Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)
1930-05-06 / 101. szám
1 Vasárnap Gandhiról és mozgalmáról beszél Budapesten Sir G. Stubs, indiai államtitkár (Saját tudósítónktól.) Kéthónapi autóutazás után Budapestre érkezett Sir G. Stubs, az indiai kormány közlekedési minisztériumának államtitkára. Hatalmas túraautón tette meg az utat Lahore-ból Budapestre. Első állomása Quette volt, majd Duzdab-nál lépte át a perzsa-indiai határt. Aztán Mashed-en, Teheránon, Bagdadon és Damaszkuszon át Bejrutba ment, ahol autóját hajóra tették. A hajó érintette Ciprust, Szmirnát, Konstantinápolyt s végül Athénben kötött ki. Athéntől kezdve Szófián és Belgrádon át tovább autózott az indiai közlekedési államtitkár Budapestig, ahol két napot tölt és tovább megy Londonba, hogy jelentést tegyen az angol kormánynak az indiai helyzetről és a közlekedési programok megvalósításáról. Gandhi politikája A Pesti Napló munkatársa felkereste Sir GStubsot. Természetesen Gandhiról és mozgalmáról folyt a beszélgetés. — Gandhi mozgalmát nem tartom sem veszélyesnek, sem jelentősnek, mondotta a közlekedési államtitkár. Ezt bizonyítja, hogy híveinek a száma napról napra csökken. Az indiai hivatalos emberek álláspontja szerint Gandhi bolhát tett híveinek fülébe, ahelyett, hogy arra oktatná őket, hogy naponta egy órával többet dolgozzanak. Ebben az esetben India volna a világ legvirágzóbb országa. Gandhi mozgalma nem érinti sem az indiai kereskedelmet, sem a közlekedésügyet. Ismétlem, senki sem veszi komolyan, s hogy most végre Gandhit letartóztatták, ez szerintem a mozgalom befejezését jelenti, bár nem jósolhatok előre és nem lehet tudni, hogy milyen következményei lesznek a letartóztatásnak. — Gandhi azt híreszteli hívei között, hogy az angolok elvisznek Indiából minden pénzt, ezzel szemben az a helyzet, hogy ezeket az összegeket az angol kormány utak és vasutak építésére és a föld öntözésének technikai berendezésére fordítja. Szerintem én ezek az építkezések jelentik India jövőjét és Gandhi mozgalmának bukását. Gandhi azt is emlegeti, hogy a háború alatt politikai jogokat ígért Anglia Indiának. Követeli ezeket a jogokat, pedig nyilvánvaló, hogy az indiai nép nem érett meg még ezekre a jogokra, hiszen a sokfajta nyelvű nép egymást sem érti meg. Hangsúlyozom, hogy nem akarok politikai jelentőségű nyilatkozatot tépni. Mindezek egyéni impreszézióim és megjegyzéseim. Gandhi személye Arra a kérdésre, hogy Gandhiról, mint emberről mi a véleményem, ezt felelte: — Gandhi európaian képzett és művelt ember, kiváló tehetség és ép ezért követői azt hiszik róla, hogy szent. Személyesen nem ismerem őt, de nagyrabecsülöm intelligenciáját és tudását. Egy beszédet hallottam decemberben a pánindiai kongresszuson, ahol hivatalosan vettem részt. Mély hatást tett rám szónoklatának ereje. . . Mint közlekedési államtitkártól, megkérdeztük tőle, várjon miért adott az indiai kormány szalonkocsit a letartóztatott Gandhinak. Sir G. Stubs mosolygott és ezt mondta: , , Az indiai kormány ezzel is be akarta bizonyítani, hogy tiszteli Gandhi személyét, másrészt pedig nem akar belőle mártírt csinálni: megadta neki azt, ami jár kiválóságának: a szalonkocsit, meggyőződése, hogy az