Pesti Napló, 1931. április (82. évfolyam, 74–97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1931 április 14 Polnock és Szigliget * Mily szerencse hogy csaknem minden rossz dolognak van jó oldala is! Íme, itt ez a ronda téli idő, április elején, Husvét küszöbén, mily kellemetlen mindnyájunknak! Delegalább megkönnyíti számunkra annak a kérdésnek az eldöntését, hogy hova menjünk az ünnepekre.» Hát sehova sem megyünk, itthon maradunk, jól befüttetjük a lakást s a jó meleg szobából nevetve nézzük, mint kergeti a felhőket az égbolton az torkán. Gondolataink azonban útra kelnek. — könnyű nekik, mert nem fáznak és szabadjeggyel repülnek a Fantázia szárnyain .... Tulajdonképpen ki kellene használni ezt a kis szabad időt, gondoljuk magunkban, ha nem is a testnek, dee legalább a léleknek pihenésére, amire leírtabb eszköz, ha csak pár napra is, a helyváltoztatás. Például ha most Londonban laknám, felülnék (persze, ilyen szent ünnepeken a törvényes feleségemmel) a vo-Tiatia és meg sem állnék, míg Somersetshirebe nem érnék, egyenesen Porlookba, és ennek a falunak kellős közepén a Hajóhoz címzett Vendégfogadóba. Bizony ez nagyon szerény falucska, de olyan tiszta, hogy akár Hollandiába is beillenék. Maga a Ship Inn sem valami fényes palota; egyemeletes, igen öreg épület, fala be van vakolva (ami Angliában ritkaság) és kívül is ragyogóan fehérre van meszelve. A fedele egyszerű szalmatető, vagy helyesebben mondva: művészi szalmatető. Mert ennek a fogadónak a gazdája annyit költ a ház őseredeűi jellegének a konzerválására, hogy abból pompás modern épületet is emelhetett volna. Ha azonban a Ship hun modern szálló volna, akkor a kutya se menne feléje, így azonban sohasem kell aggódnia, hogy elfogynak a vendégei, mert a falvak Angliában gyorsan modernizálódnak, újjáépülnek, s ahol még megmaradt valami a régi Angliából, oda egy kis történelmi hangulatért, szívesen ellátogatnak az emberek. Mert hangulat, az még van ezekben a vidéki angol ,fogadókban. Hiába keresném a villamoscsengő gombját, itt még harangozni kell, ha a »hetest« elő akarom, teremteni; a konyhában még nem gázzal, hanem fával tüzelnek, s a hat méter széles tűzhely állandóan, üzemben van, éjjel-nappal A konyhaszerszámok ugyanolyanok, mint VIII. Henrik idejében, sőt némelyik rén,kondó- és tepsi talán még abból a korból való. Itt még három lábra teszik a fazekat, nyársra húzzák a psirkét s ollószerű vasfogóval csípteti össze a sertéskarajt a pincér, mikor a parázs fölé tartja, hogy hirtelen megsüsse^ .Itt~a foigadó, mintten -alkalmazottja! • egyformán ért a sütéshez-főzéshez, sohasem sóznak el semmit és sohasem ., égetne^. pl . semmit. Teknősbéka leves? Feltétlenül van. Irish aHileves. Egy óra múlva kapható. Angol ..parasstlevese? Annak két óra kell, mert a kockára vágott füstölthús és az árpakása lassan föl benne. De azt, hogy ^elfogyott., vagy r,nincsen«, — a vendég sohasem hallhatja. Pedig kicsi az egész fogadó, csak nyolc szoba van benne. Természetesen a szobák is hallatlanul tiszták, — sohasem hidegek, sohasem melegek, nem recseg a padló, noha többszázéves, és nem nyikorog az ágy, noha »genuine Queen Anna«, azaz körülbelül kétszázhúsz év óta van használatban, és a számla sem zökkenti ki az embert a történelmi hangulatból, — itt valószínűleg semmi sem drágább ma, mint volt két vagy három emberöltővel ezelőtt. Miből él tehát a fogadós, miből él a saokalány és miből élnek a Ship Inn pincérei? Kétségtelenül egyedül a forgalomból, a vendégekből. Nincsenek berendezkedve nagy forgalomra, de a kicsiny forgalom sohasem marad el és miután falun minden olcsóbb, mint a városban, valahogy úgy tudják intézni a számításaikat, hogy a tisztessége® és gondtalan élet biztosítva van számukra. Nem kapzsi emberek. Ha a fogadót ábrázoló levelezőlapot egy pennyért adnák, mindennap bevennének egypár sillinget, de abból, amit reklámra kell felhasználni, nem akarnak jövedelmet csinálni, mert ennek végül is kárát látná vagy a jövedelem, vagy a reklán. Csak hadd vigyék a vendégek a színes levelezőlapokat ingyen, hiszen ők hoznak áldozatot, mert a reklámanyagot ők