Pesti Napló, 1930. augusztus (81. évfolyam, 173–197. szám)

1930-08-01 / 173. szám

Budapest, 1930 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 4.5 pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 2160 pengő Egyes szánj ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 fillér ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap ,­­ 32 fillér Ma: Budapest és Európa teljes heti rá­násora Ára 1o mér 81. évi 173. sz. Péntek, augusztus 1 SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút »—20. as. TELEFON: József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464-18. skzerkesztőiség Bécsben*] L, Kohlrparkt 7. t Augusztus 1 A V0108 internacionálé elhatározta, hogy ezt a napot­­— Lenin születésnapját — vörösre festeti az egész világon. Meghagyták a kom­munista elvtársaknak, hogy ezen a napon minden v­édközzel tüntessenek a polgári társa­dalom ellen. A vörös internacionálén­ak ezt az ukázát senki sem vette komolyan. Legkevésbé a­ pol­gári társadalom. Ez a társadalom pontosan ismeri a vörös internacionálé erejét. Tudja, hogy a kommunizmus kivétel nélkül minden államban napról napra veszít, erejéből. Minél tovább áll fenn az orosz szovjetállam, annál tömegesebben fordul el a kommunizmustól a munkásság. Franciaországban például néhány évvel ezelőtt még komoly tényező volt a kom­munista­ párt. Ma mindössze néhány száz híve van, a pártlapja ellen végrehajtásokat vezet­nek, s semmi kétség nincs a­­f­elől, hogy rövi­desen Végképpen kimúlik. Körülbelül ugyan­ezt lehet mondani a német kommunista pártra is. Ha Moszkvából mesterségesen — főképpen pedig pénzzel — nem támogatnák a különböző országok kommunista különítményeit, akkor már régen hírmondó nem maradt volna belő­lük. Ha kommunista tüntetésekről, vagy meg­mozdulásokról hallunk, akkor ez mindig vis­­szlévethető a moszkvai pénzre. Moszkvából küldenek néhány ezer rubelt és ennek fejében szállítják a tüntetést, vagy megmozdulást. A polgári társadalom, természetesen, ezt igen jól tudja , ezért értéke szerint taksálja a vö­rös napokat. Augusztus elsejét szintén ilyen megmozdulásnak szánták, a moszkvai pénze­ket szétküldték a világ minden tájára és most várják, mi lesz augusztus elsején. Nos, augusztus elsején »semmi« sem lesz. Helyesebben szólva, ugyanaz lesz, ami a többi vörös napokon volt. A rendőrség teljesíteni fogja kötelességét, éppenúgy, mint ahogy a kocsmai verekedéseknél teljesíti és ezzel az in­cidens bezárul. Nekünk Magyarországon még ennyi jelentőséget sem kell tulajdonítanunk a vörös napnak. A magyar nép oly távol van a kommunista gondolattól, hogy itt még egy­szerű tüntetésre sem kerülhet a sor. De azután meg ... egyéb gondunk van ne­künk most.. Harmadik Internacionálé, Vörös­nap, Lenin születésnapja, — mindez olyan, mint egy rossz ponyvaregénynek a fejezet­címei. A magyar nép most az újjáépítés gon­dolatával foglalkozik. A gazdasági helyzetét akarja megjavítani, s a termelését szeretné fokozni. Ez az a nagy gondja, nem pedig az, hogy mikor született Lenin elvtárs. Az aratás betakarítása veszi igénybe a nép zömét, s at­tól fél a fejünk, hogyan értékesítsük az aratás eredményét. Elvégre, ebből az eredményből kell majd egy egész esztendeig élnünk. Élet­bevágó fontosságú dolog tehát, hogy minél jobb­­árakat kaphassunk érte a világpiacon. Nem lehet tehát eléggé alátámogatni azt az akciót, amely a magyar búza értékesítéséért küzd. Ha ez az értékesítés csak félig-meddig sikerül, akkor az ipar és a kereskedelem is megtalálja a számítását. Szóval, mi az élet mindennapi gondjával vagyunk elfoglalva, s érdeklődésünknek még a legminimálisabb részét sem fordíthatjuk fantazmagóriák felé. Ha megszavaztatnák például a magyar városok lakosságát, mire gondol augusztus elsején, egész bizonyos, hogy a túlnyomó többség azt válaszolná, hogy a házbérre, vagy eh­ez hasonló elsejei gondra.