Pesti Napló, 1931. június (82. évfolyam, 122–145. szám)

1931-06-07 / 126. szám

Csütörtök Veszendő birtokok és munkanélküliség Írta: dr. NAGY FERENC A falvakban ez idén igen nagy a munkanél­küliség. A munkakeresők csapatokban vándorol­nak munka után csakúgy gyalogszerrel, mert nem futja vonatköltségre. Viselt ruhájú, kemény­nézés­ű magyarok. Az ember fájó szívvel bár, mégis kénytelen elküldeni őket, mert nincs rájuk már szükség. Az agyonterhelt, ráfizetéssel termelő gazda különben is azzal indult neki a tavasznak, hogy summátokat nem fogad, napszámot nem fizet, mert nincs miből, a kapásnö­vényeket inkább kiadja részes művelésre. A nagy munkás gócpon­tokon, a kevés szántóval rendelkező vidékeken ezért maradt annyi munkás munka nélkül. Költség nélkül termelni! Ez a jelszó, mert a­­tapasztalat szerint a költségek felemésztik a ter­més eredményét. Kerülni a pénzkiadást, az újabb adósságot! Vissza az ős­egyszerűséghez, a faten­gelyes szekérhez, az ökörszántáshoz! A kiszáradó mocsár csík, hal lakossága befúrja magát mélyen az iszapba, hogy az őszi esőkig kihúzhtassa ten­gődő é­elét... Hallom munkásokat visznek Német­országba, női munkaerőt toboroznak Francia­országba.­Mindez nem megoldás. Dőreség volna Törökországba, Dél-Amerikába, Afrikába telepí­teni magyar földműveseket, hogy földhöz jussa­nak, mikor idehaza becsét vesztve, eladhatatlanul hever a piacon többszázezer hold a termékenységét ölében hordó áldott magyar földből! Csak egyetlen segítés, egyetlen megoldás lehetséges. A munka­nélküli magyar földművest össze kell házasítani égi szerelmével, a magyar földdel, amely mosta­nában már úgy sem kapós, elhagyta az egykori­­vetélytárs: a tőke! A világon nem képzelhető el produktívabb, áldásosabb munkanélküli segély, mint földhöz jut­tatni a munka nélkül tengődő szegény magyar munkást! Egy-két évvel előbb destrukció volt a föld újabb parcellázásáról beszélni, de az utóbbi időben már kiváló közéleti emberek, sőt kormány­férfiak is hangoztatták, sőt pártprogramba is be­vették s valószínű, hogy a földteherrendezésről szóló törvény végrehajtása során lesznek majd számottevő parcellázások. Nézetem szerint a föld­teherrendezés és a birtokososztályon való segítés is sokkal hatásosabb lett volna, ha az az országos telepítő- és parcellázóakciónak lett volna egy rész­lete! A föld ma jó üzletnek semmiesetre sem mondható, de ma is jó és biztos alap a család tisz­tes, szerény megélhetéséhez s még gyarapodást is hozhat azok számára, akik maguk, idegen munka­erő nélkül művelik a földet... Ha 50.000 család, akinek most hátán háza, ke­belén kenyere, 15—20 hold földhöz jutna, ami szá­m­ára állandó foglalkozást és keresetet jelent, ak­kor pár év alatt segélyre szoruló munkanélküliből adófizető kis­gazda,­ fizetőképes fogyasztó lenne! Ebben az országban nincs még egy más ily jó al­kalom a tömeges munkanélküliség orvoslására s azonkívül a­ befektetett tőke nem vesz el, sőt produktivitásában fokozódik s termékenyítő ha­tását ipar, kereskedelem stb. is érezni fogja... Felújulnának a magyar élelmező kiszáradt foltjai; sokat kibiró új munkások lépnének a ma­gyar jövőért dolgozók bátor csapatába. Nem ér­demes az ország erejét apró-cseprő akcióba elfor­gácsolni! Mikor már felettünk zúgnak a vihar­felhők, nincs