Pesti Napló, 1931. október (82. évfolyam, 222–248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
2 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1931 október 1 azonban ekkor Bánóczi felé ütött. Bánóczit nem érte az ütés, csak később vette észre, botry mellén a nyakkendő félrecsúszott. Amikor Reisz látta, hogy Bánóczi veszedelemben van, odaugrott Csik László elé. A Wolff-párti fiatalok, élükön Nagy Ferenccel, a nagyverejű Reisz ellen fordultak. Nagy Ferenc Reisz nyakába ugrott, a többiek két oldalt lefogtak, közben kormánypárti politikusok is odaértek, Dinich Vidtor is lefogta Reiszt, aki így mozdulni se tudott. Csík ebben a pillanatban odaugrott foozzá és öklével arcbavágta. Reisz orra, szája rögtön megdagadt. Csik visszahúzódott, közben őt is lefogták. Reiszen négyen-öten csüngtek, úgy hurcolta, őket magával Csik felé. Csiket azonban barátai eltávolították. Törik az üveg, röpül a szék Peyer Károly is előrenyomult és Csik Lászlóra, kiáltott: — Maga tetves piszok! Gyáva fráter! Krakéler! Majd elbánunk magával! A megriadt tisztviselők kirohantak a folyosóra, keresték a rendőröket, hamarosan meg is jelent egy rendőrtisztviselő tíz rendőrrel, de akkorra már nem volt rájuk szükség. Reisz lerázta magáról azokat, akik lefogták és ráütött arra "az üveglapra, amely alatt az előadói asztalon a napirendet szokták tartani. A vastag üveglap szétmállott, az üvegszilánkok szerterepültek. Reisz kezéből dőlt a vér. Az emberek eddig nem is figyeltek az elnöki emelvényre. Ekkor látták, hogy Ripka már felállt és riadtan álltak mellette a város vezető tisztviselői. Reisz véres kezét rázta és elégtételért kiabált. Peyer Károly felkapott egy széket és az elnöki emelvény felé dobta. Mindenki megriadt. A bizottsági tagok a feldühödött embereket igyekeztek lecsillapítani, jött a gondnok, összesöpörtette az üvegszilánkokat, kivitette a széttört székdarabokat, sőt Huszár Károly is odament és a leszakadt asztal darabjait vitte ki. A detektívek két embert előállítottak Ripka főpolgármester közben lejött az emelvényről és a szocialista bizottsági tagok közé ment. Nem tudott velük beszélni, mert minden oldalról feléje kiabáltak. A tömegen keresztülfúrta magát egy detektív és hivatalos jelentést tett. Erre egy pillanatra csönd állt be, a detektív elmondotta, hogy két embert előállított, az egyik szociáldemokrata, a másik keresztellysző Cialleta volt. Az egyik Csik Lászlót, a másik Peyer Károlyt szidta. Azt mondották, hogy revolver van a két előállítottnál, megmotozták őket, de egyiknél sem találtak semmit sem. Mindkettőellen megindult az eljárás. Közben Huszár Károly is odament a szocialistákhoz és megpróbálta őket kibékíteni. Huszár beszéde csak olaj volt a tűzre. Valamennyien Huszár ellen fordultak, revolverkérdés még egyszer szóbakerült. Voltak olyanok, akik azt állították, hogy Csíknél is van revolver. Ripka intézkedésére megállapították, hogy Csiknél nem volt fegyver. Wolff Károlyt sürgősen hivatják Wolff Károly nem akart megjelenni a közgyűlésen, amikor azonban megtörtént az inzultus, értesítették és a keresztény párt vezére gyorsan az új városházára sietett. Wolff Károlyt nagyon megrendítette a csúnya esemény, párthívei előtt kijelentette, hogy az eseményt nagyon elítéli. Wolff kijelentése eljutott az ellenzékhez is és ez kétségtelenül enyhítette a hangulatot, ámbár azt magyarázták, hogy Wolff pártja felelős a történtekért. Csilléry forszírozta a túltemperamentumos Csik bizottsági tagságát, akit azután