Pesti Napló, 1930. március (81. évfolyam, 50–73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

16 Csütörtök: i i i i, i PESTI NAPLÓ 1930 március 3í SPORT „Vasárnap Ausztriát is, Csehországot is legyőzte volna a magyar válogatott11 Meisl Hugó beszél a vasárnapi válogatott meccsekről és a magyar­olasz mérkőzés kilátásairól Bécs, március 26. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) Meisl Hugó meglehetősen gyűrött állapotban érkezett haza Prágából. Az osztrák­-cseh-mérkőzés izgalmai kissé, megviselték Meisl idegeit, aki a Ring­eaféban az egybegyűlt újságíróknak a prá­gai tapasztalatairól, szokásával ellentétben csak igen röviden nyilatkozott. Kedden azonban már helyreállott a fővezér lelki egyensúlya és így z­avartalanul cseveghettünk vele a vasárnap lezaj­lott hárma® erőpróbáról, mely két szép győzelmet és egy idegenben kivívott értékes döntetlent hozott az osztrák színeknek. A cseh futball :- Hogyan ítéli meg a vasárnapi eredménye­­ket — ez volt az első kérdésünk Meisl Hugóhoz. — A cseh futball tényleg eljutott mélypontjá­hoz és a vasárnapi eredményekben ez az aggoda­lomra okot adó visszaesés nem is jut teljesen kifejezésre. A cseheknél most bosszulja meg ma­gát, hogy nem fordítottak gondot az utánpótlásra. Éppen ezért egyelőre lényeges javulás náluk nem is várható. A prágai meccsen cseh részről igazán elsőrangú teljesítményt csak a két hátvéd Steiner­­ Zeutsch, továbbá Tyrocki balhalt nyújtott. Swoboda is jól játszott, de erőszakos játékmodora sokat rontott teljesítménye sportértékén. Bécsben pedig a pozsonyi városi csapat sokkal jobban tet­szett, mint Prága válogatott együttese. Azt hiszem ehez nem kell további kommentárt fűznöm. Ha­­nem győztük le Prágában a cseheket, úgy ez azt, bizonyítja, hogy a­ válogatott összeállítása nem sikerült. Ezt — noha­ a sajtó erre nézve még célzásokat sem tesz — leplezetlenül elismerem. Egyúttal hangsúlyozom azonban azt is, hogy én­­ök, hogy a prágai tapasztalh­atai alapján, a dél­németek, angolok és magyarok ellen már köny­nyebb lesz a­ munkány a­ válogatásnál Afelől legg­alább nincsenek már kétségeim, hogy k­ik azok, ak­ik nem valók a válogatottba. Az osztrák csapat — Kik buktak meg a prágai érettségi vizsgán? — Sindelar és Kaller. Pótvizsgára utasított: Machu, Mansch és Viertel. Tandler megfelelt. Je­lesen vizsgázott: Brosenbauer, Horváth és Hiden. Kitüntetéssel: Ranier és Hoffmann. Ezek után hogyan állítaná fel a válogatott csapatot az én helyemben? — Hiden—Rainer, Tandler—Braun, Hoffmann, Klima—Brosenbauer, Wesselik, Gsehiveidl, Hor­váth, Langer. — Nem is olyan rossz az összeállítás. Két hét m­­ulva meglátjuk majd, hogy mennyire közelítette meg az igazságot. Egyet azonban már most, el­árulhatok, a délnémetek ellen erősebb együttes fog játszani, mint­ a prágai meccsen. — Milyen volt a mérkőzés nívója? — Középfinom. Eléggé jó mezőnyjáték. A kapu előtt azonban­ koncentrált meddőség mind­két oldalon. Sindelar és Silny vezettek ezen a té­ren. Mindkettő született póker talentum. Elsőran­gúan blöffölnek. Az a véleményem, hogy vasár­nap a magyar válogatott, úgy a cseheket, mint bennünket legyőzött volna. — Félek, hogy túlbecsül bennünket. Gyenge, játékot hozott a vasárnapi budapesti derbi is, melyen a válogatott krekkek nagy része nem mu­tatott megnyugtató formát. " Jól tudom, hogy a magyarok pillanatnyilag gyengébbek, mint tavaly voltak, de mégis fentar­tom előbb hangoztatott véleményemet, ami je­lenti azt, hogy a