Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
Ma: Iparos és Kereskedő Napló (ingyen külön melléklet) Ára 16 fillér Budapest, 1931 82. évfolyam 249. szám Kedd, november 3 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra . . . 4.5 pengő Negyedévre . 10.80 pengő Félévre... 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a gályaudvarokon . 16 fillér ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap 32 fillér SZERKESZTŐSÉG | Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. o. TELEFON: József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464—19. Szerkesztőség Bécsben II., Kühlmarkt 7. A négy előadás , előtt írta: dr. Szabó László »Tessék besétálni! Rögtön kezdődik! Jön a nemzetközi bizottság jelentése! Látható lesz mindjárt a harmincháromas bizottság jelentése! Nyomában, sőt vele együtt jön a hatos bizottság jelentése! Tessék, hölgyeim és uraim, tessék, tessék! A legjobb erők fellépése! Maga a miniszterelnök nagy expozét mond, személyesen! Gróf Bethlen megvédi politikáját! Az összes volt miniszterek jelen lesznek és felszólalnak, hogy igazolják működésüket! Tessék, tessék! Akik nem vettek részt a harmincháromasban, óriási vihart fognak támasztani! Tessék, hölgyeim és uraim, amíg nem késő, mert mindjárt kezdődik az előadás! Harmadik csengetés!« A nagyérdemű közönséget azonban mindez szemmel láthatólag nem izgatja. Sőt még csak nem is érdekli. Az egymással szemben álló felek hiába támadnak elszántan és hiába védekeznek elkeseredetten, — az, hogy mi történt, mi volt és hogy volt, egyedül és kizárólag csak őket érdekli, és viszont arról, ami a közönséget érdekli: hogy mi fog történni, mi lesz és hogyan lesz. — arról úgysem tudnak mondani semmit. A helyzetnek fel nem ismerése végzetes a politikára, de nem okvetetlenül végzetes a nemzetre nézve, mert kétségtelenül vannak, akik idejekorán felismerték a helyzetet, s amennyire csak lehet, függetlenítették magukat az egész politikától, beleértve ebbe törvényhozást és kormányzatot egyaránt. Akik úgy rendezték be az életüket, hogy kitűzött munkaprogramjukat végrehajthassák, bármilyen is a kormány, azok keveset éreznek a politika hullámzásaiból, mert számításba vették a nagy, nagy adókat, a munka szabadságának és lehetőségeinek nagy, nagy korlátozásait, s ha mindezek mellett tudnak még termelni, akkor rájuk nézve tökéletesen mindegy, hogy kik lépnek fel és mit mondanak a politika színpadán? A szezonnyitó nagy tam-tam-tam őket éppen olyan kevéssé érdekli, mint azokat a milliókat, akikhez kéthetenként, vagy havonként ér el a nyomtatott betű, vagy talán sohasem. De ha sem a nagy tőkét, sem a nagy tömeget nem izgatják a politika várható »szenzációi«, akkor ezek vájjon kit érdekelnek? Talán az úgynevezett intelligenciát? Ennek a javarésze látja, hogy a víz, melyben a »viharok« lejátszódnak, elfér egy pohárban; a nagy hangzavarhoz képest a viták tárgya túlságosan kicsiny... Ma az életnek két főtényezője nemcsak nálunk, hanem mindenütt a nagy tömeg és a nagy tőke, és nálunk mindkettő távol áll attól, ami mostanában a nyilvános porondon történik s-még csak mint szemlélő sem akar részt venni a dologban, nemhogy érdekelve lenne benne. De ha a nagy tőke berendezkedett arra, hogy hogyan tud megélni az Állam bárminő segítsége nélkül a politika zűrzavara közben is, és ha a nagy tömegek már megszokták azt, hogy sem az esőt, sem a fagyot, sem az őszi szántást, sem a kukorica morzsolását, szóval a milliók életénekmindennapi métretét nem befolyásolja az Állam, akkor itt- anélkül, hogy észrevettük volna, mélyreható változások következtek be, melyeknek konzekvenciáit, akik idejekorán levonják, azok »mentik át magukat« a jövőre. Vezényelni magában véve nem nehéz, de nem is elesendő: pontosan kell ismerni az erőt, mely, a vezényelt seregben