Pesti Napló, 1932. április (83. évfolyam, 73–95. szám)

1932-04-01 / 73. szám

Péntek 60 ezer pengőbe került a biatorbágyi őrség ... A belügyi tárca keretében az országgyűlési képvi­selők választásával kapcsolatban az államot terhelő kiadásokra 145.000 pengőt irányoztak elő, viszont ezzel szemben 171.932,53 pengőt költöttek, vagyis a túlkiadás 16.93213 pengő volt. Ezt a túlkiadást az okozta, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokra a költségvetés egybeállításakor még nem gondoltak. A nemzeti munka­védelmi hivatalokra az előirányzott 60.300 pengőnél csaknem még egyszer többet költöttek, a felmerült 59.539,79 pengő túlkiadásnak az az oka, hogy a biator­bágyi vasúti merénylet után a vasútvonalak biztosí­tására a nemzeti munkavédelmi tagok egy részét mun­kába szólították. A belügyi tárca a munkanélküliség PESTI NAPLÓ 1932 április I 9 • 37,5 milliót költségvetési felhatalmazás nélkül , költött az utolsó félévben a kormány Az állami számvevőszék feltűnő jelentésben tárja fel a túlkiadások és az előirányzat nélküli kiadások hovafordítását A hatos bizottság által javasolt 23­ 1 millió pengős meg­takarítás helyett 37,5 milliós többlet jelentkezik (Saját tudósítónktól.) Gróf Károlyi Gyula mi­­niszterelnök a Ház csütörtöki ülésén az állami számvevőszéknek félévenként szokásos jelentését nyújtotta be olyan nagy zajban, hogy a képviselők nem is tudták, milyen fontos irat kerül a Ház elé. Az állami számvevőszék ugyanis a törvény­ értel­mében köteles az országgyűlésnek félévenként je­lentést tenni a költségvetésben megszavazott hite­lekkel szemben mutatkozó túlkiadásokról és elő­irányzat nélküli kiadásokról, mégpedig a költség­vetés egyes fejezetei, vagyis az egyes tárcák sze­rint részletezve. Az állami számvevőszék összesí­téséből kiderül, hogy az 1931—32. költségvetési év első felében, vagyis 1931 július 1-től december 31-ig eltelt idő alatt 12,7 millió pengő túlkiadás és 24,8 millió pengő előirányzat nélküli kiadás, összesen tehát 373 millió pengő a költségvetési év első fe­lére engedélyezett hitelekkel szemben az eltérés. Ez azt jelenti, hogy a kormány 37,5 millió pengő­vel többet költött, mint amennyire a törvényhozás­tól felhatalmazása volt. A 33-as bizottság 6-­os al­bizottsága még tavaly ősszel terjesztette a Ház elé jelentését az egyes tárcák körében a folyó költség­vetési év folyamán elérhető megtakarítások össze­géről, amely 23,1 millió pengőt tesz ki. Egy fél esz­tendőre tehát kerek számban 11,6 millió pengő esik, viszont a kormány még ha valóban megtakarította is az elmúlt fél esztendő alatt ezt az összeget, ugyanakkor a kormánytól független állami szám­vevőszék jelentése szerint 37,5 millió pengőt költ­ségvetési hitel nélkül költött el, úgyhogy végered­ményben a folyó költségvetési év első hat hónap­jára számítható il.11 millió pengő megtakarítás helyett — ha ezt az összeget levonjuk a 37­5 millió pengős túlkiadásból — a kormány 25,9 millió pen­gővel lépte tényleg túl a költségvetési keretet. Elkerülhetetlenül szükséges .. • Az állami számvevőszék jelentése — mint említet­tük — miniszteri tárcák szerint részletezi a költség­vetési hitellel szemben előfordult eltéréseket. Érdekes ezeknek a tételeknek áttekintése annál inkább, mert a 6-os bizottság annak idején azt javasolta, mondja ki a minisztertanács, hogy a költségvetési hitelek­ túl­lépése és előirányzat nélküli kiadások utalványozása csak a minisztertanács előzetes felhatalmazása alap­ján foganatosítható, ha a minisztertanács a szóban­forgó hiteltúllépés, előirányzaton kívüli kiadás, illetve intézkedés elkerülhetetlenül szükséges voltát állapítja meg. A számszéki jelentésből