Pesti Napló, 1930. december (81. évfolyam, 274–296. szám)
1930-12-20 / 289. szám
r Vasárnap „Freud gyógyítja a rossz nevelés következményét, én pedig meg akarom előzni a bajt" Beszélgetés Maria Montessori világhírű olasz pedagógussal, aki Budapestre érkezett (Saját tudósítónktól.) Maria Montessori a nevelési és tanítási módszeréről világszerte ismert olasz nevelőnő Bécsből jövet rövid időre Budapestre érkezett s ma, szombat délután öt órakor előadást tart a gyermek társadalmi helyzetéről a Magyar Pedagógiai Társaságban, mely tiszteleti tagjává választotta. A kiváló pedagógus eredetileg orvos volt, mint nő, ő szerzett először diplomát Olaszországban. Bár most jön először hozzánk, nem ismeretlen Magyarországon. Nevelési folyóirataink majdnem két évtized óta foglalkoznak vele. Neve a napilapok hasábjain is szerepelt a folyó évben Rómában tartott nemzetközi tanfolyamával kapcsolatban, amelyen magyarok is résztvettek. Az egyik fővárosi katolikus óvoda már 1912-ben megszerezte a Montessori által 1907-ben alapított s Casa dei Bambini »Kisgyermekek Háza« névre keresztelt kiedednevelő-intézetekben használt foglalkozási eszközöket és a következő évtől fogva Montessori módszere szerint irányította a kicsinyek nevelését. 1929-ben pedig Montessori-féle elemi iskola is keletkezett a fővárosban. Miben térnek el Montessori intézetei a régebbi óvodáktól és iskoláktól? Mindenekelőtt berendezésükben, azután szellemükben és módszerükben. Nehéz padok helyett könnyű asztalok és székek, a gyermekek nagyságához mért szekrények, a gyermekek életéből vett kedves képek vannak bennük. A rájuk szabott s alkalmas tanítási eszközökkel ellátott, tápas és derűs környezetben a gyermekek szabadon választják meg foglalkozásukat. Erzsébet királyné meggyilkolása és a pedagógia Megérkezése után ezekről a pedagógiai kérdésekről beszélgettünk Maria Montessori-val aki az Eötvös Kollégiumban szállt meg. A világhírű olasz nevelő most molt hatvanéves. Ennek ellenére arca friss és üde, mozdulatai elevenek. Fiatalos élénkséggel érdeklődik minden kérdés iránt, amelyet felvetünk előtte pedagógiai rendszerével kapcsolatban. Először is arról érdeklődünk, hogyan tért a pedagógia útjára, hiszen orvosnő volt, mégpedig a római egyetem első diplomás orvosnője, majd az antropológia magántanára. — Ép mint magántanár, előadásaim közben bukkant fel bennem a probléma, hogy közölnivalóimat máskép és új formában közvetítsem hallgatóimmal. A római egyetem klinikájára sok gyengetehetségű gyermek került be és így érdeklődésem ezek felé a gyermekek felé terelődött. Amikor Erzsébet királynét meggyilkolták, én ép előadást tartottam a gyermekek erkölcsi neveléséről. Amikor távoztam az előadásról, hozták az újság rendkívüli kiadását. Megdöbbentem, hogy a gyilkos olasz. Ez a megdöbbenés hosszas meditálássá érlelődött bennem s ráeszméltem arra, hogy az olasz jellem nevelését a gyermekeknél kell kezdeni. Így teljesen a pedagógiára adtam magamat és az első Casa dei Bambini felállításával az volt a célom, hogy a mi enge erkölcsi felfogású gyermekeket megjavítsam és neveljem. 