rejlik. Ekélől minden akció a jó vagy bal Szerencse -döntésére van bízva. És senki sem nyugtathatja meg magát azzal, hogy ő ismeri a célt, melyet el akar érni, mert nem az fontos, hogy ő a célba jusson, hanem az, hogy a nemzet oda jusson. Minden vezényletre életbevágóan fontos, hogy szorosan a nyomában van-e a sereg, bír-e a sereg vele együtt haladni? Mert egy jó paripán előregaloppozni könnyű, de mit ér ez, ha nem bírják követni a fáradt csapatok, melyek gyalogszerrel, fáradtan, rongyosan és éhesen vonszolják magukat a vezénylők után? Ha a balszárny elszakad a jobbszárnytól, ez még nem mindig szerencsétlenség, de a vezénylet és a tömeg eleven, mindig érezhető kapcsolata nélkül csak hadijátékot lehet rendezni, de komoly harcot sikeresen megvívni nem lehet. Több, mint bizonyos, hogy a feléledő politika eseményeiből a nagyközönséget már egyedül az érdekli, hogy melyek azok a terhek, amelyiket még emelni fognak és melyek azok az intézkedések, amelyek a gazdasági élet számára még egy új békét jelentenek? Aki ezt már nem bírja, az likvidál vagy »egyezkedik«; aki még bírja, az gyorsan alkalmazkodik az új helyzethez, hogy össze ne roskadjon alatta. De hogy a politikai arénában a »harcosok« tudnak-e egymásnak szemrehányásokat tenni és hogy a múltban nagy bűnöket követtek-e el vagy hőstetteket vittek véghez, az a nemzetnek egy igazán parányi részét kivéve, még csak nem is érdekel senkit. " Orosz-japán ellenségeskedések kitörése előtt? Orosz haderők állanak szemben a japánokkal Észak-Mandsúriában Tokió, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) Az orosz-japán ellenségeskedések kitörése egyre valószínűbbnek látszik. Minden jel arra mutat, hogy a mandsúriai kormány végső esetben orosz segítséggel akarja megakadályozni, hogy a japán katonaság Észak-Mandsúriát is elfoglalja. Arra a hírre, hogy Csang-Csunban hatszáz főnyi japán katonai osztag áll készen, hogy megkezdje az offenzívát Mandsúria északi tartományában, az északmandsúriai kínai csapatok parancsnoka, Mau-Han-San tábornok — csangcsuni jelentések szerint — megkezdte Zizikar körül a csapatösszevonásokat. Az orosz vöröshadsereg állítólag támogatja Mau-Han-San tábornok csapatmozdulatait. Szovjet részről Mandsúria körül folynak csapatösszevonások. A japán hadsereg-parancsnokság — eddig még megerősítésre szoruló hírek szerint — Karbint is birtokába akarja venni a Kirinben állomásozó japán csapatok, hír szerint már parancsot kaptak, hogy induljanak el Karbin irányában. A jajtán hadügyminiszter a minisztertanács hétfői ülésén kijelentette, hogy hivatalos jelentést ugyan még nem kapott az orosz csapatmozdulatokról, ezeket a híreket azonban nem tartja alaptalannak. Newyork, november 2. Az orosz-kínai együttműködésről szóló hírek nagy minmntalaniságot keltettek a Fehér Házban. Az illetékes politikai tényezők orosz-japán háborútól félnek s az Egyesült Államok kormánya ezért úgy határozott, hogy most már maga is beavatkozik a konfliktus további fejleményeibe. A kormány egyelőre úgy határozott, hogy megfigyelőt küld ki Észak-Mandsúriába, akinek az lesz a foredata, hogy minden fordulatról azonnal tájékoztassaWashingtont. Mit hozott Laval Amerikából? Hoover kérésére átveszi a kezdeményezést — Újra megvizsgálják Németország fizetőképességét? — Biarritzban ül össze decemberben Németország hitelezőinek értekezlete ? — Franciaország pénzügyi áldozatainak politikai feltételt szab — Laval Párizsba érkezett Párizs, november 2. Az 'He de Feaice fedélzetén Laval megérkezett Le Havrebus rövid tartózkodás után nyomban vonatra ült Párizs felé. A miniszterelnök még a hajó fedélzetén fogadta a újságírókat, akik előtt kijelentette, hogy a washingtoni találkozó legszerencsésebb eredménye, hogy számos félreértést, amely a két kormány között fennállott, vagy