő, utánaszökik és elveszi feleségül Hollywoodban. Az énekesnő szerepét Norma Terris játssza. A hangja szép, ő maga nem. Az énekesnő komornájának szerepében Palázthy Irén mutatkozik be, mint filmszínész­nő. Si­kerrel. Ez előtt a film előtt egy érdekes Fox-híradót és egy egyfelvonásos darabot mutat be a Royal Apollo. A hír­adónak és a kis darabnak nagy sikere volt. Régi dal Német film. Maupassant ismert meséje a matrózról, aki beleszeret egy könnyűvérű nőbe ér, erről a nőről ki­derül, hogy a húga. Ezt a mesét sojo- hozzáértéssel vozte filmre Max Reichmann. A film párbeszédei igen jók, de a legnagyobb meglepetés Richard Tauber szerep­lése, aki csodálatos művészettel énekel 586 olyan dalt, amelyek hamarosan slágerekké válnak bizonyán nálunk is. Richard Tauber szereplése valósággal élmény. Ragyo­góan kulturált hangja teljes hatással érvényesül. Sze­replő t­ár­sai: Werner Fütterer és Paul Hörbiger, kitű­nőek. Ez a film megérdemelné, hogy szeretettel és meg­értéssel fogadják Budapesten. (szekas.) (*) A magyar filmgyártás ügye. A­­Szinész Szövetség és a Színpadi Szerzők Egyesülete me­morandumot készített, amely a legsürgősebben követeli, hogy már az első évben 50—60 magyar hangos film készüljön és ugyanakkor megindul­jon az orientáció abban az irányban, hogy a ma­gyar film gyártásába a külföldi tőke is bekapcso­lódjék. Ugyanakkor azt kívánják a Színész Szö­ve­tségi és a Színpadi Szerzők Egyesületének tab­­jai, hogy a magyar hangosaligyártás megindí­tásához szükségges átalakítási munkálatokat hala­déktalanul kezdje meg a Hunnia filmgyár. Ezt a memorandumot szerdán délelőtt rá re­galta a Magyar Filmalapot és az abban foglaltakat ma­gáévá tette, s ugyanakkor megállapodott a, külön­böző magyar­­moziérdekeltségekkel, hogy a me­morandumot április 2-ikán plenáris ülésen tár­gyalják. Az a terv, hogy ez után a tárgyalás után nagyobb küldöttség keresi fel Scitovszky belügy­minisztert, akinél a memorandum elfogadását és annak kapcsán a szükséges intézkedések haladék­talan megindítását kérelmezik. (*) Keleti­ est: Donáth Ede zenekari hangverse­nye. Donáth Edét, a nagysikerű Szulárost lelkes komponistáját is elfogta az Európaszerte kirob­banó erejű folklore-láz é­s elindul keletre eredeti arab­ és héber melódiákat gyűjteni. Ezt a gyűjteményt (mely­m­ögött a rajongó ember lelkülete és ne­m­ a futamhiá­nyos kutató alapossága és szisztematikussága rejlik) mutatta be Donáth karmester szerdán este a Zenemű­vészeti Főiskola nagytermében szimfonikus zenekar, énekkar és néhány lelkes szólista (hegedűs, énekes) közreműködésével. A műsor egyes részleteiben (fegy­vertáncok, keleti táncok és a szfardok énekei stb.) ha­tározottan érdekesnek mutatkozott. A nagyszámú kö­zönség zsúfolásig töltötte meg a termet, és lelkesen tapsolt a közreműködőknek, elsősorban Donathnak, a keleti muzsika lelkes propagál­ójának. Éles (•) Gyereket akarok! 8. M. Tretjakov -Gyereket akarokc!« címmel darabot írt, amelynek első előadása Berlinben lesz, ahol Robert Klein szerezte meg a darab előadási jogát színházai számára. A darabot orosz eredetiből Bert Brecht dolgozta át németre. (*) A csu­nya lány. A bécsi Josefstädtler Theater be­mutatta Felix Joachim von háromfelvonásos vígjátékát, amelynek címe: A csúnya lány. A darabnak nagy sikere volt. Érdekes, hogy ugyanezzel a címmel hetek óta Bu­dapesten is játszanak egy darabot. A budapesti azonos­című darabnak azonban nem Joachimson a szerzője, pil&fi Mihw-* Linobizás . (*) Hangverseny. Az Országos Magyar Dalosszövet­ség kedden délután rendezte díszhangversenyét a Zene­művészeti Főiskola nagytermében. A hangverseny ki­emelkedő művészi eseménye Basilides Mária fellépése volt. Basilides Piéta Signore-jét és Saint-Savis áriáját énekelte nagy sikerrel. A Palestrina-kórus Bárdos Lajos professzor nemestónusú Régi Ének című szerzeményét, azonkívül Orlando di Lasso és Stephani műveit énekelte. A műsor többi száma nagyrészt műkedvelő