Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-01 / 270. szám

Ára 16 f­ilér Csütörtök, december 1 Ma: Orvosi Napló (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1932 83. évfolyam 270. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 4.5 pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Egyes szám éra Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap.................82 fillér F­ESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG­­ Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. ua. TELEFON­­ József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464—W. Szerkesztőség Brosból L. Kohlmarkt 7. Az ő igazságuk Csak a­ keserű felháborodás hangján em­lékezhetünk meg arról a brutális támadásról, amely a megcsonkított Magyarország egyik hivatalos »külföldi« intézményét, a kolozsvári magyar útlevélhivatalt, tegnap délután egy se­reg nekivadult román »patrióta« részéről érte. Az esti órákban Budapestre befutott tudósítá­sok — ha szűkszavúan is — igen beszédesen mondják el a vérlázító esetet,amelynek lényege abban foglalható össze, hogy az Universul című román lap uszítására román állampol­gárok megtámadták a magyar konzuli iroda kolozsvári kirendeltségét, erőszakkal behatol­tak az exterritoriális védelem alatt álló ma­gyar hivatalba, annak bútorait összetörték, függönyeit elégették, helyiségeit feldúlták. Ez a szégyenteljes és megbotránkoztató esemény pedig történt tizennégy esztendővel a háború után, annak a Romániának részéről, amely Románia Erdély »győzelmes« elszakí­­tásával duzzadt nagyra — és azzal a Magyar­­országgal szemben, amely Magyarország meg­szabdalva, igaztalanul megcsonkítva is mindig csak békés eszközökkel, legális úton követelte és követeli ,a trianoni szerződés revízióját. A mi békés követelésünkre — amelyet az örök igazság jussán hangoztatunk Európa lelkiismerete előtt — íme, így, ilyen erőszako­san válaszolnak román részről. A magyar revíziós követelésre — amely mindig kifeje­zetten és hangsúlyozottan a béke jegyében fo­galmazódott meg s kiáltott békés, megértő or­voslás után a bennünket ért sérelmekért — a román uszítók előbb a »Tiszáig!« jelszóval fe­leltek. Egyre-másra »ellenrevíziós« gyűlése­ket tartottak az elszakított területek nagyobb városaiban, azzal a szemérmetlenül bevallott céllal, hogy demagóg követeléseik mellé — amelyek Románia határait most már a szín­magyar Tiszáig akarják kiterjeszteni — meg­szédített, felheccelt tömegeket toborozzanak. Ilyen előzmények után robbant ki szerdán délután az a kolozsvári orvtámadás, amelyet minden elfogulatlan, becsületes és igazságos ember csak megvetéssel bélyegezhet meg. Evés közben jön meg az étvágy, — tartja a közmondás. S a közmondás, úgy látszik, ez­úttal is fején találja a szöget. Romániának nem volt elég Erdély és a délkeleti részek erő­szakos megszerzése: újabb területekre áhíto­zik. A Tiszáig kellene neki a nagy magyar Alföld. Aztán... esetleg majd a Dunáig. Nem? A telhetetlenségnek elvégre hol van a határa? Bár, azt hisszük* ebben az esetben — hamis étvágyról van szó. Az egész román »el­lenrevízió« gondolata a megfélemlítés jegyé­ben fogant s csupán azt a célt látszik szol­gálni, hogy hangosságával ellensúlyozza a magyar revíziós követelések jogosságát.­ Ha Magyarország revíziót kíván — mondják az Universul romboló hősei, — és határkiigazí­tást akar, majd mi, románok is »revíziót« kö­vetelünk, egészen a­­ Tiszáig. Ha tetszik, szép szóval, ha nem, hát... felemelt ököllel... pusztítva, dúlva és gyújtogatva...­­Mert a román »igazság« ezt nyilván így diktálja... Most már Európa is láthatja ezt az »igaz­ságot«, az ő igazságukat, amely a békés köve­telés hangoztatásával erőszakos tetteket he­lyez szembe s olyan atrocitásokra ragadtatja magát, amilyenekre a tiszta lelkiismeret leg­jogosabb elkeseredésében sem vetemedik. A­­megsértett, megbántott és megalázott magyar­ság viszont kifosztottságában is őrzi a tiszta lelkiismeret kincsét, amelyet igazának tudata, a történelem tanuságtétele s a tények jogos­sága egykép megvéd a legbrutálisabb táma­dásokkal, a legigaztalanabb és legerőszako­sabb támadásokkal szemben is. A provoká­ Brutális magyarellenes tüntetés és rombolás Kolozsváron Tüntetők bezúzták a kolozsvári magyar útlevélosztály ablakait, égő fáklyákat dobtak a helyiségbe, reumán zászlót tűztek ki az épületre és letépték a magyar feliratot A magyar kormány elégtételt követel Romániától A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ko­lozsvárról érkezett jelentés szerint ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt össze­gyűlt tömeg tüntetést rendezett. A tüntetés folya­mán a kirendeltség ablakait bezúzták, az épületbe behatoltak és a földszinten lakó tisztviselő egyik szobájában a