kiderül, hogy mi volt az a bizonyos »elkerülhetetlenül szükséges volta«, aminek alapján a minisztertanács a szükséges felhatalmazást megadta. A legtöbb túlkiadás a kereskedelmi tárcánál for­dult elő: kerek számban 6,8 millió pengővel költött többet a kereskedelemügyi minisztérium az elmúlt fél esztendőben, mint amennyit a költségvetésben ré­szére előirányoztak. Utána a földművelésügyi minisz­térium következik, kerek számban 2,8 milliós tétellel, a honvédelmi tárca 1.9 millió pengő túlkiadással szere­pel a számvevőszéki jelentésben, a pénzügyminiszté­rium 0.6 millióval, a kultusz 04 millióval, a belügy 0.2 millióval, az igazságügyi tárca keretében nem volt túlkiadás, a külügyminisztériumban csak 39 pengő 66 fillér, a népjólétiben pedig nem egészen 6000 pengő. Az előirányzat nélküli kiadások rovatában a leg­nagyobb összeg: 5.4 millió pengő az államvasutakat terheli, a földművelési tárca 3.7, a népjóléti 1.9 millió pengővel szerepel, de a többi tárcáknál is, kivéve a miniszterelnökséget és a külügyminisztériumot, volt előirányzat nélküli kiadás. Az állami adósságok szolgálatára a költségvetési év első felében előirányzott összegen felül 11.128.220.64 pengő volt a túlkiadás és az előirányzat nélküli kiadás. Ennek az összegnek legtekintélyesebb részét, 9 millió pengőt a felhatalmazási törvény alapján felvett kincs­tári jegykölcsönnel felmerült kamatok, jutalék és egyéb költségek fejében kellett utalványozni. Igen jellemző, hogy a külügyminisztérium elszá­molására vonatkozó jelentést csak hiányosan terjeszt­hette elő az állami számvevőszék, megjegyzése szerint azért, mert az amerikai külképviseleti hatóságok, egyes követségek és konzulátusok számadásaikat még nem küldték meg.­­A késedelem oka — olvassuk a jelentés­ben — hogy a viharos időjárás miatt a hajójáratok az óceánon késedelmesen közlekednek.A enyhítését célzó közmunkákra 116.374 12 pengőt előirány­zat nélkül költött. 300 ezer pengőt űzettek ki egy perben A pénzügyi tárca keretében az állami térképészetnél merült fel 159,578.90 pengő túlkiadás. Vámőrségi épít­kezéseknél 301,864.59 pengő túlkiadás azért állott elő, mert a vámőrségi építkezésekből folyólag az államkincs­tár ellen folyamatba tett perben kötött egyesség alapján oly kifizetést kellett kifizetni, amelynek fedezéséről a költségvetésben nem történhetett gondoskodás. A kereskedelmi tárca keretében a légügyi hivatal dologi kiadásainál 2.486.828,08 pengő túlkiadás mutatko­zott a hazai légi közlekedés fejlesztése érdekében­. A budapesti vámmentes kikötő költségeinél is közel 1/0 millió pengő túlkiadás állott elő, pedig erre a célra már 774.000 pengőt a költségvetésbe is beállítottak. Utak építésénél több mint 3,8 millió pengős túlkiadás jelentkezett, a munkanélküliség enyhítését célzó köz­munkákra 539.000 pengőt költöttek előirányzat nélkül. 2,7 milliós túlkiadás a termés értékesítésére Különösen érdekes a földművelési tárcára vonatkozó kimutatás. A mezőgazdasági termények és termékek kül­földi értékesítésének előmozdítására 844.000 pengőt irá­nyoztak elő, de ezzel szemben 3.557.806.37 millió pengőt költöttek, tehát a túlkiadás kerek számban 2,7 milliót tett ki. Ezt így indokolják: »A gabona, a gyümölcs és egyéb termények, illetőleg termékek, valamint az élő­állatok értékesítésének nehézségei, továbbá az alacsony világpiaci árak ugyanis nemcsak a mezőgazdasági ter­melést, hanem külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulását is erősen veszélyezteti és ennélfogva a kettős cél érdekében elkerülhetetlen volt a mezőgazdasági kivi­telünk támogatása­. Négymilliós folyószámla a külföldi borházakra­ ­A bor termelésének és