címezik meg és ők látják el postabélyeggel. Az egész Angliában számtalan falu van, melyben az Oroszlán, a Sárkány, a Sas, a Szerecsen, az öreg Puska stb. nevű öreg fogadó a maga öreg bútoraival, régi edényeivel, régivágású személyzetével az egész éven át a látogatók nagy tömegét vonzza a fővárosból és a nagy gyárvárosokból, mert az angol nemcsak a tüdejét akarja időnként kiszellőztetni, hanem a lelkét is. Egész»találomra« el lehet indulni bármerre, mindenütt talál az ember vendégszerető hajlékot, ahol aránylag kevés pénzért igen érdekes történelmi légkörbe jut; s ha az ember véletlenül ínyenc, a falusi konyha és a pince ezt a szenvedélyét a legteljesebb mértékben kielégíti! Azonban mit csináljon az ember, ha nem Londonban lakik, hanem Budapesten. Hova menjen! Hirtelen eszembe jut, egy kirándulásom, amikor látni akartam a szigligeti várromot közelről. Gyönyörű vidék! Gyalog kellett bejárnom (szintén törvényes feleségemmel), de ez volt a legkisebb baj. Mikor megnéztünk mindent, amit érdemes volt látni, elhatároztuk, hogy iszunk egy pohár bort. Kocsmát találtunk, de bor nem volt kapható. A Badacsony és a Szent György-hegy tőszomszédságában a kocsmában nem mértek bort, csak palacksör volt kapható, de már ecetes állapotban. Étlen-szomjan indultunk Tapolca felé, toronyirányban. Lenn a völgy fenekén találtunk egy falut, melynek, miután igen mélyen fekszik, ez a neve: Hegymagas. Itt is megtaláltuk a kocsmát, melynek ivószobájába a konyhán át lehet bejutni. Négy vagy öt csirkét bontottak fel éppen. — Lesz-e jó paprikáscsirke? — kérdeztem. — Lesz bizony! — válaszolt a konyha tündére. — Két csirkét nekünk készítsenek, — rendelkeztem — mert nagyon éhes vagyok. — Ebből ugyan nem eszik az úr, — mondotta a kocsmárosné — mert mi csak magunknak főzünk. — Hát a vendég mit eszik? — kérdeztem. — Azt, amit hozott magával, — világosított fel a menyecske. Nem is kaptunk egy falat ennivalót sem. Este lett, mire betértünk Tapolcára, ahol azután Eibeschitzné mindenért kárpótolt bennünket, s a vacsorához olyan bort adott, hogy olyat nem iszik Angliában a király sem. » • % -Az azonban kétségtelen, hogy a porlocki Ship Inn meg a szigligeti kocsma két különböző intézmény. Porlockban nincs más látnivaló, mint a szintén többszázéves kovácsműhely, Szigligetről pedig a vidék legszebb panorámáját látja az ember. Jókai azt mondta erről a vidékről, hogy ez a »magyar Tempe-völgy«. Miután a görögországi Tempe-völgyet sem ő nem látta soha, sem, én, nem tudom, hogy Jókai hasonlata mennyire jogosul. Azt azonban mondhatom, hogy Szigliget környéke nekem szebb, mint Nápoly vagy Sorrento, szebb, mint Taormina és szebb, mint a plymouthi öböl. Hogy van az mégis, hogy Porlockban a Ship Inn fogadósa megkeres évenként ötvenezer pengőt, Szigligeten pedig a kocsmáros nem keres meg ebből az üzletéből háromszáz pengőt sem? És hogy van az, hogy egyik-másik vidéki városunkban, melyek közül némelyiknek igen szép a fekvése, nem akadt még fogadós, aki ambicionálta volna, hogy a pesti jobbpénzű urak az ő házát, az ő konyháját és pincéjét időnként megkívánják és amerre csak járnak, mindenütt magasztalják! De panaszkodni, azt tudnak! Lengyel János adóhivatali számellenőr, aki tegnap meghalt a Rókus-kórházban-Lengyel március 21-én szublimáttal öngyilkos lett a lakásán és 9 napos haláltusa után halt meg. Lengyel súlyos beteg volt, amely akadályozta a munkájában, ez rendkívül elkeserítette, ezért vált meg az élettől A 84 éves Festetics Vilmos gróf elkeseredett perháborúja Festetics Kristóf gróf ellen (Saját tudósítónktól.) A toponári öves grófi kastély parkjában incs: ma is mindennap feltűnik egy őszhajú, hajlotthátú magyar arisztokrata: -iF.xmm Vilmos szikár hitofda. Gróf 'Feste'- tics, aki most 84 éves, először házasságra miatt, azután különböző pereskedésekből kifolyóan szakított családjának tagjaival. A családi háborúság it kezdődött amikor meghalt a gyöngyöspusztai hitbizomány ura. gróf Festetics Kálmán... Gróf Festetics Kristóf kölcsönös feljelentésekkel teli pereskedést folytat rokonával, a 84 éves gróf Festetics Vilmossal, az 5000 holdas