­­A III. Internacionálé bolondgombái senkit „A szinajai konferencia történelmi dátuma lesz az európai gazdasági életnek" Madgearu miniszter szerint egységes nagy gazdasági uniót kell teremteni, amely 32 millió ember érdekeit tartja szem előtt . Megkezdődtek Szinajában a román-jugoszláv tárgyalások Színaja, július 31. A román-jugoszláv gazdasági értekezlet körei­ben a szinajai konferencia céljait a következőkben jelölik meg: Minthogy a szokásos legtöbb­ kedvez­ményes rendszerű kereskedelmi szerződések nem nyújtanak kellő garanciát az agrárországok mező­gazdasági terményeinek értékesítésére, az agrár­országok törekvése arra irányul, hogy blokkba­­való tömörülésük által protekcionista rendszert tudjanak kikü­zdeni gabonájuk értékesítése céljá­ból. Ez rzegi érintené a világkereskedelem normá­lis mechanizmusát, tekintve, hogy Európa ga­bonaszü­kségletét alig egyhatodát tudják csupán ellátik­ az európai gabonaexportáló államok. A konferencia délelőtti ülésén a delegátusok tanulm­ény tárgyává tették, hogp:" A k­ót ország ki­viteli cikkei a meixpiacon «érth­etik "egymás érde­keit, hogy ezt, a jövőben ki lehessen küszöbölni. A tanácskozáson összhang uralkodott és megegye­zést remélnek. A román sajtó különben rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonít a román és jugoszláv gazda­sági resszortminiszterek szerdán megnyitott szi­najai konferenciájának. Valamennyi lap azt írja, hogy a­ szinajai konferencia történelmi dátuma lesz az európai gazdaság/történelemnek. Ezen a konferencián egészen új utakra lépnek és ol­yan megoldást keresnek, amely majd egész Európá­ban éreztetni fogja hatását. A szinajai konferencia célját Madgearu ke­reskedelmi miniszter a megnyitó ü­lésen mondott beszédében Abban jelölte meg, hogy egységes nagy gazdasági uniót kell teremteni, amely har­minckétmillió ember érdekeit tartja szem előtt. Jugoszláviának és Romániának egységes keres­kedelmi politikát kell követnie. A csütörtök esti bukaresti lapok azt írják, hogy a szinajai konferencia eddigi tárgyalásai során a legtöbb kérdésben teljes egyöntetűség alakult ki a jugoszláv és román miniszterek kö­zött. A konferencia sikere ily körülmények kö­zött bizonyosra vehető. Vámunió tesz Románia és Jugoszlávia között Bukarest, július 31. A jugoszláv-román gazdasági konferencia csütörtöki üléséről kiadott hivatalos jelentés sze­rint a gazdasági resszortminiszterek részletesen megvitatták a gazdasági helyzetet és a jelenlegi mezőgazdasági válság kihatásait a két állam közgazdasági életére. Mindegyik delegáció ismer­tette országa gazdasági struktúráját, majd hosz­szas vita következett, amelynek eredményekép­pen leszögezték, hogy a két állam vámuniójának és gazdasági együttműködésének megvalósítása hasznos, szükséges és lehetséges. A terv megvaló­sítása érdekében a delegátusok programot dol­goztak ki, a­mely magá­ban foglalja mindazokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével a terv keresztülvihető lesz. Ezt a programot jóváhagyás végett a román és a jugoszláv kormány elé ter­jesztik. A két delegáció ezenkívül elhatározta, hogy javasolni fogja kormányának, nevezzen ki állandó bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy állandóan figyelje a fenti programban fog­lalt intézkedések végrehajtásának következmé­nyeit. A pénss­ekre tervezett ülésen már ezeket az intézkedéseket fogják megvitatni. Ittassággal és súlyos korrupcióval vádolta meg­ az angol képviselőket Sandham a mentelmi bizottság előtt Izgalmas éjszakai tanácskozás az alsóház mentelmi bizottsága előtt, amely Snowden indítványára dorgálás­ra ítélte Sandham-et London, július 31.­­ A mentelmi bizottság m­últ éjjel tartott ülést MacDonald miniszterelnök elnöklete alatt. Sandham, a gyanúsított képviselő, írásbeli nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint inkrimi­nált beszédével a­ munkáspárt erkölcsi színvona­lát akarta megvédeni. Miután az ügy ennyire ki­éleződött, a következő vádakat emeli: 1. bizonyos képviselőket ittas állapotban lát­tak a Házban; 2. bizonyos képviselők pénzt, kaptak a pénz­kölcsönzők szövetségétől, az őket érdeklő tör­vényjavaslatra való szavazás ellenértékéül; 3. a­ Daily Mail négy ízben nyíltan vádolt bizo­nyos képviselőket, hogy a Ház hivatalos papíro­sának facsimiléjén üzleti reklámokat írnak fizet­ség ellenében. Az első vád bizonyítására hat tanút jelent be. A másodikra nézve maga a munkáspárt is tiltakozott s hivatkozik azokra a képviselőkre. sem érdekelnek, még a városokban sem, ame­lyeket pedig a kommunizmus mindig a maga legjobb talajának szokott tekinteni. Mindezeknél fogva, ha augusztus elseje elé némi aggódással nézünk, ezt, az aggódást nem a III. Internacionálé ukáza keltette fel. Inkább abban gyökerezik, honnan teremtjük elő ezen a napon azokat az összegeket, ame­lyekkel eleget tehetünk kötelezettségeinknek. De még ezeket a nehézségeket is le fogjuk győzni. A nemzet ereje sohasem hagyta még cserben ezt az országot. Sohasem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy rosszabbon is ke­resztül mentünk már, s eddig még mindig si­került a fölülkerekedés. A mostani nehézsé­geket is le fogjuk gyűrni.

Next