értékesítésének előmozdítá­sára 31.268,24 pengő volt a túlkiadás, amelyet a buda­foki állami pincegazdaság üzemben levő külföldi bor­házai részére szükséges bormennyiség részére, továbbá a borházak bérére és azok fenntartásával kapcsolatban felmerülő kiadások fedezésére eredetileg felvett 4 mil­lió értékű folyószámla kölcsöntartozás kamatai tar­toztak. Egy szerződés felmondásából felmerült költségekre 133.203,89 pengő volt az előirányzat nélküli kiadás. Ezt a Mezőgazdasági és Ipari Rt. (Georgia) kapta. A búzatermelés átszervezési költségeire 205.687.48 pengő volt az előirányzat nélküli kiadás, amit a búzaár további hanyatlásának megakadályozásával, valamint a magyar búza piaci versenyképességének fokozásával járó költségek okoztak. Közmunkákkal kapcsolatiban 642.000 pengő Állam­segélyt adott a földművelésügyi tárca, mint előirányzat nélküli kiadást, elemi csapástól sújtott gazdák őszi vetőmaggal való ellátására pedig 1188.319.16 pengőt. Ezt az összeget az elemi károsodást szenvedett 20 katasz­trális holdon aluli gazdák között osztották szét, hogy őszi vetéseik ne maradjanak el egyévi kamatmentes hi­telezés mellett, 18 vármegye területén búza és rozs vető­anyag formájában. Táborozási költségek, regős csoportok A kultusztárca keretében 414­4,10 pengős túlkiadás mutatkozik a testnevelést intéző személyzet dologi ki­adásainál. Az indokolás szerint ezt a túlkiadást a fő­iskolai testneveléssel kapcsolatban felmerült táborozási költségek és a regős­ csoportok fenntartási költségei okozták. A nemzetközi cserkész jamboree előkészületei és meg­rendezési költségei 32.000 pengő előirányzat nélküli ki­adással terhelték meg a kultusztárcát. Torna és játszótér : 81.500 pengő A soproni Zrinyi Ilona leánynevelő intézet részére torna- és játszóteret vásároltak és ennek törlesztésére 81 500 pengő előirányzat nélküli kiadás mutatkozott. Az igazságügyminisztérium járásbírósági építkezé­sekre 105.605,77 pengőt költött előirányzat nélkül a munkanélküliség enyhítése érdekében, 151.545 pengőt pedig a nagyfai és miklapusztai ingatlanok vételárá­nak törlesztésére. Ezekre azért volt szükség, mert az igazságügyi letartóztatási intézetekben elhelyezett egyé­neknek körülbelül fele őstermeléssel foglalkozik és le­tartóztatásuk tartama alatt is élethivatásuknak meg­felelő foglalkozási ágban kell őket foglalkoztatni. Két nagy birtok a rabgazdaságok céljaira Ezért vásárolták rabgazdaság céljaira az OFB útján a szegedi kerületi börtön részére a nagyfai 716 kat. hold kiterjedésű birtokot, amelynek ára a rajta levő épületekkel és tartozékokkal együtt 928.416 pengő. Ezt a megváltási árat 52 év alatt kell törleszteni. Ugyan­csak megvásárolták a Tudományos Akadémiától a hartai büntető intézet részére az 1918 kat. hold kiterje­désű Harta-miklapusztai birtokot 950.000 pengő vétel­árért. A vételárat és annak kamatait legfeljebb 15 év alatt kell kifizetni. Az említett ingatlanok vételára első részletének törlesztésére kellett az idézett összeg. Több érdekes tétel szerepel a honvédelmi tárcával kapcsolatban. A Magyar Vöröskereszt Egylet támoga­tására 112.013,83 pengő az előirányzat nélküli kiadás. Elhelyezési épületek átalakítására, építésére és beren­dezésére, valamint vágta- és pólópálya építésére 184-389.34 pengő volt az előirányzat nélküli kiadás. Az államvasutaknál beruházások céljaira előirány­zat nélkül 5,4 millió pengőt költöttek. Ebből az összeg­ből 328.748 44 pengő a MFTR megvásárolt részvényei vételárának folytatólagos törlesztésére, 115.602.46 pengő a MAVART részvényeinek folytatólagos megvásárlására kellett. Budapesti pályaudvarok átépítésére 280.000 pen­gőt költöttek. Berecz