Pesti Napló, 1930. december (81. évfolyam, 274–296. szám)
1930-12-13 / 283. szám
4 Szombat FESTI NAPLÓ 1630 december 13 niu.ni.K ii i .mii»ii^i ii A béke rokkantjai Nem szeretet kórházakat, Jizlgatni, — enélkül is elhiszem, hogy falaik között nagyon sok a szenvedő ember. És nem vállalkozom arra sem, hogy végigolvassam dr. Zentay Dezső most megjelent nagy könyvét a szellemi munkások munkanélküliségének alakulásáról. Csak éppen lapozgatok ebben a hatalmas kötetben, s irtózattal látok benne olyan adatokat, melyek lehetetlenné teszik, hogy az egész művet végigolvassam. Én még nem tudok blazirian mosolyogni azon, hogy Budapest uccseprői között van két jogvégzett amber, hat volt katonatiszt és hat okleveles mérnök, míg a felsőipariskolát végzett, uconseprők száma tizenkettő, az érettségizetteké pedig kilenc. Vájjon mint vélekedik a köztisztasági hivatal vezetője, kik sepernek jobban: a doktor urak-e vagy a mérnök urak? De ezenkívül még azt is szeretném valamely szakembertől megtudni, hogy a Szovjetet, kivéve, hol van a világon még egy ország, ahol jogi doktorok és okleveles mérnökök söprik az utcát a Kultúránk ily hatalmas emelkedésére, hogy íme, még az utcaseprőink is diplomás emberek, nem tudok büszke lenni. Azt írja dr. Zentay Dezső, hogy 1928-ban, az akkori statisztika szerint, a munkanélküli szellemi munkások száma Budapesten 7-1ST volt. No, ha 1938-ban ennyivolt, akkor ma bizonyosan van legalább tízezer. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az embereknek csak egy kisebb csoportjáról van szó, és nem lehet komolyan hivatkozni arra, hogy az egész világ munkanélkülijeinek száma már körülbelül tízmillió;mert ha százmillióra rúgna is a világ munkanélkülijeinek száma, énrem akkor is rendkívül nyomasztóan hatna az a tudat, hogy Budapesten tízezer olyan tanult ember van, akinek nem lehet megkeresnie a betevő falatot. Minden hónapban szóvá teszem, már régóta, hogy miért nincsen valaki az országban, aki ezzel a rettenetes problémával törődnék! És minden ilyen cikkem után kapok egy csomó levelet — rendesen állásnélküliektől, — hogy ők igenis törődnek ezzel a problémával. Drága emberek, én nem önökre gondoltam, és nem arra voltam kíváncsi, hogy tud-e valaki még egy új panaszt előadni, vagy még egy nagy hibát felfedezni, hanem arra, hogy akad-e végre valaki, aki "fiz -Önök ügyét" -felkarolva azt mondaná:" «Megpróbálom, nem tudok-e. .ebben a kérdésben rendet, teremteni? ••" •Hát ilyen ember nem fog akadni, mert ez nem lehet egy magánembernek a feladata; a köznek kisebb és nagyobbrangú polgárai pedig meglevő kötelezettségeiknek körét meghaladó, új feladatokra nemm áhítoznak. • Azonban ettől függetlenül is tény, hogy az a rettentő pazarlás, ami nálunk tapasztalható, felelősséggel jár; nem jogi és nem politikai, hanem pusztán csak erkölcsi felelősséggel, de engedjék remélnem, hogy még az erkölcs is számít valamit." Az állam számon tartja, mennyi erdő van Magyarországon; számon tartják a szenet, a vízierőket, stb. energiaforrásokat. Kétségtelen, hogy az emberi munkaerő isérték; a fizikai és szellemi munkaerő nagy érték, — de hogy ezek fez értékek óriási tömegekben h használatlanul ne heverjenek és el ne vesszenek, ez már nem tartozik a hatáskörébe senkinek. Tízezer szellemi munkanélküli • Budapesten: számítsuk a szellemi munkás energiakészletét naponként 0B8E Öt pengéjével (ami valóban a lehető legkisebb díjazás lenne), háromszáz munkanapot véve alapul, ez évi tizenötmillió pengő veszteséget jelent. Csak egy városban és a munkanélkülieknek csak egyetlenegy kategóriájában. • Ha azonban a munkanélküli szellemi munkások utolsó keresetét vesszük alapul, akkor nyugodtan becsülhetjük harmincmillió pengőre azt az öteszeget,amely kifejezi a munkanélküliek egy évi munkaerejének értékét csupán ebben az egy kereseti ágban. A szocialista szakszervezetek a munkások között húszezer, munkanélkülit mutatnak ki, a keresztényszocialista szakszervezetek pedig ezerszázat. A munpkások tátién munkaerejét is felbecsülhetjük évi hetvenmillió pergőre. Tehát csupán Budapesten évi százmilliót ér az az emberi munkaerő, mely teljesen kihasználatlan.Mennyi