függönyöket felgyújtották. A tömeg a kirendeltség épületére a román zászlót kitűzte. Részletesebb jelentés szerint szerdán este há­romnegyednyolc órakor (keleteurópai időszámí­tás) Kolozsváron egy fáklyás tüntetőcsoport a magyar útlevélosztály kirendeltségének épülete elé vonult és kövekkel bezúzta annak összes ab­lakait, majd az égő fáklyákat a bezúzott abla­kokon keresztül a szobákba dobta. Varga kirendeltségi tisztviselő lakásában meggyulladt a zongoraterítő és elégett. A kirendeltség ablakai­nak függönyei pillanatok alatt lángra lobbantak és a kirendeltség személyzete csak nagy nehezen tudta megakadályozni, hogy a tűz továbbterjed­jen és az egész épület a lángok martaléka legyen. A tömeg ezután kitűzte a román zász­lót a kirendeltség épületére, levette a ma­gyar feliratot és a bezárt kapun keresztül, annak feltörése útján igyekezett behatolni az épü­letbe. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert megérkeztek a román csendőrkülönítmények és a tömeget visszaszorították. Az egész épületet most a csendőrség és kato­naság kordonnal vette körül és nem engedi a tö­meget az épület közelébe. A bukaresti magyar követség tiltakozik a rombolás ellen A magyar kormány utasította a bukaresti magyar követséget,­ hogy a Kolozsváron ma dél­után a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt lefolyt tüntetés és rombolások miatt jelentse be legerélyesebb tiltakozását a román kormánynál, kérje a román kormány haladéktalan intézkedé­seit abban az irányban, hogy a román helyi ható­ságok további incidenseknek feltétlenül gátat ves­senek, továbbá, hogy a román kormány a történ­tekért megfelelő elégtételt nyújtson. Szűkszavú román kommünikék Bukarest, november 30. A szerdai kolozsvári magyarellenes tünteté­sekről Bukarestben mindössze néhány szavas rövid kommünikét adtak ki. A kommüniké, amelyet a kolozsvári rendőrfőnökség szövegezett meg, a kö­vetkezőképpen szól: »Egy román nacionalista csa­pat ma utcai tüntetést szervezett a városban. Egy tüntető követ dobott a magyar konzulátus épüle­tére. A kő beverte az egyik ablakot«. A félhiva­talos román távirati ügynökség kolozsvári fiókja valamivel bővebb jelentést adott ki, amelyben a következőket mondja: »Abból az alkalomból, hogy csütörtökön ünnepli Románia az egyesülés évfor­dulóját, ma este fáklyásmenet vonult végig Ko­lozsvár főbb útvonalain. A tüntetés minden külö­nösebb rendzavarás nélkül folyt le és csak elvétve öltött magyarellenes jelleget. Több magyar üzle­i és lakás ablakait beverték, így többek között a magyar konzulátus egyik ablakát is­. Az összes román forrásból származó jelentések úgy próbál­ják beállítani a dolgokat, hogy a történteknek nincs semmi különösebb jelentőségük. Magánfor­rásból származó értesüléseink szerint az erdélyi magyar lapoknak a hatóságok a legszigorúbban megtiltották, hogy a hivatalos infomáción kívül, más jelentéseket is hozzanak. Ezzel magyarázható, hogy erdélyi magyar lapok szerkesztőségei az éj­szaka folyamán Magyarországból jövő telefonhí­vásokra vagy egyáltalán nem feleltek, vagy pe­dig ha feleltek is, a cenzúra utasításának meg­felelően csak annyit közöltek, hogy nem tudnak semmit a kolozsvári eseményekről. Imrédy pénzügyminiszter • „Négy hónap alatt a közigazgatás kiadásai 215 milliót tettek ki“ „Ez jóval alatta marad az egész büdsé egyharmadának s a népszövetségi bizottság által megállapított összegnek is“ — Zajos hangulat, viharok és éles összecsapások a képviselőház estig tartó ülésén­ ­Saját tudósítónktól.­ A képviselőház szerdai ülését tíz órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Bejelentette, hogy Sauerborn Károly visz­­szavonta a dohányelőlegek ügyében tett összefér­hetetlenségi bejelentését. A kérvényügyi bizottság jelentésével kapc­so­­latban a szocialisták kérvényét tárgyalták a vá­lasztójogi reform ügyében. Buchinger Manó felszólalásában a fasizmust tá­madta. Róma, szerinte, most a reakció Moszkvája, a fasizmus elkésett cárizmus, a nép befolyásának kikapcsolására irányuló törekvés. Almásy elnök figyelmezteti Buchingert, hogy maradjon a tárgynál. Buchinger ezután határozati javaslatot nyúj­ lásra ezért nem felel hasonló barbár módon, hanem megelégszik azzal, hogy egész Európa előtt felemeli tiltakozó szavát a kolozsvári újató­ jogsértés ellen, megvetésével bélyegzi meg azt és tovább hirdeti. Trianonban gyilkos igazságtalanság történt Magyarországgal s ezt az igazságtalanságot jóvátenni — Európa becsületbeli kötelessége. A mi igazságunk ki­vívásához pedig nem kell az erőszak fegyve­reihez folyamodnunk a kolozsvári inzultus után sem. Mert a mi igazságunk nem szuro­nyok kétségesen ingadozó hegyén táncol. A magyar igazságot a béke pajzsa védi s a bé­kére megért idő segíti biztos győzelemre.

Next