Pesti Napló, 1931. június (82. évfolyam, 122–145. szám)
1931-06-02 / 122. szám
Ma: Iparos és Kereskedő Napló (Ingyen külön melléklet) ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra ... 4.5 peng? Negyedévre . 10.80 pengő Félévre .... 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 fillér ünnepnapokon , 24 fillér Vasárnap 32 fillér FESTI NAPLÓ Ára 16 mér Budapest, 1931 82. évfolyam 122. szám Kedd, június 2 SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON : József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464—19. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. Mulatságos előjáték írta: dr. Szabó László Az értelmes emberek nem sok jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a nénikék a múlt éjjel mit álmodtak vagy hogy a képviselőjelölt urak a választás előtt mit beszéltek, de az öreg asszonyok álmainak s a képviselőjelölt urak programjainak meghallgatása mégis illendő, sőt néha nagyon mulatságos dolog. Nem szűkölködött mulatságos dolgokban az elmúlt vasárnap politikai története sem. Egyik miniszter úr szükségesnek látta, hogy az ország ifjúságának megmutassa a boldogulás útját. Ez bizonyára a legaktuálisabb kérdések egyike és aki ezt megoldja, kiérdemli az egész nemzet háláját. A miniszter úr azt mondja, hogy az ő jól megfontolt véleménye szerint az ifjúság jobban tenné, ha hivatalkeresés helyett produktív pályára menne. Úgy rémlik, mintha ezt már hallottuk volna, ötven esztendő óta egyetlenegy iskolában sem osztották ki az iskolaév végén a bizonyítványokat anélkül, hogy ezt a jó tanácsot az ifjúság elméjébe ne vésték volna. A miniszter úrnak az ötlete valami nagyon újnak nem nevezhető ugyan, de a nagy igazságokat az jellemzi, hogy azok hajdanában is igazságok voltak. Például a kétszer kettő négy nemcsak ma igaz, hanem igaz volt már több évszázaddal ezelőtt is. Nagy kár azonban, hogy a miniszter úr országos gondjai mellett nem ért rá azt is megmondani, hogy tulajdonképpen melyek azok a pályák, amelyek ma produktívok? Földművelési Ipar? Kereskedelem? Mind zokog helyzetének szomorúsága miatt. Azután nem érdekes dolog-e az is, hogy Héjas Ivánnak — állítólag — Csilléry András lesz az egyik ellenjelöltje ? Akárki meglássa: egyikük megbukik! Ötven percent tiszta haszon ezzel biztosítva. »A keresztény párt tiszta választást követel!« No, hála Istennek, csakhogy idáig már eljutottunk! De milyen a tiszta választás ? Miről lehet megtudni, hogy egy választás tiszta volt-e vagy nem? A felelet nagyon egyszerű és teljesen egybehangzó, — minden párt úgy fogja fel a dolgot, hogy »a választás tiszta volt, ha én győztem, és a választás piszkos volt, ha te győztél! « Nem természetes-e tehát, ha nemcsak a keresztény párt, hanem minden jelölt a helyesen értelmezett tiszta választás híve? »Kívánjuk a költségvetés leszállítását s az ország teherviselési képességével való arányosítását«, mondja ugyanazon keresztény párt vezére. Kívánni csak szabad, vagy nem? Igaz, hogy a kívánságok néha nem teljesednek, de csak gyermekek és szeszélyes nők követelik, hogy minden kívánságuk teljesüljön; a férfiúi lélek belenyugszik abba, hogy minden kívánságunk teljesedése kissé már sok volna a jóból. Új (szintén »keresztény«) programpont: »Követeljük az ipari cikkek és a mezőgazdasági cikkek árának arányosítását!