Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)

1930-05-06 / 101. szám

1 Vasárnap Gandhiról és mozgalmáról beszél Budapesten Sir G. Stubs, indiai államtitkár (Saját tudósítónktól.) Kéthónapi autóutazás után Budapestre érkezett Sir G. Stubs, az indiai kormány közlekedési minisztériumának államtit­kára. Hatalmas túraautón tette meg az utat Lahore-ból Budapestre. Első állomása Quette volt, majd Duzdab-nál lépte át a perzsa-indiai határt. Aztán Mashed-en, Teheránon, Bagdadon és Da­maszkuszon át Bejrutba ment, ahol autóját hajóra tették. A hajó érintette Ciprust, Szmirnát, Kon­stantinápolyt s végül Athénben kötött ki. Athén­től kezdve Szófián és Belgrádon át tovább autó­zott az indiai közlekedési államtitkár Budapestig, ahol két napot tölt és tovább megy Londonba, hogy jelentést tegyen az angol kormánynak az indiai helyzetről és a közlekedési programok meg­valósításáról. Gandhi politikája A Pesti Napló munkatársa felkereste Sir G­Stubsot. Természetesen Gandhiról és mozgalmáról folyt a beszélgetés. — Gandhi mozgalmát nem tartom sem veszé­lyesnek, sem jelentősnek, mondotta a közleke­dési államtitkár. Ezt bizonyítja, hogy híveinek a száma napról napra csökken. Az indiai hivata­los emberek álláspontja szerint Gandhi bolhát tett híveinek fülébe, ahelyett, hogy arra oktatná őket, hogy naponta egy órával többet dolgozza­nak. Ebben az esetben India volna a világ legvi­rágzóbb országa. Gandhi mozgalma nem érinti sem az indiai kereskedelmet, sem a közlekedés­ügyet. Ismétlem, senki sem veszi komolyan, s hogy most végre Gandhit letartóztatták, ez sze­rintem a­ mozgalom befejezését jelenti, bár nem jósolhatok előre és nem lehet tudni, hogy milyen következményei lesznek a letartóztatásnak. — Gandhi azt híreszteli hívei között, hogy az angolok elvisznek Indiából minden pénzt, ezzel szemben az a helyzet, hogy ezeket az összegeket az angol kormány utak és vasutak építésére és a föld öntözésének technikai berendezésére fordítja. Szerintem én ezek az építkezések jelentik India jövőjét és Gandhi mozgalmának bukását. Gandhi azt is emlegeti, hogy a háború alatt politikai jo­gokat ígért Anglia Indiának. Követeli ezeket a jogokat, pedig nyilvánvaló, hogy az indiai nép nem érett meg még ezekre a jogokra, hiszen a sokfajta nyelvű nép egymást sem érti meg. Hang­súlyozom, hogy nem akarok politikai jelentőségű nyilatkozatot tépni. Mindezek egyéni impresz­ézióim és megjegyzéseim. Gandhi személye Arra a kérdésre, hogy Gandhiról, mint ember­ről mi a véleményem, ezt felelte: — Gandhi európaian képzett és művelt ember, kiváló tehetség és ép ezért követői azt hiszik róla, hogy szent. Személyesen nem ismerem őt, de nagyrabecsülöm intelligenciáját és tudását. Egy beszédet hallottam decemberben a pánindiai kongresszuson, ahol hivatalosan vettem részt. Mély hatást tett rám szónoklatának ereje. . . Mint közlekedési államtitkártól, megkérdeztük tőle, várjon miért adott az indiai kormány szalon­kocsit a letartóztatott Gandhinak. Sir G. Stubs mosolygott és ezt mondta: , , Az indiai kormány ezzel is be akarta bizo­nyítani, hogy tiszteli Gandhi személyét, másrészt pedig nem akar belőle mártírt csinálni: megadta neki azt, ami jár kiválóságának: a szalonkocsit, meggyőződése, hogy az