Pesti Napló, 1931. szeptember (82. évfolyam, 197–221. szám)
1931-09-01 / 197. szám
Ma: Iparos és Kereskedő Napló (Ingyen külön melléklet) Afa 16 mif mam^mmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmKmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmammmBmrnammmBmmmmmmmmmtm^mií^mmammmmma Budapest, 1931 82. évfolyam 197. szám Kedd, szeptember 1 SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON József 455—50-től 56-iór. József 464-18, J. 464-19. Szerkesztőség Bécsben I. Kohlmarkt 7. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra . . . 4.— pengf Negyedévre . 10.80 pengd Félévre.... 21.60 pengd Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a gályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap ..... 32 fillér Azért ez mégis csak kissé furcsa... Írta: Friedrich István Tessék csak körülnézni, hogy mi történik a fórumon. A tízéves rendszer összes bel- és kültagjai, fő- és almandarinjai most egyszerre rájönnek, hogy Bethlen István egész finánc-és gazdaságpolitikája csapnivaló rossz volt. Akik egy évtizeden át fújták a győzelmi fanfárokat és lobogtatták a diadal fáklyáit, most egyszerre fölényes kritikával püfölik a konszolidációt. Mégis csak furcsa, hogy akik még nemrégen a volt miniszterelnök nélkülözhetetlenségére, pótolhatatlanságára és elhivatottságára esküdtek, ma reggeltől estig nem csinálnak mást, mint azt bizonyítják, hogy a hágai és párizsi gázi kabinetje csak halmozta a balfogásokat, tévedéseket, hibákat és mulasztásokat. Akik tíz éven át ott gubbasztottak a pártmonopólium terebélyének az árnyékában, azok most a nagy seprővel hadonáznak és a bölcs csodadoktorok szerepében tetszelegnek. Kiadásokat redukálnak, adókat emelnek, minden nap újból feltalálják a takarékosság spanyolviaszát és felfedezik az új világot. Ők most az új Kolumbuszok, akik pontosan Bethlen bukása óta ismerik az óceánon át vezető utat. A Festbanketteken berekedtek a diadalordítozástól, tenyereiket véresre tapsolták, most meg a kegyetlen elítélés nagy fringiájával tanítják móresre az eltávozott Vezérlőakaratot. Tíz éven át rakták a homlokára a babérleveleket. Legyezgették, tömjénezték, magasztalták. Ma aggódó honfibúban elmélyedve rázzák fejeiket, ha az elmúlt évtized bármelyik kormányzati részlete szóba kerül. Most jönnek rá, hogy a Gessler-kalap csak az álsikerek és a retorikai mutatványok nagy póznájára volt odabiggyesztve. Szakadatlanul porolják az álkonszolidáció bugyogóját, ők, akik még néhány héttel ezelőtt naponta háromszor is hasravágódtak a stabilitás faragott faistenei előtt. Émelyítő nézni ezt a pálfordulást. Ahogy szemrebbenés nélkül átveszik az ellenzék egész programját és szóról szóra utánacsacsogják azt, amit mi tíz éven át feléjük bömböltünk. Átszállnak a diadalszekérről a mi kopott és a közigazgatás által agyondorongolt csatakocsinkra és pirulás nélkül folytatják »önzetlen nemzetvédő« munkájukat. Ők, a pártmonopólium haszonélvezői, most szanálni akarják a konszolidációt. Vagy talán konszolidálni a szanálást. Tíz éven át gyógyították a beteget. Hogy milyen eredménnyel, azt a legutóbbi hetek magas láza mutatta meg. A konzíliumra elhívják ugyan az ellenzéket, de a beteget nem hajlandók kiadni kezükből. Szerény házlebontó tótocskák lettek a nagy újjáépítők, akik most akkordban vállalják a fellegvárak és függőkertek lebontását. Tegnap még a pártmonopólium kuruckacagányában őrizték a stabilitás nimbuszát. Ma már ott állnak csákánnyal a kezükben és leszállított órabérek mellett szorgoskodnak a lebontás körül. Ja, nem szabad ma válogatni a munkában. Azt k kell elvállalni, ami jön. Hiába, nehezek az idők! Leesett az orrukról a rózsaszínű szemüveg. Most azután nemhogy tisztán nem látnak, hanem semmit sem látnak. Azt sem, hogy a dolgozó társadalom jóízűt nevet rajtuk. Mert akárhogy is csűrik csavarják az új jelmezbe öltözött mamelukok a dolgot, mégis csak mulatságos, ha a rendszer rezesbandája olyan hirtelenül átcsap a győzelmi indulóból a Trauermarschba. Ha a díszbandérium az ég, boltozat beborulásakor rögvest pompes fu- i nébres kíséretté alakul. Ha a délceg, karakán, konszolidációs bajvívó leszáll az optimizmus magas lováról és fontoskodva, magyarázkodva beleveti magát a pesszimizumus konfliskocsijába. Ha a hőstenor az Oh Du lieber Augustin, alles ist hin intonálásába csap át. Tíz év alatt itt beágyazódott az országba egy rendszer, amely minden politikai program megvalósítására vállalkozik. Még a saját temetésének a megrendezésére is. Saját gazdaságpolitikai csődjeinek a tömeggondnoka akar lenni. De itt távolról sem a nyilvános választások karakternemesítő eszközeivel összeverbuvált parlamenti többségről van csak szó, hanem mindazokról, akik a konszolidáció uborkafáira kapaszkodtak fel és most onnan szórják a kritika villámait a megbukott rendszerre. Ez az az alibiforma, amellyel meg akarják váltani az átszállójegyet a másik menetirányra. Ez az a nagy mosakodás, amikor a konszolidáció nimródjai a tízéves