Pesti Napló, 1932. április (83. évfolyam, 73–95. szám)
1932-04-01 / 73. szám
Péntek 60 ezer pengőbe került a biatorbágyi őrség ... A belügyi tárca keretében az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban az államot terhelő kiadásokra 145.000 pengőt irányoztak elő, viszont ezzel szemben 171.932,53 pengőt költöttek, vagyis a túlkiadás 16.93213 pengő volt. Ezt a túlkiadást az okozta, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokra a költségvetés egybeállításakor még nem gondoltak. A nemzeti munkavédelmi hivatalokra az előirányzott 60.300 pengőnél csaknem még egyszer többet költöttek, a felmerült 59.539,79 pengő túlkiadásnak az az oka, hogy a biatorbágyi vasúti merénylet után a vasútvonalak biztosítására a nemzeti munkavédelmi tagok egy részét munkába szólították. A belügyi tárca a munkanélküliség PESTI NAPLÓ 1932 április I 9 • 37,5 milliót költségvetési felhatalmazás nélkül , költött az utolsó félévben a kormány Az állami számvevőszék feltűnő jelentésben tárja fel a túlkiadások és az előirányzat nélküli kiadások hovafordítását A hatos bizottság által javasolt 23 1 millió pengős megtakarítás helyett 37,5 milliós többlet jelentkezik (Saját tudósítónktól.) Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök a Ház csütörtöki ülésén az állami számvevőszéknek félévenként szokásos jelentését nyújtotta be olyan nagy zajban, hogy a képviselők nem is tudták, milyen fontos irat kerül a Ház elé. Az állami számvevőszék ugyanis a törvény értelmében köteles az országgyűlésnek félévenként jelentést tenni a költségvetésben megszavazott hitelekkel szemben mutatkozó túlkiadásokról és előirányzat nélküli kiadásokról, mégpedig a költségvetés egyes fejezetei, vagyis az egyes tárcák szerint részletezve. Az állami számvevőszék összesítéséből kiderül, hogy az 1931—32. költségvetési év első felében, vagyis 1931 július 1-től december 31-ig eltelt idő alatt 12,7 millió pengő túlkiadás és 24,8 millió pengő előirányzat nélküli kiadás, összesen tehát 373 millió pengő a költségvetési év első felére engedélyezett hitelekkel szemben az eltérés. Ez azt jelenti, hogy a kormány 37,5 millió pengővel többet költött, mint amennyire a törvényhozástól felhatalmazása volt. A 33-as bizottság 6-os albizottsága még tavaly ősszel terjesztette a Ház elé jelentését az egyes tárcák körében a folyó költségvetési év folyamán elérhető megtakarítások összegéről, amely 23,1 millió pengőt tesz ki. Egy fél esztendőre tehát kerek számban 11,6 millió pengő esik, viszont a kormány még ha valóban megtakarította is az elmúlt fél esztendő alatt ezt az összeget, ugyanakkor a kormánytól független állami számvevőszék jelentése szerint 37,5 millió pengőt költségvetési hitel nélkül költött el, úgyhogy végeredményben a folyó költségvetési év első hat hónapjára számítható il.11 millió pengő megtakarítás helyett — ha ezt az összeget levonjuk a 375 millió pengős túlkiadásból — a kormány 25,9 millió pengővel lépte tényleg túl a költségvetési keretet. Elkerülhetetlenül szükséges .. • Az állami számvevőszék jelentése — mint említettük — miniszteri tárcák szerint részletezi a költségvetési hitellel szemben előfordult eltéréseket. Érdekes ezeknek a tételeknek áttekintése annál inkább, mert a 6-os bizottság annak idején azt javasolta, mondja ki a minisztertanács, hogy a költségvetési hitelek túllépése és előirányzat nélküli kiadások utalványozása csak a minisztertanács előzetes felhatalmazása alapján foganatosítható, ha a minisztertanács a szóbanforgó hiteltúllépés, előirányzaton kívüli kiadás, illetve intézkedés elkerülhetetlenül szükséges voltát állapítja