Pesti Napló, 1931. február (82. évfolyam, 26–48. szám)

1931-02-08 / 31. szám

A fasizm­ss jövője Olaszország ? visszatette hüvelyébe" Az új munka — Hogyan változik meg Béke m­os­ Senekfelett — Nincs szükség a Haza urálih&ra . ..".::::­ Mussolini a London General Press és a Pesti Napló tudósítójának a kö­vetkező jelentős interjút adta a fasiz­mus mai helyzetéről: — Nyilván észrevette, hogy legutóbbi lá­togatása ótal bizony sok minden megváltozott Olaszországban. Sőt lui már a fasiszta forra­dalom előtt­­ismerte volna ezt az országot, ak­kor most­ el sem hinné, hog­y ő ugyanabban az országban jár. Akkoriban viszont nem igen jöttek idegenek Olaszor­szágba, akkor múlt csak el a háború és ezenkívül az itt uralkodó általános zűrzavar sem bátorította nagyon a tu­ristákat. Ezért ma — maguk Mussetini­kon az olaszokon kívül — na­pon kevesen vannak, akik a mostani Olaszországot összehasonlíthatják a régivel. Pedig nagy különbségek vannak, nemcsak a mai és a fasizmus előtti, hanem a mai és a háborúelőtti Olaszország között is. "A fasizmus forradalom, nem csupán reakció. Előre nézünk és nem hátra és így soha nem is akartuk visszahozni , a háborúelőtti állapo­tokat. — Iparunkat teljesen új alapon szervez­tük meg. Megszűntek a régi viták és veszeke­dések a munkások­ és munkaadók köz­ütt. Ma már megvannak ipari korporációink, ame­lyek a maguk hatáskörében intézik el saját ügyeiket. Ezekben a korporációkban mindkét félnek van képviselete, minden kérdést együtt vitatnak meg és a korporációk minisztériuma mindig segítségükre van. A munkaalkotmány (­Carta del lavoro) mindkét fél érdekeit bizto­sítja. Minden iparág megalkotja a maga kol­lektív­ szerződéseit, a munkások és munkaadók közös bizottsága útján. Ezek a szerződések olyan állapotokat teremtenek, amelyek mind­­két fél­ számára megfelelőek. A kollektív szer­ződéseket a törvény­ fedi. Ki mondhatja erre, ho­gy ez az állam beleavatkozása­­az ipar ügyeibe? A munkások és a munkaadók maguk készítik el a szerződéseket, amelyeket azután betartanak. Ki volna alkalmasabb erre a fel­adatra, mint ők ? Ha a két fél nem tud meg­egyezni a szerződés értelmezésében vagy bár­milyen más munkaügyi vitás kérdés merül fel, akkor a munkaügyi törvényszékekhez for­dulnak döntésért. •­­ ezeket a volt katonákat áthatotta. Ezt a szel­lemet,­ különben ma megtaláljuk egész Olasz­országban, a családban, a gyárakban, a mezőn­kön mindenütt. Ez a nép újjáébredt hazafi­sága. .. Ezt nem veszik észre külföldön. Az idegenek csak azokat a nagy változásokat lát­ják, amelyeket az iparban és a szociális viszo­nyokban véghezvittünk, mert ezek szembe­­tűnőek. Ezért sokan azt hiszik, hogy a fasiz­mus csupán egy nagy közgazdasági és társa­dalmi organizációs elmélet és­ semmi több. Pedig a fasizmus sokal több ennél­ szent elv, és éppen ezért tudta áthatni egész munkán­kat. Ennek köszönhetjük, hogy talpraálltunk a rettenetes anarchikus állapotokból és a fa­sizmusra bízzuk a jövőnket is, akaratát. Nekünk is vannak szavazó­urnáink,­­megvan a mi saját választási rendszerünk. Mi­ a véleményük az embereknek rólam ! Ha gyű­lölnének, egy pont volnék, egyetlen, fipber, a­ milliók akaratával szemben, nem­ idős­nek.: én megt­érti ctl­m­ őket'. Hét, 'hub'el-fyl in­­dúlt meg a. fasiszta mozgalom cs.md.nlár.a' fa­sizmus az egész nemzet. Cselekedetetek alap-,­ján.ítélték m­eg bennünket. A.­ fa$'r£iriil$':i)meg+ győztet az olasz elméket és' Meghódítót fa az. olasz szíveket. ' ' — Abszurdum azt állítani, fiagy a fasiz-­­mus a kard uralm­a. Nincs szükség­ a kard uralmára. A nép bízik a fasizmusban, lelkese­dik érte. A fasizmus nem katonai uralom,­, és az olaszok hazafisága nem agresszív. 'Mi nem­ keressük a háborút, de ha valaki mindenáron, háborúskodni akar velünk, e­kkor gondunk lesz rá, hogy ő bánja meg. Mussolini­ és Mr. Roe, a London General Press munka­társa Az új harc — Sokan félreismernek bennünket­ kül­földön­­azért, mert nem ismerték a­­ fasizmus előtti Olaszország­­állapotát. Sokan meg azt­­hiszik,­hogit amiért annak idején, hogy a bol­sevizm mi­­leküzd­hess­ü­k, kénytelenek voltunk erőszakkal felelni az erőszakra, — még most is karddal kormányozzu­k Olaszországot. Ez '•abszurdum.