Sándor. A „Tajgetosz-rendelet" A középiskolát végzett embert élete végéig kí­séri egy álom. Kíméletlen, izgalmas, kínokkal, keservekkel teli álom: az érettségi álom. Család­apa, vagy családanya korában, mikor már régen elfelejtette a szinuszt és koszinuszt és az úgyneve­zett élet igáját húzza és küzd a mindennapi meg­élhetésért, egyszerre csak azt álmodja, hogy újra maturálni kell. Homlokát veríték üti ki, lélek­zete elakad, ott áll holtraváltan a szigorú érettségi biztos előtt, felelnie kell a kérdésre és összeszedve minden erejét, hogy elűzze a lidércet, mintha vas­tag köteleket szakítana el, birkózik a kísértettel, míg az álom öntudatlanságán át eszébe jut végre: — Hiszen én már maturáltam! Ez a nyomasztó álom támadt fel bennünk, mi­kor a közoktatásügyi miniszter »rostáló« rendele­téről olvastunk. Egy matúra helyett hármat kell végigszenvedni a diáknak, aki középiskolába irat­kozott. 14,15 és 18 éves korában kerül a tanári törvényszék elé és serdülő korában döntenek már arról, hogy tovább tanulhat-e, vagy pedig sietve igyekezzék más pályára. Azt mondja a rendelet indokolása, hogy ezzel­­»a legradikálisabbnak bizonyuló eszközzel, már a kellő időben történt szigorú válogatással tartsák távol a gyengeképességű, oda nem való tanulókat­. Miniszter úr, vagy akinek agyában ez a mo­dern Tajgetosz-rendelet megszületett! Nem hal­lottak még esetekről, amikor egyik-másik lassú fejlődésű gyerek 16—17 éves korában indult neki és köznapi nyelven szólva: megnyílt az esze? Ki hitte volna ezt róla 14 éves korában! Mestersége, foglalkozása egyik kitűnősége lett, — talán köz­oktatásügyi miniszter, államtitkár, vagy éppen tanár, mert az ő idejében még nem volt a negye­dik-ötödik iskolában rosizáló vizsga, hanem a tanár megbízott helyes ítélőképességében és az egész évi eredményt, a diák összképességét, összértékét nézte, nem pedig azt, hogy az év végi vizsgán tud-e felelni, vagy nem. Az új rendelet ellentétben áll a modern peda­gógiával, a mai középiskolai oktatás szellemével és makacs düh és elkeseredés szülötte. Közgazdasági térről a pedagógia terére len és azzal,­­ hogy megakadályozza sokak tanulásának lehetőségét, akar gátat emelni a szellemi prole­tariátus terjedésének. Azt hiszi, hogy drákói szi­gorúsággal, szellemi visszavetéssel elhelyezheti majd azokat, akik megállták a »rostáló vizsgát«. Milyen tévedés! Hány kitüntetéssel doktorált fiatalember lézeng napjainkban állás nélkül. Ezen nem apró rendeletekkel, hanem országos koncep­cióval lehetne segíteni. Szeretni kell a középiskolásokat, nem pedig ijeszteni és szigorú vizsgákkal rémíteni már az alsó osztályokban. Mért akarnak minden árost idegessé tenni egy nemzedéket már kiskorában, várják meg, míg felnő. Az élet küzdelme úgyis el­végzi idegesítő munkáját. És az új rendelet értelmében a két tárgyból elbukott nem mehet javítóvizsgálatra. Hiába a szándék, a jóakarat, a javítás, a javulás vágya,­­ nem szabad, nem lehet! Mindenki, ki valamit 13 foglalkozik az ifjúság nevelésével, ijedten és megütközve fogadja a köz­oktatásügyi minisztérium új rendeletét. Mért kel­lett kiadni és mért éppen most? Megnyugtatjuk a közvéleményt. Tünet ez a rendelet, mint annyi más mostaná­ban megjelent más rendelet is. Egy nyugtalan, vergődő, magával tehetetlen korszak lázas tünete. Kiadták, kommentálják, de nincs jelentősége. Ha elmúlik a láz és lehiggad a forrongó nyugtalan­ság, egy boldogabb, rendezettebb világban el fog tűnni sok más társával együtt ez a rendelet is. Minél eltűnőbb egy korszak, annál több rendelet jelenik meg benne. A »Tajgetosz-rendelet« is egy a sok közül. P. A. REKEDTSÉG, KÖHÖGÉS ELLEN ciszfiás.

Next