Pesti Napló, 1931. március (82. évfolyam, 49–73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
2Vasárnap PESTI NAPLÓ flfúj a szél, beesik az eső meg a hó. Ilyen siker nem szabad handabandázni s mindenkinek jól meg kell gondolnia minden szavát, amit kimond, mert különben elérhető a mandátumok számában jobbra vagy balra némi eltolódás, de az újabb politikai kampány a gondolatok szegénységében és eszközeinek szenvedélyességében csak újabb lemérése lenne csekélyebb politikai kultúránknak és végeredményében nemzetrontás, amellyel tömegeink lelki demoralizálását visszük végbe, aminek kikeveréséhez egy újabb évtizedre lenne szükségünk. Újabban divattá vált luxusról beszélni. Hát ha van luxus, amelyet meg nem engedhetünk magunknak, mindenesetre az, hogy a jövő hónapok valamelyikének választási mozgalmai, nagyarányú nemzeti erőpocsékolássá, meddő izgalmak felkorbácsolásává és ennek nyomán a nemzet politikai ellankadásává fajuljanak. Nyilvánosság és közerkölcsiség’ írta: dr. Váry Albert országgyűlési képviselő 'A napokban lefolyt nyíregyházai büntető tárgyalást a közvélemény szokatlan érdeklődése kísérte. Ez az érdeklődés nem annyira az elkövetett bűncselekménynek, mint inkább a cselekmény mellékkörülményeinek szólt. A vádlott lovagiatlansága az ő szerelmi ügyét állította a főtárgyalás központjába és ezzel sikerült neki csaknem teljesen indokolatlanul a női becsületet nyilvánosan pellengérre állítania. Az bizonyos, hogy a vádlott védekezési szabadságát nem igen lehet korlátozni. Az is kétségtelen, hogy akit gyilkossággal vádolnak, attól nem sok lovagiasságot várhatunk. Ennek dacára megállapíthatjuk, hogy a közvélemény a vádlottat ezért a lovagiatlan magatartásáért erkölcsileg legalább is oly súlyosan bélyegezte meg, mint amily szigorral ítélte őt el a bíróság az elkövetett súlyos bűncselekményért. A közvélemény erkölcsi felháborodása a női becsület védelmében azonban tovább ment. Nemcsak a vádlottat hibáztatta. Kifogásolta, hogy a női becsületet sértő kijelentések a nyilvános főtárgyaláson elhangozhattak s vádlott szerelmi élete nyilvánosan tárgyalható volt. De hangok hallatszottak a sajtó ellen is, mely talán túlságosan híven és részletesen adta vissza a nyilvános főtárgyalásnak főkép a vádlott szerelmi életére follatkozó adataikét - a-‹ -»jvu ‹•‹ -■ . -A sajtó ellen emeít váddal hamar végezhetünk.Mindaz, ami a nyilvános főtárgyaláson elhangzik, szabadon megírható.-- Bogom azután mindent Amfigkell-e írni, ami a főtárgyaláson történt, az a sajtó belátására van bízva. Kétségtelen, hogy a jelen esetben a sajtó ezt a közlési szabadságot túlságosan kihasználta. Nem lehet azonban tagadni, hogy ezt a közönség szolgálatában tette. Amíg azonban a vádlottnak korlátlan védekezési s a sajtónak teljes közlési szabadsága van, más a helyzet a bíróságra nézve. A bűnvádi perrendtartás 293. §-a szerint »a főtárgyalás rendszerint nyilvános«, de a bíróság zárt tárgyalást rendelhet el, ha »a tárgyalás nyilvánossága a közrendet vagy a közerkölcsiséget veszélyeztethetné«. Ezek szerint a bíróságnak módjában van a nyilvánosságot kizárni, ha a közerkölcsiség veszélyeztetve van. Úgy látszik, vádlott védekezéséhez hozzátartozott, hogy cselekményét szerelmi féltékenységből is követte el. Cselekményének egyik indítóoka tehát védekezése szerint az volt, hogy főnöknőjének leányával szerelmi viszonya volt. A főtárgyalás adatai alapján bármily távoli indoknak látszik is ez a bűncselekmény elkövetésénél, kétségtelen, hogy mint védekezés előterjesztetett s mint enyhítő körülmény a büntetés kiszabásánál figyelembevehető volt. A szerelemmel, mint a bűncselekmények motívumával sűrűn találkozunk. Azt is tudjuk, hogy a bíróságok a szerelem, a szerelemteltés hallatára ellágyulnak. Az esküdtek sok esetben egyenesen fölmentenek. A francia és osztrák esküdtszék fölmentő ítéleteivel szinte törvénynek ismeri el a szerelemből élés szabadságát. A közvádló kir. ügyész csaknem reménytelen harcot vív ezek ellen az esküdtszéki eltévelyedések s bírói ellágyulások ellen. Hiába itt a törvényre, a józan belátásra, az igazságra való hivatkozás! A közvádló hasztalan tiltakozik az ellen, hogy