lehetaz elfecsérelt emberi energiaforrás az egész országban! Az ember munkaereje nem egyszerű »magántulajdon«, hanem a nemzeti vagyonnak egy része; azoknak tehát, akikre rá van bízva a nemzeti vagyon, az emberi munkaerővel is kell törődniök. Még ha nem tetszenék is, akkor is be kellene osztani ezeket a kérdéseket valamelyik, minisztérium resszortjára, — sőt az itt felmerülő kérdések különleges jellegére való tekintettel ennek a problémának a lehető legjobb megoldása céljából külön minisztériumot kellene szervezni. Volt idő, amikor különminisztériumot szerveztek a választójog előkészítésére; volt, már «átmeneti gazdasági minisztériumunk»; sőt volt már egy egészen különleges eukorópátkai minisztériumunk is. Nos, a munkanélküliség nagy problémája is van olyan fontos, hogy egy miniszteri hatáskörrel rendelkező külön hivatal foglalkozzék vele'. ' • ' '• Nem áltathatjuk a népet, azzal, hogy cel csak moHó jelenség, mert a nép gyermekei, a munkások nagyon jól tudják, hogy a munkanélküliség csak akkor lesz múló jelenség, ha valaki el fogja mulasztani, de sohasem lesz múló jelenség, ha senki sem foglalkozik azzal, hogy a munkanélküliség folyton kisebb és kisebb legyen. Egyáltalán nem korrekt dolog a szabadelvűséget amiatt támadni, hogy tilzi a szabad versenyt s nem támogatja a gazdasági harcban agyengébbet. Ez először is nem igaz, másodszor pedig, ha igaz volna, akkor a szabadelvüség támadóinak a legnagyobb erővel hozzá kellene látniok, hogy a munkanélküliek munkához jussanak. De ráfogni a liberalizmusra egy olyan hibát, mely nem az övé, s ugyanakkor ugyanazt a bűnt nyugodtan és huzamosanelkövetni — nem korrekt dolog. Ha van oly kérdés, melyhez semmi köze sincs a pártpolitikának, akkor ez az. A munkanélküliek között mindenféle felekezetű és mindenféle pártállású emberek vannak, s az ő munkaerejüknek érvényesítése minden pártnak csak használna, mert az egész országnak is javára válnék. Azoknak a tanároknak, mérnököknek, orvosoknak és jogi doktoroknak a száma, akik nem bírnak elhelyezkedni, évenként legalább hatszázzal szaporodik. Ha ezekkel semmi, sem történik, akkor nem igaz, hogy megtettünk mindent a mai helyzetünkből való kibontakozás érdekében. S a munkanélküliség nagy problémájától nem lehet elválasztani a munkanélkülieknek ugyan nem mondható, de kereset hiányában szintén nyomorgó ügyvédek, orvosok és mérnökök ügyét. Ezek mind együttvéve a munkanélküliekkel, a békerokkantjai. Tisztelet, és illendő segély jár a háború rokkantjainak. De mi lesz a béke rokkantjaival? Hogy velük senki se törődjék, az nem lehet, hogy érdekükben semmi se történjék, az még kevésbé lehet. Ez a kérdés olyan, hogy minél később kezdenek vele foglalkozni, minden megoldás annál többe fog kerülni. htzlalb, idegerősítő, vérképző tejital . Kizárólag a Központi Tejcsarnok fusc. falban „A lefegyverzett Magyarország nagyobb veszély a békére, mert könnyen prédának tekinthetik" „Történelmi események előestéjén állunk talán" — mondotta Gömbös Gyula a felsőházban (Saját tudósítónktól) A felsőház pénteken délelőtt ülést tartott, hogy elintézze a képviselőház által legutóbb elfogadott törvényjavaslatokat és jelentéseket. Báró Wlassics Gyula negyed tizenegykor nyitotta meg az ülést és először az Alföld fásítását tárgyalták. A fásítás, a márkázás, a vízszabályozás Gróf Hadik János rámutatott arra, hogy az Alföldön százezer holdak vannak kitéve a szárazságnak. Bernáth Istvánés Szeberényi Antal utáni Mayer János földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy tizenöt évi program keretében négy és fél millió pengőt szánt fásításra, de egyelőre nincs fedezet. A jelentést ezután elfogadta a felsőház. A márkázási javaslat vitájában Ruffi Vargha Kálmán után Székács Antal beszélt hosszasabban. A kerettörvények megalkotása mindig aggályos. A magyar mezőgazdaságnak fontos érdeke, hogy egységes minőségű jó búza jelenjék meg a piacon, ezt pedig ez a márkázás nem szolgálja. A tojás márkázása, mint a román példa mutatja, katasztrofális lenne. Súlyos hiba, hogy egy állami alakulat kisajátította a gabonakereskedelmet. A javaslatot nem fogadja el. Mayer János földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a javaslat megkönnyíti a becsületes és szolid kereskedő munkáját. " A felsőház a javaslatot általánosságban, részleteiben is elfogadta. A vadvizek szabályozásáról szóló javaslatnál Malatinszky Ferenc hangoztatta bizonyos aggályait, majd gróf HadikJános kifogásolta, hogy nincs tisztázva az, meddig terjed az állam hozzájárulása. Itt nincs helye takarékosságnak, a szükséges összeget elő kell teremteni és meg kell akadályozni a föld mesterséges devalválását. A telsőház leszavazza a minisztert Mayer János földművelési miniszter válasza után a Ház a javaslatot általánosságban elfogadta, s 8 részletes tárgyalásra járt át. A 7. szakasznál gróf Hadik János, indítványozta, hogy a törvény azonnal lépjen életbe. Mayer miniszter az eredeti szöveg mellett foglalt állást, de a felsőház 20 szóval IS ellen Hadik indítványát fogadta el. Miután a földművelési miniszter az eredeti javaslattal kisebbségben maradt, a szöveget vissza kell küldeni a képviselőháznak. . Gömbös honvédelmi miniszter az ezeréves magyar kard élességéről és tisztaságáról Ezután a katonai javaslat tárgyalására tértek át. Endrey Pál, vitéz Endrei Antal és Pinezits István felszólalása után a javaslatot általánosságban megszavazták és a részletes tárgyalás során a 12-ik szakasznál Gömbös Gyula honvédelmi miniszter nagyobb beszédet mondott- Fejtegette, hogy az állammal szerződéses viszonyban lévő vállalatok kötelesek elsősorban alkalmazni a mai katonákat. A mai zsoldos hadsereg közhonvédje a régi hadsereg altisztjeinek felel meg, műveltségében, képzettségében. A trianoni törvény miatt az előléptetések korlátozva vannak. Hálás azoknak, akik az általános védkötelezettség szükségességét napirenden tartják, mert a nemzet szuverenitásának jelentékeny faktora a hadsereg. Minden pacifizmussal szemben meg lehet állapítani, hogy itt, a történelem viharsarkában kardra van szükség, ha defenzív értelemben is. Az ezeréves kardot a maga élességében és tisztaságában meg kell őrizni. Magyarország ott áll Európa békéjén. El kell ismerni, hogy a lefegyverzett Magyarország nagyobb veszély a békére, mert könynyen prédának tekinthetik, a fegyveres Magyarország viszont őrtáll a békén. A vitézségi érem pótdíjának ügyében kijelenti, hogy a katonák ezt csak akkor kívánják, ha az államkasszában felesleg mutatkozik. A rokkantkérdésből nem szabad agitációs kérdéstcsinálni. Ezután emelt hangon így folytatta Gömbös miniszter: — Súlyos állanatokat élünk Történelmi események előestéjén-átunk talán. Európában dübörög a föld. Egyetlen mentségünk az lehet, hogy önmagunkat erősítve olyan etikai magaslatra emelkedhetünk, amelyen a jelent férfiasan, panaszkodás nélkül tűrve várjuk meg annak az időnek eljövetelét, amikor a történelem kapui ismét megnyílnak Magyarország előtt. Akkor elérhetjük azt, ami mindnyájunknak leghőbb vágya. A többi szakaszokat, hozzászólás nélkül elfogadták. Wlassics elnök enundálta, hogy a felsőház a törvényjavaslatot végszerkezetbe,Velforadta és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánt a felsőház tagjainak. Az ülés háromnegyed háromkor ért véget. Kozma Géza és neje tisztelettel tudatják, hogy imádott, egyetlen gyermekük veruskájük síremléke e hónap 14-én, \nsirnap d.-'e. li"órakor fog iimjecélyesen felavattatni, az új izraelita temetőbe.l. (301. szakasz, b-ik sor.) Mindeni ftüiki hi-lytn. Oiv. fT. Maros Mórné úgy a maga, mint gyermekei Maros Béla és reie Reiter Margit, Marco Dániel és neje Riller Erzsébet unokái Tomika és Pityuka.estvérei és az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szív,Tel tucjatja, hogy dr. Mir orvos «hónap 11-én, hosszú, kínos szenvedés irtja, royatis életének 69., boldog házat Rigának,66. évében elhúnyt., Drága halottunkat vasárnap, hónap 14-én d. e. 5£12 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri izr. temetőben. Drága Mindenünk, nyugodj békében ! Rénzvitlátogatások melleként kérjük 4 HOTEL FOURNET PARIS (VIII.) 23. Bd BATIGNOLLES 100 szoba, 50 fürdőszoba legnagyobb kényelemmel. — Központi fekvés. — 10 percnyire a Gare de l'Esttől, 5 percnyira az operától. — Hírneves étterem.