idő a hajót festeni, díszíteni! Az or­szág mai gazdasági és pénzügyi helyzete inkább elősegíti, mint­sem akadályozná e nagy művelet megindítását. A földbirtokosok nagy része nem­csak szívesen eladná földjét, de hosszú bérleti szerződés alapján is kész azt az akciót céljaira átadni. E honmentő műveletet saját, belső erőnk­ből meg lehet valósítani. Nincs szükség drága külföldi­­kölcsönre, bizonyos idő alatt kisorsolandó kötvé­nyekkel, jóváírással meg lehet a pénzügyi részét oldani! Nem forradalmi mozgalmat, nem felfordu­lást és zűrzavart jelent ez, hanem kivezető utat a mocsárból, melyben a szekér elakadt. Életet, jö­vőt, akár keleti fatalizmusunkkal, akár a­ rémké­pekkel, nyugati spekulációval szemben... Az építkezési, gazdasági felszerelés stb. munkát je­lent a gyári, ipari s kereskedelmi vállalkozás szá­mára, egészséges befektetési alkalmat a tőke számára. Hatalmas támaszhoz jutna így a magántulaj­don repedező fala, a polgári társadalom! Új, megedzett, életképes gazdasági egyedekkel gyara­podnék a nemzet! A termelő- és értékesítő szövet­kezetekbe való tömörítés meghozná a szervezett egységes termelés nagy előnyeit s az áruk stan­dardizálását. Amily károsnak bizonyult 30—40 holdas kisgazdákat belevinni traktor, gép st­b. vételbe, a termelő szövetkezeteknek viszont a józan és takarékos termelés érdekében lenne azokra szükségük. Erkölcsi felelősségérzet, kötelességtel­jesítés, szorgalom és tudás, magyar lelkesedés bizonyára biztosítaná azt az eredményt, melyet a szovjet a terror,'fegyencsors és kérig'szér'''oltal* elérhet! Ezt a hatalmas munkát nem bürokratikus kezdeményezésként kell megindítani, nem ag­yánv adminisztrálva és magasrangú, nagyfizetésű rep­rezentánsokkal megterhelten! Jószívvel, világos fejjel, hozzáértéssel és megértéssel kell megcsi­nálni s a hivatalos elem mellett szerepet juttatni a társadalomnak, önkormányzatoknak és az érdek­képviseleteknek; nemcsak a mezőgazdaságinak, hanem a bank, gyár, ipar érdekképviseleteinek is, mert nem osztályérdekről, hanem az egész ország megerősítéséről van szó s a cél csak egyesült erő­vel érhető el! Nem lehet eléggé hangsúlyozni, nem lehet elégszer ismételni, hogy nemzeti, gazdasági, társadalmi okok figyelmeztetnek, sürgetnek e művelet megindítására! Mérhetetlen katasztrófát jelentene, ha az idő tétlenségben midlik el felet­tünk! Lelkesedés, józan számvetés a helyzettel egy­formán gyors cselekvést sürgetnek! Gazdasági értékünk gyarapodása, a magyarság erősbítlése járna nyomában! Százezrek jutnának végre igaz­sághoz! A szomorúan széttagolt társadalom test­véri kézfogásából nagy tettekre készen születnék újjá a magyar erő, a magyar egyakarat! Annak a nagyszabású külpolitikának, melyet a miniszterelnök úr neve jelent szükséges kiegé­szítő része a társadalmi és gazdasági megújhodás­nak az a rendszere, melyet a gazdátlan magyar föld és a földnélküli magyar földműves összekap-Nagyon szép és hasznos dolog példának okáért az új Dun­ahidak építése, középületek, kultúrintéz­mények­,létesítései mind javát szolgálja a nemzet­nek, de ennek az országnak alapja mégis csak a föld s ekörül most nincs rendben a dolog. Alapré­tege a föld népe, itt is bajok vannak! Ezekről a választási hadjárat játszi előkészí­tése közben megfeledkezni oly hiba lenne, amelyet­ jóvá alig lehetne tenni. A közhasznú és jótékonycélú Glas egy húzás­­nap már szerdán, 10-én. Egy sorsjeggyel 2 nyere­mény is nyerhető ! Minél több a sorsjegye, annál több a nyerési esélye. Ezen sors­jegyekkel nemcsak szerencséjének az esélyeit szolgálja, hanem jóté­konyságot is gyakorol. 