gyöngyöspusztai hitbizomány urával. A hitbizományt 1870-ben alapította s gróf Festetics Dénes. A birtok legutóbbi ura, gróf Festetics Kálmán, 1928 október 13-án halt meg A hitbizomány ekkor g gróf Festetics Vilmos kezébe került, aki mellé magas korára való tekintettel unokaöccsét, gróf Festetics Kristófot, nevezték ki hitbozmányt, gondnokul. Gróf Festetics Kálmán halála után Vilmos gróf magához kérette 34 éves unokaöccsét és magánegyességet kötött vele. Ez a magánegyesség a toponár-hajmási 4500 holdas szabad birtokra vonatkozott. Vilmos gróf ezt a birtokot megvételre ajánlotta Kristóf grófnak. Az üzletet meg is kötötték olyképpen, hogy gróf Festetics Kristóf körülbelül 60 000 pengőt fizetett nagybátyjának, ezzel a topopári hajmási birtok tulajdonosa lett, azonban ennek a birtoknak haszonélvezetét életfogytiglan a régi birtokos kezében hagyta. Ebből a megállapodásból származtak a feljelentések és származott a nagy családi háborúság. Gróf Festetics Kristóf pár hónappal ezelőtt meglátogatta a toponári hajmási birtokot és a hajmási erdőségben folytatott szemlén úgy látta, hogy az erdőben több kitermelés történt sőt, hite szerint, több száz öt fával megkárosították. Kristóf gróf erre azonnal pert indított 80 éves nagybátyja ellen és ugyanekkor elbocsátotta állásából főerdészét Somogyi Istvánt. Az elbocsátott főerdészt most gróf Festetics Vilmos fogadta szolgálatába s Gyöngyös pusztán helyezte el, ugyancsak főerdészi minőségben. A több kitervelési per megindult. Megtartották a helyszíni szemlét. Pár nap múlva az ügyészséghez névtelen följelentés érkezett, amely a följelentés alapján nyomozást indított közokirat* hamisítás, sikkasztás és csalás címén — ismeretlen tettesek ellen. A nyomozás elrendelésének alapja az az állítás volt, hogy a helyszíni szemlére vonatkozó iratokba ismeretlen'-rtettés ..hamisítása révén "helytelen adatok kerültek. Amikor a lefolytatol nyomozás úgyszólván teljes befejezést nyert, gróf FesteticsKristóf konkrét, följelentést tett Somogyi István főerdélyi ellen. Az, ügyészség erre vádat, emelt intellektuális közokirathamisítás büntette címén Vilmos gróf legbizalmasabb embere, Somogyi István ellen. De ezzel a két érdekes följelentéssel nem fejeződött be korántsem a két grófi család békéjét feldúló perlavina és most már Vilmos gróf lépett akcióba; unokaöccse, Kristóf gróf ellen. Gróf Festetics Vilmos bizonyos fontos hitbizományi iratok kiadását kérte unokaöccsétől. Az iratok kiadását Kristóf gróf azzal hárította el, hogy ezekről az iratokról neki semmi tudomása nincsen, azokat senkinek rendelkezésére nem bocsáthatja. Vilmos srróf erre 12 pontból álló beadvánnyal fordult a hitbizományi bírósághoz unokaöccse ellen. Beadványában kérte, hogy a bíróság mozdítsa el Festetics Kristófot a gyöngyöspusztai hitbizományi gondnokság tisztétől. Vilmos gróf hangoztatta beadványában, hogy unoköccse 50.000 pengőre tehető kárt okozott a hitbizománynak és ennek a kárnak részletezésében felsorolta, hogy hitbizományi erdőgazdasági üzemtervek, térképek, sörétes és golyós fegyverek hiányoznak és hogy hiányzik gróf Festetics Vilmos édesatyjának díszmagyarja és díszkardja is. A hitbizományi bíróság megvizsgálta az ügyet, megállapította, hogy a gondnok eljárása minden tekintetben korrekt volt és semmi okot nem talált arra, hogy Festetics Kristófot gondnoki tisztje alól felmentse, még kevésbé arra, hogy elmozdítsa. . Vilmos gróf nem nyugodott meg ebben a döntésben, hanem polgári bíróságnál, indított pert ingó vagyon kiadása iránt gróf Festetics Kristóf ellen. Ez a per természetesen még folyik. Ezekhez a perekhez csatlakozik az a beadvány, amelyet Somogyi István fperdész. Kristóf gróf vádjaira válaszolva, a bírósághoz benyújtott. " a közönségnek a vártnál is nagyobb érdeklődése és a készletek rohamos foglása miatt kitűzött határidőnél hamarabb, azaz április 10-én ér véget. miaum ii «mi !• nw iiimi mi iimi— hu i mih iiwii—"^i iiiiim-nrr-r- h i .7* 7,,^»« Április 11-én a régi árak állnak helyre. — Részletes jegyzékkel szolgál minden könyvkereskedés és a Genius Könyvkiadó Rt., Budapest, VIII., Stáhly ucca 13.