útépítés programjának megvalósítása óriási mértékben fogja emelni a földek értékét. — Erről az építő politikáról nagyon nehéz meggyőzni a népet, — mondta Sir G. Stubs — pedig ennek a programnak a keresztülvitele fogja eredményezni az indiai nép igazi jólétét-Ugyanazt tesszük, ami Amerikában történt huszonöt évvel ezelőtt. Akkor még csak 50.000 motor volt Amerikában, s ma30 millió. A motor térhódítása maga után vonja az útépítés fejlődését. Ma 120.000 motor van Indiában, de tessék majd megnézni ezt az országot múlva. Az igazi jólét hazája lesz, huszonöt RÁDIÓKÉSZÜLÉKÉBEN REKORDTELJESÍTMÉNYT NYÚJT INGYEN ISMERTETÉSEK MINDEN RÁDIÓKERESKEDÉSBEN Okvetlenül! tekintse meg a Memdetközi Vásár Vatea'Sermát a PStresas-rconban ! India jövője Végül hangsúlyozta a közlekedési államtitkár, hogy India prosperitása attól függ, hogy az indiai nép mekkora területet tud megművelni és mennyi terményt tud eladni. Ma már 60.000 mérföld vasútja és 200.000 mérföld országútja van, amelyből 60.000 teljesen megdolgozott út. Évenként ezer mérföldnyi útszakaszt építenek, s ennek az útpolitikának az a célja, hogy hozzáférhetővé tegyék az indiai nagy területeket. Ezért az a Molnár Kanóné szül. Feldmann Matild úgy a maga, mint gyermekei és kiterjedt családja fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy forrón szeretett férje, imádott apjuk Molnár Manó gyógyszerész a hó 4-én jóságos életének 62-ik évében és legboldogabb házasságának 34-ik évében rövid szenvedés után elhúnyt. Drága halottunkat e hó 6-án delIV órakor a rákoskeresztúri izr. temetőben kisérjük utolsó útjára. Emlékét örökké meg nem szűnő kegyelettel őrizzük Özv. Meisels Józsefbe anyja, özv. Feldmann Mártonné anyós, dr. Molnár Tibor, Dávidovits Benőné szül Molnár Magda gyermekei, dr. Molnár Tiborné, Davidovits Benő menye, illetve veje, Spitzer Józsefné testvére, özv. Dózsa Gyuláné, Miklós Elek, Miklós Elekné, Spitzer József sógornői és sógorai és az egész gyászoló rokonság. PESTI NAPLÓ 1930 május 14 121 Sir Oliver hodge, a világhírű angol tudós most 70 éves. Hogy frisseségét megőrizze, mindennap tornagyakorlatokat végez otthonában A nagy ragadozó Megjelent a 27. Kék regény — Ára 24 fillér A »Kék regények« legújabb kötete ismét olyan könyvet juttat el a magyar olvasóközönség asztalára, amelynek érdekessége, mozgalmassága és sok más kitűnősége már meghódította a fehér emberiség nagyobbik — angolul beszélő — felét. Rosita Forbes regénye, a »Nagy ragadozó«, az afrikai problémák háttere előtt pergeti három energikusan célratörő, ízig-vérig mai ember küzdelmét és az írás minden sorának különleges fűszert ad az a személyes íz, amely a tudományos világban is méltán nagyhírű írónő afrikai felfedező útjaiból szűrődött át a regénybe. Joan Carsteyn londoni újságíró a könyv főalakja, határozott, kalandosvérű, melegszívű leány, aki lapja megbízásából végigutazik az afrikai sivatagon, forróvérű törzsfőnökök és a titokzatos próféta birodalmán. Nagy ellenfele, Trauby Hillson, az ismert kutató, aki Európában frakkos dzsentlemen, Afrikában rettegett kényúr és kegyetlen pasa, mindent elkövet, hogy a leányt célja elérésében megakadályozza és hatalmába kerítse. De Joannak erős szövetségese akad Jim