« Itt már nincs szó kívánságról: ez már követelés. Értsük meg egymást: mit jelent ez az arányosítás? Azt jelenti-e, hogy miután a mezőgazdasági cikkek drágulnak, legyen drágább az ipari cikk is? Ezt semmi esetre sem jelenti, nincs benne tehát más értelem, mint csupán az, hogyha a gazdának rosszul megy, menjen ugyanoly rosszul az iparosnál is! Tiszteletreméltó az az őszinteség, amellyel ezt kifejezésre juttatják, de azért még sincsen célja ennek a követelésnek, mert az, hogy az iparnak is olyan rossz legyen a helyzete, mint a mezőgazdaságnak, teljes száz percent erejéig már bekövetkezett. A bankok egyik vezére az ország nyilvánossága előtt kérve kéri az összes jelölt urakat: minél kevesebb megrázkódtatást!« Őexcellenciája bizonyára nagyon boldog, hogy ez a kívánsága máris teljesedett! »Minél kevesebb megrázkódtatást?« Hát melyik az a jelölt, az a politikus, vagy az az államférfiú, aki csak egyetlenegy választót is megrázkódtat? A legeslegcsekélyebb megrázkódtatásnak legcsekélyebb lehetősége sem forog fenn! De hogy az ország népe is megnyugodjék: hiteles nyilatkozat hangzott el abban az irányban is, hogy adórendszerünket, mely felette nagyon nyom bennünket, revízió alá veszik. És nem hagynak bennünket tájékozatlanságban atekintetben sem, hogy mikor? Akkor, ha majd a világháború következményei megszűnnek. Adja Isten, hogy e következmények minél hamarabb megszűnjenek, addig csak várhatunk, vagy nem? Nagy eredménye a tegnapi nap politikai mozgalmainak, hogy megtudtuk végre azt is, hogy hol van a Paradicsomkert Egyik miniszterünk vasárnapi beszédében megállapírotta, hogy Kecskemét a semmiből a Paradicsomkertté vált. Hogy ebből mennyi az Istennek műve és mennyi az egységes párté, azt mi persze nem tudhatjuk, de elvárható, hogy a Paradicsomkert mint választókerület nem Istenre, hanem az egységes pártra szavaz. A hivatalos és hiteles megállapítás után, tekintettel a magas helyre, mely a megállapítást végezte, a kecskemétiek most már bizonyára nyugodtak lehetnek, hogy náluk paradicsomi állapotok vannak, ami, úgy látszik, abban is meg fog nyilatkozni, hogy a ruházati ipar és kereskedelem Kecskeméten hovatovább a fügefalevélre fog szorítkozni. Ez bizonyára összhangban is lesz a magas kormány takarékossági politikájával. A választási szónoklatoknak azonban ez még mind csak az előjátéka; egy hét múlva a politikus urak már jobban benne lesznek a »harcban«, két hét múlva pedig már alighanem kezdik leszedni egymásról a keresztvizet. Irígylésreméltóak a humorisztikus lapok szerkesztői: az előjáték mulatságosságá-' ból következtetve, bőséges anyagot fognak kapni — ingyen. S ezzel alighanem ők lesznek a választási kampánynak egyetlen nyer-tesei. • • • • MIT AKART ÉS HAJGYAJV ÉREZTEM MAGAMAT 16.000 MÉTER MAGASBAN? A Pesti Napló számára írta: PICCARD tanár Gurgl (Ausztria), május 31. Azok a kísérletek, amelyeket brüsszeli laboratóriumomban a »Gamma« sugarakkal végeztem, indítottak arra, hogy a kozmikus sugarakkal is kísérletezzem. Kozmikus sugarak láthatatlanok az emberi szem számára, megbízható, tudományos megállapításaink nincsenek is róluk, de minden jel és kísérlet ara vall, hogy a kozmikus sugarak az éterből jönnek a földre. Világos ebből, hogy ezeket a sugarakat akkor lehet a legjobban tanulmányozni, amikor még kevéssé abszorbeálta őket az atmoszféra. Arra a meggyőződésre jutottam tehát, hogy legmegfelelőbb ezeket a sugarakat olyan vigasságban tanulmányozni, amelyben csak egytized részre hatoltak a föld légkörébe. Léghajózási probléma A tudományos