Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)
1930-05-21 / 114. szám
4 Szerda PESTI NAPLÓ 1930 május 21 Ötórai tea a berlini Pálneurópa-kongresszuson. Balról jobbra: gróf Coudenhove-Kalergi, Robert Bosch nagyiparos, Ida Roland és Amery, volt angol gyarmatügyi miniszter „A szövetkezetek 1920 óta több állami pénzt kaptak, mint az egész népszövetségi kölcsön" Kedden a párizsi egyezményjavaslatot részleteiben is elfogadta a Ház és áttért a kereskedelmi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalására (Saját tudósítónktól) A képviselőház keddi ülésén, amelyet tíz órakor nyitott meg Almásy László elnök, először a párizsi egyezmény tárgyalását folytatták. Pakots József visszavonta határozati javaslatát, Erdélyi Aladár határozati javaslatát, hogy a párizsi egyezmény 4. szakaszát ne cikkelyezze be a Ház, hanem csak adja hozzájárulását, "elfogadták, a többit elvetették. A részletes tárgyalás során a 2. szakasznál Őrffy Imre előadó javasolt stiláris módosítást. Györki Imre felszólalása után a szakaszt elfogadták és háromnegyed tizenegykor, miután a párizsi egyezményjavaslatot részleteiben is elfogadták, áttértek a kereskedelmi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalására. A MÁV és személyzete Elnök jelentette, hogy Bud kereskedelmi miniszter betegsége miatt helyettesítésével államtitkárát bízta meg . Meskó Zoltán Pest megye déli részének elhanyagoltságát tette szóvá, ahol számos község viszszamaradt feledésében, nyert távol fékeik,, vasúti«vostakol,' ; " • Várnai Dániel megnyugtató intézkedést kért, hogy elintézik a fegyelmi úton elbocsátott vasúti és postaalkalmazottak ügyét. Hemonnay Tivadar azt fejtegette, hogy a MÁV-ot csak elégedett személyzettel lehet jövedelmezőn vezetni. Követeli a B-csoport megszüntetését, ami csak 200.000 pengőbe kerül és kérte, hogy reparálják a hadbavonultak sérelmeit, s rendezzék a munkásság nyugdíjkérdését. Szükségesnek tartja a menetrend általános revízióját, a protekciósok számára beállított vonatok beszüntetését. Szilágyi Lajos a MÁV munkásság helyzetével foglalkozik. Szégyelje magát az a hivatalos közeg, aki kitalálta, hogy csökkentse a munkás keresetét, ha a teljesítménye kevesebb. Követeli a bérstátus és a kétféle lakbér megszüntetését. Vérlázító, hogy különbséget tesznek a nyugdíjasok között. Új úttörvényt sürget és a közmunkaváltság rendezését követeli. A szövetkezetek ügyében az az álláspontja, hogy középúton kell haladni, a kormánynak nem szabad megengedni, hogy a szövetkezetekből kortestanyák legyenek. Pintér László megállapította, hogy a közmunkaváltság antiszociális adóztatási mód. Az ország érdeke követeli, hogy a karteldsungelben teremtsenek rendet, helyik az egyetlen rentábilis ipar? Lázár Miklós idézi Czettler Jenő tanulmányát, amelyben kimutatja, hogy 250.000 mezőgazdasági munkás nem jut kenyérhez. Nyolc évi iparfejlesztési politika mellett a munkaszaporulat mindössze tíz százalék. Egy német professzor kimutatta, hogy jelenleg csak egy rentábilis ipar van, és az idegenforgalom. A külföld erősen dotálja ezt az iparágat, nálunk a kormány csak 100.000 pengőt adott hozzá... Friedrich István: Egy freskó ára! Lázár Miklós: A főváros pedig 250.000 pengőt. Nem lehet az egész idegenforgalmat a Szent István-ünnepekre korlátozni, Fröhwirth Mátyás a kisipari hitelellátás reformját és építőipari törvény megalkotását sürgette. A kormány és a magángazdaság Bródy Ernő tiltakozott a gabonaértékesítés centralizálása ellen. Megint új állásokat akarnak kreálni és a kereskedelem érdekeire nem gondolnak. Kállay