Pesti Napló, 1931. augusztus (82. évfolyam, 173–196. szám)

1931-08-02 / 174. szám

44 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1531 autrusztus ! SZÓRAKOZÁSOK BRIDGE Egy impassz, amely nem az A bridge, bár a leglogikusabb kártyajátékok egyike, az átlagjátékos számára tele van misztikummal. Ilyen misztikum az Impassz, amelynek vészthozó saját­ságai az­­impasszkomplexumt-nak nevezhető betegsé­get okozzák. A kórnak két fokozata van: az Impassz­iszony és az impasszláz, s a játékosok nagy része mind­két fokozaton átesik. Az elsőn bridgelő mivoltának gyermekkorában, amikor úgyszólván babonásan irtózik az impassznak még a megkísérlésétől is,­­ a másodikon eerdillőkorában, amikor viszont fékezhetetlen ambíció­val impasszol, akár szükség van rá, akár nincs, mert úgy érzi, élettelen és meddő az a játszma, amelyet egy­két impassz nem »lelkesít«. A betegség két stádiuma közül a második a veszélyesebb. A legtöbb átlagjátékos ugyanis dogmaként vallja azt a hitet, hogy az impasz­szal nem jár kockázat, mert az ász mögött ülő királyt úgyse lehet elfogni,­­ a király épúgy ülhet az ász előtt, mint után. Ez igaz. Az elosztás esélye valóban ugyanaz. A tétel még­sem helyes. A sikertelen impasszal tudni­illik nem csupán egy ütés vész el, ami esetleg nem lenne baj, hanem a tempó it s ezt megkockáztatni vég­zetes lehet. Nehogy félreértés legyen azonban. Távolról sem akarjuk ezzel azt mondani, hogy az impasszt, pláne ha indikált, nem kell megcsinálni. Csak számolni kell a tempóvesztés kockázatával. Most egy olyan tipikus és számtalanszor megismét­lődő »impassz«-helyzetet akarunk analizálni, amellyel sok, aránylag jó közepes játékos is értetlenül áll szemben. Ez az az eset, amikor a játékosnak csupán ásza és dli­mája van valamelyik színből, még­pedig az ász a kéz­ben, a dáma az asztalon. Mondjuk ebben az elosz­tásban: B, D, 5, 4, A, Asz, 9, C, S, »A« játszik és csupán egy ütést szabad kiadnia a színből. Ez az eset bizonyára minden bridgelével elő­fordult már. (Fezbevetőleg hadd jegyezzük meg, tudjuk, hogy igen sokan vannak, akik előtt ez a helyzet egyáltalán nem »misztikus«. De ha van valami célja egy bridge­rovatnak, bizonyára az, hogy az átlagjáték nívóját emelje.) Nos, ebben a helyzetben a dámával király-impasszt csinálni végzetes hiba, ami eleve kizárja annak a lehe­tőségét, hogy a színben csak egy ütést adjunk ki. Nézzük, mi történik: N­a a király az ásztól balra ül X-nél, az impassz nem sikerül. X üt a királyával s miután az ellenfél­nek még bubija és tízese is van, okvetlenül ki kell adnunk még egy ütést Ugyanez a helyzet akkor is, ha a király az ásztól jobbra ül Y-nál Ebben az esetben sikerül ugyan a impassz, amely nem is impassz, elfog­tuk a királyt, de ezzel az ütéssel el is búcsúzhatunk a színtől A következő két ütést az ellenfél magas bubija és tízese csinálja meg. (Azt a lehetőséget, hogy Y nem fedi a dámát, amikor nála van a király, sőt esetleg a bubi vagy tízes is, nem vehetjük számításba, mert az ellenfél rossz játéka végül is nem lehet indikáció.) Ebben az elosztásban tehát, amikor az ászon és dámán kívül nincs bubink és tízesünk, az impassz, bármi szóljon­­» mellette, tilos. A játék a következő: A cél az, hogy az ászunk és dámánk külön-külön csináljon egy-egy ütést. Nyilvánvaló, hogy ez csak úgy sikerülhet, ha a király tőlünk balra, X kezében van. Ha tehát az elosztás ez: B: D, 5,­­ X, K, B, 2, Y, 1­, 8, T, A: Asz, I, I, 8. S ha egy ütés csak akkor érhető el, ha egy bizonyos kártya egy bizonyos helyen van, mindig úgy kell ját­szanunk, mintha tisztában lennénk vele, hogy a kérdé­ses kártya valóban azon a helyen van. A dáma felé játszunk te­hát a kezünkből. Kihívjuk a hármast.