Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-01 / 270. szám
Ára 16 filér Csütörtök, december 1 Ma: Orvosi Napló (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1932 83. évfolyam 270. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 4.5 pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Egyes szám éra Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap.................82 fillér FESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. ua. TELEFON József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464—W. Szerkesztőség Brosból L. Kohlmarkt 7. Az ő igazságuk Csak a keserű felháborodás hangján emlékezhetünk meg arról a brutális támadásról, amely a megcsonkított Magyarország egyik hivatalos »külföldi« intézményét, a kolozsvári magyar útlevélhivatalt, tegnap délután egy sereg nekivadult román »patrióta« részéről érte. Az esti órákban Budapestre befutott tudósítások — ha szűkszavúan is — igen beszédesen mondják el a vérlázító esetet,amelynek lényege abban foglalható össze, hogy az Universul című román lap uszítására román állampolgárok megtámadták a magyar konzuli iroda kolozsvári kirendeltségét, erőszakkal behatoltak az exterritoriális védelem alatt álló magyar hivatalba, annak bútorait összetörték, függönyeit elégették, helyiségeit feldúlták. Ez a szégyenteljes és megbotránkoztató esemény pedig történt tizennégy esztendővel a háború után, annak a Romániának részéről, amely Románia Erdély »győzelmes« elszakításával duzzadt nagyra — és azzal a Magyarországgal szemben, amely Magyarország megszabdalva, igaztalanul megcsonkítva is mindig csak békés eszközökkel, legális úton követelte és követeli ,a trianoni szerződés revízióját. A mi békés követelésünkre — amelyet az örök igazság jussán hangoztatunk Európa lelkiismerete előtt — íme, így, ilyen erőszakosan válaszolnak román részről. A magyar revíziós követelésre — amely mindig kifejezetten és hangsúlyozottan a béke jegyében fogalmazódott meg s kiáltott békés, megértő orvoslás után a bennünket ért sérelmekért — a román uszítók előbb a »Tiszáig!« jelszóval feleltek. Egyre-másra »ellenrevíziós« gyűléseket tartottak az elszakított területek nagyobb városaiban, azzal a szemérmetlenül bevallott céllal, hogy demagóg követeléseik mellé — amelyek Románia határait most már a színmagyar Tiszáig akarják kiterjeszteni — megszédített, felheccelt tömegeket toborozzanak. Ilyen előzmények után robbant ki szerdán délután az a kolozsvári orvtámadás, amelyet minden elfogulatlan, becsületes és igazságos ember csak megvetéssel bélyegezhet meg. Evés közben jön meg az étvágy, — tartja a közmondás. S a közmondás, úgy látszik, ezúttal is fején találja a szöget. Romániának nem volt elég Erdély és a délkeleti részek erőszakos megszerzése: újabb területekre áhítozik. A Tiszáig kellene neki a nagy magyar Alföld. Aztán... esetleg majd a Dunáig. Nem? A telhetetlenségnek elvégre hol van a határa? Bár, azt hisszük* ebben az esetben — hamis étvágyról van szó. Az egész román »ellenrevízió« gondolata a megfélemlítés jegyében fogant s csupán azt a célt látszik szolgálni, hogy hangosságával ellensúlyozza a magyar revíziós követelések jogosságát. Ha Magyarország revíziót kíván — mondják az Universul romboló hősei, — és határkiigazítást akar, majd mi, románok is »revíziót« követelünk, egészen a Tiszáig. Ha tetszik, szép szóval, ha nem, hát... felemelt ököllel... pusztítva, dúlva és gyújtogatva...Mert a román »igazság« ezt nyilván így diktálja... Most már Európa is láthatja ezt az »igazságot«, az ő igazságukat, amely a békés követelés hangoztatásával erőszakos tetteket helyez szembe s olyan atrocitásokra ragadtatja magát, amilyenekre a tiszta lelkiismeret legjogosabb elkeseredésében sem vetemedik. Amegsértett, megbántott és megalázott magyarság viszont kifosztottságában is őrzi a tiszta lelkiismeret kincsét, amelyet igazának tudata, a történelem tanuságtétele s a tények jogossága egykép megvéd a legbrutálisabb támadásokkal, a legigaztalanabb és legerőszakosabb támadásokkal szemben is. A provoká Brutális magyarellenes tüntetés és rombolás Kolozsváron Tüntetők bezúzták a kolozsvári magyar útlevélosztály ablakait, égő fáklyákat dobtak a helyiségbe, reumán zászlót tűztek ki az épületre és letépték a magyar feliratot A magyar kormány elégtételt követel Romániától A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kolozsvárról érkezett jelentés szerint ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt összegyűlt tömeg tüntetést rendezett. A tüntetés folyamán a kirendeltség ablakait bezúzták, az épületbe behatoltak és a földszinten lakó tisztviselő egyik szobájában a függönyöket felgyújtották. A