produkció, sajnálatraméltó közreműködő lelkes énekkarok elpocsé­kolt ideje és energiája. Ennyi hittel és lelkesedéssel és ennyi tudással a legmagasabb rendű muzsikát lehetne szolgálni. (*) Sacha Guitry új vígjátéka, Sach­a Guitry új vígjátékot fejezett be, amelynek címe: A varázsló. A vígjáték legelőször a frankfurti Schauspielhausban ke­rül színre még ebben a hónapban. (*) Magyar színésznő amerikai színpadon. Néhány év előtt Newyorkban a »What Price Glorie« (Vetélytár­sak címen került színre nálunk) című háborús színmű­ben nagy sikert aratott egy Leyla Georgie nevű szí­nésznő, akit Newyorkban alig ismert valaki. Arthur Hopkins szerződtette és nemsokára megtudták, hogy bu­dapesti lány, valódi nevén György Erzsinek hívják és Alexander Bernát unokája. Leyla Georgie azóta nem lé­pett fel amerikai színpadon, de most újra olvashatunk róla. Pem­berisH amerikai producer egy Gladys Unger­darabot készít elő a jövő szezonra és ennek fő női szere­pét fogja játszani Leyla Georgia. Hetiműsor MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ: Csütörtök VA. A de­nevér (B-bérlet, 22. szám). Pén­tek: Nyugat leánya d­e­ivér­e., 20. szám). Szombat: Seherezádé; Parasztbecsület; A három­szögletű kalap («-bérlet, 12. teám). Vasárnap dóm­!«*: Bánk bán (Bérletszám­e); este: Orpheus (F-bérlet, 28. szám). Hétfő: Nincs előadás). Kedd: Gioconda (Nino I'iecalug­a v­end­ég­ fel­léptével, D-bérlet, 33. szám). NEMZETI SZÍNHÁZ: Csütörtök :13: Te csak pipák, La­­dányi. Péntek: A képrolt hetes (utőj­átékkal, új betanulás­ban, A-bérlet). Szombat,­­kedd: l­éey Jó mindhalál!». Vasár­nap délután: A­­.'yurkován-lányosc. esi»: Szendrey Jud­a. Hét­fő: A képzelt (B-bérlet). NEMZETI SZÍNHÁZ KAMAI­ASZÍNHÁZA: Csütörtök­­1S (K-bérlet). szombat: AZTÜ. Péntek: A krétakör. Vasárn­ap délután: Cifra nyomorúság; este: Te tank pipálj, Ladánál. Kedd: Azta. VÍGSZÍNHÁZ: Csütörtök­­, péntek, vasárnap este, h­étf-5: Grand Hotel. Szombat: Takáts Alice. Vasárnap délután: Liliom. MAGYAR SZÍNHÁZ: Csütörtök szombat hét­: Volpont. Péntek: Morflini. Vasárnap délután: Hófehérke és a hét törpe (Gyorrmekelőadás). Vasárnap este: Arminy és szeretem (E színpado­n először). KIRÁLY-SZÍNHÁZ: Egész héten minden esta '/16 órakor: Viktória. Vasárnap délután: Sisters. VÁROSI SZÍNHÁZ: Csütörtök '48. szombat este. Vasár­napi délután és este: Holványsársa rózsa. Péntek: Varárfuvola (A­B-bérlet). Szombat délutén: A né-rtelen asszony. Hétfő: A szeratai borbély (A­B-bérlet). BELVÁROSI SZÍNÁZ: Egész héten minden esti 8 órakor: A templom egere. FŐVÁROSI MŰVÉSZ-SZÍNHÁZ: Egész h­éten minden (pénteken ötvenedszer) 8 órakor: A csúnya lány. Vasárnap délután: Jazz-kabaré. CJ SZÍNHÁZ: Csütörtök­­: A népbiztos (Elször). Pr.i­sek, szombat: A népbiztos Vasárnap délután: Béla, akt­k­érés. Vasárnap este: Szegény angyalok. ANDRÁSSY-CTI SZÍNHÁZ: Ejre­sz héten mlmlmi este 9 órakor, vasár- és ünnepnap délutátt 4 órakor: Ba­io­r Gizi, Somilay Artúr, Uray Tivadar, Vaszary Piroska, Békeffi Israeló, Téti, Kökény, Radó, stb. felléptével: A nagyságos astner álmodik; A legújabb divat; Sötét pont; Braun ki lesz csapva; Kiadó lakás; Békeffi konferál. TEHÉZKÖHÍ­TI SZÍNPAD: Egész héten minden M» 3 órakor: Honthy Hanna, Salamon Béla, Rajna Alice, Da­yka Margit­, Borodi Géza, Gárdonyi Lajos, Treri­ztor Jenő. Pes­ti kereskedő 1930; A nagy per; A többség; Expre­senlevél; Mennyit kerestünk Hágában; A frakk; Cselédke; Com­medie del Arte; Szín... fisz... Nő... ROYAL ORFEUM: Egész hét*® minden est* »­9. vssisir-és Ünnepnap délután 4 órakor: Csoflacsimpánzol. 10 Bona­mann, Dasrmar Ilessing, Bert and James, Ottare, Sister, Mignon, Boolings, Messziről jött ember, Sugá­r Hári, ÉTC-kövy, Sárossy, stb. KOMÉDIA ORFEUM: Egész héten minden esti Vj®, vasár­nap délután 4 órakor: Márciusi műisor. BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD: Mirciusi BIBLOT, Kezdet« «-I« és '.49 órakor. Vasárnap 3, 0 és 9 órakor. Armandis Duo ULIMHOUCE

Next