Pesti Napló, 1930. december (81. évfolyam, 274–296. szám)

1930-12-20 / 289. szám

r Vasárnap „Freud gyógyítja a rossz nevelés következményét, én pedig meg akarom előzni a bajt" Beszélgetés Maria Montessori világ­hírű olasz pedagógussal, aki Budapestre érkezett (Saját tudósítónktól.) Maria Montessori a ne­velési és tanítási módszeréről világszerte ismert olasz nevelőnő Bécsből jövet rövid időre Buda­pestre érkezett s ma, szombat délután öt óra­kor előadást tart a gyer­mek társadalmi helyze­téről a Magyar Pedagó­giai Társaságban, mely tiszteleti tagjává válasz­totta. A kiváló pedagó­gus eredetileg orvos volt, mint nő, ő szerzett először diplomát Olasz­országban. Bár most jön először hozzánk, nem is­meretlen Magyarorszá­gon. Nevelési folyóira­taink majdnem két évti­zed óta foglalkoznak vele. Neve a napilapok hasábjain is szerepelt a folyó évben Rómában tartott nemzetközi tanfo­lyamával kapcsolatban, amelyen magyarok is résztvettek. Az egyik fővárosi katolikus óvoda már 1912-ben megszerezte a Montessori által 1907-ben alapított s Casa dei Bambini »Kis­gyermekek Háza« névre keresztelt kiedednevelő-intézetekben használt foglalkozási eszközöket és a következő évtől fogva Montessori módszere szerint irányí­totta a kicsinyek nevelését. 1929-ben pedig Mon­tessori-féle elemi iskola is keletkezett a főváros­ban. Miben térnek el Montessori intézetei a ré­gebbi óvodáktól és iskoláktól? Mindenekelőtt be­rendezésükben, azután szellemükben és módsze­rükben. Nehéz padok helyett könnyű asztalok és székek, a gyermekek nagyságá­hoz mért szekré­nyek, a gyermekek életéből vett kedves képek vannak bennük. A rájuk szabott s alkalmas taní­tási eszközökkel ellátott, táp­as és derűs környezet­ben a gyermekek szabadon választják meg fog­lalkozásukat. Erzsébet királyné meggyilkolása és a pedagógia Megérkezése után ezekről a pedagógiai kér­désekről beszélgettünk Maria Montessori-val aki az Eötvös Kollégiumban szállt meg. A világhírű olasz nevelő most molt hatvanéves. Ennek elle­nére arca friss és üde, mozdulatai elevenek. Fiatalos élénkséggel érdeklődik minden kérdés iránt, amelyet felvetünk előtte pedagógiai rend­szerével kapcsolatban. Először is arról érdeklő­dünk, hogyan tért a pedagógia útjára, hiszen orvosnő volt, mégpedig a római egyetem első diplomás orvosnője, majd az antropológia magán­tanára. — Ép mint magántanár, előadásaim közben bukkant fel bennem a probléma, hogy közölni­valóimat máskép és új formában közvetítsem hallgatóimmal. A római egyetem klinikájára sok gyengetehetségű gyermek került be és így érdek­lődésem ezek felé a gyermekek felé terelődött. Amikor Erzsébet királynét meggyilkolták, én ép előadást tartottam a gyermekek erkölcsi nevelé­séről. Amikor távoztam az előadásról, hozták az újság rendkívüli kiadását. Megdöbbentem, hogy a gyilkos olasz. Ez a megdöbbenés hosszas medi­tálássá érlelődött bennem s ráeszméltem arra, hogy az olasz jellem nevelését a gyermekeknél kell kezdeni. Így teljesen a pedagógiára adtam magamat és az első Casa dei Bambini felállítá­sával az volt a célom, hogy a mi enge erkölcsi fel­fogású gyermekeket megjavítsam és neveljem. 