56. Állami Sorsjáték sorsjegyei kaphatók az összes főáru­sítóknál és dohánytőzsdékben. Egész sorsjegy ára 3 pengő Fi­ sorsjegy ára 17, * pengő Felemelt fő nyere­mény­­ 40.000 azonkívül 20.000 10.000 pengő. * További nyeremények: 2x5000 4x2500 6x2000 10x1000 stb., stb. pengő. Összesen 17.000 készpénz­nyeremény. PESTI NAPLÓ 1931 június 4 az ideális nyaralási és üdülési hely az Északi-tengeren Levegő * Derűlt égbolt * Napsütés és egy mondén Lidó minden szórakozásával. — Kiváló megszállás és ellátás a legjutányosabb árak mellett a tengerparton fekvő és ismert E. M. S.-szállodákban: PMLICE KURHMUS D'ORMNGE GRUND SMVOY és RMUem Pompás fürdőstrand. Mindenfajta sport. Nincs kuptaftsa NATURA Móricz Zsigmond új regénye a Pesti Naplóban Zsigmond ezeket­­Jövő vasárnap, június 14-én kezdi kö­zölni a Pesti Napló Móricz Zsigmond új nagy regényét, a Matúrát. A magyar irodalmi életnek nagy eseménye minden új Móricz-regény; az im­már klasszikus magyar írónak ez az új regénye a legmegragadóbb és leg­érdekesebb problémával foglalkozik: a serdülő, érettségire készülő fiúk lelki válságaival és életé­vel. Az új, nagykoncep­ciójú regényről Móricz mondja: — A Matura ifjúkorom fájó és édes emlékei közé vitit vissza. Az érettségiző diákok világa ez éspedig a mult század utolsó évében 1899-ben. — Egy alföldi kollégium maturázó diákjai megszerzik az érettségi téziseket, egész bűnügyi bonyodalmak közt. — Közben megmozdul s megmutatkozik az egész város. Fiúk és leányok, felnőttek és gyer­mekek. — Van egy kissé nemzeti háttere is a regény­nek, mert azt a generációt mutatja be, amelyik ma felnőtt s amelyik ma viszi az ország dolgát. Amilyen volt az ifjúság, olyan ma a felnőttek vi­lága. — De­­az egész vidám és szeszélyes mese kere­tében. — Voltaképpen a Nyilas Misi története folyta­tódik itt. Három kötetben írom meg ezt a nekem oly kedves alakot. Első volt a Légy jó mindhalálig. A második a Kamaszok, amelyik még ma is töre­dékben van meg. Harmadik ez, a Matura. — Ez a befejező kötet. Már a Forr a bor című kis regényemben ezt kezdtem el, most végre befe­jeztem. Egy osztály, az érettségiző osztály tagjai és élete. Egy kis alföldi város és annak egész élete, s boldog voltam, hogy odaadhattam maga­mat a játékos mese szeszélyes hullámainak és a mese ősi módján vezetem végig az olvasót az életbe kirepülő ifjú lelkek világán. — Nekem a megpihenés, megnyugvás, felüdü­lés érzéseit adta a munka s remélem, ugyanezt fogja adni az olvasónak. Móricz Zsigmond Felemelték az osztrák bankkamatlábat Bécs, június 6. Az osztrák bankrátát váratlanul felemelték. Az emelés egy egész százalék. A Nemzeti Bank főtanácsa szombaton délután ülést tartott, ame­lyen elhatározta, hogy a hivatalos diszkontkamat­­ lábat öt százalékról hat százalékra emeli fel. Minden kerttulajdonosnak fontos! írta: Petrinyi L. - Ára 2.— pengő ioM írta: Kmoskó Sándor. — Ara 5.— pengő Kapható Az Est könyvkereskedésében VH., Erzsébet körút 18—20. sz.

Next