Pesti Napló, 1932. július (83. évfolyam, 144–170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

Péntek A falu és város demokratikus egységének bizonyítéka volt a kereskedők és iparosok hatalmas tüntető nagygyűlése Éber Antal, Gaal Gaston és Fábián Béla beszédeinek ötezer főnyi tömeg tapsolt a Vigadóban (Saját tudósítónktól.) Délután h­at órától este féltízig rendületlenül kitartott az a többezer főnyi tömeg, amely a Vigadó nagytermét, kistermét és folyosóit zsúfolásig megtöltötte csütörtökön a ke­reskedők és iparosok hatalmas tüntető nagygyűlé­sén- Ez a kereskedő- és iparosgyűléseken szinte példa nélkül álló nagy demonstráció mindennél h­angosabb bizonyítéka a kereskedő- és iparostár­sadalom végső elkeseredésének. És figyelemre­méltó, hogy alig 18 óra alatt sikerült megmozgatni a nagygyűlésen megjelent mintegy 5000 főnyi tö­meget. Az elkeseredés minduntalan feltörő, tom­boló megnyilvánulása végig kirobbanóan izzóvá tette a kereskedők és iparosok közös nagy tüntető gyűlését. A nagygyűlést Dembitz Antal nyitotta meg, aki ismertette az összejövetel­ célját, majd egy­másután terjesztettek elő az iparos- és kereskedő­kívánságokat tartalmazó határozati javaslatokat a felszólalók. Koch Gyula, Neumann Lajos, Gábor Gyula, S­ovacsek Ferenc, Vitéz Aladár, Mészáros Győző, Laczkó Sándor és dr. Boros András, akik a kormány iparos- és kereskedőpolitikájának súlyos mulasztásaira mutattak rá, követelve a közüze­mek megszüntetését, az adóterhek csökkentését, munkaalkalmak teremtését, az építkezések meg­indítását, az OTI-terhek lefaragását, a közszolgál­tatások árának leszállítását, továbbá a vásárcsar­noki helybérek olcsóbbítását. A felszólalások alatt szgaatott közbekiáltások követelték az üzletek és műhelyek tüntető bezá­rását. A határozati javaslatokat a nagygyűlés lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. Már javában folyt a gyűlés, amikor megjelentek a nagyterem­ben Gaal Gaston és a független kisgazdapárt kép­viselőtagjai, a gyűlés közönsége percekig tartó viharos éljenzéssel és felállással fogadta a vendé­geket, akik az elnöki asztalnál foglaltak helyet. Éber Antal a költségvetés gyors leépítését követeli Az egész termet betöltő zajos éljenzés és taps­vihar közepette állott fel szólásra Éber Antal. — Az itt beterjesztett javaslatok. — kezdte beszédét Éber Antal — távolról sem állnak arány­ban azokkal a szenvedésekkel és nélkülözésekkel, melyek ma az iparos- és kereskedőtársadalmat sújtják- De egy sincs közöttük olyan, amelyet a kormányférfiaknak nem lehetett volna eddig meg­valósítaniuk, ha valóban segíteni akartak volna e két társadalmi osztályon. Hivatkozott ezután arra, hogy sok ígéretet kaptak már a kormánytól az iparosok és a kereskedők, ígérték a közüzemek megszüntetését, de az történt, h­ogy az üzemek megszüntetése helyett azokat erősítették. — Hogyan képzeli a kormány — kérdezte Éber Antal — az 1200 millió pengős állami költségvetés fentartását, amikor a legutóbb megjelent statisz­tikai kimutatás szerint egész gabonatermésünk értéke csak 300 millió pengőt tesz ki. Ezt a túl­dimenzionált büdsét sürgősen le kell építeni, mert különben rombadönti az egész gazdasági életet. Foglalkozott ezután devizagazdálkodásunk rend­szerével, ez a devizarendszer, — mondotta — az exportot évi 80 millió pengővel sújtja. Elmondta, hogy a kamara a tavaszi építkezések megindítása céljából előterjesztéssel fordult a kormányhoz, de három hónapig semmi választ sem kapott. — Ez a nagygyűlés, — mondotta végül — amelynek nyugodt és méltóságteljes lefolyására büszkék a gyűlés szervezői, hasson utolsó figyel­meztetésként az illetékes tényezők számára. Gaal Gaston „az új demokratikus Magyarország kiépítésén dolgozunk" A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Gaal Gaston állott fel szólásra a nagygyűlés viharos éljenzése mellett. — Azért jöttünk ide, — mondotta — hogy tisztázzunk egy félreértést, amely a gazdatársa­dalom és az iparos- és kereskedőosztály között fel­merült, továbbá, hogy rokonszenvünknek adjunk kifejezést a mai megmozdulással szemben. A kis­polgárok munkája, bármilyen téren fejtik azokat A kereskedők és iparosok vigadói nagygyűlésének elnöksége. Középen Dembitz Antal megnyitó­beszédét tartja. Tőle jobbra: Éber Antal, balján Fábián Béla ül i­­­ dei Nyári Corvin-Vásárunkon, E Vásár keretén belü­l minden , mely Julius 9.