meg. A számszéki jelentésből kiderül, hogy mi volt az a bizonyos »elkerülhetetlenül szükséges volta«, aminek alapján a minisztertanács a szükséges felhatalmazást megadta. A legtöbb túlkiadás a kereskedelmi tárcánál fordult elő: kerek számban 6,8 millió pengővel költött többet a kereskedelemügyi minisztérium az elmúlt fél esztendőben, mint amennyit a költségvetésben részére előirányoztak. Utána a földművelésügyi minisztérium következik, kerek számban 2,8 milliós tétellel, a honvédelmi tárca 1.9 millió pengő túlkiadással szerepel a számvevőszéki jelentésben, a pénzügyminisztérium 0.6 millióval, a kultusz 04 millióval, a belügy 0.2 millióval, az igazságügyi tárca keretében nem volt túlkiadás, a külügyminisztériumban csak 39 pengő 66 fillér, a népjólétiben pedig nem egészen 6000 pengő. Az előirányzat nélküli kiadások rovatában a legnagyobb összeg: 5.4 millió pengő az államvasutakat terheli, a földművelési tárca 3.7, a népjóléti 1.9 millió pengővel szerepel, de a többi tárcáknál is, kivéve a miniszterelnökséget és a külügyminisztériumot, volt előirányzat nélküli kiadás. Az állami adósságok szolgálatára a költségvetési év első felében előirányzott összegen felül 11.128.220.64 pengő volt a túlkiadás és az előirányzat nélküli kiadás. Ennek az összegnek legtekintélyesebb részét, 9 millió pengőt a felhatalmazási törvény alapján felvett kincstári jegykölcsönnel felmerült kamatok, jutalék és egyéb költségek fejében kellett utalványozni. Igen jellemző, hogy a külügyminisztérium elszámolására vonatkozó jelentést csak hiányosan terjeszthette elő az állami számvevőszék, megjegyzése szerint azért, mert az amerikai külképviseleti hatóságok, egyes követségek és konzulátusok számadásaikat még nem küldték meg.A késedelem oka — olvassuk a jelentésben — hogy a viharos időjárás miatt a hajójáratok az óceánon késedelmesen közlekednek.A enyhítését célzó közmunkákra 116.374 12 pengőt előirányzat nélkül költött. 300 ezer pengőt űzettek ki egy perben A pénzügyi tárca keretében az állami térképészetnél merült fel 159,578.90 pengő túlkiadás. Vámőrségi építkezéseknél 301,864.59 pengő túlkiadás azért állott elő, mert a vámőrségi építkezésekből folyólag az államkincstár ellen folyamatba tett perben kötött egyesség alapján oly kifizetést kellett kifizetni, amelynek fedezéséről a költségvetésben nem történhetett gondoskodás. A kereskedelmi tárca keretében a légügyi hivatal dologi kiadásainál 2.486.828,08 pengő túlkiadás mutatkozott a hazai légi közlekedés fejlesztése érdekében. A budapesti vámmentes kikötő költségeinél is közel 1/0 millió pengő túlkiadás állott elő, pedig erre a célra már 774.000 pengőt a költségvetésbe is beállítottak. Utak építésénél több mint 3,8 millió pengős túlkiadás jelentkezett, a munkanélküliség enyhítését célzó közmunkákra 539.000 pengőt költöttek előirányzat nélkül. 2,7 milliós túlkiadás a termés értékesítésére Különösen érdekes a földművelési tárcára vonatkozó kimutatás. A mezőgazdasági termények és termékek külföldi értékesítésének előmozdítására 844.000 pengőt irányoztak elő, de ezzel szemben 3.557.806.37 millió pengőt költöttek, tehát a túlkiadás kerek számban 2,7 milliót tett ki. Ezt így indokolják: »A gabona, a gyümölcs és egyéb termények, illetőleg termékek, valamint az élőállatok értékesítésének nehézségei, továbbá az alacsony világpiaci árak ugyanis nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulását is erősen veszélyezteti és ennélfogva a kettős cél érdekében elkerülhetetlen volt a mezőgazdasági kivitelünk támogatása. Négymilliós folyószámla a külföldi borházakra A bor termelésének és értékesítésének