Pesti Napló, 1931. július (82. évfolyam, 146–172. szám)

1931-07-26 / 168. szám

40 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1931 július 26. Óvatosan a szerénységgel! Irta: FEJKS JENŐ — Kezdjék meg a gyilkos urak! —volt a szelle­mes felelet, mikor a halálbüntetés eltörlése ke­rült napirendre. Hagy­ják abba az emberölést ők, akkor mi se akasz­tlun­k, gu­latinozunk, sor­,tüzelünk többet. Te, kedves embertárs, akit vallás, iskola, édes­szülő szerénységre, egy­szerűségre tanított, vi­gyázz ezzel az erényed­del! Mert amíg te szelí­den eltörölöd a halál­büntetést, addig a töb­biek legyilkolják a sze­rénységedet. Némelyik annyira merészkedik, sőt, hogy minél szerényebbnek tud tégedet, annál szemtelenebb lesz hozzád. Ha te lehajtod a fejed, ő ráteszi a cipőjét. Ha te erre hallgatsz, a porig aláz meg. Nincs is más célja ezzel, minthogy meg­büntessen a szerénységedért. Ezt a büntetést te meg is érdemled. Mert ke­nyérrel dobtad vissza, ahelyett, hogy egy sú­lyos kővel kezdted volna. Mire esetleg ő kenyér­rel közeledett volna hoz­zád. Ne érts félre, ked­ves szerény embertárs. Nem arról van szó, hogy zsebed tele legyen közép­súlyú kavicsokkal a cél­ból, hogy habelebalázs minden arra jövőt meg­dobálj, még­hozzá ama titkos reménnyel, hogy kenyerét majd veled megossza. Nem, ez a zsaro­lás egy neme volna, melyért joggal kijárna neked az emberiség megvetése. Ok nélkül ne dobálózz kövekkel. Gondold meg, hogy ártatlanokat is el­találhatnál velük. Azon­ban óvatosan a kenyér­rel! Jól nézd meg ma­gadnak azt, akihez sze­rénységgel — mely kü­lönben is igazi természe­ted — közeledel. Taka­rékoskodj a kinccsel. Ne pocsékold el akár­kire, hiszen elsősorban neki artasz vele. A te szerénységed fabatkát sem ér, ha azt észre sem veszik. A bűnös pedig te leszel, egyedül te," mert amíg te a saját erényeidben úszkálsz, ő a víz alá nyom tégedet. De vele szemben is vétkezel, mert ahelyett, hogy őt arra a rózsákkal szegé­lyezett útra térítenéd, melynek a végén ott ra­gyog az emberi boldog­ság, csinálsz belőle te egy vízalá nyomat. Öntö­zöd szemtelensége kak­tuszát. Segíted abban, hogy a te elnyomód legyen, ahelyett, hogy egy jól irányzott büntetőrúgással leszednéd a papírmasé­­trónról, melyet stréber­ségből, felesleges hence­gésből, l'art pour ,l'azt megalázási szándékból magának összevacakolt. Ehez a szégyentrón-shoz te is hozzájárulsz méhány bíborra festett párnázattak Miért? Mert mereven kitartasz dok­trínáid mellett: »Sze­rénynek lenni, mindig, minden körülmények kö­zött.« Azt hiszed, hogy ezért az erényedért általános tisztelet a jutalom. Nézz körül, kedves, szegény tévtanárom, add össze, hogy az elismerés kevésszámú drágaköve között mennyi az útszéli göröngy! Nézz végig a sok perfidián, gőgön, ne­veletlenségen, komédián, ami mind válasz a sze­­rénységedre... gondolj csak a köszönésre, a társadalom e becstelen találmányára! Elfelejted, hogy egy röpke köszö­nésben mennyi fájdalom ért már szegény flagel­lánsom, melyette önsanyargatom? Ne tápláld a szemtelenséged, légy óvatos a nemes mamna szétosztá­sánál. Térítsd vissza a rossz irányba indulót. Vedd magadnak a fá­radságot, hogy megnézd, kivel állsz szemben. Minden tan lehet jó is, rossz is. A vak nem látja