1907-ben már egész sereg Casa dei Bambini mű­ködött Olaszországban. A gyermekek erkölcsi ne­velésével párhuzamosan fejlődött ki pedagógiai módszerem ezekben az intézetekben. Rájöttem ugyanis, hogy az eddigi tanítási módszerek nehézkesek és alkalmatlanok a gyermek oktatá­sára és nevelésére. Módszerem híre hamarosan eljutott Amerikába és Angliába. Többen jöttek hozzám külföldről, meghívtak, és ennek tulajdo­nítható, hogy életem jelentékeny részét külföldön töltöttem el. Az Egyesült államokban hosszú éve­ket töltöttem. Egymás után szerveztem meg a Montessori-iskolákat és intézeteket. Négy évvel ezelőtt Mussolini visszahívott Rómába és az állam ekkor alapította meg a római k­ázponti Montessori­intézetet, amely vezetésem alatt állt és szellemi irányítója a világ összes Montessori-intézeteinek. Ebben a központi intézetben évenként internacio­nális tanfolyamokat rendezek, amelyekben peda­gógiai módszeremet ismertetem. A múlt évben 22 ország delegált, tanárai és tanítói vettek részt a tanfolyamon. Mag­yar részről Kiss József, Ri­báry Olga és Burghardt Erzsébet látogatták ezt a tanfolyamot. A Malom és a büntetés ellen Kérdésünkre, hogy a Montessori-iskolák mi­lyen mértékben hódítottak Európában és Ameriká­ban, ezeket mondotta Maria Montessori: Észak-Amerikában van a legtöbb Montessori-iskola, szám szerint több, mint 10.000. Azt kell ta­pasztalnom, hogy Amerika fogékonyabb a pedagó­giai újítások iránt, mint a konzervatív Európa, noha Angliában 1000, Olaszországban pedig közel 1000 Montessori-iskola működik, Svájcban és Fran­ciaországban is van néhány, Magyarországon pe­dig kettő, örömmel értesülünk, hogy a mészáros­uccai Montessori-magániskolát átveszi az állam. Pedagógiai módszeréről így beszélt a világhírű pedagógusnő: — Az iskolák általában berendezésüknél és környezetüknél fogva kellemetlen hatással van­nak a gyermekre. A padok megakadályozzák moz­gását és fejlődését. Esztétikailag is tökéletlen intézmény a régi iskola. Azonkívül nincs mosdója és fürdője, a gyermek tisztaságára sem fordíta­nak kellő gondot. Ezekben az iskolákban a gyer­mek n­em azzal foglalkozik, amivel akar, hanem amire kényszerítik. Az én módszerem abból indul ki, hogy a gyermek számára esztétikailag kifo­gástalan környezetet kell teremteni. Ezért ren­dezzük be a Montessori-iskolákat kis asztalokkal és kis székekkel. A gyermek nevelésénél nagyon fontos a­ szabadság. Ezalatt értem a szabad mozgást és a szabad foglalkozást. A tanító ne tanítsa, havm irányítsa a gyermek­ foglalkozását Erre a célra megfelelő taneszközökről gondoskodtam, amelyei­nek használatánál a primitív játékoskedv dombo­rodik ki. Ebben a környezetben a gyermek teljes aktivitást élvez, maga foglalkozik és ebben a fog­lalkozásban nem korlátozzák. Külön fontos mo­mentum módszeremben, hogy a Montessori-isko­lák nem ismerik a jutalmat és a büntetést. Nem erkölcsös ugyanis, ha a gyermek azért jó és szor­galmas, mert ezen a réren anyagi jutalomban részesül. Ami a büntetést illeti, a Montessori iskola tanítója nem tiltja meg a gyermeknek, ami jó, viszont megakadályozza, ami rossz, de a rossz esetleges elkövetéséért nem büntet. A rendet és a fegyelmet maga a munka biztosítja. A gyermek szívesen foglalkozik, mert lelkének fő tulajdon­sága, hogy szereti a foglalkozást. Ezt a tulajdon­ságát használja ki módszerem. Előttem már Rousseau és Tolsztoj is bevitte a szabadság gon­dolatát iskolájába, de itt csak teljes szabadság volt, anélkül, hogy Rousseau és Tolsztoj foglal­koztatta volna a gyermeket. Módszerem nyomán kibontakozik az eredmény a sokezer Montessori iskolában: a gyermek logikusabb, öntudatosabb, minden problémával szemben biztosabb és munka­szeretőbb. Maria Montessori PESTI NAPLÓ 1930 december 21 445 34.376 jelmondat érkezett a Ez a példátlan eredmény azt bizonyítja, hogy saját jó tapasztalataiból a közönség felismerte a konzerv jelentőségét! A bírálóbizottság kimagasló jelmondat hiányában a legigazságosabbnak gondolta, hogy a pályadíjakat megosztja. Egyenként 50.