az emberek szerelmiproblémáikat mások életének kioltásával oldják meg, hiába hirdeti, hogy akinek a szerelem fáj, igyekezzék kigyógyulni belőle vagy haljon bele ő maga, de ne gyilkoljon le mást, az esküdtek is, bíróság is túlértékelik a szerelmi szenvedély lelkiállapotát s hajlandók a fölmentésre vagy enyhe megítélésre. Vádlott tehát védekezésében szerelmi motívumot is kevert bűncselekményébe. Kérdés, megengedhető volt-e, hogy azt a védekezését, hogy neki főnöknője leányával szerelmi viszonya volt, nyilvánosan előadhassa? Ezzel a nyilvánosan előadott védekezésével veszélyeztetve volt-e a közerkölcsiség? A bíróság úgy találta, hogy ennek a védekezésnek nyilvános előterjesztésével a közerkölcsiség veszélyeztetve nem volt. Be kell ismernünk, hogy ez a védekezés a közerkölcsiséget nem veszélyeztette , így idevonatkozóan a nyilvánosság kizárására törvényes indok nem volt A hivatkozott törvény nem védelmezi a női becsületet. A női becsület áldozatul essietik a tárgyalás nyilvánosságának, akármennyire méltánytalannak látszik is ez. Mert a tárgyalás nyilvánossága közérdekű , . " Ennek dacára érezzük, hogy azon a nyilvánosfőtárgyaláson a közerkölcsiség -gördjára mégis történtek kisiklások. Oka ennek az a ferde helyzet, mely akkor állt elő, mikor ezek a szerelmi kérdések részben nyílt, részben zárt ülésen tárgyaltattak. A nyílt tárgyaláson nem lehet meg nem történtekként kezelni oly tényeket, melyek zárt tárgyaláson fölmerültek. A tárgyaláson résztvevők önkéntelenül hivatkoznak a zárt tárgyalás adataira s kérdések, feleletek alakjában szinte váratlanul történnek átcsúszások a nyilvánosság elé nem tartozó dolgokra. Ezeket a főtárgyalási elnök sokszor meg sem tudja akadályozni. A közerkölcsiség sérelme ott kezdődött mikor az állítólagos nemi viszony részletei kerültek a nyilvánosság elé. Ha ennek a nemi viszonynak bizonyítása a bűncselekmény helyes megítélése érdekében szükséges volt, az ide vonatkozó részletek sem a vádlott védekezésében, sem a tanúk vallomásában, sem a kérdések föltevésének alakjában nem tartoztak a nyilvánosság elé. Mert a részletek már a közerkölcsiséget veszélyeztethették. Ezeket a kérdéseket tehát csak zárt tárgyaláson lehetett a közerkölcsiség sérelme nélkül közelebbről tisztázni. Ma már a jogtudomány teljesen tisztában van azokkal a veszélyekkel és hátrányokkal, melyekkel a főtárgyalás nyilvánossága jár. Ártatlan ember nyilvános meghurcolása, kinek a fölmentő ítélet sem adhat teljes elégtételt, a családi éle titkainak nyilvánosságrahozatala, a női becsüle pellengérre állítása, mind a tárgyalás nyilvánossága ellen szólnak. A napokig tartó nyilvános főtárgyalásról szóló sajtóközlemények igen alkalmasak a bíróság s különösen az esküdtek befolyásolására. A nyilvános főtárgyalás a hivatásos gonosztevőknek alkalmat ad bűncselekményeik titkainak kiismerésére, a törvények tanulmány vonzására s a bíróságok előtti védekezés elsajátítására. Nem lehet tagadni azt sem, hogy bizonyos gyilkossági, rablási ügyek nyilvános tárgyalása az erkölcsi érzés durvítására is vezet, sőt bűncselekmények elkövetésére ösztönöz. Innen van az, hogy a jogtudományban különösen külföldön igen éles vita folyik a büntető főtárgyalások nyilvánossága kérdésében. Azonban bármily hátrányokkal jár is a tárgyalás nyilvánossága, kétségtelen, hogy a nyilvánosság ,a pártatlan, elfogulatlan, törvényszerű bírói ítélktésnek legfőbb bizonyítéka. Biztosíték a bír visszaélések ellen, emeli az igazságszolgáltató iránti bizalmat. A nyilvánosság ellenőrzése hozzátartozik a jó, alapos és pártatlan igazságszolgáltatáshoz. , S ha történnek is kisiklások, ha áldozatokat követel is a tárgyalás nyilvánossága, ahoz ragaszkodnunk kell s arra kell törekednünk, hogy ez a nyilvánosság minél kevesebb hátránnyal járjon A legmagasabb közérdek mégis csak az igazság ennek pedig legalkalmasabb biztosítéka a nyilvánosság. A bíróság feladata, hogy a nyilvánossá megőrzésével lehetővé tegye, hogy annak hátrányai minimálisak legyenek. Genf fegyverkezik a leszerelési konferenciára Hétezer embert befogadó amfiteátrumot építenek • Harmincmillió haiti bevételre számítanak a konferenciából Genf, február 28. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Népszövetség Tanácsa elhatározta, hogy a jövő évben összeülő nagy leszerelési értekezlet színhelyéül Genfet választja, ha a város biztosítani tudja a konferencia nyugodt lefolyását, a delegátusok, szakértők, nemhivatalos személyiségek, valamint a nagy számmal ide-, sereglő újságírók elhelyezését. Genf csak most eszmél fel, egyszerre valósággal fegyverkezni kezd a leszerelésre s egyszeriben olyan nehézségek merültek fel, amelyek sok fejtörést okoznak még az illetékeseknek. A genfi kormány úgy fogta meg a problémát, hogy nem a politikai, hanem gazdasági oldalát tekinti és a leszerelés nagy művével kapcsolatban új munkaalkalmakhoz, friss pénzekhez kívánja juttatni a népszövetségi metropólis lakosságát, amely nagyon érzi a gazdasági válságot. Kormánybiztost küldtek ki Guillaumo Fatio személyében, akinek feladata a leszerelési értekezlet zavartalan elszállásolását megoldani. Fatio már töltött be egyszer ilyen szerepet: a Népszövetség megszületéseko szintén ő szállásolta el a diplomáciai és politikai személyiségeket. De most nagyobb bajok vannak, mert Genfnek sem a leszerelési konferencia befogadására, sem a kiküldöttek és újságírók elszállásolására nincs helye. Ne feledjük el, hogy legalább hat-hétezer személy befogadására alkalmas helyiség kellene, tehát valóságos kolosszeum fölépítése válik szükségessé. A genfi kormány úgy akar segíteni a hiányon, hogy Genf óriási szabad mezején, a Plainpalais-n, ahol a nemzeti ünnepélyeket és cirkuszi előadásokat, rendezik, óriási amfiteátrumot emelnek, persze csak ideiglenesen. Az is lehet, hogy a színházat és a Victoria Hallt is elveszik a genfiektől, sőt a kiállítási palotában (itt nyílik meg néhány nap múlva a nemzetközi autószalon) szintén gépfegyverek meg tengeralattjárók körül fognak vitázni. Az egész probléma túlnő Genf határain, mert a hadseregek civilbe bújtatásának nagy munkája nemcsak attól függ, vájjon lesz-e kellő jóindulat az idesereglő delegátusokban a hirhedt 8. paragrafus keresztülvitelére, hanem hogy a fél esztendő alatt, amíg a munkájuk tart, hogyan fognak aludni, enni, inni, sétálni, szórakozni a harcászati dolgokban elmerült urak, egyszóval, hogy derűs és kellemes életet élhessenek a leszerelés vitáján túl. .. " . A lakáshiányon valószínűleg úgy segítenek, hogy a szállodái közösen építenek föl egy hotelt, amelyet együttesen vezetnének. A Megszívlelendő tanácsokat ad a közönségnek a genfi kormány hivatalos lapja, a Fertille d’Avis Officielle, amikor különösen az újságírókkal való bánásmódot ajánlja a szálló-, étterem- és szórakozóhelytulajdonosok, valamint a lakosság figyelmébe. Kiemeli a lap hogy a londoni leszerelési értekezleten öt nemzet 700 delegátussal képviseltette magát, a jövő évi leszerelés konferencián azonban a világ minden állama részt vesz, száma szerint hatvanan, tehát olyan országok is, akik nem tagjai a Nemzetek Szövetségének. ■ Kiszámítják, hogyha minden résztvevő csak hermát, frankot költ el naponta, úgy is 25—30 millió frank Itc■vétele lesz a városnak a leszerelésből. S. J. ayfégy kap egy szalon-fényképet önmagáról, ha H fM ly! W Ntolal 20 pengőért vásárol. Tessék eljönni hozzám, most tavaszi vásár van áruimat meg kell nézni és akkor csodálkozni fog olcsó áraimon! — Néhány példa tájékoztatásul: Georgette minden színben......................................... P 4.05 Crep de ehrF16 minden színben,. Tweed szövet ruhára...............................••••«•••••...... P Sima műselyem, minden színben........................... P Tavaszi kabát szövet, no cm széles .............p 6.53 Teget, scheviot, iskolaruhára, duplaszéles ..........P 4.35 Fehérnemű sifon.......................................p 0.56 Erős lepedő...............................................p 1.75 Arany rózsa különlegesség, kelengyére....p 1.10 Bőrerős angin, ágynemű toknak............................... P1.98 Delin és batiszt, nagy színválasztékban...................P 0.69 Nanszu, fehérn emire, minden színben ..... P 0.78 Postai megrendelést azonnal eszközlünk utánvét melletti FRIEDMANN FARKAS divatáruba,Királyra 11 1931 március 1