legerősebb osztrák tizenegyet ne­m tartanám egyenrangúnak a magyar nemzeti csa­pattal. Prágában azonban — hibámból — nem a legerősebb csapatunk szerepelt. — Erősebbnek tartja, a mai védelmet a Franzi­s-Schramscis—Janda triónál? — Egy árnyalattal erősebbnek tartom. Hiden végre válogatott meccsen is beigazolta rendkívüli klasszisát. A gyors és kemény Tandler legalább olyan hasznos mint Schramseis, Rainer pedig hig­gadtságban, taktikában és helyezkedési ösztöné­ben még a legjobb landán is túltesz. Persze az an­gol meccsig még letörhetnek. Reméljük, hogy ez nem fog bekövetkezni. — A nemzeti csapat vezérletét a közeljövőben tehát Hoffmannra és Gschweidlre fogja bízni? — Igen. Hoffmann éppen olyan nagy taktikus mint Gschweidl, csak tes­ti­l­e­g volna valamivel erősebb. Játékintelligenciájával azonban pótolja fizikumbeli fogyatékosságait. Rájuk különösen a délnémetek és az angolok ellen lesz elsősorban szükségem. — A játékosfronton olyan híreket kolportál­unk 2030 P.répalom a mérkőzés után nagy fejmo­sást rendezett a kabinban és ezért egyik­ minik­ibűnöz­i. igen el van keseredve. „Válogatott fejmosások" — Hát fejmosás az volt. De ezt megszokhatták a válogatott játékosok nálam. Legfeljebb a fiata­lok szeppenhettek meg talán kissé túltempera­mentumos formában nyilvánított kritikámtól. En­nek azonban nem kell különösebb jelentőséget t­ulaj­donítani, mert én személyben senkit sem akarok megbántani. Ha Wessely, Blum Pepi, Kub­an, Wicser, Sivatosch és a többiek ma hálásak nekem azért, hogy mint szövetségi kapitányuk kemény kritikában részesítettem őket fénykorukban is, ha erre okot szolgáltattak, úgy nyugodt vagyok afelől, hogy a fejmosások intézménye igen áldá­sos hatásokkal jár és pedagógiai szempontokból gyakorlati értékkel bír. A fejmosást minden já­tékosom elkerülheti, ha a válogatottban szívvel­lélekkel dolgozik, a siker érdekében. Nálam nem lehet büntetlenül lazsálni, önzősködni és könnyel­műsködni. Az ilyen játékost — legyen az a legna­gyobb fenomén — kérlelhetetlenül idexre teszem. Tandler három évig nem került bele a váloga­tottba, mert egy külföldi úton sportszerűtlenül viselkedett. Mindenki pótolható,­­ ez az én el­vem. Azt mondják ró­lam, hogy csak idegen játé­kosok részére találok dicsérő szavakat. Ez nem áll. Boldog vagyok, ha a mi fiaink közül valame­lyiknek kifejezhetem elismerésemet. Itt van a Horváth-eset. Hanzi a meccs előtt Prágában csak­­nem elaludta az indulási időpontot. Az utolsó percben hurcolták fel a fiúk az autóra. Negyed­órát várakoztunk rá, ami persze nem a legjobb lelki előkészítés egy ilyen fontos mérkőzésre. El­határoztam, hogy a mérkőzés után nem teszek la­katot a számra, hanem elhúzom a Hanzi nótáját, mely egyben »válogatott, hattyúdala« is lesz. Hor­váti­ érezhette a fenyegető, veszélyt, mert úgy kisz­"ftfa­mid­élete függne' ttmmailek kbnenetektől Még A két gólunkat írz­ő NIGTA be Planieka­ hálójába, pedig a góllövéserca nete, va­ v­lami nagy talentum. Az akarat azonban csodákra képes. A kabinban azután persze eltekintettem Hanzi megleckéztetésétől és gratuláltam neki be­csületes és imponáló teljesítményéhez. A csapat­nak pedig azt mondtam: Ha még egy ilyen derék játékosom lett volna, mint a Horváth Hanzi, ak­kor biztosan megnyertük volna a mérkőzést­­. A magyar-olasz mérkőzés , Budapesten nagyon örülnek, hogy jelen lesz a magyar-olasz mérkőzésen. Mit vár ettől a­ szenzációsnak ígérkező találkozótól? Mi lesz, ha a küzdelem döntetlenül végződik? Hoztak-e