államtitkár: Szó sincs róla! Bródy Ernő: A hatósági gabonaintézményekről rossz tapasztalataink vannak. Lehetséges-e, hogy a polgárság pénzével kivételeseket favorizáljanak, amikor a magángazdaság ilyen szörnyű viszonyok között él. Támadja a védvámos rendszert, amelyet az ország szerencsétlenségének nevez. ?. A gabonértékesítésti anlft^fla '"heti Kiüttítt meg a kereskedelmi érdekeltségeket. • Kállay államtitkár: De a kereskedőket igen!I Fábián Béla: Azokat^ akikkoh ^'Mt • tiofeioznak az urak. Elnök Fábiánt rendreutasítja. A következő felszólaló Buday Dezső, a szövetkezeteket védi. Erdélyi Aladár: Egyet tessék mondani, amelyik jól bevált. Esztergályos János a pécs—mohácsi vasút alkalmazottainak ügyében kér sürgős intézkedést. Csetty Béla a nyugdíjas postatisztviselőkről beszélt. Kéri, hogy a munkaképeseket reaktiválják. Pakots József: Támadta a kormánynak a magángazdaságba való beavatkozását. A szabad versenyt kellene elősegíteni, ezzel szemben a MÁV kőbányát létesít, oxigéngyárat állít fel, monopolizálja az idegenforgalmat, autóval fuvaroz. Bizonyos szövetkezetek állandóan állami támogatást kapnak. Ezeket likvidálni kell. Kérdi, hol a kormány takarékosságpolitikája. Az elnök ezután szünetet rendelt el, legálisan, mint az államtitkár. A kereskedelem és ipar halódik. Fáj látni, hogy a polgári társadalomnak ez a legszilárdabb eleme hogyan veszti el a lelkét. Ezeknek nem elég a nyilatkozat: tettek kellenek. Katasztrófába vitte őket az adóztatási rendszer és a forgalmi adó. A kisipar nem tudja elviselni a Társadalombiztosító járulékokat. Nem szabad tűrni, hogy az embereket az elkeseredés szélsőségbe vigye. Várjuk a miniszteri programot, de nem adóbehajtásról, mert ezt olyan tökéletesen tudjuk, hogy mindenki tanulni jöhet hozzánk. 1928—29-ben, amikor pedig Wekerler pénzügyminiszter kijelentette: eddig én ne további 148 millióval többet szedtek be, mint az előirányzat. A szövetkezetek 1920 óta több állami pénzt kaptak, mint az egész népszövetségi kölcsön. Ennek a gazdálkodásnak véget kell vetni, az óriási srófot meg kell szüntetni. Százával foglalják le törvény ellenére az iparosok szerszámait és addig nem is lesz rend, amíg azt a pár embert, aki ezeket az embertelenségeket véghez viszi, el nem lódítják a helyéről. Farkas Elemér: Ebben igaza van! Fábián Béla: Ez azonban lehetetlen, mert ha a községi jegyző nem hajt be elég adót, kimondják rá az anyagi felelősséget. Ha viszont többet hajt be, mint az előirányzat, pénzjutalmat kap, így a jegyző az utóbbira van kényszerítve. A hangosfilmgépek szabadalma , hogy építsék ki azt a 18 kilométeres vasúti vonalat, amely az Eszék felá vezető utat 30 kilométerrel eövidítené íjig. A bács-pécsi vasútat meg kellene váltani. Petrovácz Gyula: Az építőipart fel kell len díteni, mert ma az ipar túl olcsón kénytelen munkát vállalni. A bankkamatláb világszerte csökkent, tehát a záloglevélrendszer kifejlesztése előtt nem áll akadály. Szilágyi Lajos két memorandumra hívta fel a kormány figyelmét. Fábián Béla felvetette a kérdést, hogy a légiügyi hivatalnál miért több a nem rendszeres illetmény, mint a rendszeres? Frühwirth Mátyás megállapította, hogy a hangosfilmgépekre csak Magyarország ismeri el a szabadalmat, másutt mindenütt úgy kezelik, mint a gramofont s mindenkinek joga van előállítani. Csak nálunk kell 80—120.000 pengőért behozni olyan gépeket, amelyek itthon 3—4000 pengőért volnának előállíthatók. Pintér László a borravaló rendszert kritizálta idegenforgalmi szempontból. Szilágyi Lajos kérte, hogy a vasúti és hajózási főfelügyelőség