Pesti Napló, 1933. január (84. évfolyam, 1–25. szám)

1933-01-13 / 10. szám

Kedd SZINHÁZ José Padilla szerzői estje Zajos nemzetközi sikerek mögül élesen világított ránk, hétköznapi életünkre José Padilla, a hódító slá­ger komponista neve. Columbius fedezte fel az Újvilá­got Európa számára, késői utódja, a muzikális Padilla ajándékozta meg az Újvilág ősi ritmusaival a régi vi­lág újra, új szenzációkra éhes, mondén publikumát. Az ősi ritmus új lett s Padilla ezen a fantáziás kísér­leten milliókat keresett. Hős lett Padilla, milliók és milliók irigyeltje. Hős mindaddig, amíg távol marad, amíg nem jelenik meg világhírének súlyos terhével, kötelezettségeivel a kivilágított koncertterem pódiu­mán. A közelség, a közvetlen érintkezés nem használ Padilla kétségtelenül kitűnő kvalitásainak. A szerény, rendkívül rokonszenves Padilla zongorajátéka csak­annyi, mint a gyakorlott, egészséges ritmusú, tempe­ramentumos, s finomságokat sem nélkülöző pesti bár­zongorista játéka. A »Valencia«, a »Violettera«, a »Ca... c'est Paris« mámorító ritmusa elhal az óriási koncertterem rideg falai között, ezen a legdifferen­ciáltabb muzsikálás sem segít. Hallottuk ezeket a slá­gereket lemezen, kitűnő jazz-zenekarok közvetítésében. A zongora még Padilla mesteri játékán át sem árul­hat el újat, meglepőt, ismeretlent ezekről a világkörüli számokról. S maga Padilla? Csütörtök esti hangverse­nyén a Vigadó nagytermében csaknem hozzáférhetet­lenné vált a terjedelmes előzmények miatt. Sennora Amalia Molina táncművésznő foglalta le a műsor első felét, találkozásunk vele emlékezetes marad. A hagyományos spanyol bátorság, merészség iskolapél­dáját nyújtotta ez a kiváló hölgy, hiszen Madridban még nem számíthatott a pesti közönség végnélküli türelmére, elnézésére és jóindulatára. Utána jött Padilla és felesége Lidja Ferreira, Padilla sanzonjainak tolmácsolója. A Violettera világsikerét Raquel Mellesnek köszönheti, ha Lidja Ferreira énekli először, a világhír kérdése nyílt kérdés marad. Lidja Ferreira ennek ellenére szerető hit­ves, kedves, molett spanyol asszony, akinek üdítő hatá­sát és elbájoló varázsát igazán csak az értékelheti, aki előzőleg Molina asszony heroikusan önfeláldozó műsorát nézte és hallgatta végig. És még egyszer Padillat Csen­des és szerény, mint mindazok, akik útjukban a világ­hírrel találkoznak, s fáradt mosolya elnézést kér, amiért rangsorban, népszerűségben megelőzte tehetséges kor­társait. S a mosolya? Csaknem olyan, mintha egy meg­hajszolt költő mosolyogna. És a közönség? A meghaj­szolt közönség, aki feledni jött a száguldó ritmus, az érzéki melódia világába, kielégítetlenségében azzal szó­rakozott, hogy kivételes, differenciáltan ünnepi fogad­tatásban részesítette Padillát, hitvesét, s Amalia Molina muzeális értékű kendőit, eredeti spanyol táncait. Kv. (?) Miért nem játssza többé a Liliomot Csortos Gyula. Megírta Az Est, hogy Csortos Gyula a Lipót­városi Kaszinó szerdán rendezett estélyen felolvasta Molnár Ferencnek Altató mese című régi novelláját, amelyből a Liliom című színdarab íródott. Csortos bejelentett® a közönségnek, hogy a Liliom szerepét soha többé nem fogja eljátszani. Megkérdeztük Csortos Gyulát, hogy mi vitte erre az elhatározásra, a válasz a következő volt: 4— Több mint 150-szer játszottam a