már erre nézve elvi határozatot? — A magyar-olasz mérkőzés akárcsak az azt három nap múlva követő Anglia—Ausztria meccs, az európai labdarúgóműsor kiemelkedő eseménye lesz. Örömmel fogom megragadni az alkalmat, hogy a betegségem folyamán engem a barátság és a szeretet meghatóan kedves jeleivel elhalmozó magyar sporttársadalomnak látogatásom formá­jában őszinte hálámat fejezzem ki. Elsősorban ezért utazom Budapestre — és csak másodsorban a meccsért, mely érthetően érdekel, de melytől tulajdonképpen távol kellene maradnom az angol mérkőzés előkészítő munkájának zavartalan irá­nyítása érdekében. Tippelni az olasz-m­agyarra lehetetlen. Először is senki sem ismeri még a csa­patösszeállításokat. Azután olyan nagy tétért megy ez a mérkőzés, hogy az idegek csatájában a legnagyobb krekkek is csődöt mondhatnak. Mi higgadtsággal és nyugodt kombinációs stílusunk­kal győztük le az olaszokat Bolognában és Bécs­ben. Érzékeny krekkekkel bizony megjártam volna az »azurok« ellen. A honi pálya ellenére nem te­kintem kimondott favoritnak a­ magyar csapatot. Az olaszokkal szemben a magyar közönség érthe­tően, kitüntető szívélyességet fog tanúsítani. A publikum tehát aligha jelent majd hátrányt az olaszok számára. Mit tagadtam, én azért drukko­lok, hogy a­ mérkőzés döntetlenül végződjék! Ez rút önzés részemről de Ausztria csak akkor nyer­hetné meg az Európa kupát, ha az olasz-magyar meccsnek nem lesz győztese.­­ A döntetlen lehetőségével természetesen számolni kell. Egyelőre az a helyzet, hogy egyenlő pontszám esetén a gólarány dönti el az elsőség kérdését. Ha tehát Pesten nem nyernek sem az olaszok sem a magyarok, úgy Ausztria, Csehor­szág, Magyarország és Olaszország azonos pont­száma folytán négyes holtversenyt fog eredmé­nyezni az első Európakupa konkurenciája. A gól­arány döntése esetén Ausztria és Csehország kö­zött dőlne el az elsőség kérdése, mert nekünk még a gólarányunk is azonos a csehekkel. Itt két meg­oldás lehetséges. Ha az osztrák bajnoki szabályo­kat alkalmaznék úgy Ausztriát illetné meg­ az első hely, mert mi egy győzelemmel többet értünk el, mint a csehek. A másik megoldás, az volna, hogy a pályán döntsük el, hogy kié legyen a serleg. A két megoldás közül én a harmadikat választanám legszívesebben, mégpedig azért, mert sportfelfogásomnak az felelne meg leginkább. Én ugyanis négyes holtverseny esetén a legkielé­gít­őbb megoldásnak azt tartanám, ha a magyarok, olaszok, csehek és osztrákok körmérkőzést vívná­nak meg az­­Európalipa-győztes­ büszke címé­ért. Azt hiszem ezzel a javaslattal az érdekelt felek valamennyien szívesen azonosítanák magu­kat. De erről ma még korai volna beszélni és ezért várjuk meg azt a május 11-iki dátumot, amikor választ kapunk majd arra az izgató kérdésre is, hogy van-e még keresnivalója Ausztriának és Csehszlovákiának az Európakupa első birtokba­vételéért lezajló klasszikus versengésben. (B. F.) Rády győzött a Hősök emlékversenyében A Hősök emlékversenyének töt számát kedden­ bonyolították le a legjobb magyar vívók részvé­telével, akiknek sorából csak a Riviéráról éppen keddre hazaérkezett Piller hiányzott. A versenyt és egyúttal a­ Lichteneckert István emlékezetére alapított vándordíjat Rády József nyerte holtverseny után 6 győzelemmel, Tóth Péter előtt, aki a döntőben 5:4 arányban vereséget szenvedett. Harmadik Hajdu János 6 gy, 4. Nagy Ernő 4 gy,­5. Kokl Viktor 3 gy, 6. Kalniczky Gusz­táv 2 gy, 7. Gerevich Aladár 2 gy,­­ 8. Maszlay Lajos győzelem