­­ számára két lehetőség áll nyitva. Vagy itt mingjárt a királyával, ebben az esetben a dámánk ma­gas lett, vagy a bubival megy be, ebben az esetben mi ütünk azonnal a dámával. A dáma és az ász mindenkép­pen két ütést hozott, míg ugyanebben az elosztásban az előbbi játékkal, mint láttuk, csak egy sikerült a két magas figurával szereznünk. Persze, a király épúgy lehet Y kezében is. Ebben az esetben nem ütünk a dámánkkal, de a dámával együtt valószínűleg áldozatul esik Y királyának X egy figurája is, ami ugyancsak ütést jelent számunkra. A legrosz­szabb elosztásnál, ha Y-nál van mind a három figura, a király, a bubi és a tizen is , nem ütünk, csak az ásszal. Ez megtörténhet. De mindenesetre így kell játszanunk, mert csak ebben a játékban van »fantázia«. Most még csak az a kérdés, játsszuk-e ki előbb az ászt, vagy adjuk-e ki előbb a királlyal az ütést. Erre nem igen lehet általános érvényű szabályt fel­állítani. Sok függ attól, milyen hosszúak vagyunk a színben és következtethetünk-e az elosztásra az ellenfél licitálásából. Bizonyos meggondolások amellett szólnak, hogy jobb először az ászt kijátszani. A király blank lehet és beleesik az ászba. A második hívásnál már megjelenhet valamelyik figura, amiből következtetést vonhatunk a további elosztásra. Tempót nyerünk és esetleg a második hívással már sikerül is magassá tennünk a színt. Kivétel, ha a dáma csak másodmagával van az asz­talon. Tegyük fel, így: D, L Ebben az esetben természetesen nem szabad elfitter az ászt lejátszanunk, mert a dáma blank marad és soha­sem üt többé. A fordított elosztás: ász az asztalon és dáma a kés­ben, nem változtat az elmondottakon. Vannak árnyalati különbségek, de ezek egyelőre figyelmen kívül hagy­hatók. A prágai olimpiászról Mielőtt a prágai olimpiászt elbírálnánk, tisz­tában kell lennünk, hogy az olimpiászok elsősor­ban mint sportesemények jönnek számításba és nem mint a művészi sakkozás kifejezői. Az az irgalmatlanul gyors tempó, mely azt követeli a játékostól, hogy a délelőtti játszma után, akár befejeződött az, akár nem, délután új játszmát kezdjen, sőt még aznap este folytassa, tehát na­ponta tíz óra hosszat dolgozzék, feltétlenül a mű­vészi sakkozás rovására megy. Éppen ezért hal­latszottak oly hangok a kongresszus alatt, hogy a jövőben naponta csak egy játszmát váltsanak, ami feltétlenül emelni fogja a játszmák kvalitá­sát, anélkül, hogy a verseny sportbéli értékét csökkentené. Ez az új módszer azonban nemcsak a játszmák minőségét fogja emelni, hanem sokkal reálisabbá teszi a versenyeket, mert például egy napon játszani Lengyelországgal és Németország­gal sokkal súlyosabb feladat, mint Norvégiával és Spanyolországgal. Délelőtti vereség hatása alatt délután újra játszani, egyike a legsúlyosabb sakkmegpróbáltatásnak. A prágai olimpiász az eddigiek közt kétség­kívül a legerősebb volt, melyet fokozni alig