a szép színeket. A süket nem hallja a szép zenét. Ne szavalj verset az al­vónak. Ébreszd fel, ha azt akarod, hogy meg­értsen. Hogy ne mondja, hogy gyáva vagy, mert tűröd az ő szemtelenségét­, melyet ő tudatosan és fokozatosan felsrófal, amed­dig csak lehet. Hogy ne mondja rád, hogy egy »senkid vagy, mert min­dig ilyen alázatos vagy. Ne higgye rólad, hogy nem látsz. Embertár­saidnak tartozol ezzel. Te okos vagy, hiszen­ ne­­­ked talán nem fáj a sok apró komiszság. De gon­dold meg, hogy még a szerénységnél is szebb tulajdonság az önzetlen­ség. Ha jó vagy mások­hoz. Igazán pedig csak úgy lehetsz jó, ha füs­tölővel jársz. És az éjjeli bogarat irgalmatlanul befüstölöd a takaréktűzhely alá. Azután addig nem engeded ki, míg szerény pilléré nem vedlik ő is­ , Óvatosan a szerénységgel. Hogy szerény le­hess, ki kell irtanod a szerényteleneket. |JECpJI&BB_ sz&KAcsKgwyV8 aroimh^ Dl£TAS fozes házi cukrászat és a írta: PODRUZSIK BÉLA Ara Ili.— penna. E könyvben mesteri módon van egybefoglalva „. .iiVii I, mindaz, amit a főzésről, cukrászatról, de kü­t B^BHü­lönösen az összes diétás ételekről tudni kell. Kapható Az Est könyvkereskedésében, VII., Erzsébet körút 18-20. Vidékit csakis az összeg előzetes beküldése ellenében szállítunk Nagy jogi vita indult meg a bankszünet alatt tartott árverések és végrehajtások miatt Nyilatkozik a végrehajtási csoport tanácselnöke (Saját tudósítónktól.) A kormánynak a há­romnapos bankszünetre vonatkozó rendeletét jo­gászkörökben többféleképpen értelmezték. Ez az­tán nemcsak a jogi, de a gazdasági életben is meglehetős izgalmakat idézett elő. Különösen afölött a kérdés fölött folyik a leghevesebb vita, hogy a bankszünet tartama alatt a végrehajtások és az árverések megtarthatók voltak-e. A rende­let megjelenése napján ugyanis a végrehajtók egypár óráig nem teljesítették a hitelezőknek az árverések és végrehajtások megtartására irányuló kérelmét, mert a rendelet erre nézve nem egészen világosan rendelkezett. Később azonban, mint­hogy illetékes helyen úgy magyarázták a ren­deletet, hogy a rendelet azokra a követelésekre, melyek a rendelet megjelenését megelőző időkben jártak le. — nem vonatkozik, és így a végrehaj­tásokat és árveréseket ezeken a napokon is meg kell tartani, a végrehajtók foganatosították eze­ken a napokon is a végrehajtási cselekményeket. E három nap alatt csak Budapesten körülbelül 300 árverést és körülbelül ugyanennyi végrehajtást tartottak meg, a vidéki árverések száma eddig még ismeretlen. Az árverésekkel és végrehajtá­sokkal kapcsolatban általában az a vélemény ala­kult ki, nemcsak a szomorú sorsra jutott végre­hajtást szenvedők, de a jogászkörökben is, hogy a háromnapos bankszünet alatt a végrehajtási cselekmények foganatosítása úgy az adós, mint a hitelező szempontjából igazságtalan volt, mert általános az a felfogás, hogy nem lehet az adós­tól százszázalékos teljesítést kényszereszközökkel követelni akkor, mikor a teljesítési lehetőséget megszorításokkal korlátozzák. A hitelező szempontjából egyéb okok mellett pedig azért is veszélyesnek tartják, hogy a bank­szünnapokon árveréseket tartottak, mert ma még senki sem tudhatja, hogy az árverések megtartása miatt keletkezett kártérítési perekben a