Pesti Napló, 1932. szeptember (83. évfolyam, 195–219. szám)

1932-09-01 / 195. szám

Ma: Jogi Napló (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1932 K­óra 16 fillér 83. évfolyam 195. szám Csütörtök, szeptember 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 4.5 pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a Pályaudvarokon 16 fillér ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap 32 fillér PESTI NAP10 SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL­ Erzsébet körút 18—20 sz. TELEFON­­ József 455—50-től 56-ig. József 464-18, J. 464-19. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. Egy kis félreértés . •­­ A közvélemény ereje elsöpört egy rende­letet, a Rendeletek Tára szegényebb lesz egy rendelettel, amely... már megjelent a hivata­los lapban. A visszavont abszurdum története sok tanulságot kínál s ezeket nem elég le­vonni, de össze is kell adni. Egy nagy próba­per zajlott le a próbarendelet körül s örömmel állapítjuk meg, h­ogy a közvélemény meg­nyerte a próbapört. Nem szégyen meghátrálni a közvélemény előtt, de nem politika, nem számolni vele előre. Ezt a közvéleményt ala­posan megismerhették a látszatadó múlt évi bemutatkozó (nem mondhatjuk, hogy: udva­riassági) látogatása alkalmából. Még ellen­próba sem kellett ehez a közvéleményhez, oly nyilvánvaló volt, hogy az egész közgazdasági közvélemény egy nagy egységfronton vonul fel ez ellen a rendelet ellen, amely politikailag az abszolutizmus, közgazdaságilag: a gyanú mérgét viszi a levegőbe s valósággal hódolt­sági területté tehette volna az egész magán­gazdaságot. Báró Korányi Frigyes nemhogy szembekerült volna ezzel a közvéleménnyel — de az élére állt s mingjárt az első napokban, amikor a pénzügyminiszteri székbe visszatért, alkalmat talált rá, hogy ezt ki is fejezze. Már ezért is érthetetlen volt ez a rendelet, a­mely a miniszter helyett dr. Vargha Imre államtitkár aláírásával jelent meg,­­ de ha érthetetlen volt személyileg, mennyire érthe­tetlen és felháborító volt tárgyikig. Most kiderült, hogy csak félreértésről van szó ... Pardon, félreértés. Egy egész kor félre­értése, egy egész világ félreértése. Most félre­értett szavak és félreértett rendelet, sőt egy egészen félreértett pénzügyi politika helyre­igazítása címén visszavonják a rendeletet. A látszatadórendelet visszavonása tehát a való­ság. De most kérdezzük: várjon mi lett volna, h­ogyha Az Est­ Lapokban fel nem támad a közvélemény lelkiismerete, mi lett volna, hogyha ez a rendelet csak úgy »elcsúszik« a többi közt... ha nem vesszük észre és nem hozzuk a nyilvánosság központi világítása elé. Mi lett volna ezzel a rendelettel ? Próba­rendelet próbaszolgálatra. Véletlenül lépett ki az életbe, de az már nem véletlenség lett volna, hogy ott marad. Félreértésből jelenik meg, de nem félreértésből marad fenn. Láttuk annak idején, amikor a jövedéki kihágási bí­ráskodásról szóló rendelet megjelent, láttuk, milyen nehéz egy rendelet visszavonása, mi­lyen nehéz még akkor is, hogyha egymásután két pénzügyminiszter vallja, hogy a rendele­tet vissza kell vonni és egymásután három pénzügyminiszter­­ nem vonja vissza. »A miniszter helyett...« Ez legalább is annyit jelent, hogy a miniszter tud róla, hogy megjelenik a rendelet. De legalább is annyit jelent, hogy tud róla az, aki a miniszter he­lyett aláírta, jelen esetben: dr. Vargha Imre államtitkár. Most »kiderül­.