Pesti Napló, 1932. július (83. évfolyam, 144–170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

Péntek A falu és város demokratikus egységének bizonyítéka volt a kereskedők és iparosok hatalmas tüntető nagygyűlése Éber Antal, Gaal Gaston és Fábián Béla beszédeinek ötezer főnyi tömeg tapsolt a Vigadóban (Saját tudósítónktól.) Délután hat órától este féltízig rendületlenül kitartott az a többezer főnyi tömeg, amely a Vigadó nagytermét, kistermét és folyosóit zsúfolásig megtöltötte csütörtökön a kereskedők és iparosok hatalmas tüntető nagygyűlésén- Ez a kereskedő- és iparosgyűléseken szinte példa nélkül álló nagy demonstráció mindennél hangosabb bizonyítéka a kereskedő- és iparostársadalom végső elkeseredésének. És figyelemreméltó, hogy alig 18 óra alatt sikerült megmozgatni a nagygyűlésen megjelent mintegy 5000 főnyi tömeget. Az elkeseredés minduntalan feltörő, tomboló megnyilvánulása végig kirobbanóan izzóvá tette a kereskedők és iparosok közös nagy tüntető gyűlését. A nagygyűlést Dembitz Antal nyitotta meg, aki ismertette az összejövetel célját, majd egymásután terjesztettek elő az iparos- és kereskedőkívánságokat tartalmazó határozati javaslatokat a felszólalók. Koch Gyula, Neumann Lajos, Gábor Gyula, Sovacsek Ferenc, Vitéz Aladár, Mészáros Győző, Laczkó Sándor és dr. Boros András, akik a kormány iparos- és kereskedőpolitikájának súlyos mulasztásaira mutattak rá, követelve a közüzemek megszüntetését, az adóterhek csökkentését, munkaalkalmak teremtését, az építkezések megindítását, az OTI-terhek lefaragását, a közszolgáltatások árának leszállítását, továbbá a vásárcsarnoki helybérek olcsóbbítását. A felszólalások alatt szgaatott közbekiáltások követelték az üzletek és műhelyek tüntető bezárását. A határozati javaslatokat a nagygyűlés lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. Már javában folyt a gyűlés, amikor megjelentek a nagyteremben Gaal Gaston és a független kisgazdapárt képviselőtagjai, a gyűlés közönsége percekig tartó viharos éljenzéssel és felállással fogadta a vendégeket, akik az elnöki asztalnál foglaltak helyet. Éber Antal a költségvetés gyors leépítését követeli Az egész termet betöltő zajos éljenzés és tapsvihar közepette állott fel szólásra Éber Antal. — Az itt beterjesztett javaslatok. — kezdte beszédét Éber Antal — távolról sem állnak arányban azokkal a szenvedésekkel és nélkülözésekkel, melyek ma az iparos- és kereskedőtársadalmat sújtják- De egy sincs közöttük olyan, amelyet a kormányférfiaknak nem lehetett volna eddig megvalósítaniuk, ha valóban segíteni akartak volna e két társadalmi osztályon. Hivatkozott ezután arra, hogy sok ígéretet kaptak már a kormánytól az iparosok és a kereskedők, ígérték a közüzemek megszüntetését, de az történt, hogy az üzemek megszüntetése helyett azokat erősítették. — Hogyan képzeli a kormány — kérdezte Éber Antal — az 1200 millió pengős állami költségvetés fentartását, amikor a legutóbb megjelent statisztikai kimutatás szerint egész gabonatermésünk értéke csak 300 millió pengőt tesz ki. Ezt a túldimenzionált büdsét sürgősen le kell építeni, mert különben rombadönti az egész gazdasági életet. Foglalkozott ezután devizagazdálkodásunk rendszerével, ez a devizarendszer, — mondotta — az exportot évi 80 millió pengővel sújtja. Elmondta, hogy a kamara a tavaszi építkezések megindítása céljából előterjesztéssel fordult a kormányhoz, de három hónapig semmi választ sem kapott. — Ez a nagygyűlés, — mondotta végül — amelynek nyugodt és méltóságteljes lefolyására büszkék a gyűlés szervezői, hasson utolsó figyelmeztetésként az illetékes tényezők számára. Gaal Gaston „az új demokratikus Magyarország kiépítésén dolgozunk" A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Gaal Gaston állott fel szólásra a nagygyűlés viharos éljenzése mellett. — Azért jöttünk ide, — mondotta — hogy tisztázzunk egy félreértést, amely a gazdatársadalom és az iparos- és kereskedőosztály között felmerült, továbbá, hogy rokonszenvünknek adjunk kifejezést a mai megmozdulással szemben. A kispolgárok munkája, bármilyen téren fejtik azokat A kereskedők és iparosok vigadói nagygyűlésének elnöksége. Középen Dembitz Antal megnyitóbeszédét tartja. Tőle jobbra: Éber Antal, balján Fábián Béla ül i dei Nyári Corvin-Vásárunkon, E Vásár keretén belül minden , mely Julius 9.