-én veszi kezde­tét, árak és minőségek tekinte­­tében oly példátlan teljesítmé­nyeket szándékozunk felmutatni,, melyek megjelölésére az eddig használt superlativusok: „Szen­­zációsan olcsó árak!"„Oly olcsó, mint még soha!" stb.,nem alkal­masak, miután nem domborítják ki kellőképen e vásári teljesít­­mények nagyságát, lehetőt el fogunk követni oly irányban, hogy a mezőgazda­sági és iparcikkek árai közt mozgó hírhedt agrárollót a leg­szűkebbre zárjuk. T. vevőin­ket ezzel kapcsolatban felhívjuk, legyenek segítségünkre egy oly megfelelő szöveg összeállításáé­ban, mely híven fejezi ki szándé­­kunkat: Jó árut az olcsónál is olcsóbban adni! « E célból pályázatot hirdetünk és a 3 legmegfelelőbb szöveget P 300.­, P 200.­ és P 100.­díjjal fogjuk készpénzben jutal­mazni. A pályamunkák felett kizárólag a Corvin Áruház Igaz­gatósága dönt s annak döntése nem fellebbezhető meg. A pályá­­zat szövege 12 oktávnál nagyobb nem lehet s azt­ legkésőbb julius 5.-ig kézhez kell vennünk. Corvin Áruház r.l. 1932 Julius I 5 Gyapjíi Iffl­dtruhák finom márkás árú falás P­UB-tói Finom förd Shabottok, amerikai gumi­cipők és sapkák lizsermegszű­nés miatt potom áron. Valódi francia selyemherisnyák, kesztyűk, kötöttáruk még szép választékban. BRAUMANN Vörösmarty tér ki, a nemzet egyetemes érdekeit szolgálja. Akár iparos, akár gazda, akár kereskedő, testi vagy szellemi m­unkás az illető. Szembe akar szállni azokkal a rágalmakkal, mintha az agráriusok megélhetését úgy akarnák biztosítani, hogy a más foglalkozásúak tönkremenjenek. A független kisgazdapárt (zajos éljenzés) a nemzet minden tagjának egyetemes boldogulását kívánja. A gaz­datársadalom nem akarja, hogy úgy segítsenek rajta, hogy az a segítés más rétegeik elpusztulá­sával járjon. Ellenkezőleg a gazdatársadalom a kereskedelem és ipar boldogulását­­ kívánja, mert megbecsüléssel és szeretettel vallja munkatársá­nak a kereskedelmet és az ipart. Nemhogy nem tekinti ellenségének, de még csak ellenfelének sem a gazdatársadalom a kereskedő- és iparososztályt, hanem vele együtt az új időknek megfelelő kis­polgári demokráciát akarja megteremteni, az új demokratikus Magyarország kiépítésért dolgozik­(Zajos éljenzés és taps). Fábián Béla az általános iparos-és kereskedőmozgósításról Ezután az egész nagygyűlés általános éljen­zése és tapsai között állott fel­szólásra Fábián Béla. — Negyvennyolc óra alatt megmozdult Buda­pest iparos- és kereskedőtársadalma, — kezdte beszédét. — Megmozdult az a réteg, amelyről azt hitték, hogy csak arra alkalmas, hogy az egyik minisztertől a másikig lehessen síbolni. A kisiparosok eddig a legjobb küldöttségjárók voltak és ha valami bajuk volt, nyomban depu­tációt menesztettek egyik vagy másik miniszter­hez, akitől szép ígéretet kaptak, de az ígéretek elintézését nem érték meg. A legutóbbi iparos-és kereskedő-demonstráció után küldöttséget akartak vezetni a miniszterelnökhöz és a pénz­ügyminiszterhez, de csak a kereskedelmi minisz­ter fogadta őket három percre. Ebben az or­szágban — mondotta a nagygyűlés közönségé­nek viharos tapsai mellett — a könyörgés már nem használ Most már meghallgattatást követe­lünk. Vegye tudomásul mindenki, hogy meg­szűnt a kutya-macskaugratás, megszűnt, hogy a kereskedőt az iparos ellen játsszák ki és viszont. Iparos- és kereskedővezér sok van itt, de csele­kedet e két osztály érdekében annál kevesebb. Gaal Gaston eljövetele és felszólalása mutatja, hogy a falut a város ellen többé kijátszani nem lehet. A kisiparosok szemét ki akarták törölni azzal a törvénnyel, amely az új ipartestületi központot megteremti, de ez az új szerv csak néhány embernek jelent új állást, a kisiparos­ságnak azonban semmit sem jelent. Ez a nagy­gyűlés általános iparos- és kereskedőmozgósí­tás, amely azt üzeni a kormánynak, hogy meg­szűnt a könyörgés és a küldöttségjárás ideje, ez a két pusztuló társadalmi osztály tetteket v­ár a kormánytól. Szűnni nem akaró taps fogadta Fábián be­szédét, majd Vázsonyi­­János mondott rövid be­szédet, ami után a gyűlés ezrekre menő közön­sége rendben szétoszlott.

Next