a Csilléry elnöklete alatt álló Orvosszövetség küldött be a főváros törvényhatóságába. Csiket nem lehet pártjától elválasztani. Csik szerepléséért a párt felelős. Ripka több mint két órán át tárgyalt a szembenálló felekkel Ripka főpolgármester azonnal hozzálátott az ellentétek elsimításához. Először a jobboldali pártvezérekkel tárgyalt, nemcsak a szűkebb vezérkar volt jelen, hanem ott ült Bezegh-Huszágh, Andréka Károly főkapitányhelyettes is. Wolffék érezték a felelősségüket a Csik-ügyben és ezért azt kívánták Ripkától, hogy az ügy fölött térjen napirendre, hiszen, amikor az inzultus megtörtént, akkor már fel volt függesztve az ülés. Ripka megmondotta, hogy az események olyan gyorsan peregtek le, hogy maga sem tudja, melyik pillanatban történt az ülés felfüggesztése. A főpolgármester átment a baloldali mpázóba és egy sarokban leült a szocialista mírtvezérek- kel tárgyalni. Peyer Károly, Bánóczi László, Reisz Mór tanácskoztak és Ripka mellett ült Szemethy főügyész is. Amikor a szocialisták meghallották, hogy a jobboldal mit kíván, Peyer felugrott és otthagyta a főpolgármestert. _ Velünk ne játszanak, ne futamodjanak meg gyáván a felelősség elől, igenis, nyílt ülésen történt a botrány, mondjanak az öregasszonyoknak ilyen kifogásokat, nem nekünk! Büchler nem is volt hajlandó tárgyalni, szólt Bánóczinak, hogy ő is azonnal vonuljon vissza. Reisz Mór tovább tárgyalt, közben meggérkezett Liber és Borvendég alpolgármester. Valamenynyien azt magyarázták, hogy a szocialisták még az ülés tartama alatt mentek át a jobboldalra, de amikor a tettlegesség történt, akkor már fel volt függesztve az ülés. — Nem igaz! Hazugság! — kiáltottak a szocialista bizottsági tagok. Éber Antal döntötte el a vitát Az egyik szocialista megkérdezte Éber Antalt, hogyan történt a csúnya botrány. Éber a leghatározottabban kijelentette, hogy nyílt ülésen történt a szocialista bizottsági tag inzultálása. Erre a szocialisták vitték Éber Antalt a főpolgármesterhez. Éber a következőkkel fordult a főpolgármesterhez: — Én úgy emlékszem, hogy az ülés még nem volt felfüggesztve, amikor az inzultus történt. Itt csak pillanatokról van szó, lényegében nem is fontos, hogy valóban egy fél perccel előbb vagy utána történt-e az ülés felfüggesztése. Ha vita merül fel ilyen csúnya támadásnál, úgy az illető terhére a súlyosabb esetet kell venni, tehát azt, hogy nyílt ülésen történt az inzultálás. Ripka ezek után visszament a jobboldali pártvezérekhez és újra megkezdődött a tanácskozás, később behívták a polgári ellenzéki pártvezéreket is. Rassay Károly Éber álláspontját fogadta el és szintén elégtételt, követelt. Ripka ezek után kijelentette, hogy nyílt ülésen fog elégtételt szolgáltatni és széksértési indítványtételre fogja felszólítani a főügyészt. Közben lejátszódott a szomorú ülésnek egyetlen vidám pillanata. Friedrich István az ülésteremben elunta a várakozást, felment az elnöki emelvényre, megnyomta az összes csengőket és a pipázóból, büféből betódultak a bizottsági tagok. Kezébe kapta az elnöki csengőt, teljes erejével rázni kezdte. — Mit tanácskoznak annyit? "Kezdjük meg az ülést és kész! A „SIESTA októberi árai. (Kitsvábhegyi klimatikus gyógyhely« 8700 • öles csodás fekvésű ősparkkal.) Egyászy»» killenszobákban »—11 P. Napi ötasok elsőrrendű szanatóriális ellátással és ápolással, fürdőkkel és az intézeti orvosok honoráriumával együtt 13.SO P. erkélyes déli szobáiban 18.— p, nagykomfortos loggiás déli szobáiban 19.