Liliomot a Víg­színház színpadán. Juli­ka szer­epében minden egyes alkalommal Varsányi Irén volt a partnerem. Varsányi Irén alakítása felejthetetlen a számomra, ő meghalt és az ő halála után más Julikának nem lehetek part­nerei (*) Bajor Gizi és a kabáttolva­i. Csütörtökön dél­előtt tárgyalta a büntető járásbíróságon dr. Menyhárt bíró Kerekes József állástalan szabósegéd ügyét, akit Bajor Gizi, a Nemzeti Színház művésznője jelentett fel lopás miatt. A suhanc egy óvatlan pillanatban le­kapta a művésznő köpenyét autójáról és eliramodott vele. Mikor másnap az újságokban olvasta, hogy az ellopott köpeny Bajor Gizié volt, a saját neve meg­nevezésével visszaküldte neki és ezt az alkalmat föl­használta arra is, hogy művészetéről elismeréssel nyi­latkozzék. A már korábban ismeretlen tettes ellen meg­tett feljelentés nyomán a detektívek elfogták a művé­szetimádó tolvajt, nem tartóztatták ugyan le, de a bűnügyi eljárást megindították ellene. Így történt azután, hogy a bíróság elé került. A sértett művésznő ügyvédje a tárgyalás megnyitása után azonnal kö­zölte, hogy visszavonja feljelentését, az ügyész el­ejtette a vádat és a bíróság megszüntette a kabáttol­vaj ellen az eljárást. (*) A »II. József császár« házi főpróbáján. Szomba­ton este mutatják be a II. József császárt, Szomory Dezső darabját, de a Magyar Színházban már ma, csü­törtökön készen állnak a díszletek. A színészek ragyogó kosztümökben, a nézőtéren a színház iitimusai, a direk­torok, Tarnay, a főrendező és a hátsó széksorok egyiké­ben, szinte elrejtőzve: Szomory Dezső. A II. felvonás következik a próbán. A színpadon a császár dolgozószo­bája, abban a lakásrészben, melyet a bécsi Burgban »Leopoldinischer Tract«-nak neveznek. A dolgozószoba egyetlen dísze a hatalmas császári íróasztal. Éjszaka van. A császárt most várják haza. Jelentik: már átjött a hitzingi kapun, tíz perc múlva itt lesz a palotában, ahol már egy év óta nem volt. Ez alatt az egy év alatt Zimonyban volt harcoló, vérző csapatainál. A gyertya­fény reszkető világánál Eleonóra hercegnő hangja hal­latszik, könnyekben és kísérteties félelemben: — A nép javát elsodorta az ár. Bécs kihalt ... Bel­gium forrong, a magyar provinciákban már-már lángra kap a tűz! Mit jelent ez? Honnan mindez? Micsoda tit­kokat sodor az éj? Mi lesz még? Mi vár ránk?... Megérkezik a császár. A lépcsők tetején áll. Gyűrött, sápadt, szenvedő as arca, sáros a csizmája. Nagy utat tett meg, amíg hazaért. Lefelé botorkál a lépcsőn. Itt megáll, az íróasztal előtt,­­ csupa kétségbeesés. Felüvölt a hangja, csupa véres sikoly ez a hang, amikor a hit­szegő Romanovokról beszél, amikor tehetségtelen tábor­nokairól mondja el vádjait: — Olyan hadvezéreim vannak, mint egy Papilla, egy Wartensleben, egy Lichtenstein, akiket mind hajszolni kell, akiik megdermedve és pipogyán minden parancso­mat félreértik s átgázolnak terveimen! Ezek a vádak: védekezés, önigazolás, a császár, a férfi védekezik, azért, mert nem azt tette, amikor hadba­vonult, amire aláírása, a szava kötelezte. És egyedül marad a császár Eleonóra hercegnővel. Egy forró, suhanó pillanat a két ember között, akik sze­retik egymást, de utána rögtön megint a vergődő, el­árult, cserbenhagyott császár áll a néző előtt s egy ösz­szegyűrt térképről magyarázza Eleonórának a­­ vég­zetet. Már reggel van, amikor megérkeznek a császár elé a magyar urak. Most teljesedik be minden tragédia; a császár szembekerül a magyarokkal, a magyarok a császárral. Mint borotvaéles kardpengék csapnak össze a szavak, a magyar urak és a császár szavai. A császár elfúlva, hörögve kiált a magyar urak felé: — És én is esküszöm... a becsületemre, királyi fön­ségemre esküszöm!... Én nem hajlok meg! én nem... én nem!... Ezeknél a vergődő, jajongó szavaknál csapódik össze a függöny és zúg fel az első taps a nézőtéren. (•) Napsugár az égen. (Az Uránia új hangos filmje.) Német filmoperett, kedves, színes, szórakoztató librettó­val és Ábrahám Pál zenéjével. A libretto két hőse: egy kisleány, aki a berlini földalatti villamos üzemében kap alkalmazást és egy pilóta, aki repülőgépén éjszaka szál­lítja a leveleket. Ez a két fiatal sok vidám küzdelem után találkozik egymással, hogy soha többé ne váljanak el. Ez a nem túlságosan komplikált s nem is egészen új­szerű librettó közel férkőzik az emberek szívéhez. Eggerth Márta szépen énekel s jól játszik Hermann Thimig és Verebes Ernő. Abraham Pál zenéje nem hoz nagy meg­lepetéseket, de egy-két zeneszám biztos és gyors népsze­rűségre számíthat. A film a bemutatón tetszett a közön­ségnek. (f. i.) (*) A térkép nyilvános főpróbája. A Belvárosi Szín­házban csütörtökön délelőtt nyilvános főpróbát tartottak Székely Mózesnek A térkép cínű színművéből. Hosszú szünet után fellépett a darabban Simonyi Mária, aki egy román őrnagy feleségét játszotta. Simonyi Mária a fő­próba után a következőket mondotta a Pesti Napló mun­katársának: — Három év óta nem léptem fel pesti színpadon. Ez­alatt az idő alatt legfeljebb csak pódiumon szerepeltem és vidéki színpadokon játszottam. Nem léptem fel Buda­pesten három évig, mert ha kaptam is szerződtetési aján­latot, egyetlen esetben sem kínáltak számomra olyan szerepet, amely annyira megfelelt volna, mint A térkép női főszerepe. Boldog vagyok, hogy ismét a pesti közön­ség előtt játszhatom. Remélem, hogy nem telik bele újabb három esztendő, amíg újabb megfelelő szerep jut számomra pesti színpadon. (•) Móricz Zsigmond befejezte a »Murányi kaland«-ot. Móricz Zsigmond mondja a következőket: — Most fejeztem be véglegesen a Murányi kaland című színművemet. Úgy gondolom, hogy ma már végre csakugyan készen van ez a színdarab, amellyel addig, amíg ideérkeztem vele, szinte emberfölöttien nagy mun­kám volt. Mostani formája a darabnak, pontosan az ötö­dik, ötször írtam át, legutoljára január elsejétől kezdve a mai napig. Nagyon vidám a darab. A történelmi ko­turnust teljesen a sarokba vágtam. Remélem, hogy ezt a történelmi vígjátékot sikerült úgy megírnom, hogy egé­szen aktuális legyen. A kissé régies nyelv jól színezi a beszédet, teljesen élő és közvetlen is. Most már csak az van hátra, hogy Márkus László is jónak és megfelelőnek tartja. Ha ez meglesz, kezdődhetnek a próbák a Nemzeti Színházban. — Mi van a vígszínházi darabbal? — A Vígszínházhoz lekötött darabbal, amelynek Utolsó szerelem a címe, a Murányi kaland miatt nem foglalkozhattam. Mihelyt a nemzeti színházi darab sorssa eldől, hozzáfogok a vígszínházi darab megírásához. (*) A szerelem árnyéka. (Az Orion Mozgóképszín­ház új kultúrfilmje.) Az Orion Mozgóképszínház az utóbbi időkben egyik