bíróságok milyen álláspontot fognak elfoglalni. Éppen ezért szükségesnek tart­juk, hogy ebben a fontos kér­désben néhány érdekes nyilatkozatot közöljünk. Dr. Medzihradszky Jenő nyilatkozata Dr. Medzihradszky Jenő törvényszéki tanács­elnök, ki a budapesti központi járásbíróságon a végrehajtási csoport fellebbviteli tanácsát vezeti, következőket mondotta: — Különösen abban a tekintetben nagyon elágazók a vélemények, hogy a kritikus napokon (július 11—16) lehetett-e végrehajtást és árverést foganatosítani. Hal­lottam olyan értelmezésről, mely szerint az adós csak azon kötelezettségeit nem köteles teljesíteni, amelyek július 14—16. napján váltak esedékessé. Ez az értelme­zés semmivel sem alapozható meg. A rendelet az esedé­kesség időpontja szempontjából semmi megkülönbözte­tést nem tesz és így irreleváns, hogy a teljesítési kötele­zettség éppen a kritikus napokon vagy már azokat meg­előzően állott-e be. Adós mindkét esetben fel van mentve a három nap alatt a teljesítési kötelezettségek alól s így abból, hogy e három nap alatt nem teljesített, reá semminemű joghátrány nem származhatik. Ha az adós részére három napi nyugalmi idő biztosíttatott, úgy ebből logikusan arra lehet s kell következtetnünk, hogy a teljesítés kikényszerítését célzó végrehajtási cselek­mények sem foganatosíthatók vele szemben. A rendelet­nek az a kifejezése, hogy e napokat úgy kell tekinteni, mint a vasárnapokat, voltaképpen nem fedli a rendelet célját s nem áll összhangban annak további rendelkezé­seivel. Az egyébként érvényben levő jogszabályok sze­rint a Gergely naptár szerinti közönséges ünnepnapon, tehát vasárnap is, csak azon végrehajtási cselekmények foganatosíthatók, melyek avégett szükségesek, hogy a végrehajtató követelése biztosítva legyen. Maga a va­sárnapi jelleg nem zárná ki a biztosítási végrehajtás, zárlat, sőt a bírói gyakorlat értelmében a kielégítési végrehajtás foganatosítását sem. A rendelet szövegezése tehát már azért sem volt helyes, mert generális szabály­ként állította fel, hogy a kritikus napok vasárnap jelle­gével ruháztassanak fel és csak mint e szabály követ­kezményét állít fel oly tilalmakat, melyek a vasárnapi intézkedések tilalmát. Ellenben le lehet vonni azt a kö­vetkeztetést, már a végrehajtási törvény alapján is, hogy árverést, mint immár nem a követelés biztosítá­sát, hanem mint kielégítést célzó végrehajtási cselek­ményt, a vasárnapnak tekintendő napokon foganatosí­tani nem volt szabad. Kétségtelen, hogy az adósnak az árverés megkezdéséig joga és lehetősége van a követe­lést kiegyenlíteni és így az árverés megtartását meg­akadályozni. Az esetek túlnyomó részében ez csak úgy lehetséges, h­ogy az adós a rendezés céljából kölcsönt vett fel, azt is tudjuk, tapasztalatból, hogy ezt az utolsó, legbiztosabb, de legnehezebben elérhető mentő­eszközt az adósok az utolsó napokban akkor veszik igénybe, midőn az árverés elhárítását célzó, rendelke­zésükre álló minden egyéb módot és eszközt már ered­ménytelenül kimerítette. Ámde a rendelet eltiltja, hogy a pénzintézetek e mostani kritikus napok alatt teljes fizetéseket eszközöljenek és az adós tehát, aki esetleg kölcsön útján, vagy a közpénztárakból valamely címen járó, vagy igénybevehető összegekkel