—P. Fűtés 16-ikáig 4%, azután 8%. A közös szobákban 7—8,20 és 9—10 P. Mérsékelt havi pausálik! — Autóbuszmegálló a Réth György utcai feljárónál. — Telefon: Automata 501-60. Vádat emelek!.. • Késő este volt már, amikor Ripka Ferenc főpolgármester bevonult. A padok zsúfolva voltak, senki sem hagyta el a helyét. Ripka halkan kezdte: — Súlyos, sajnálatraméltó incidens történt. Az incidens kiinduló pontja Horváth Pál egyik közbeszólása volt, aki azt mondotta, Lázár beszéde közben, hogy gazság, amit mondott. Ezért őt rendreutasítottam. Innen indult el a tumultus és mivel minden pillanatok alatt játszódott le, talán nem is lehetett helyesen figyelemmel kísérni és ezért kérem Horváth bizottsági tag urat, magyarázza meg, mire értette kijelentését. Horváth pár szóban kifejtette, hogy a zsírdrágítást, ítélte el, de hozzáfűzte, hogy ez már tíz év óta így történik, már pártállásánál fogva sem érthette senki félre kijelentését, hiszen ők mindig az árdrágítók ellen küzdöttek. A főpolgármester ezt a kijelentést megnyugvással vette tudomásul és azután rátért a súlyos inzultusra. Ami történt, — mondotta — mélyen sérti a közgyűlés tekintélyét. Olyan nagy volt a tumultus, hogy nem lehet megállapítani, amikor történt a felfüggesztés. Akár nyílt ülésen, akár már a felfüggesztés alatt történt, a lényeg az, hogy súlyosan megsértették a közgyűlés nemes tradícióit, mert ez a terem az Önkormányzat felszentelt csarnoka. — Csak volt! — kiáltották a szocialisták. Ripka tovább folytatta: — Súlyos sérelem esett a közgyűlés tekintélyén és ezért felszólítom Szemethy Károly tiszti főügyészt a széksértési indítvány megtételére. Szemethy szerint súlyos rendzavarás történt és ezért kérte, hogy a közgyűlés ezt mondja ki. A szavazás a legnagyobb formában történt, Wolffék eltávolították vitéz Csik Lászlót, a szélső jobboldaliak ellenben tovább kiáltoztak a szocialisták felé. A szavazásnál egyedül Wolffék maradtak ülve, a kormánypárt és az ellenzék megszavazta a súlyos széksértést. Wolffék ezzel azonosították magukat Csik Lászlóval. Szemethy most már a büntetés kiszabására tett indítványt, mégpedig azt kérte, hogy két egymásután következő ülésről zárják ki az inzultálót. Állandó fármában elsőnek Rassay Károly szólalt fel, aki konstatálta, hogy a közgyűlés többsége a súlyos széksértést megállapította és most már csak a büntetés kiszabásáról van szó. Először 500 pengő büntetést javasolt, később azonban az indítványt visszavonta. Újra fellángol a vihar Peyer Károly kijelentette, hogy ilyen könnyen nem lehet elintézni az esetet, amikor a törvényt tárgyalták, hivatkoztak arra, hogy lehetnek olyan esetek, amikor valaki annyira megsérti a közgyűlés tekintélyét, hogy meg kell fosztani mandátumától. Ilyen esettel állunk most szemben. Egy orvos, akinek az volna a hivatása, hogy a betegeket gyógyítsa, nem tudott annyi önuralommal viselkedni, amennyit ez a hely méltósága megkövetel. Olyan rendnek a tagja, amely megköveteli, azt, hogyha támad, nyíltan támadjon és ne szökjék meg gyáván a következmények elől. Wolffék újra zajongani kezdtek, Lázár hangja hallatszott ki a lármából: — Ezt nem tűrjük! Vonják meg tőle a szót! Itt nem lesz mégegyszer kommunizmus! Legyen vége a szocialista terrornak! — és más hasonló kiáltások hallatszottak. A főpolgármester folyton rázta a csengőt, de a lárma nem akart elülni. A szocialisták közben összetűztek egy leventeoktatóval, aki állítólag gyerekeket vert volna. Gonda magából kikelve kiáltotta feléje . Az én pénzemen ment utazni