lehet­séges. Talán Euwe a holland csapat élén és Nim­eovits a dánok élén erősítették volna a versenyt, de nem biztos, hogy a végeredményen változtatott volna, mint ahogy Aljechin sem tudta egy pilla­natra sem veszélyessé tenni Franciaországot. A veszélyes csapat az, melyben éppen négy majd­nem teljesen egyforma játékerejű játékos tud küzdeni. Ez volt az eddigi olimpiászokon a ma­gyar csapat sikerének titka, melyet Prágában a lettek és svédek produkáltak. A magyar csapatból hiányzott ez alkalommal az összefogó erő, játékuk szeszélyes volt és az előre kiszámított papírforma is bénítólag hatott játékerejükre. A balszerencse is végigüldözte őket. Steiner Endre túl lelkiisme­retesen játszott, állandóan időzavarba került és így Bogoljubov, Kashdan ellen teljesen nyert játszmát vesztett el. Rosellinél még döntetlent tu­dott kihozni. Steiner Lajos nagyszerűen játszott és vesztett egy aránylag gyenge­­ spanyollal. Dr. Vajda idegesen játszott és néha azért is vesz­tett, mert előre bebeszélte magának, hogy ma nem tud nyerni. Havasi is négy játszmát vesztett, te­hát kétszer annyit, mint az eddigi olimpiászokon együttvéve. Csak egy játszmát vesztett el reáli­san, a többi három­­játszmában erőszakoskodott a csapat helyzetére való tekintettel. Sterk, a csapat ötödik tagja, szintén sokszor esett áldozatul a gyors tempónak. A verseny­zés­eredménye a jelen körülmények közt teljesen reális, ami nem jelenti azt, hogyha Lengyelország vagy Jugoszlávia vagy Ausztria végzett volna az első helyen, irreális lett volna a verseny. De kétségkívül az amerikai csapat volt most a legküzdőképesebb Az egyéni eredmények közül a legszebbek a következők: Aljechin, Stoltz, Tartakover 13'/1 (18 játszmából), Bogoljubov, Pirc, Thomas 12% (17 játszmából), Rashdan 12 (17 játszmából), Sultan Kahn III/­ (17 játszmából), Steiner Lajos 12 (17 játszmából), Flohr 11 (17 játszmából), Petrov 11'/­! (16 játszmából), Rejfir 11 (16 játszmából), Becker, dr. Skalicka 10'/» (14 játszmából), H. Steiner 81/»' (12 játszmából) stb. A verseny legnagyob meglepetése a fiatal­ lit­ván Mikenas volt, aki elsőrangú mesteri erőnek bizonyult, mind a 18 játszmát az első táblán küz­dötte végig és 10 egységet ért el. Meggyőződésem szerint egy ragyogó sakkarier innen indul el. _____ Havasi Kornél Játsztzák a prágai olimpiászról Futárjáték Világos: Mattison (Lettország) Sötét: dr. Aljechin (Franciaország) I. el e5. 2. Hc3, Hc6. 3. Hf3. d6. 4- d4. Fd4. 5. Fel eXd4. 6. HXd4, Hf6. 7. 0­ 0. Fe7.. 8. Hf5, FXf5- 9. eXf6, 0-0. 10. g4. Hd7. 11. f4. Hbb­. 12. Fd3. f6. 13. a3 (akadályozza Hb4-et). d5 (sötét végre hozzájutott az állását felszabadító lépéshez). 14. h4, Hd4. 15. Fe3, c5. 16. FXd4, cXd4. 17. He2, Hc4. 18. FXc4, dXc4. 19- VXd4, VXd4. 20. HXd4, Fc5-21. Bad1, Bad8. 22. c3, Bd5. 23. Kf2, Bfd8. 24. Ke3 (Aljechin gyaloghátránya dacára itt még nye­résre játszik), b5. 25. Ke4, bXg4. 26. Bg1, B5d7. 27. BXg4, Be7­. 28. Kf3, b5. 29. Bfd2, Bd5. 30. Bgd2, Kf7. 31. h5. FXd4. 32. BXd4, BXf5. 33. Bd5, B7e5. 34. Bd7+, Be7. 35. Bfd­5, BXd6. 36. BXd5. a6. 37. Bd6, Be€? (Aljechin itt már nagy időzavarban volt és nem látta meg a döntetlenre vezető Bel-et. A tett lépés azonnal veszít). 38. BXe6, KXe6. 39- Ke4, Kd6. 40. Kff6, Ke7. 41. Kg6, Kf8. 42. f5. sötét fel­adja, mert 42 Kg8. 43. h6, gXh6. 