előmozdítására 31.268,24 pengő volt a túlkiadás, amelyet a budafoki állami pincegazdaság üzemben levő külföldi borházai részére szükséges bormennyiség részére, továbbá a borházak bérére és azok fenntartásával kapcsolatban felmerülő kiadások fedezésére eredetileg felvett 4 millió értékű folyószámla kölcsöntartozás kamatai tartoztak. Egy szerződés felmondásából felmerült költségekre 133.203,89 pengő volt az előirányzat nélküli kiadás. Ezt a Mezőgazdasági és Ipari Rt. (Georgia) kapta. A búzatermelés átszervezési költségeire 205.687.48 pengő volt az előirányzat nélküli kiadás, amit a búzaár további hanyatlásának megakadályozásával, valamint a magyar búza piaci versenyképességének fokozásával járó költségek okoztak. Közmunkákkal kapcsolatiban 642.000 pengő Államsegélyt adott a földművelésügyi tárca, mint előirányzat nélküli kiadást, elemi csapástól sújtott gazdák őszi vetőmaggal való ellátására pedig 1188.319.16 pengőt. Ezt az összeget az elemi károsodást szenvedett 20 katasztrális holdon aluli gazdák között osztották szét, hogy őszi vetéseik ne maradjanak el egyévi kamatmentes hitelezés mellett, 18 vármegye területén búza és rozs vetőanyag formájában. Táborozási költségek, regős csoportok A kultusztárca keretében 4144,10 pengős túlkiadás mutatkozik a testnevelést intéző személyzet dologi kiadásainál. Az indokolás szerint ezt a túlkiadást a főiskolai testneveléssel kapcsolatban felmerült táborozási költségek és a regős csoportok fenntartási költségei okozták. A nemzetközi cserkész jamboree előkészületei és megrendezési költségei 32.000 pengő előirányzat nélküli kiadással terhelték meg a kultusztárcát. Torna és játszótér : 81.500 pengő A soproni Zrinyi Ilona leánynevelő intézet részére torna- és játszóteret vásároltak és ennek törlesztésére 81 500 pengő előirányzat nélküli kiadás mutatkozott. Az igazságügyminisztérium járásbírósági építkezésekre 105.605,77 pengőt költött előirányzat nélkül a munkanélküliség enyhítése érdekében, 151.545 pengőt pedig a nagyfai és miklapusztai ingatlanok vételárának törlesztésére. Ezekre azért volt szükség, mert az igazságügyi letartóztatási intézetekben elhelyezett egyéneknek körülbelül fele őstermeléssel foglalkozik és letartóztatásuk tartama alatt is élethivatásuknak megfelelő foglalkozási ágban kell őket foglalkoztatni. Két nagy birtok a rabgazdaságok céljaira Ezért vásárolták rabgazdaság céljaira az OFB útján a szegedi kerületi börtön részére a nagyfai 716 kat. hold kiterjedésű birtokot, amelynek ára a rajta levő épületekkel és tartozékokkal együtt 928.416 pengő. Ezt a megváltási árat 52 év alatt kell törleszteni. Ugyancsak megvásárolták a Tudományos Akadémiától a hartai büntető intézet részére az 1918 kat. hold kiterjedésű Harta-miklapusztai birtokot 950.000 pengő vételárért. A vételárat és annak kamatait legfeljebb 15 év alatt kell kifizetni. Az említett ingatlanok vételára első részletének törlesztésére kellett az idézett összeg. Több érdekes tétel szerepel a honvédelmi tárcával kapcsolatban. A Magyar Vöröskereszt Egylet támogatására 112.013,83 pengő az előirányzat nélküli kiadás. Elhelyezési épületek átalakítására, építésére és berendezésére, valamint vágta- és pólópálya építésére 184-389.34 pengő volt az előirányzat nélküli kiadás. Az államvasutaknál beruházások céljaira előirányzat nélkül 5,4 millió pengőt költöttek. Ebből az összegből 328.748 44 pengő a MFTR megvásárolt részvényei vételárának folytatólagos törlesztésére, 115.602.46 pengő a MAVART részvényeinek folytatólagos megvásárlására kellett. Budapesti pályaudvarok átépítésére 280.000 pengőt költöttek. Berecz