problémából így tehát léghajózási probléma lett és az volt a kérdés, hogy egy léggömbbel olyan magasságot érjünk el, amelyben a barométer állása csak 766 milliméter. (Ismert tény, hogy a barométer állása a tenger színénél 716 milliméter.) Egy olyan léggömb serkesztése, amelyik a kívánt magasságot elérheti, nem okozott különösebb nehézséget. Elég, ha köbtartalmát aránybahozzuk a ballon súlyával, mégpedig a következő arányszám alapján: egy köbméter hidrogén a kívánt magasságban száz gramot emelhet, vaíy a tengerszínénél körülbelül egy kilót. Egy ilyen arányban és gázzal teljesen megtöltött léggömb a szükségesnél tízszer olyan nagy vivőerőt fejt ki. De ez a szerkezet nagyon erős és nehéz hálózatot követel a gondola számára. Más szóval, az indulás pillanatában a léggömbnek teljesen megtöltve kell lennie, mert különben hézag támad a léggömb, burkolata és a háló között. Hogy ezt a nehézséget elkerüljük, a kérdést úgy oldottuk mest, hogy a gondolát egyenesen a ballonra erősítettük, mint ahogy ez a ballon-kapuvoknál szokás. Ez a módszer remekül bevált. Tizenhatezer méter Hogy a szükséges magasságot elérjük, ahol sok fizikai nehézséget kellett legyőzni. Az emberi test 5300 méter magasságig viseli el az atmoszférikus nyomást, de ebben a magasságban már átszenvedi a hegyibetegség minden jelenségét. Hét-nyolcezer méter magasságot mesterséges oxigénbelélegzés nélkül lehetetlen elviselni, tíz-tizenkétezer méter magasságban a legmodernebb felszereléssel is már a teljesítőképesség határához érkeztünk, míg a 16.000 méteres magasság, amelyben pedig kísérletezni akartunk, egyszerűen halálos. Egy olyan légi laboratóriumot kellett tehát szerkesztenem, amely teljesen légmentesen el van zárva és amelyben körülbelül a rendes légzési viszonyokat teremthettem meg, Így tehát a szélsőséges magasság veszedelmét elkerülhettük, de fennállott az a veszedelem, hogy elpusztulunk, ha valamilyen módon megromlik kabinunk légmentes zárókészüléke. Elképzelhető tehát, hogy milyen gonddal és óvatossággal kellett eljárnunk. Hosszas tanulmányozás után ballonunkat a következő alapelvek és méretek szerint készítettük el: A ballon burkolatát gumikivonattal Hatott gyapotból állíttatták elő, amely gumikivonatnak súlya négyzetméterenként 110 gramot nyomott. A gyapot súlya 45 gram volt négyzetméterenkét a burok alsó részén és 90 gram a burok felső részén. A kabint teljesen elzárt alumíniumból és cinkből készítettük két méter 10 centiméter átmérővel. A kabin belsejében a levegőt két légpalack újította meg, mindegyik nyolc-nyolc órára szolgáló levegővel. Még szerencse, hogy két ilyen palackot vittünk magunkkal, s ez az óvatosság mentette meg életünket a tizenhétórás úton. Az első kísértet 1930 szeptember 13-ikán akartunk először felszállani, de szerencsétlenségünkre, vagy szerencsénkre oly nagy volt a szél, hogy ez visszatartott a felszállástól, amelyet el kellett halasztanunk. Az újságoknak az a híre, hogy léggömbünk konstrukciója hibás volt, nem helytálló, mert számításaink már akkor is beváltak. 1931 május 27 Hosszas várakozás és szünet után végre 1931 május 27-ikén kedvezőeknek ítéltük meg a légköri körülményeket. A bakont kedden délután kihoztuk tehát és éjfél táján megkezdődött a töltés. Hajnali öt órakor akartunk elindulni, de az idő hirtelen olyan rosszra fordult, hogy már újra attól kellett tartanunk, hogy nem kelhetünk útra. Néhány perccel négy óra előtt mégis felemelkedett