tömeg a kirendeltség épületére a román zászlót kitűzte. Részletesebb jelentés szerint szerdán este háromnegyednyolc órakor (keleteurópai időszámítás) Kolozsváron egy fáklyás tüntetőcsoport a magyar útlevélosztály kirendeltségének épülete elé vonult és kövekkel bezúzta annak összes ablakait, majd az égő fáklyákat a bezúzott ablakokon keresztül a szobákba dobta. Varga kirendeltségi tisztviselő lakásában meggyulladt a zongoraterítő és elégett. A kirendeltség ablakainak függönyei pillanatok alatt lángra lobbantak és a kirendeltség személyzete csak nagy nehezen tudta megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen és az egész épület a lángok martaléka legyen. A tömeg ezután kitűzte a román zászlót a kirendeltség épületére, levette a magyar feliratot és a bezárt kapun keresztül, annak feltörése útján igyekezett behatolni az épületbe. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert megérkeztek a román csendőrkülönítmények és a tömeget visszaszorították. Az egész épületet most a csendőrség és katonaság kordonnal vette körül és nem engedi a tömeget az épület közelébe. A bukaresti magyar követség tiltakozik a rombolás ellen A magyar kormány utasította a bukaresti magyar követséget, hogy a Kolozsváron ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt lefolyt tüntetés és rombolások miatt jelentse be legerélyesebb tiltakozását a román kormánynál, kérje a román kormány haladéktalan intézkedéseit abban az irányban, hogy a román helyi hatóságok további incidenseknek feltétlenül gátat vessenek, továbbá, hogy a román kormány a történtekért megfelelő elégtételt nyújtson. Szűkszavú román kommünikék Bukarest, november 30. A szerdai kolozsvári magyarellenes tüntetésekről Bukarestben mindössze néhány szavas rövid kommünikét adtak ki. A kommüniké, amelyet a kolozsvári rendőrfőnökség szövegezett meg, a következőképpen szól: »Egy román nacionalista csapat ma utcai tüntetést szervezett a városban. Egy tüntető követ dobott a magyar konzulátus épületére. A kő beverte az egyik ablakot«. A félhivatalos román távirati ügynökség kolozsvári fiókja valamivel bővebb jelentést adott ki, amelyben a következőket mondja: »Abból az alkalomból, hogy csütörtökön ünnepli Románia az egyesülés évfordulóját, ma este fáklyásmenet vonult végig Kolozsvár főbb útvonalain. A tüntetés minden különösebb rendzavarás nélkül folyt le és csak elvétve öltött magyarellenes jelleget. Több magyar üzlei és lakás ablakait beverték, így többek között a magyar konzulátus egyik ablakát is. Az összes román forrásból származó jelentések úgy próbálják beállítani a dolgokat, hogy a történteknek nincs semmi különösebb jelentőségük. Magánforrásból származó értesüléseink szerint az erdélyi magyar lapoknak a hatóságok a legszigorúbban megtiltották, hogy a hivatalos infomáción kívül, más jelentéseket is hozzanak. Ezzel magyarázható, hogy erdélyi magyar lapok szerkesztőségei az éjszaka folyamán Magyarországból jövő telefonhívásokra vagy egyáltalán nem feleltek, vagy pedig ha feleltek is, a cenzúra utasításának megfelelően csak annyit közöltek, hogy nem tudnak semmit a kolozsvári eseményekről. Imrédy pénzügyminiszter • „Négy hónap alatt a közigazgatás kiadásai 215 milliót tettek ki“ „Ez jóval alatta marad az egész büdsé egyharmadának s a népszövetségi bizottság által megállapított összegnek is“ — Zajos hangulat, viharok és éles összecsapások a képviselőház estig tartó ülésén Saját tudósítónktól. A képviselőház szerdai ülését tíz órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Bejelentette, hogy Sauerborn Károly viszszavonta a dohányelőlegek ügyében tett összeférhetetlenségi bejelentését. A kérvényügyi bizottság jelentésével kapcsolatban a szocialisták kérvényét tárgyalták a választójogi reform ügyében. Buchinger Manó felszólalásában a fasizmust támadta. Róma, szerinte, most a reakció Moszkvája, a fasizmus elkésett cárizmus, a nép befolyásának kikapcsolására irányuló törekvés. Almásy elnök figyelmezteti Buchingert, hogy maradjon a tárgynál. Buchinger ezután határozati javaslatot nyúj lásra ezért nem felel hasonló barbár módon, hanem megelégszik azzal, hogy egész Európa előtt felemeli tiltakozó szavát a kolozsvári újató jogsértés ellen, megvetésével bélyegzi meg azt és tovább hirdeti. Trianonban gyilkos igazságtalanság történt Magyarországgal s ezt az igazságtalanságot jóvátenni — Európa becsületbeli kötelessége. A mi igazságunk kivívásához pedig nem kell az erőszak fegyvereihez folyamodnunk a kolozsvári inzultus után sem. Mert a mi igazságunk nem szuronyok kétségesen ingadozó hegyén táncol. A magyar igazságot a béke pajzsa védi s a békére megért idő segíti biztos győzelemre.