útépítés­ programjának megvalósítása óriási mértékben fogja emelni a földek értékét. — Erről az építő politikáról nagyon nehéz meggyőzni a népet, — mondta Sir G. Stubs — pedig ennek a programnak a keresztülvitele fogja eredményezni az indiai nép igazi jólétét-Ugyanazt tesszük, ami­ Amerikában történt hu­szonöt évvel ezelőtt. Akkor még csak 50.000 mo­tor volt Amerikában, s ma­­30 millió. A­­ motor térhódítása maga után vonja az útépítés fejlő­dését. Ma 120.000 motor van Indiában, de tessék majd megnézni ezt az országot múlva. Az igazi jólét hazája lesz, huszonöt RÁDIÓKÉSZÜLÉKÉBEN REKORDTELJESÍTMÉNYT NYÚJT INGYEN ISMERTETÉSEK MINDEN RÁDIÓKERESKEDÉSBEN Ok­vetlenül! tekintse meg a Mem­detközi Vásár Vatea'Sermát a PStresas-rcon­ban ! India jövője Végül hangsúlyozta a közlekedési államtitkár, h­ogy India prosperitása attól függ, hogy az in­diai nép mekkora területet tud megművelni és mennyi terményt tud eladni. Ma már 60.000 mér­föld vasútja és 200.000 mérföld országútja van, amelyből 60.000 teljesen megdolgozott út. Éven­ként ezer mérföldnyi útszakaszt építenek, s ennek az útpolitikának az a célja, hogy hozzáférhetővé tegyék az indiai nagy területeket. Ezért az­­ a Molnár Kanóné szül. Feldmann Matild úgy a maga, mint gyermekei és kiterjedt családja fájdalom­tól megtört szívvel tudatják, h­ogy forrón szeretett férje, imádott apjuk Molnár Manó gyógyszerész a hó 4-én jóságos életének 62-ik évében és legboldo­gabb házasságának 34-ik évében rövid szenvedés után elhúnyt. Drága halottunkat e hó 6-án d­e­lIV órakor a rákoskeresztúri izr. temetőben kisérjük utolsó útjára. Emlékét örökké meg nem szűnő kegyelettel őrizzük Özv. Meisels Józsefbe anyja, özv. Feldmann Már­tonné anyós, dr. Molnár Tibor, Dá­vidovits Benőné szül Molnár Magda gyermekei, dr. Molnár Tiborné, Davidovits Benő menye, illetve veje, Spitzer Jó­zsefné testvére, özv. Dózsa Gyuláné, Miklós Elek, Miklós Elekné, Spitzer­ József sógornői és sógorai és az egész gyászoló rokonság. PESTI NAPLÓ 1930 május 14 121 Sir Oliver hodge, a világ­hírű angol tudós most 70 éves. Hogy frisseségét megőrizze, mindennap tor­nagyakorlatokat végez ott­honában A nagy ragadozó Megjelent a 27. Kék regény — Ára 24 fillér A »Kék regények« legújabb kötete ismét olyan könyvet juttat el a magyar olvasóközönség asz­talára, amelynek érdekessége, mozgalmassága és sok más kitűnősége már meghódította a fehér emberi­s­ég nagyobbik — angolul beszélő — felét. Rosita Forbes regénye, a »Nagy ragadozó«, az afrikai problémák háttere előtt pergeti három energikusan célratörő, ízig-vérig mai ember küz­delmét és az írás minden sorának különleges fű­szert ad az a személyes íz, amely a tudományos világban is méltán nagyhírű írónő afrikai fel­fedező útjaiból szűrődött át a regénybe. Joan Carsteyn londoni újságíró a könyv fő­alakja, határozott, kalandosvérű, melegszívű leány, aki lapja megbízásából végigutazik az afrikai sivatagon, forróvérű törzsfőnökök és a titokzatos próféta birodalmán. Nagy ellenfele, Trauby Hillson, az ismert kutató, aki Európában frakkos dzsentlemen, Afrikában rettegett kényúr és kegyetlen pasa, mindent elkövet, hogy a leányt célja elérésében megakadályozza és hatalmába kerítse. De Joannak erős szövetségese akad Jim Verner-nek, az