Verner-nek, az angol felderítőiroda fiatal tisztjének személyében, akivel együtt végül megoldja a hozzáférhetetlen földalatti városnak és az örökös forrongást szító, láthatatlan prófétának titkait is. A titokzatos próféta elpusztul és örökre eltűnik vele Trauby Hillson is, az az ember, akinek pusztai vadállatok módjára sárgán csillogó szeme mint baljóslatú csillag ragyogott a leány minden mozdulata felett. A könyvből árad Afrika levegője, amelyben a lehetetlen is valóra válik s amelyben a legfurcsább babonák is jogosultnak látszanak. A józanfejű, hűvös Joan maga is tanúja annak, hogy halottat életre és beszédre kényszerítenek s hogy a pusztai éjszaka nyugalmának leple alatt hogyan űzik sötét varázslataikat a bennszülöttek szerelemféltő asszonyai. A »Nagy ragadozó« méltóan reprezentálja Rosita Ferbert, aki rövid idő alatt az angol közönség legnépszerűbb és legolvasottabb kedvencei közé emelkedett. „Erőteljes külpolitikai közvéleményt kell kialakítani Magyarországon" Tízéves a Külügyi Társaság (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tartotta a parlament delegációs termében jubiláris díszközgyűlését a tízéves Magyar Külügyi Társaság Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Előkelő közönség jött el: József főherceg, Wekerle pénzügyminiszter, Dréhl államtitkár, Gratz Gusztáv, báró Wlassics Gyula, Illmásy Pál, Puky Endre, Mario Arlotta olasz, lord Chilston angol, de Vienne francia, Schön német, Butler-Wright amerikai, D'Avignon belga, Palier cseh követek, Jouard francia attasé, Strakosch lengyel konzul és mások. Gróf Apponyi Albert mondotta az ünnepi ülés megnyitóbeszédét. A Magyar Külügyi Társaság célja — mondotta — egészséges, erőteljes közvélemény kialakítása a külügyi kérdésekkel kapcsolatban. Eddig a titkos diplomácia mesterkedései akaratuk ellenére véres összeütközésekbe sodorták a népeket. Ezt öntudatra ébredt nemzetek nem követhetik. Ezért kell fejleszteni Magyarországon is az érett, erőteljes küspolitikai közvéleményt. Apponyi beszédét azzal fejezte be, hogy Magyarország is küzd az emberiség szebb jövőjéért. Ezután dr. Köttevényi Olivér ügyvezető alelnök ismertette a tízéves Külügyi Társaság munkásságát, majd gróf Khuen-Héderváry Sándor a külügyminiszter nevében üdvözölte a társaságot. A záróbeszédet Berzeviczy Albert mondotta. _ A szónokok franciául is elmondották beszédeiket. A díszközgyűlés után rendes közgyűlés következett, amelyen megválasztották elnökhelyettessé Berzeviczy Albertet, társelnökké Popovics Sándort, Serédi Jusztiniánt, gróf Teleki Pált, báró Wlassics Gyulát és Pekár Gyulát, alelnökökké Eöttevényi Olivért, gróf Csekonner Istvánt, Gratz Gusztávot, Lukács Györgyöt, Nagy Emilt, és Paiker Alajost, ügyvezető alelnökké Eöttevényi Olivért. - A KÁRPÁLTOK GYÖNGYE KÉHIES GYÓGYFORRÁSAI ÉS ISZAPFÜRDŐI RHEIMIT, KéSZVÉXXT, ISCHIÁST. Festőien szép fekvés. Legmodernebb kényelem. Internacionális áSa ST _ r.„, " t ' l ” közönség. Sportalkalmak, szórakozások. Vasúti kedvezmény. Ä.eSJ'ifeZmeSSyeS l&V&SZS ISUlaH ! Lakás teljes penzióval Ké 45 —től. Prospektus és felvilágosítások: KŐSZEG-DROGÉRIÁBAN, Budapest, IV. Petőfi I. Sándor utca 14-16. és VI. Andrássy at SO. Oktogon-rér tarkán. Telefon : 836—19.