-én veszi kezdetét, árak és minőségek tekintetében oly példátlan teljesítményeket szándékozunk felmutatni,, melyek megjelölésére az eddig használt superlativusok: „Szenzációsan olcsó árak!"„Oly olcsó, mint még soha!" stb.,nem alkalmasak, miután nem domborítják ki kellőképen e vásári teljesítmények nagyságát, lehetőt el fogunk követni oly irányban, hogy a mezőgazdasági és iparcikkek árai közt mozgó hírhedt agrárollót a legszűkebbre zárjuk. T. vevőinket ezzel kapcsolatban felhívjuk, legyenek segítségünkre egy oly megfelelő szöveg összeállításáéban, mely híven fejezi ki szándékunkat: Jó árut az olcsónál is olcsóbban adni! « E célból pályázatot hirdetünk és a 3 legmegfelelőbb szöveget P 300., P 200. és P 100.díjjal fogjuk készpénzben jutalmazni. A pályamunkák felett kizárólag a Corvin Áruház Igazgatósága dönt s annak döntése nem fellebbezhető meg. A pályázat szövege 12 oktávnál nagyobb nem lehet s azt legkésőbb julius 5.-ig kézhez kell vennünk. Corvin Áruház r.l. 1932 Julius I 5 Gyapjíi Iffldtruhák finom márkás árú falás PUB-tói Finom förd Shabottok, amerikai gumicipők és sapkák lizsermegszűnés miatt potom áron. Valódi francia selyemherisnyák, kesztyűk, kötöttáruk még szép választékban. BRAUMANN Vörösmarty tér ki, a nemzet egyetemes érdekeit szolgálja. Akár iparos, akár gazda, akár kereskedő, testi vagy szellemi munkás az illető. Szembe akar szállni azokkal a rágalmakkal, mintha az agráriusok megélhetését úgy akarnák biztosítani, hogy a más foglalkozásúak tönkremenjenek. A független kisgazdapárt (zajos éljenzés) a nemzet minden tagjának egyetemes boldogulását kívánja. A gazdatársadalom nem akarja, hogy úgy segítsenek rajta, hogy az a segítés más rétegeik elpusztulásával járjon. Ellenkezőleg a gazdatársadalom a kereskedelem és ipar boldogulását kívánja, mert megbecsüléssel és szeretettel vallja munkatársának a kereskedelmet és az ipart. Nemhogy nem tekinti ellenségének, de még csak ellenfelének sem a gazdatársadalom a kereskedő- és iparososztályt, hanem vele együtt az új időknek megfelelő kispolgári demokráciát akarja megteremteni, az új demokratikus Magyarország kiépítésért dolgozik(Zajos éljenzés és taps). Fábián Béla az általános iparos-és kereskedőmozgósításról Ezután az egész nagygyűlés általános éljenzése és tapsai között állott felszólásra Fábián Béla. — Negyvennyolc óra alatt megmozdult Budapest iparos- és kereskedőtársadalma, — kezdte beszédét. — Megmozdult az a réteg, amelyről azt hitték, hogy csak arra alkalmas, hogy az egyik minisztertől a másikig lehessen síbolni. A kisiparosok eddig a legjobb küldöttségjárók voltak és ha valami bajuk volt, nyomban deputációt menesztettek egyik vagy másik miniszterhez, akitől szép ígéretet kaptak, de az ígéretek elintézését nem érték meg. A legutóbbi iparos-és kereskedő-demonstráció után küldöttséget akartak vezetni a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez, de csak a kereskedelmi miniszter fogadta őket három percre. Ebben az országban — mondotta a nagygyűlés közönségének viharos tapsai mellett — a könyörgés már nem használ Most már meghallgattatást követelünk. Vegye tudomásul mindenki, hogy megszűnt a kutya-macskaugratás, megszűnt, hogy a kereskedőt az iparos ellen játsszák ki és viszont. Iparos- és kereskedővezér sok van itt, de cselekedet e két osztály érdekében annál kevesebb. Gaal Gaston eljövetele és felszólalása mutatja, hogy a falut a város ellen többé kijátszani nem lehet. A kisiparosok szemét ki akarták törölni azzal a törvénnyel, amely az új ipartestületi központot megteremti, de ez az új szerv csak néhány embernek jelent új állást, a kisiparosságnak azonban semmit sem jelent. Ez a nagygyűlés általános iparos- és kereskedőmozgósítás, amely azt üzeni a kormánynak, hogy megszűnt a könyörgés és a küldöttségjárás ideje, ez a két pusztuló társadalmi osztály tetteket vár a kormánytól. Szűnni nem akaró taps fogadta Fábián beszédét, majd VázsonyiJános mondott rövid beszédet, ami után a gyűlés ezrekre menő közönsége rendben szétoszlott.