44. KXh6 után világos könnyen nyer. A világmester egyet­len tényleg elvesztett játszmája, bár néhányszor vesztésre állt. ___ ­ •­li Vezércsel Világos: Rubinstein (Lengyelorrszág) Sötét: Bogoljubov (Németország) I d4. d5. 2. c4. c6. 3. Hc3. Hf6. 4. e3. e6- 5. f4. c5-6. Hf3, Hc6. 7. Fe2. Fe7. 8. 0-0. 0-0- 9. He5, dXc4. 10. HXc6, bXc6. 11. dXc5 (kénytelen, mert külön­ben sötét üt és a »d« gyalog rendkívül gyenge). FXc5. 12. FXc4, VXdL 13. BXdl Hd5. 14- Kf2. a5 (N­Xf4?-re Ha4 és nyer). 15. Kf3, Fb7. 16. Fd2, Hb6. 17. Fe2, Fe7. 18. e4, c5. 19. Kf2, Bfb8. 20. Fe3. a4. 21. Bad­, Fc6. 22. Bc2. gfi. 23. Fb5, Fb7. 24. a3. Ba5. 25. Fe2, Fc6. 36. Bdd­, Hd7. 27. e5, Hb6. 28. Hdl, Fe4. 29. Bd2, Fd5. 30. g3, Fb3. 31. Hc3, Kg7. 32. He4. Bc8. 33. Hd6 (kitűnő lépés, melyre sötétnek alig van válasza). Bc6. 34. Fb5! (megnyeri a minőséget, mert Bc7 nem megy He81 miatt). BXb5- 35. HXb5. Hd5. 36. Fc3. h5. 37. He4. HXe3. 38. KXe3. Bc7. 39 Hd6. Kf8. 40. Bd3. Bc6. 41. Hc4. Bc7. 42- h4. Ba7. 43. Hb6. Bc7. 44. Bd7. Bc6. 45. Hc4, Ba6. 46. Bb7, Bf8 47. Hb6, Bd8. 48. Hd71, Ke8. 49 HXc5, sötét feladja, mert világos minőség- és gyalogelőnyével most már könnyen nyer. Sakkhírek Prágai eredmények. A prágai olimpiásszal kapcso­latban egyidejűleg egyéb versenyek is folytak, melyek­nek végeredménye a következő: Mesterverseny (cseh állampolgárok részére)­­ Dr. Zóbel Leó (Nyitra), aki sakkbeli nevelését egyetemi évei alatt a Budapesti Sakkörben nyerte, egyébként dr. Vajda Árpád mesterünknek iskolatársa s ő vezette be a sakkozás alapelemeibe. II— III. Walter és May pozsonyi m­esterek. Főtorna I—II. Hans Müller (Wien) és Dr. Cohn (Varsó), III. Dr. Fazekas mezőkaszonyi orvos. A buda­­pesti Wiesel László hatodik helyen végzett. Hans Mül­len aki a magyar és osztrák sakkszövetség mestere, és aki egyéb hely híján játszott a főtornán, most megszee­rezte a cseh sakkszövetség mesteri címét is, dr. Cohn régen ismert kitűnő lengyel játékos. A harmadik díjas dr. Fazekas, szintén a Budapesti Sakkör neveltje. Wiesel rossz indulás után küzdötte fel magát. Hölgyverseny. A hölgyversenyt a világbajnoki miss Menchik 100%-kal könnyen nyerte Stevenson, Wolff-Kal­mer, Beskov és Hentsehel előtt. Prágai tornakönyv. Érdekes terv merült fel a ver­sennyel kapcsolatban. A játszmák kiadását tervezik és­pedig oly módon, hogy minden résztvevő ország játszmáit külön fejezetben az illető ország nyelvén, a résztvevő játékosok elemzéseivel jelentessék meg. Kérdés azonban, hogy a technikai lebonyolítás nem ütközik-e túl nagy nehézségekbe és így a szép terv valóra váltható-e! Bledi mesterverseny. Az augusztus 22-én kezdődő bledi mesterverseny nagyvonalúnak ígérkezik. Aljechin, Bogoljubov, Spielmann, Nimzovitsch, Vidmár dr. Tarta­kover, Rubinstein, Maróczy, Kosztics, Asztalos dr., Pire, Flohr részvétele biztos. Amennyiben még egy hely lesz, elsősorban Steiner Lajos jön számításba, akit Vidmár dr. Igen szeretne a bledi versenyen látni. Mindenesetre nagyon érdekes volna a három fiatalnak: Flohrnak, Pironek és Steiner Lajosnak összecsapása az idősebb nagymesterekkel. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza . PELEIUS SZERKESZTŐ MESTER SÁNDOR SZERKESZTŐ FÖLDI MIHÁLY KIADÓTULAJDONOS i­n .PESTI NAPLÓ* RÉSZVÉNYTARSASAO FELELŐS KIADÓ DR SZEGÓ ELEMÉR

Next