1907-ben már egész sereg Casa dei Bambini működött Olaszországban. A gyermekek erkölcsi nevelésével párhuzamosan fejlődött ki pedagógiai módszerem ezekben az intézetekben. Rájöttem ugyanis, hogy az eddigi tanítási módszerek nehézkesek és alkalmatlanok a gyermek oktatására és nevelésére. Módszerem híre hamarosan eljutott Amerikába és Angliába. Többen jöttek hozzám külföldről, meghívtak, és ennek tulajdonítható, hogy életem jelentékeny részét külföldön töltöttem el. Az Egyesült államokban hosszú éveket töltöttem. Egymás után szerveztem meg a Montessori-iskolákat és intézeteket. Négy évvel ezelőtt Mussolini visszahívott Rómába és az állam ekkor alapította meg a római kázponti Montessoriintézetet, amely vezetésem alatt állt és szellemi irányítója a világ összes Montessori-intézeteinek. Ebben a központi intézetben évenként internacionális tanfolyamokat rendezek, amelyekben pedagógiai módszeremet ismertetem. A múlt évben 22 ország delegált, tanárai és tanítói vettek részt a tanfolyamon. Magyar részről Kiss József, Ribáry Olga és Burghardt Erzsébet látogatták ezt a tanfolyamot. A Malom és a büntetés ellen Kérdésünkre, hogy a Montessori-iskolák milyen mértékben hódítottak Európában és Amerikában, ezeket mondotta Maria Montessori: Észak-Amerikában van a legtöbb Montessori-iskola, szám szerint több, mint 10.000. Azt kell tapasztalnom, hogy Amerika fogékonyabb a pedagógiai újítások iránt, mint a konzervatív Európa, noha Angliában 1000, Olaszországban pedig közel 1000 Montessori-iskola működik, Svájcban és Franciaországban is van néhány, Magyarországon pedig kettő, örömmel értesülünk, hogy a mészárosuccai Montessori-magániskolát átveszi az állam. Pedagógiai módszeréről így beszélt a világhírű pedagógusnő: — Az iskolák általában berendezésüknél és környezetüknél fogva kellemetlen hatással vannak a gyermekre. A padok megakadályozzák mozgását és fejlődését. Esztétikailag is tökéletlen intézmény a régi iskola. Azonkívül nincs mosdója és fürdője, a gyermek tisztaságára sem fordítanak kellő gondot. Ezekben az iskolákban a gyermek nem azzal foglalkozik, amivel akar, hanem amire kényszerítik. Az én módszerem abból indul ki, hogy a gyermek számára esztétikailag kifogástalan környezetet kell teremteni. Ezért rendezzük be a Montessori-iskolákat kis asztalokkal és kis székekkel. A gyermek nevelésénél nagyon fontos a szabadság. Ezalatt értem a szabad mozgást és a szabad foglalkozást. A tanító ne tanítsa, havm irányítsa a gyermek foglalkozását Erre a célra megfelelő taneszközökről gondoskodtam, amelyeinek használatánál a primitív játékoskedv domborodik ki. Ebben a környezetben a gyermek teljes aktivitást élvez, maga foglalkozik és ebben a foglalkozásban nem korlátozzák. Külön fontos momentum módszeremben, hogy a Montessori-iskolák nem ismerik a jutalmat és a büntetést. Nem erkölcsös ugyanis, ha a gyermek azért jó és szorgalmas, mert ezen a réren anyagi jutalomban részesül. Ami a büntetést illeti, a Montessori iskola tanítója nem tiltja meg a gyermeknek, ami jó, viszont megakadályozza, ami rossz, de a rossz esetleges elkövetéséért nem büntet. A rendet és a fegyelmet maga a munka biztosítja. A gyermek szívesen foglalkozik, mert lelkének fő tulajdonsága, hogy szereti a foglalkozást. Ezt a tulajdonságát használja ki módszerem. Előttem már Rousseau és Tolsztoj is bevitte a szabadság gondolatát iskolájába, de itt csak teljes szabadság volt, anélkül, hogy Rousseau és Tolsztoj foglalkoztatta volna a gyermeket. Módszerem nyomán kibontakozik az eredmény a sokezer Montessori iskolában: a gyermek logikusabb, öntudatosabb, minden problémával szemben biztosabb és munkaszeretőbb. Maria Montessori PESTI NAPLÓ 1930 december 21 445 34.376 jelmondat érkezett a Ez a példátlan eredmény azt bizonyítja, hogy saját jó tapasztalataiból a közönség felismerte a konzerv jelentőségét! A bírálóbizottság kimagasló jelmondat hiányában a legigazságosabbnak gondolta, hogy a pályadíjakat megosztja. Egyenként 50.