értékesebb kultúrfilmet mutatta be a másik után. A filmek nemcsak szórakoztatóak voltak, hanem tanulságosak is. Kitűnően illeszkedik sorukba A szerelem árnyéka című kultúrfilm, amely érdekes és értékes mese fonalán mutatja be a köny­nyelmű szerelem veszedelmes következményeit. Külön előadást tart az Orion a nők és külön előadást a fér­fiak számára. A film a bemutatón nagy hatást keltett. (*) Adóbehajtási per Chevalier ellen. A kaliforniai kormány adóbehajtási pert indított Maurice Chevalier ellen a los angelesi bíróságon. Chevalier a kereset sze­rint 500 dollárral hátralékban maradt 1930. évi kereseti adójával, s miután ezt a hátralékot többszöri felszólí­tásra sem fizette meg, a kaliforniai kormány most bírói úton akarja behajtani rajta a pénzt. ­ A síscenbrunni álom, Peserte Márta naszas­korű filmjét az Omnia és a Corso az Alpár-filmre vonatkozólag korábban vál­lalt szerződésbeli kötelezettsége miatt kénytelen volt műsoráról levenni. Ezúton értesítjük a Schön­brunni Álom-film iránt érdeklődőket, ho­­y e filmet az Alpár-film ut­án a Corso és Omnia ismét műsorra t­írt. Addig a filmet más mozi nem mutathatja be. PESTI NAPLÓ 1933 január 10 239 Freccia holnap vezényli a Hangversenyzenekart. (Zeneakadémia, fél 8.) Nagyszerű műsorán Resphighi: Dance e arie, Debussy: La Mer, Stravinsky: Tűzmadár, Brahms: I. Szimfónia. (Rózsavölgyi.) _____ (—) Claudio Arrau­ma, Zeneakadémia, *A8. (Rózsa­völgyi.) RADIO MŰSOR Január 13. J.15. Gramofon hangverse­ny. 11.05: Eugen Stepat orosz balalajka zenekarának hangversenye. 3.30: A rádió diák félórája. 4.00: Igazságtétel. Irta és felolvassa Ragyamidy András. 5.80: Nagyvad­ vadászát. Dr. Maderepach Viktor felolvasása. 5.30: Balettrészletek. A Bu­dapesti Hangverseny Zenekar hangversenye. Karnagy Ná­dor Mihály. 6-45: Gyorsírótan­folyam. 7.15: Békeffi-est. 8.45: A rádió külügyi negyedórája. 8.00: Európai hangverseny. A torinói rádióadóállomás műsorának közvetítése. Közreműkü­­di­k az olasz rádió szimfonikus zenekara Riccardo Zandonni vezényletével. Utána kb. 10.30: Időjelzés, idei járésjelentés, hírek. Majd: Bora Sándor és cigányamnekarának zenéje. PÉNTEKI SZÍNHÁZI MŰSOR Operaház: A csavargó (C-bé­rlet, 13. szám. Iá'*)- - Nemzeti Színház: A bunda (A-bérlet, 18. szám. ],~8). — Vígszínház: Egy asszony, aki tudja, mit akar (8). — Magyar Színház: Oktogon (8). — Belvárosi Színház: A térkép (8). — Kamara­színház: Forgószél (*/­«). — Pesti Színház: Zsákbamacska (8). — Király-színház: Amit a lányok akarnak (8). — Andrássy­úti Színház: Ecet és olaj, stb. (9). — Labrid­a Színház Varieté: Kezdete 4 és 8 órakor. — Terézkörúti Színpad: Az ördög cim­borája, stb. (8). — Komédia Orfeum: Salamon: Januári mű­sor (­9). — Steinhardt-Színpad: Ábris rózsája (*/*0). — Modern Kabaré: Januári mű­sor (9). — Bethlen-téri Színpad: Timosa, a pu­r katonája (VJ9, V19). — Royal Orfeum: Varieté­műsor (Kezdete és VB órakor). MOZI MŰSOR: Alkotás mozgó (Alkotás ucca H Tel : 35,1—74). Szegény leányt nem lehet elvenni (Re­na­te Mü­ller). Volt egyszer egy keringő.. 