tudná az árverést feje felől elhárítani, meg van fosztva ennek lehetőségé­től. Nem méltánytalan, sőt jogtalan, vagy mondjuk, immorális-e az, hogyha a korlátozás egyik oldalon el­vonja az adósoktól a rendezés lehetőségét, ugyanakkor a másik oldalon erre való tekintet nélkül megengedi az árverés megtartását. De az árverés sikere is kockára lehet téve, ha például azok, akik vevőként kívántak részt venni az árverésen, a vételár lefizetéséhez szüksé­ges összeget éppen a rendeletben foglalt tilalom folytán­ nem képesek felvenni. — Hivatalosan nincs tudomásom róla, csak a la­­pókban olvasom, hogy miniszterközi tanácskozás után a központi járásbíróság elnökét (miért nem az összes bíróságokat?) arról értesítették, hogy a kormány inten­ciója szerint a rendelet ellenére a három bankszüneti napra kitűzött árveréseket és végrehajtásokat nem kell felfüggeszteni. Kétségtelen, hogy a rendelet alkotói első­sorban vannak hivatva arra, hogy a rendelet intenció­ját kétség esetében megvilágítsák, nem tagadható azon­ban a bírónak azon joga sem, hogy a kiadott rendeletet lelkiismerete és legjobb meggyőződése szerint értel­mezze, annál inkább, mert ő van közelebb a gyakorlati élethez, ő ismeri azokat az eseteket, körülményeket, melyeket az élet produkál és melyekkel a törvényhozás és rendeletalkotók gyakran nem szám­olnak, mert nem is számolhatnak. Dr. Beck Salamon nyilatkozata Dr. Beck Salamon, a Budapesti Kereskedelmi Testület ügyésze, a korlátozás ideje alatti árveré­sekről így nyilatkozott: " A vita kiinduló­pontja, hogy a minisztérium ren­­­delete az árverésekről hallgat. Kérdés azonban, h­ogy vájjon valójában néma-e a rendelet. A végrehajtási törvény 107. szakasza értelmében az árverési eljárás a helyszínen azzal kezdődik, hogy a végrehajtó a kielé­gítési­­ összeget és járulékait felszámítja és ha a végre­hajtást szenvedő ezt ki nem fizeti, akk­or kezdődik meg az árverés, az egyes tárgyak eladása. A végrehajtási törvény rendelkezésének lényege az adós azon jogának felállítása, hogy a felszámított összeg kifizetése ellené­ben az árverést, magától elháríthatja. A törvény azon­ban a végrehajtó számára a felszámítást kötelezővé teszi és az árverésnek a fizetés hiányában való eszköz­lése mégis azt az értelmet adja a törvénynek, hogy az adóst ezen utolsó időpontban is terheli a fizetési köte­lezettség és ennek a kötelezettség meg nem tartásának szankciója az árverés tényleges megtartása. Ebből az következik, hogy az adós az árverés napján teljesíteni köteles, aminek erejét nem rontja le az, hogy az adós már korábban is köteles volt teljesíteni.­­ A végrehajtási törvény ezen rendelkezését a rem­­delettel egybevetve nyilván az előbb megállapított tel­jesítési kötelezettségre is kihat a rendeletnek az a szakasza, hogy az adóstól a kritikus három nap alatt teljesítés nem követelhető, és így­ a nemteljesítéshez fűzött szankció gyanánt előírt árverés sem tartható meg. Más kérdés, hogy jogpolitikai okokból nem lett volna-e indokolt kifejezetten is elrendelni, hogy a kri­tikus három nap alatt árverés nem tartható. Így folyik a vita a jogászok között a gazda­sági válság által produkált rendkívüli helvétre?!! jele?! egyártatt­an nem­ folynak, jóijti a biszwitási

Next