— pengőt nyertek: Pécsi Dénes, VIII., Kisfaludy köz 5. Gróf Kestelich Pálné, IX, Üllői út 121. Huber Jolán, VIII., Bérkocsis ucca 12. dr Bodnás László, II., Keleti Károly u. fő/b Szolics Teréz, Dombóvár, Paul Rózsi, Szeged, Fodor ucca 33. Rigó Ilona, L. Sirály ucca 5. Halmos Károlyné, IX., Ferenc körút 17. Js nyerteseknek a pénzt postán elküldjük A SSŐRY, FA-LI-KO, GLOBUS, 6SCHW1NDT, HU&SÄRIA, KECSKEMÉTI, OSEÜHI, WiiiTERSTEsfl márkás árukat előállító konzervgyáraink ezúton köszönik meg a magyar közönség érdeklődését, melyet azzal viszonoznak, hogy az üzletekben olcsón bocsátanak rendelkezésre mindenfajta konzervet. Egyetlen karácsonyi ajándékcsomagból se hiányozzék a cukrozott gyümölcs, a befőtt, a jamt a gyümölcsíz és a főzelékkonzerv! Montessori és Freud Szombati előadására terelődik a beszélgetés. — Előadásomban — mondja Maria Montessori — főleg azt akarom hangsúlyozni, hogy a felnőttek mennyire eltávolodtak a gyermektől, menynyire más a felfogásuk, mint a gyermekés ép ezért nem tudják és nem is akarják megérteni a növekvő gyermeket. Freud neve kerül szóba a beszélgetés során. — Bizonyos párhuzam van gyermeknevelési eszméim és Freud elmélete között. Freud azonban már csak azt akarja jóvátenni, amit a rossz nevelés elrontott. Én azonban meg akarom akadályozni, hogy ez az elromlási folyamat bekövetkezzék. Az én munkám a megelőzés, Freudé pedig az utólagos gyógykezelés. Meg vagyok győződve, hogyha az én elveim szerint nevelnék a világ minden gyermekét, as akkor feleslegessé is válna az egyébként rendkívül hasznos freudizmus későbbi beavatkozása. Ismétlem, közös elvből kiindulva, sok tekintetben mind a ketten közös véleményre és eredményre jutunk. Vele együtt vallom, hogy a gyermek lelki tulajdonságainak fejlődése alakítja ki a jellemet, még szóval, a jellem összetevői a gyermekkor óta fejlődnek. Ezt a fejlődést helyes irányba terelni: ez életem nagy célja és munkája. Ezt akartam megvalósítani attól a pillanattól fogva, amikor a genfi tó partján az olasz merénylő kioltotta Erzsébet királyné életét. WMV.MWMMMMWMWWWWUtWVUTOiW — Szurmay Sándor hetvenéves. Báró Szurmay Sándor tábornok, volt honvédelmi miniszter pénteken ünnepelte hetvenedik születésnapját. Ebből az alkalomból felkereste őt a nagykanizsai 20. honvédgyalogezred és a volt 20. népfelkelő ezred tisztküldöttsége. Báró Szurmay e. ..nek az ezredeknek volt annak idején parancsnoka. Az üdvözlő küldöttséget Shvoy István és lovag Sypiniewsky György tábornokok és Reischl Richárd országgyűlési képviselő vezették s meleg hangú üdvözlő beszédekben méltatták Szumay Sándor Szurmaynak, az uzsoki hősnek érdemeit. A küldöttség végül átadott Szurmaynak egy bronzemlékplakettet, amelyen a tábornok arcképe van. fA MAJMOK KIKUNYI KIVÉTELES MINŐSÉGÜVLÁGHÍRÜ FAJBORAI: ÉDES FURMINT BADACSONYI KÉJ DEBRÖI HÁRSLEVELŰ AUVERGNAS GRIS ÜRMÖI kI BUDAPESTEN ÉS A VIDIKÉN W . MVEHÁZBAN, FŰSZER. ÉS SZENTGYÖRGYHEGYI H NEMES KADARKA. CSOPAKI , TOKAJI ASZUBOROK fesség) .Kas ÉTTEREMBEN. IETBEN.. .