nélkül. A BSE és a Bohn SC megvédte az amatőr futball becsületét A magyar kupa küzdelmei eljutottak az első vegyes fordulóig. Legjobb proficsapataink kerül­tek szembe a­ legjobb amatőrökkel. Újpest Békés­csabára küldte csapatát, ahol a Bohn SC volt a lila-fehérek ellenfele, a Ferencváros a Millenári­son vendégszerepelt a BSE ellen. A Bocskay az UTE csapatával, a III. kerület az MTK-val mér­kőzött. A Ferencváros a szabályszerű kilencvenperces játékidő alatt nem tudta legyőzni a BSE csapatát. Csak a meghosszabbítás idejében, annak is máso­dik 15. percében sikerült eldönteni a meccset a Ferencváros javára. A vezető gólt, a­ BSE lőtte, s a zöld-fehérek csak a második félidőben tudtak egyenlíteni Táncos tizenegyeséből. A 27-ik perc­ben Kohut kornerét a kapuba »védte« a BSE ka­pusa. A mérkőzés eldöntöttnek látszott, mikor­­ a "t­-ik percben Kiss is lőtt egy gólt a BSE szá­m­ára. 2:2 állás után került, sor a maghosszabbí­tásba és a játék­osfs-ik percében döntötte el Kohut gólja a meccs sorsát A Ferencváros a vasárnapi mérkőzéstől fáradtan játszott. Először nem vette komolyan ellenfelét, később már nagyon akart, de kiderült, hogy a BSE védelme ellen nagyon nehéz gólt­ rúgni. Takács iI úgyszólván állt a pályán, az ő gyenge játéka majdnem teljesen megbénította a ferencvárosi csatársort. Újpest tartalékos csapatot küldött Békés­csabára és ha Hubának, a tartalékkapusnak nincs olyan fényes napja, vert had érkezett volna vissza Újpestre. A csabai cégcsapat különösen centere, Szaniszló ,játéka révén úgyszólván állandó fölény­ben volt Újpesttel szemben és a lila-fehérek csak a futballszerencsének és kapusuknak köszönhetik, hogy 2:1-re győzni tudtak. A Bocskaiy aránylag könnyű ellenfelet kapott, 7:2-re győzött az UTE ellen. A III. kerület ellenfele az MTK volt. A kék­fehérek amatőr csapata az első félidőt gól nélkül úszta meg, csak, a másodikban győzött a profik nagyobb tempóbírása és győzött végeredményben 3:0-ra a­­///. kerület.­­ A kormányzó Empeytának, a Nemzetközi Vívószövetség elnökének, a belga Anspach ezre­desnek, az osztrák Klettlinger tábornoknak a II. osztályú magyar érdemrendet, a holland Van Rossem őrnagynak, Shaon kapitánynak, a fran­cia Lacroix gyárosnak és Cuomo olasz banktiszt­viselőnek a vívás terén szerzett érdemeikért a III. osztályú magyar érdemrendet adományozta. X A magyar válogatott vízipólókeret tagjai há­romnapos bécsi tréning után hazaérkeztek. X A MAFC által rendezett József nádor em­lékversenyt Gözsy Sándor, a BEAC tehetséges kardvívója nyerte Éliássy Iván és Szántó György előtt. X Újpesten nagy orvosi vizsgálat lesz csü­törtökön. Koszta, Sólyom, Spitz és Dudás sérült. X A vasárnapi bíróküldés: Ferencváros—Attila Gerő; Hungária—Kispest Iváncsics; Újpest—Budai 11 Bíró; Bocskay—II. kerület Klein; Pécsbaranya—Bás­tya Kann, Somogy—Nemzeti Boronkay. X Dréhl államtitkárnál délután értekezlet volt ,a labdarú­gósportban észlelt hibák és bajok­ tárgyában. Az értekezletet csütörtökön foly­tatják. X A londoni Arsenal a megismételt kupaelő­döntőben nagy küzdelem után 1:0-ra tudta csak­ legyőzni a II. osztályú Hully City csapatát. A kupadöntőben tehát az Arsenal és a Huddersfield mérkőzik.­­ A Postások csapata nyerte a Corinthian­díjat. A döntőben 6:1 (2:1) arányban győzött vi­déki ellenfele, a Tatabányai SC fölött. A buda­pesti csapat kitűnő összjátékával győzte le Ta­tabányát, amelyben csak Keleti centercsatár bi­zonyult kiforrott, elsőklasszisú futballistának.

Next