Párizsba! Kipka figyelmeztette Peyert, hoy amikor széksértésben ítélkezik a közgyűlés, senkinek sincs joga sértegetni. Peyer követelte, hogy az igazolóválasztmány foglalkozzék az üggyel, s döntse el, hogy méltó-e Csik arra, hogy az orvosokat képviselje a közgyűlésen. Peyer szavait így fejezte be: — Ki kell jelentenem méstegyszer, hogy vitéz Csik László gyáván megfutamodott. Mert ha Reisz kezébe került volna, akkor a fehérneműtisztítónak lett volna vele dobra. Peyer ezért az inparlamentáris kifejezésért elnöki rendreutasításban részesült. A közgyűlés azután Szemethy főügyész indítványát elfogadta, de Csik László ügyét automatikusan átteszik az igazolóválasztmányhoz is. Mindenki bocsánatot kér Ripka főpolgármester ezután hivatkozott arra, hogy olyan minősíthetetlen durva kijelentések történtek, amelyeket nem akar ismételni. Felszólított mindenkit, hogy akik sértegettek, jelentkezzenek, hogy rendreutasíthassa őket. A szociáldemokrata párt minden embere felállt és így az egész párt rendreutasításban részesült. Huszár Károly is szót kért, szintén megkövette a közgyűlést, de kijelentette, hogy személyében ő senkit nem sértett, csupán indulatában letörte a padot. — Halljuk Csilléryt, — kiáltottak minden oldalról. — Csilléry azonban nem jelentkezett. Lázár Ferenc befejezte még a beszédét, közben összetűzött a szocialistákkal és a főpolgármesterrel, de akkor már olyan fáradt volt mindenki, hogy nem is hallgatták rá, mit mond. Ripka záróbeszédében még kijelentette, hogy mindazok ellen, akik anyagi kárt okoztak a fővárosnak, megindul az eljárás és a kárt tartoznak megtéríteni. Valósággal könyörgött a bizottsági tagoknak, hogy a jövőben, tartózkodjanak ilyen jelenetektől, mert most igazán komoly munkát vár tőlük Budapest és az ország közönsége. Fábián Béla indítványára, nem folytatták tovább a gazdasági kérdések megvitatását, hanem a közgyűlést péntekre halasztottak. Megszűnt a háromnapos betétfelmondási idő A M. T. I. jelenti: A m. kir. minisztérium által a bankszünnapok következtében tett átmeneti intézkedések fokozatos megszüntetése tárgyában kiadott 4550/1931. M. E. számú rendeletnek 1. §-a szerint a folyószámlán, csekkszámlán, vagy takarékbetéti könyvön alapuló követelések kifizetésére háromnapos felmondási idő volt kikötve. Az ezen túlmenő korlátozásoktól a felek eltérhettek, kivéve a folyószámlán vagy csekkszámlán alapuló oly követelés tekintetében, amelyet határozott időre lekötöttek. Mint-hogy ezeknek a korlátozásoknak fentartására ma már nincsen szükség, a pénzügyminiszter azokat az 1800/1931. P. M. számú rendeletével 1931 október 1-ével hatályon kívül helyezte. A vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny mai számában jelenik meg. Drv. Weinreb Mórné szül. Hofbauer Berta úgy a maga, mint gyermekei Ármin, Margit férj. dr. Solt Sándorné, Géza, Jeni és Oszkár fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy szeretett férje, legjobb apa Weinreb Mór e hónap 29-én hosszas szenvedés után, életének 77-ik évében, boldog házasságának 48-ik évében jobblétre szenderült. A megboldogultat október 1-én d. e. 10 órakor helyezzük örök nyugalomra az új rákoskeresztúri orth temető halottasházából. Gyászolják még menyei: Weinreb Arminné szül. Trude Paschka Weinreb Oszkárné szül Blumenstein Vilma, Weinreb Jenőné szül Szász Klári, veje már Solt Sándor és unokái: Solt Erika és Lilla, Weinreb Gyurka, Péter, Tommy és Yvonne. Emlékét örökké őrizni fogjuk szívünkben ! Koszorúk mellőzését kérjük.