6, *18, 1). — Belvárosi mozgó (Irányi ucca 21. Telefon: 833—23). Ember vagy szörnyeteg? (Frederic March). Anne Marie (Paul K­ör­biger) (Jobb terem 5, V., 10; bal terem 149 órakor). — Capitol filmpalota (Baross tér, Keleti pályaudvar mellett. Telefon: 343—37). A vén gazember (Bársony Rózsi, Halmay). Híradó On4, feti, V18, V6101. — City filmszínház (Vilmos császár út 36. Tel.: 111—10). A vén gazember (Bársony Rózsi, Halmay) (4, 6, 8, 10). — Corsó mozgó (Váci ucca 9. Telefon: 874—021. Szivek királynője (Alpár Gitta). Híradók (»/*4, «/16, 948, V*W). — Corvin filmszínház (József körút és Üllői út sarok. Tel.: 395—84). A vén gazember (Bársony Rózsi, Halmay). N­ír­adó (Mi6, MA -10).­­ Décsi mozgó (Teréz körút 38. Telefon: 213—43). Szívek királynője (Alpár (Witta). Híradók (4, 5, 8,101. — Elit hangos mozgó (Lipót körút 16. Tel.: 161—511­ .Ember vagy szörnyeteg? (Frederic March). Berlini háztetők alatt (Karl Fröhlich) (4, 7, 10). — Fészek mozgó (József körút 76. Telefon: 46—0—40). Ezerarcú ember (Willy Forel). Sofőrkisas­szony (Charlotte Ander). Aki másnak vermet ás (Slim). — Fórum filmszínház (Kossuth Lajos ucca 18. szám. Telefon: 328—90): László Aladár: Becsületes megtaláló. Híradó (4, 6, 8, 10). — Im­periál mozgó (Dembinszky ucca és Aréna út sarok. Tel.: 320—90): Fehér démon (Hans Albers). Sofőrkisasszony (Charlotte Ander) (95-től folytatólag). — Kamara mozgó (Dohá­ny ucca és Nyár ucca sarok. Telefon: 440—27): Vo­yo kisasszony (Dolly Haas). Híradók (4, 6, 8, 10). — Nyugat mozgó (Teréz körút 41. Tel.: 271—62). Három ifjú szív (Lilian Harvey), őfelsége a gyermek (Jackie Cooper) (H 04,­­07, 10). — Olympia mozgó (Erzsébet körút 26. Telefon: 429—47). Az ezerarcú ember (Willy Fenst), őfelsége a gyer­mek (Jackie Cooper) 1t44. Hu. V.10). — Omnia filmszínház (József körút és Kölcsey utca sarok. Telefon: 301—2,­s): Szívek királynője (Alpár Gitta). Mi újság a nagyvilágban? Híradók (4, 6, 8, 10). — Orion mozgó (Eskü­ út 1. Telefon: 631—01): Szerelem árnyéka (kultúrfilm). Híradó (Nőknek 4, 6, férfiaknak 8, 10 órakor). — Palace mozgó (Erzsébet körút 8. Tel.: 365—23). Paprika kisasszony (Gaál Franciska). Híradók (4, 6, 8, 10). — Pátria mozgó (Népszínház ucca 13. Telefon: 45—6—73). Őfelsége a gyermek (Wallace Beery, Jackie Cooper). India­­la (R­amon Novarro) (4,­­07, 6/410). — Radius-Metro filmpalota (Nagymező utca 22—24. Tel.: 220—98). A szerelmes ördög (Heinrich George). Hangos Magyar Világ­­híradó (2—6-ig folyt., azután 6, 8, 10). — Alaktó filmszínház (Rákóczi út 70. Tel.: 394—97). Őfelsége a gyermek ,Jackie Cooper). A lábadozó (Stan és Pan). Kísérő mű­sor. Híradó (4,­­147, HIO). — Royal Apolló (Erzsébet körút 45 Tel.: 419-024. A kémnőik (Tmde von Molo). Híradók (4, 6, 11, 10). — Tivoli mozgó (Nagymező ucca ). Telefon: 230—10). Ember vagy szörnyeteg? (Frederic March). Az ezerarcú ember (Willy Forst). Híradó (4, 18, H10). — Túrán mozgó (Nagy­mező ucca és Mozsár ucca sarok. Tel.: 264—20): Fehér démon (Hans Albers), őfelsége a gyermek (Jackie Cooper). Régi motoros vagyok (Szőke Szakáll) (3,­­7. )1,101. — Ilfa film­színház (Teréz körút 60. Tel.: 197—67): Yo-yo kisasszony (Willy Forst). Barátaink az állatvilágban. Híradó (4, 6, 8, 10). — Uránia filmszínház (Rákóczi út 21. Tel.: 460—46). Nansugh­ az épen (Hermann Thimig, Eggerth Márt­ 1). Az állat­ idomitárs csodái (kultúrfilm) (%4, VA­HS, %10). — Vesta mozgó (Erzsé­bet körút 39. Tel.: 3)—6­3­)). A fehér démon (Hans Alberé). Az eziist­ens (Jack Holt) (14­4-től folytatólag). minden korún­ak Blontmall a vége!

Next