«, hogy a miniszter nem tudott róla és az államtitkár úr is távol volt. Hogy a kifogásolt rendelkezések csupán egy régebbi előadói tervezet elgondolásai vol­tak, amelyeket a kormány nem tett magáévá és csak technikai tévedésből kerültek bele ... Ók a modern technika minden vívmánya, hogy nem tudja elhárítani az ilyen technikai tévedést. Óh ez a tévedés, amely rendeletként jelentet meg egy régebbi előadói tervezetet — sőt még a tervezetnek is csak elgondolását. Óh, az alaposság, amely annyira jellemzi a bürokráciát, óh a felületesség, amely annyira jellemzi a... hírlapírót! A rendelet tehát megjelent... magától. Magától jelent meg, mint egy félreértés hőse. Magától jelent meg és magától kavarta fel az egész közgazdasági életet. Sajnálatos, hogy megjelent­, de örvende­tes a reakció, amelyet keltett. Mert azt jelenti ez, hogy igenis a közvéleményben óriási erő van, — azt jelenti ez, hogy az igazság átütő ereje félreértéssé tud tenni... egy rendeletet, amely megjelent a hivatalos lapban. Azt je­lenti ez, hogy igenis, érdemes küzdeni. Azt je­lenti ez, hogy a magyar közgazdasági élet és közvélemény szervezete alapjában egészséged — ha nem lett volna egészséges, nem reagál­hatott volna ilyen hatalmas erővel erre... a félreértésre. Erre a kis tévedésre, amely ha véletlenül nem tűnik fel, az egész közgazda­sági élet nyögte volna. De hagyjuk most az indokolást, amellyel a próbaszolgálatos rende­letnek ezt a véglegesítését lefújták. A rendelet visszavonásának tényéhez ké­pest nem fontos, hogy milyen indokolással vonták vissza. Még jó, hogy a visszavonást, indokolhatták,­­ mert a rendelet, az teljesen­ indokolhatatlan volt. Indokolhatatlan és fölös­leges. Mi nem tagadjuk, büszkék vagyunk arra, hogy az első arcvonalban vívtuk ki ezt a sikert a nagyközönségnek, amely a félreér­tés ... valódi áldozata lett volna, hogyha a félreértést nem fedezik fel. És most még csak egy kérdést a további... félreértések elkerü­lésére. Ha valóban csak félreértésről van szó,, nem még nagyobb, sőt a legnagyobb ... félre­értésre adhat okot, ha továbbra is dr. Vargha Imre államtitkár ír alá rendeleteket... a mi­niszter helyetti Teljes katonai egyenjogúságot követel Németország A titkos diplomácia útjai Jersey-szigeten és Newyorkban — Herriot a német hadsereg problémájáról tárgyalt Jersey-n —Montague Norman rejtélyes amerikai útja — A háborús tartozások és a nyersanyagárak A német kormány fegyverkezési jegyzéke szerdán érkezett Párizsba Herriot Cherbourgban találkozik Chamberlainnel Papen kancellár. A Saar-vidéket sürgősen vissza kell csatolni Németországhoz London, augusztus 31. (A Pesti Nap­ló tudósítójától.) Úgy látszik, mintha ismét visszatérnének a titkos diplomácia napjai. .Rejtelmes diplomáciai tárgyalások folytak egy időben Jersey szigetén és Newyorkban. A nyilvánosság semmit sem tudhat meg a két tárgyalás igazi tartalmáról és arról, hogy milyen összefüggés van a két megbeszélés között. S most még jobban komplikálja a világ­politikai helyzetet a ném­et jegyzék, amelyet szer­dán nyújtottak be Párizsban s amely egyenjogú­ságot követel Németországnak a katonai fegyver­kezés terén. Ennek a diplomáciai aktusnak külö­nös ízt ad Papén ny­­atkozata a Saar-vidék hala­déktalan visszacsatolt­ Németországhoz. Jó­ beavató!t fran­ca lapok, mint például a Journal des Débats, úgy tudják, hogy komoly összefüggés van Herriot és Sir Herbert Samuel jerseyi és Montagu Norman newyorki tárgyalásai között. Ugyanezen a véleményen van a Lib­erté is, valamint az angol Daily Herald. A Temps véle­ménye szerint minden cáfolat ellenére igen nagy­fontosságú tárgyalások folytak Jersey szigetén a francia miniszterelnök és az angol belügyminisz­ter között. Herriot kijelentette ugyan, hogy ő csak azért ment Jerseybe, hogy adatokat gyűjtsön ahoz a Victor