­V­isszatőttük a kardot hüvelyébe, a katonák visszatértek a szántóföldre és a gyárba. — Most egy más harcot vívnak Olaszor­szágért és meg is nyerik. Látta, az új gazda­ságokat- Mma körül? Ez a föld egyidőben 'maláriás mocsár volt.­ Most pedig gyakran egy­évben háromszor is aratnak rajta. A­ há­zak fala­in azoknak a helyeknek nevei ragyog­nak,­­ahol Olaszország katonái dicsőséget­ sze­reztek a hazának a háború alatt. Most itt dolgoznak a hazáért. Hadviselt katonák fák­nál, ezekben­ a házakban, ezekben a gazdasá­gokban: ők csapolták le a mocsarakat.­­ Hogy e tekintetben ilyen nagy sikere­ket értünk el, an­nak két fő oka van. Elsősor­ban: a mi népünk még nem indusztrializáló­dott annyira, mint az angol és ezért a háború­ból visszatért katonák könnyebben térhettek át a földművelésre. második oka, a sikernek­­— és ez a fontosabb — az a szellem, amely A fasizmus túlél engem . • • — Ezér­t nincs igazuk azoknak, akik­ azt­­mondják, hogy a fasizmus velem kezdődött­ és velem fog véget érni. Hiszen még rengeteg­ el­végezni való munka van Olaszországban és­ h­a én már­ elvégeztem munkámat, akkor h­a­gyok népemnek egy szellemet, amely tovább fog élni. Sokan Bismarckhoz hasonlítanak en­gem, azt mondják, hogy egy olyan gépezetet teremtettem, amellyel csak én tudok bánni. Tudjuk, hogy a német birodalom hogy züllött le fokozatosan, egészen a végső katasztrófáig attól kezdve, hogy nem Bismarck vezette. De­­az akkori németek szellem­e egészen más­ volt, mint a mai olaszok szelleme. A mai Olaszor­szág nemcsak egy csodálatos gépezetnek van a birtokában. A mi népünk már kipróbálta az anarchia­­szenvedéseit és tudja, hogy mit ér- - a saját hazafiassága. •'.•'. — Sokan­­azt hiszik, hogy miután nincs­­egy éppen olyan parlamentáris kormányza­trak, mint amilyen az angol, miután­­nincs egy olyan rendszerünk, amelynek lényege a parlam­enti pártok háborúskodása­­—azért Olasz tisztit, nem­ is demokratikus állam. Pe­dig hát­ mindezekre a dolgokra nincs okvetle­nül szükség, ha tudni akarjuk az olasz nép Békét mindenekfelett! —­ Mi őszintén nem kívánjuk a háborút, annak ellenére, hogy gyakran ennek ellenke­zőjét fogják ránk. Olaszországnak békére van, szüksége, hogy konszolidálhassa iparát és ki­fejleszthesse kereskedelmét. Ezért semmit sem fogunk tenni, ami felboríthatná az ország belső stabilitását. De azt sem engedjük, hogy más borítsa fel. És ha látom, hogy más nem­zetek a­ béke igéit hirdetik és közben kezüket a kard markolatán tartják, akkor elárulnám Olaszországot, ha nem gondoskodnék a haza védelméről. — Hogy ipari organizációnkat konszoli-­­dálthassuk, legutóbb bevezettük az úgyneve­zett munkatőzsdék rendszerét, amelynek az a­ feladata, hogy a munkanélküliség problémá­ját oldja meg. Meg kell jegyezni, hogy Olasz­országban nincs nagy munkanélküliség és az is inkább csak bizonyos, évszakokhoz van kötve. Ezeknek a munkatőzsdéknek segítségé­é­vel szükség esetén rengeteg időt takarítha­tunk meg és rengeteg zavart kerülhetünk el. Egy pár hónapja működik ez a szervezet, de máris bevált. Munkaadóink a munkatőzsdé­s útján szereznek maguknak alkalmazottakat. A tőzsdék vezetői minden munka számára a legalkalmasabb munkaerőt szerzik meg. •­­Új munkanélkülieknek nem kell többé nagy idő­veszteséggel és költséggel tömegesen válaszo­kat küldeni újsághirdetésekrenem kell két­ségbeesetten az utcán csatangolniok mun­káért, mert a munkatőzsdék töltenek­­be­ min­den­­üres állást.­­ .­. Amilyen arányban szervezetünk -­növek­szik és kiterjed, annál nagyobb lesz­ ipar­ágaink munkáltató képessége és annál gazda­gabb­­és virágzóbb lesz Olaszország-ugyan­olyan tempóban,­ mint ahogy a nyolc évvel ez­előtti anarchikus állapotokból ide jutott. Így azután tetté valósul egy mondásom: — Munkások vegyétek tudomásul, hogy nekem csak egy szenvedélyem­ van? munkát szeretni számotokra, jóléteteket emelni és er­kölcsileg és szellemileg nevelni benneteket. (Copyright by the Pesti Napló and the London General Press.) ',;-' _

Next