angol felderítőiroda fiatal tisztjé­nek személyében, akivel együtt végül megoldja a hozzáférhetetlen földalatti városnak és az örökös forrongást szító, láthatatlan prófétának titkait is. A titokzatos próféta elpusztul és örökre eltűnik vele Trauby Hillson is, az az ember, akinek pusz­tai vadállatok módjára sárgán csillogó szeme mint baljóslatú csillag ragyogott a leány minden mozdulata felett. A könyvből árad Afrika levegője, amelyben a lehetetlen is valóra válik s amelyben a legfur­csább babonák is jogosultnak látszanak. A józan­fejű, hűvös Joan maga is tanúja annak, hogy halottat életre és beszédre kényszerítenek s hogy a pusztai éjszaka nyugalmának leple alatt ho­gyan űzik sötét varázslataikat a bennszülöttek szerelemféltő asszonyai. A »Nagy ragadozó« méltóan reprezentálja Rosita Ferbert­, aki rövid idő alatt az angol kö­zönség legnépszerűbb és legolvasottabb kedvencei közé emelkedett. „Erőteljes külpolitikai közvéleményt kell kialakítani Magyarországon" Tízéves a Külügyi Társaság (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tar­totta a parlament delegációs termében jubiláris díszközgyűlését a tízéves Magyar Külügyi Tár­saság Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Előkelő közönség jött el: József főherceg, We­kerle pénzügyminiszter, Dréhl államtitkár, Gratz Gusztáv, báró Wlassics Gyula, Illmásy Pál, Puky Endre, Mario Arlotta olasz, lord Chilston angol, d­e Vienne francia, Schön német, Butler-Wright amerikai, D'Avignon belga, Palier cseh követek, Jouard francia attasé, Strakosch lengyel konzul és mások. Gróf Apponyi Albert mondotta az ünnepi ülés megnyitóbeszédét. A Magyar Külügyi Tár­saság célja — mondotta — egészséges, erőteljes közvélemény kialakítása a külügyi kérdésekkel kapcsolatban. Eddig a titkos diplomácia mester­kedései akaratuk ellenére véres összeütközésekbe sodorták a népeket. Ezt öntudatra ébredt nemze­tek nem követhetik. Ezért kell fejleszteni Ma­gyarországon is az­ érett, erőteljes küspolitikai közvéleményt. Apponyi beszédét azzal fejezte be, hogy Magyarország is kü­zd az emberiség szebb jövőjéért. Ezután dr. Köttevényi Olivér ügyvezető alelnök ismertette a tízéves Külügyi Társaság munkásságát, majd gróf Khuen-Héderváry Sán­dor a külügyminiszter nevében üdvözölte a tár­saságot. A záróbeszédet Berzeviczy Albert mon­dotta. _ A szónokok franciául is elmondották beszé­deiket. A díszközgyűlés után rendes közgyűlés következett, amelyen megválasztották elnökhe­lyettessé Berzeviczy Albertet, társelnökké Popo­vics Sándort, Serédi Jusztiniánt, gróf Teleki Pált, báró Wlassics Gyulát és Pekár Gyulát, alelnö­kökké Eöttevényi Olivért, gróf Csekonner Istvánt, Gratz Gusztávot, Lukács Györgyöt, Nag­y Emilt, és Paiker Alajost, ügyvezető alelnökké Eöttevényi Olivért. - A KÁRPÁLTOK GYÖNGYE KÉHIES GYÓGYFORRÁSAI ÉS ISZAPFÜRDŐI RHEIMIT, KéSZVÉXXT, ISCHIÁST. Festőien szép fekvés. Legmodernebb kényelem. Internacionális áSa ST _ r.„, " t ' l ” közönség. Sportalkalmak, szórakozások. Vasúti kedvezmény. Ä.eSJ'ifeZmeSSyeS l&V&SZS ISUlaH ! Lakás teljes penzióval Ké 45 —től. Prospektus és felvilágosítások: KŐSZEG-DROGÉRIÁBAN, Budapest, IV. Petőfi I. Sándor­ utca 14-16. és VI. Andrássy­ at SO. Oktogon-rér tarkán. Telefon : 836—19.

Next