Sándor. A „Tajgetosz-rendelet" A középiskolát végzett embert élete végéig kíséri egy álom. Kíméletlen, izgalmas, kínokkal, keservekkel teli álom: az érettségi álom. Családapa, vagy családanya korában, mikor már régen elfelejtette a szinuszt és koszinuszt és az úgynevezett élet igáját húzza és küzd a mindennapi megélhetésért, egyszerre csak azt álmodja, hogy újra maturálni kell. Homlokát veríték üti ki, lélekzete elakad, ott áll holtraváltan a szigorú érettségi biztos előtt, felelnie kell a kérdésre és összeszedve minden erejét, hogy elűzze a lidércet, mintha vastag köteleket szakítana el, birkózik a kísértettel, míg az álom öntudatlanságán át eszébe jut végre: — Hiszen én már maturáltam! Ez a nyomasztó álom támadt fel bennünk, mikor a közoktatásügyi miniszter »rostáló« rendeletéről olvastunk. Egy matúra helyett hármat kell végigszenvedni a diáknak, aki középiskolába iratkozott. 14,15 és 18 éves korában kerül a tanári törvényszék elé és serdülő korában döntenek már arról, hogy tovább tanulhat-e, vagy pedig sietve igyekezzék más pályára. Azt mondja a rendelet indokolása, hogy ezzel»a legradikálisabbnak bizonyuló eszközzel, már a kellő időben történt szigorú válogatással tartsák távol a gyengeképességű, oda nem való tanulókat. Miniszter úr, vagy akinek agyában ez a modern Tajgetosz-rendelet megszületett! Nem hallottak még esetekről, amikor egyik-másik lassú fejlődésű gyerek 16—17 éves korában indult neki és köznapi nyelven szólva: megnyílt az esze? Ki hitte volna ezt róla 14 éves korában! Mestersége, foglalkozása egyik kitűnősége lett, — talán közoktatásügyi miniszter, államtitkár, vagy éppen tanár, mert az ő idejében még nem volt a negyedik-ötödik iskolában rosizáló vizsga, hanem a tanár megbízott helyes ítélőképességében és az egész évi eredményt, a diák összképességét, összértékét nézte, nem pedig azt, hogy az év végi vizsgán tud-e felelni, vagy nem. Az új rendelet ellentétben áll a modern pedagógiával, a mai középiskolai oktatás szellemével és makacs düh és elkeseredés szülötte. Közgazdasági térről a pedagógia terére len és azzal, hogy megakadályozza sokak tanulásának lehetőségét, akar gátat emelni a szellemi proletariátus terjedésének. Azt hiszi, hogy drákói szigorúsággal, szellemi visszavetéssel elhelyezheti majd azokat, akik megállták a »rostáló vizsgát«. Milyen tévedés! Hány kitüntetéssel doktorált fiatalember lézeng napjainkban állás nélkül. Ezen nem apró rendeletekkel, hanem országos koncepcióval lehetne segíteni. Szeretni kell a középiskolásokat, nem pedig ijeszteni és szigorú vizsgákkal rémíteni már az alsó osztályokban. Mért akarnak minden árost idegessé tenni egy nemzedéket már kiskorában, várják meg, míg felnő. Az élet küzdelme úgyis elvégzi idegesítő munkáját. És az új rendelet értelmében a két tárgyból elbukott nem mehet javítóvizsgálatra. Hiába a szándék, a jóakarat, a javítás, a javulás vágya, nem szabad, nem lehet! Mindenki, ki valamit 13 foglalkozik az ifjúság nevelésével, ijedten és megütközve fogadja a közoktatásügyi minisztérium új rendeletét. Mért kellett kiadni és mért éppen most? Megnyugtatjuk a közvéleményt. Tünet ez a rendelet, mint annyi más mostanában megjelent más rendelet is. Egy nyugtalan, vergődő, magával tehetetlen korszak lázas tünete. Kiadták, kommentálják, de nincs jelentősége. Ha elmúlik a láz és lehiggad a forrongó nyugtalanság, egy boldogabb, rendezettebb világban el fog tűnni sok más társával együtt ez a rendelet is. Minél eltűnőbb egy korszak, annál több rendelet jelenik meg benne. A »Tajgetosz-rendelet« is egy a sok közül. P. A. REKEDTSÉG, KÖHÖGÉS ELLEN ciszfiás.