nevét változtassák közlekedési főfelügyelőségre. Kéri, hogy engedélyezzék a teherautótaxik bevezetését Budapesten. V május hó 24-én, szombaton kezdi közölni a MAGYARORSZÁG LKNG és Vecsera címmel CLAUDE ANET francia író viághírű új regényét, amelyben csodálatosan megelevenedik ez az ingatans és maszfikus sorstragédia Az óriási szót Három órakor nyitotta meg újra az ülést Puky Endre alelnök. A miniszterek közül Wekerle pénzügyminiszter volt jelen. Éry Márton hibáztatta a nyugdíjasok kétféle kategorizálását. A MÁV-nál 15—20 évig szolgálnak alkalmazottak előléptetés nélkül és világhírű postánk, amely pedig jövedelmez is, rosszul fizeti alkalmazottait. Fábián Béla: A nyugdíjkérdés fájó probléma, különösen fáj azoknak, akik látják, hogy akik közel ülnek a húsos fazékhoz... Jánossy Gábor: Hol van nálunk húsos fazék? Fábián Béla: Tessék megkérdezni Tasnádi Szűcs Andrást. Egyeseknek évi 80.000 pengős állás jut a nyugdíjon felül, mások 100 pengős nyugdíjukat is alig tudják megkapni. Lehetetlen, hogy az egyik miniszteri titkár éppen csak hogy éhen nem hal a fizetéséből, a másik többet keres, egész A halálsorompók Petrovácz Gyula a halálsorompó ügyéről beszélt. A kereskedelmi kormány félretett 2 millió pengőt a kérdés megoldására, ez a pénz évek ótak, felhasználatlanul hever. Vigyék a ceglédi vonalat a körvasútra. A MÁV 5 méteres töltést akar építeni, ez barbár dolog a főváros közepén. Vanczák János a halálsorompók ügyében csatlakozott Petrovácz álláspontjához. Frühwirth Mátyás követelte a dunai teherszállítás kiépítését. Kócsán Károly kérte, hogy a vidéki állomásokat világítsák jobban. Kifogásolta, hogy zsúfolt vonatokon hiába lezárva tartanak üres, szolgálati szakaszokat, Frühwirth Mátyás engedélyt kapott, hogy beszédét szerdára halassza, majd a Ház az elnök napirendi indítványára kimondotta, hogy szerdán délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését, amelynek napirendjén a párizsi javaslatok harmadik olvasása, majd a kereskedelmi tárca folytatólagos tárgyalása szerepel, utána a tárcákat ebben a sorrendben tűzték ki: belügy, külügy, földművelés, kultusz, miniszterelnökség, pénzügy. Szerdán tehát előreláthatólag megkezdődik a belügyi vita. Az interpellációs könyvben GálJenő, FilAnai Dániel és Beck Lajos interpellációi szerepelnek. Ülés vége 6 órakor. KIADÓ LAKÁS! Ötszobáslakás szép mellékhelyiségekkel, garderobbal augusztus 1-re kiadó. Megtekinthető 12-1 és 4-5 között VIII., József körút 10 A szénfogyasztás csökkenése Gyömörey Sándor kérte, hogy adják meg a postának a lehetőséget az autóbuszjáratok gyorsabb ütemű szaporítására. Kócsán Károly a szénfogyasztás csökkenését panaszolta. Egy telepen több mint tízezer vágón szén vár eladásra. A kormány bírja rá az összes közüzemeket, hogy magyar szenet használjanak. A beton- és cementmunkákat kössék képesítéshez. Elhanyagolják a víziutat. Budapest legközvetleenebb környékére nem lehet hajóval eljutni.A propellerek ugyanakkor üresen sétálnak a partols között. Tessék ezeket a hajókat személy- és tehereeszállításra felhasználni a környékbeli falvak felé, thraeffi Jenő sérelmesnek találja a vasúti és vicinális menetrendek összeállítását. A békebeli menetrend ideális volt. Nem fog jóra vezetni, ha minden járás kívánságait honorálják. Azt még megértettem, — mondotta — hogy Nagy-Magyarországon kellettek a gyorsvonatok, de minek a gyorsvonat ennek a kicsi országnak,a hová sietünk úgy, amikor a gyorsvonat üzeme olyan drága. Az útépítés kérdésével foglalkozott, s kérte, hogy a jövőben az utakat építsék szélesebbre.