— pengőt nyertek: Pécsi Dénes, VIII., Kisfaludy köz 5. Gróf Kestelich Pálné, IX, Üllői út 121. Huber Jolán, VIII., Bérkocsis ucca 12. dr Bodnás László, II., Keleti Károly u. fő/b Szolics Teréz, Dombóvár, Paul Rózsi, Szeged, Fodor ucca 33. Rigó Ilona, L. Sirály ucca 5. Halmos Károlyné, IX., Ferenc körút 17. Js nyerteseknek a pénzt postán elküldjük A SSŐRY, FA-LI-KO, GLOBUS, 6SCHW1NDT, HU&SÄRIA, KECSKEMÉTI, OSEÜHI, WiiiTERSTEsfl márkás árukat előállító konzervgyáraink ezúton köszönik meg a magyar közönség érdeklődését, melyet azzal viszonoznak, hogy az üzletekben olcsón bocsátanak rendelkezésre m­indenfajta konzervet. Egyetlen karácsonyi ajándékcsomagból se hiányozzék a cukrozott gyü­mölcs, a befőtt, a jamt a gyümölcsíz és a főzelékkonzerv! Montessori és Freud Szombati előadására terelődik a beszélgetés. — Előadásomban — mondja Maria Montessori — főleg azt akarom hangsúlyozni, hogy a felnőt­tek mennyire eltávolodtak a gyermektől, meny­­nyire más a felfogásuk, mint a gyermeké­s ép ezért nem tudják és nem is akarják megérteni a növekvő gyermeket. Freud neve kerül szóba a beszélgetés során. — Bizonyos párhuzam van gyermeknevelési eszméim és Freud elmélete között. Freud azonban már csak azt akarja jóvátenni, amit a rossz ne­­velés elrontott. Én azonban meg akarom akadá­lyozni, hogy ez az elromlási folyamat bekövet­kezzék. Az én munkám a megelő­zés, Freudé pe­dig az utólagos gyógykezelés. Meg vagyok győ­ződve, hogyha az én elveim szerint nevelnék a világ minden gyermekét, as akkor feleslegessé is válna az egyébként rendkívül hasznos freudiz­mus későbbi beavatkozása. Ismétlem, közös elv­ből kiindulva, sok tekintetben mind a ketten kö­zös véleményre és eredményre jutunk. Vele együtt vallom, hogy a gyermek lelki tulajdonsá­g­ainak fejlődése alakítja ki a jellemet, még szóval, a jellem összetevői a gyermekkor óta fejlődnek. Ezt a fejlődést helyes irányba terelni: ez életem nagy cél­ja és munkája. Ezt akartam­ megvalósí­tani attól a pillanattól fogva, amikor a genfi tó partján az olasz merénylő kioltotta Erzsébet ki­rályné életét. WMV.MWMMMMWMWWWWUtWVUTOiW — Szurmay Sándor hetvenéves. Báró Szurmay Sándor tábornok, volt honvédelmi miniszter pén­teken ünnepelte hetvenedik szü­letésnapját. Ebből az alkalomból felkereste őt a nagykanizsai 20. honvédgyalogezred és a volt 20. népfelkelő ezred tiszt­küldöttsé­ge. Báró Szurmay e. ..nek az ez­redeknek volt annak idején pa­rancsnoka. Az üdvözlő küldöttsé­get Shvoy István és lovag Sypi­niewsky György tábornokok és Reischl Richárd országgyűlési képviselő vezették s meleg hangú üdvözlő beszédekben méltatták Szumay Sándor Szurmaynak, az uzsoki hősnek érdemeit. A küldöttség végül átadott Szurmaynak egy bronzemlékplakettet, amelyen a tábornok arcképe van. fA MAJMOK KIKUNYI KIVÉTELES MINŐSÉGÜVLÁGHÍRÜ FAJBORAI: ÉDES FURMINT BADACSONYI KÉJ DEBRÖI HÁRSLEVELŰ AUVERGNAS GRIS ÜRMÖI kI BUDAPESTEN ÉS A VIDIK­ÉN W . MVEHÁZBAN, FŰSZER. ÉS SZENTGYÖRGYHEGYI H NEMES KADARKA. CSOPAKI , TOKAJI ASZUBOROK fesség) .Kas ÉTTEREMBEN. IETBEN.. .

Next