Hugo életrajzához, amelyen most dolgo­zik, ezzel szemben beavatott körökben úgy tud­ják, hogy az angol és a francia államférfiú között szó volt a flottáló szerelési kérdésekről, sőt a né­met hadsereg problémájáról is- Herriot már a lausannei konferencián is kijelentette, hogy haj­landó tárgyalni a német hadsereg kereteinek ki­terjesztéséről, ha ennek ellenében Németország egy bizonyos jóvátételi »megváltási« összeget fizet. Erről a problémáról tárgyalt most Herriot és az angol belügyminiszter. A lapok egy része arról ír, hogy küszöbön áll a régi angol-francia antant fel­élesztése. Ezenkívül — mint a Daily Herald írja — szó volt arról is, hogy Franciaország és Anglia »gentleman-agreement«-et készítsenek elő a küszö­bönálló világgazdasági konferenciára. Ezzel kap­csolatban van összefüggés Montagu Norman ti­tokzatos amerikai útja és a jerseyi megbeszélések között. Norman az amerikai bankárokkal állítólag arról tanácskozott, hogy miképpen lehetne keresz­tülvinni az ár- és valutastabilizációt. Sir Herbert Sámuel a lap szerint részletesen beszámolt Her­riotnak Norman amerikai tárgyalásainak ered-­­ményéről. Am­erikai pénzügyi körökben nas­y feltűnést keltett, hogy ugyanakkor, amikor Norman, az an­gol bank kormányzója Newyorkban tartózkodik, odaérkezett Ogden­ Mills amerikai pénzügyminisz­ter és Mellon londoni amerikai nagykövet is. A cáfolatok ellenére is biztosra veszik a lapok, hogy Norman velü­k is fontos tárgyalásokat folytat a háborús tartozások és a nyersanyagárak kérdésé­ről. Állítólag egy újabb angol kölcsön ügyében is folynak a megbeszélések, amelyeken angol részről egy magasratasú hivatalos személyiség, amerikai részről pedig Thomas Lamont, a Morgan-barikház társtulajdonosa vesz részt. Hasonló értesülései vannak a Vossisehie Zeitungnak is. Montague Norman egyébként váratlanul eluta­zott Bar-Harbourba, ahol az elmúlt héten az ame­rikai bankárok megbízottaival tárgyalt. Beavat­ott­­newyorki pénzügyi körökben az a vélemény ala­kult ki, hogy Norman csak azért sietett elutazásá­val, nehogy azt mondják, hogy hivatalos tárgya­lásokat folytat Ogden Mills-szel. Valójában ezek a tárgyalások mégis csak folynak. Kétségtelen, hogy a tárgyalások célja a háborús tartozások és az ár­stabilizáció kérdésének rendezése. A német jegyzék a fegyverkezések egyenjogúságáról Párizs, augusztus 31. Szerdán délben megérkezett Párizsba a né­met kormány jegyzéke, amelyben Németország teljes egyenjogúságot követel a katonai fegyver­kezések terén. A Quai d'Orsayról származó in­formációk szerint a birodalmi kormány most hét­főn szánta el magát erre a nagyjelentőségű lé­pésre, amelynek célja a legyőzött államok kato­nai szuverenitásának visszaállítása. Báró Neu­rath német külügyminiszter hétfőn felkereste Francois­ Poncet berlini francia nagykövetet, akivel hosszas tanácskozást folytatott. Távozása előtt a külügyminiszter jegyzéket nyújtott át a francia nagykövetnek, amelyben a német kor­mány a leghatározottabb formában leszögezi Né­­metország álláspontját, a katonai egyenrangúság kérdésében. A jegyzék azzal végződik, hogy a­­ német kormány­ felkéri a francia kormányt, kezdjen tárgyalásokat ebben a kérdésben Német­országgal. Francois­ Poncet a német jegyzéket kedden repülőgépen Párizsba küldte, ahová a jegyzék szerdán délben érkezett meg. Miután Herriot miniszterelnök és külügyminiszter ez idő­szerint a normann szigeteken tartózkodik, a jegyzéket a Quai d'Orsay a külügyminisztérium, kabinetfőnöke, Alphar vette át. A kabinetfőnök a jegyz­ék tartalmának áttanulmányozása után vonatra ült és Cherbourgba utazott, hogy a leg­

Next