megszüntetett, vagy eloszlatott, úgyhogy a két kormány együttműködésének ma már semmi akadálya nincsen. A miniszterelnök kijelentette továbbá, hogy vagy hétfőn este vagy kedden délelőtt fogadja Hoeseh német nagykövetet és a keddi minisztertanácsban jelentést tesz a kabinetnek a washingtoni út eredményéről, s a kormány feladata lesz azután ,,hogy a washingtoni megállapodásokból levonja a gyakorlati következtetést. A miniszterelnök közölte a sajtóval még azt is, hogy nyomban a parlament összeülése után a parlamentnek is beszámol a washingtoni tanácskozásokról, hogy így módot adjon a törvényhozásnak, hogy állást foglaljon a legfontosabb kérdésekben. E pillanatban — így fejezte be szavait a miniszterelnök — nem mondhatok egyebet, csak azt, hogy a washingtoni út kitűnő benyomásokat hagyott hátra bennem és hogy meggyőződésem szerint Franciaországnak azt a hasonlíthatatlan nagy presztízst, amelynek e pillanatban az egész világon örvend, arra kell felhasználnia, hogy legfőbb érdekeit megvédje és a békét megerősítse. A Paris Midi azt jelenti, hogy Laval az amerikai kormány felhatalmazását hozza magával, amelyben Hoover felkéri a francia miniszterelnököt, hogy a súlyos problémák megoldására a kezdeményezést s az azzal járó felelősséget vegye magára. Laval vállalkozott erre a szerepre és eltökélt szándéka, hogy azonnal megkezdi a diplomáciai tárgyalásokat, mert tudatában van annak, hogy ez év végéig meg kell oldani ezeket a kérdéseket. A folyó év végén ugyanis lejárnak a Németországgal kötött hitelmeghosszabbító megállapodások és 132 elején megkezdődik az általános leszerelési konferencia. Az amerikai kormány az esetben, ha Lavalnak nem sikerül feladatát megoldania, más nemzetek kormányaival keres majd érintkezést, hogy együttes eljárással Franciaországot engedékenységre bírják. Lavaal miniszterelnök néhány perccel délután két óra után hazaérkezett Párizsba. A pályaudvaron a kormány több tagja fogadta. A diplomáciai testület részéről az angol és a lengyel nagykövet, valamint az amerikai ügyvivő jött el. A pályaudvar perrónján és kint a téren ezrekremenő embertömeg várta az Amerikából hazaérkező kormányelnökét és lelkesen megéljenezte. Laval a pályaudvarról egyenesen a miniszterelnökségre hajtatott, megebédelt, majd rövid pihenő után délután négy órakor kihallgatáson jelent meg Doumer elnöknél és röviden tájékoztatta őt a washingtoni tárgyalások lényegéről. Egy órával Laval megérkezése előtt, délután egy órakor futott be az északi pályaudvarra a berlini expressz, amely Hoeseh párizsi német nagykövetet hozta. Hoeseh valószínűleg a keddi nap folyamán jelenik meg Laval miniszterelnöknél, hogy, megkezdje a tárgyalásokat a jóvátételi kérdésben. Az Agence Radio értesülése szerint Laval arra kéri majd a német nagykövetet, értesítse a német kormányt, hogy francia részről szívesen vennék, ha Berlin véglegesen leszögezné, hogy mik a további szándékai a Young-terv és a moratórium ügyében. Párizsig politikai körökben azt hiszik," hogy Németország válasza egy kérvény lesz, amelyben a birodalom fizetőképességének újabb megvizsgálását kéri. Laval eleget tesz a kérésnek és konferenciára hívja, majd össze a német jóvátételben érdekelt hitelező államokat. A konferenciát valószínűleg Biarritzban tartják meg december első napjaiban. Laval miniszterelnök amerikai tárgyalásaival kapcsolatban a Temps megállapítja, hogy a Hoover felé moratórium — a tapasztalat tanulsága szerint — önmagában nem elegendő Németország megmentésére. A jövő évben azonban, amikor kénytelenek lesznek megállapítani, hogy Németország •nem tud megfelelni jóvátételi kötelezettségeinek, nem lehet szó arról, hogy a Hoover-féle moratóriumot egy vagy több évre egyszerűen meghosszabbítják. Elsősorban "Németország fizetőképességének problémáját kell tisztázni, ami