vadászat porát akarják letisztogatni. Általános és titkos nagymosás. Nagy pucerájjá alakult a pártmonopólium. Csúnya játék, ami itt folyik. Hogy ez a politikai kabaré itt lejátszódhatik, ez mutatja a legjobban, hogy milyen nagy kár volt a választók nagy tömegeinek az akaratát közigazgatási úton kikapcsolni a közéletből. Kár volt a politikai konzekvenciák lehetőségét száműzni és az ország kormányzását egy párt monopóliumává süllyeszteni.. Tíz éven át úgy volt, hogy egy akol, egy pásztor. De a pásztor itthagyta az országot és magára maradt az akol. Most meg már úgy akarnának berendezkedni, hogy egy ország, egy párt. Mintha nem az ország és dolgozó népének a megmentéséről volna itt szó, hanem egy falanszterré átorganizálódott párt bebiztosításáról. Hát, kérem, én tudom, hogy gróf Károlyi Gyulát önzetlenség és nemes intenciók vezérlik. De nagyon sajnálnám, ha azt hinné, hogy a főszínészek szerep- és jelmezcseréjével ezt a mai krízist meg lehet oldani. Itt sokkal mélyebben kell szántani. Mi nemcsak egy kormány krízisébe sodródtunk bele, hanem egy egész kormányzati rendszer csődjével állunk szemben, amelynek a szelleme, módszerei, elgondolásai mind megbuktak. Halomra dőltek itt egy tízéves Potemkin-rendszer összes kulisszái egy bizalmi válság forgatagában. Hangsúlyozom és kiemelem, hogy itt legutóbb nemcsak gazdaságpolitikai krach, kormányválság és pártkrízis süvített végig a csonka országon, hanem egy kiskorúsított és gyámság alá helyezett társadalom is súlyosan megrázkódott. A látszatbizalom alattt dübörgött az elfojtott bizalmatlanság. Ez a szomorú valóság. És ezért mégis csak kissé furcsa ez az általános és titkos átöltözködés és átsminkelés, ami itt folyik. Mert ezzel nem megyünk sokra. A francia arany és a német-osztrák vámunió A Temps szerint Hága Németország mellett, de Ausztria ellen dönt a vámunió ügyében — Schober bejelenti, hogy Ausztria önként lemond a vámunióról? — Litvinov általános gazdasági megnemtámadást javasol — A hosszúlejáratú kölcsönök európai problémája Briand és Laval szeptember végén utazik Berlinbe Genf, augusztus 31. (A pesti Napló külön tudósítójától.) Közép-Európa számára rég nem volt még olyan fontos a Népszövetség tanácskozása, mint a mostani ülésszak. Különösen Németország és Ausztria közvéleménye várja izgatott figyelemmel a fejleményeket. Egyesek szerint a Népszövetségnek ez az ülésszaka a német-osztrák vámunió és az Anschluss-álmok temetése lesz. Úgy látszik, hogy ezek a hírek nem egészen alaptalanok. Mint a jelekből kiderül, Franciaország most akarja a végső csapást mérni a vámunió ügyére. A hágai nemzetközi döntőbíróság még nem döntöttebben az ügyben, de dönteni fog Franciaország aránya. Ausztriának nagy kölcsönre volna szüksége, ezt a kölcsönt csak Franciaország adhatná meg és Franciaország feltétele: Ausztria mondjon le az Anschlussról és a vámunióról. Egyébként egymás után érkeznek a különböző delegációk a Népszövetség ülésszakára. Hétfőn délelőtt megkezdődött az Európa-unió gazdasági albizottságának ülésszaka, az első ülés zárt ajtók mögött folyt le és kizárólag technikai kérdésekkel foglalkozott. Elnökké Bech luxemburgi minisztert választották , Curtius német külügyminiszter ésa német delegáció hétfőn érkezett meg. Ugyancsak akkor érkezett meg az osztrák delegáció Schober helyettes kancellárral az élén. Délután Schober és Curtius hosszas megbeszélést folytattak. Az európai nemzeti kisebbségek értekezlete, amelyen első ízben vesznek részt a dodekanézoszi (olasz terület) görög kisebbségek és a magyarországi tótok, ma folytatta munkálatait. A szónokok valamennyien kijelentették, hogy a katonai leszerelés lehetetlen előzetes morális leszerelés nélkül. A konferencia megnyitó ülésén szombaton Szüllő Géza csehszlovákiai magyar képviselő mondott beszédet. Trianon bűnteleneket büntetett, — mondta. — A tévedések most megbosszulják magukat. Mi, kisebbségek mindig küzdeni fogunk jogainkért és nem nyugszunk bele abba, hogy megsemmisítsenek. Ha nem a jogszerűség lesz a társadalmi és állami élet szabályozója, akkor a világ olyan katasztrófába jut, amelyből nincs többé feltámadás. Walkó Lajos külügyminiszter szerdán utazik el Budapestről Genfbe. Báró Szterényi József, aki előbb Locarnoba utazott, mint magyar választott bíró az osztrák-magyar választottbírósági tárgyalásokra, onnét Genfbe utazik gróf Apponyi Alberttel, hogy mint a magyar kormány képviselője, részt vegyen a Népszövetség teljes ülésén. . Briand lemond Páneurópáról? Genf, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Beavatott népszövetségi körökben Briand távollétével kapcsolatban hétfőn este az a hír terjedt el, hogy Briand végleg feladta páneurópai terveit. Állítólag belátta, hogy tervének semmiféle gyakorlati eredménye nem lehet és hogy légüres térben mozgó akciója presztízsét is erősen megnyirbálta. A szovjet gazdasági megnemtámadási tervezete Az Európa-unió gazdasági főbizottságának délutáni ülésén a gazdasági megnemtámadási