Pesti Napló, 1933. március (84. évfolyam, 49–73. szám)

1933-03-29 / 71. szám

508 Szombat PESTI NAPLÓ 1933 március 25 . Levegőmérgezés * Budapest polgármesterét a legközelebbi közgyűlé­sen interpellálni fogják, h­ogy gáztámadás esetére a főváros népének védelme érdekében milyen intézkedé­­­sek történtek és milyen intézkedések vannak tervbe véve. Azt hiszem, hogy eddig nem történt semmi,­­ azt hiszem, hogy ezután sem­ fog történni semmi. Az interpelláló úr önzetlen harcoga a közéletnek; róla nem szabad még feltételezni sem, hogy ennek a kérdésnek az üzleti részére gondolt volna. Azonban bármily önzetlen és lelkes ember is az interpelláló úr, a gázvédelmi berendezkedésnek mégis vannak pénzügyi vonatkozásai is, és én ezekre óhajtom felhívni adó­fizető társaimnak a figyelmét. Ne menjünk bele abba, hogy a főváros százezer vagy egymillió gázmaszkot vegyen, mert ez a tranzakció nagyon föllendítené ugyan a gázálarcipart, de a sok kiadásnak egyáltalán semmi hasznát sem vennék, mert a gázálarcnak ma már egyáltalán semmi értéke nincsen. Szolgálhatok ennek a bebizonyításával? Ugy­e, igen? Mi a gáztámadás? Olyan méreganyagoknak bele­keverése a levegőbe, amely méreganyagok ránk nézve nagyon ártalmasak, sőt életveszélyesek. Egészen pri­mitív felfogás szerint ezek a méreganyagok csak akkor ártanak nekünk, ha a levegővel együtt beleheljük őket, vagy ha a szemünket megtámadják. Arra való a gáz­maszk, hogy az ilyen ártalom ellen megvédje légző­szervünket, szemünket, szájunkat és orrunkat. Ugy­e, ez világos? Hiszen a gázálarc csak azt védhetné meg, amit betakar. De, sajnos, azt sem védi meg. A gázálarc micsoda? Van benne valamely anyag (csak például mondom, hogy mész, mert sokszor más van benne), amely anyag a levegőbe kevert mérget »le­köti«, azaz ránk nézve ártalmatlanná teszi. Azonban az a méreg, melyet gáztámadás alkalmá­val a levegőnkbe kevernek, nagyon sokféle. A világ­háború kitörésekor harminc olyan »gázméreg« volt is­meretes, melyet támadás céljára fel lehetett használni. Hála a kémiai ipar gyors fejlődésének, 1925-ben a hadi­célokra felhasználható gázmérgek száma már megha­ladta az ezret és bizonyos, hogy ma, 1933-ban, a külön­böző hadseregek vezérkarai előtt legalább tízezerféle gázméreg ismeretes. Miután a gázálarc csak egyféle mérges gáz ellen védhet, és miután a gázálarc még ez ellen az egyféle speciális gázméreg ellen sem véd meg, ha a levegőbe nagyobb mennyiségű mérget kevertek,­­ tessék megítélni, hogy mi a gyakorlati értéke a gáz­álarcnak? Továbbá tessék elgondolni azt is, hogy mi nem tudhatjuk, hogy az ellenség a gáztámadás alkalmával milyen mérget fog használni, tehát nem szerelhetjük fel a gázálarcot már előre oly anyaggal, mely a táma­dásnál használandó szer ártalmatlanná tételére al­kalmas. Akit ez a gondolatmenet még nem győzött meg, an­nak a figyelmét még arra hívom fel, hogy a gáztámadás­nál nemcsak egy fél mérget lehet felhasználni, hanem négy- vagy ötfélét is; és ugyan mi hasznom lehet ne­kem abból, hogy a gázálarc megvédett egy méreg ellen, de a másik három vagy négy gázméreg, mely ellen a maszk nem tud megvédeni, megöl? Tegyük fel, hogy van, aki még ezek után is híve a gázálarcnak. Ha tényleg léteznek ilyen optimisták, akkor tessék elképzelni, hogy az ellenség például diphenylchlor-arsinnal, vagy diphenylcyan-arsinnal tá­mad; e két gázméreg közül mindegyik elmegy a masz­kon s oly heves tüsszögést és hányást okoz, hogy a gázálarcot feltétlenül le kell venni. Miután az ellenség tudja, hogy ez a hatás hány perc alatt következik be, a gázmaszk letétele után tíz vagy húsz perc múlva következik a dichlordiathylsulfid-támadás, amely ellen már nem véd a gázmaszk, mert hiszen előzőleg már letettük. Ott vagyunk tehát, a­hol a mádi zsidó, a dichlordiathyhulfid ellen már semmi sem véd bennün­ket. (Ez az a bizonyos »mustárgáz«, vagy elegánsabb néven:­ yperit, melyet azért neveznek így, mert legelő­ször az yperil csatában szerepelt.) Mielőtt az állam vagy a főváros megrendelné a gázmaszkokat, jusson eezü­nkbe a lewisite, az a gáz­méreg, melyet Lewis csikágói tanár a háború befeje­zésekor talált fel, s amelyet már nem használhattak fel. Ez a gázméreg feltétlenül az antant javára döntötte volna el a világháborút. Elmondha­tom még, hogy az amerikai parlamentnek már 1927-ben bejelentették, hogy sikerült előállítani egy új gázmérget, mely ötvenszer gyilkosabb, mint a lewisite, és azóta bizonyára feltaláltak más országokban oly gázmérget is, amelyek nem ötvenszer, de ötszázszor hatásosabbak, mint a lewisite. A kémia a természet­tudományok összes ágai között a legrohamosabb fejlő­déssel dicsekedhetik. Ha az embereknek mégegyszer eszükbe jut, hogy háborút viseljenek, s nem vetik meg a rendelkezésükre álló gázmérgek alkalmazását, akkor az, aki először támad, minden valószínűség szerint tel­jesen ki fogja irtani azt, aki vele szembeszáll, még ha ez a legjobb gázálarccal védekezik is, mert az új gázak már nemcsak a légzőszervek és a szem ellen irányulnak, hanem halálos biztossággal hatnak a ru­hán és a cipőn át is. Ez egy oly dolog, melyben a védekezésnek csak egyetlenegy módja van: figyelni azt, aki támadni szán­dékozik, s­őt a támadásban, mikor az már elkerülhe­tetlennek látszik,­­ megelőzni. A védekezésnek más útját és módját én nem tudom elképzelni. Dunai klíring a gazdasági kapcsolatok megkönnyítésére? Eredményre vezettek a magyar-román tárgyalások Bukarest, március 28.­­ Dr. Tilea Viorel miniszterelnökségi államtit­kár a magyar-román gazdasági tárgyalásokról a következő nyilatkozatot tette: — Feladatom új egyezmény megkötése és a román fűrészetiáru és petróleum kontingensének megállapítása volt. Hosszú és fáradságos tár­gyalások után sikerült végre magyar hivatalos körökkel olyan megegyezést létesíteni, amely mindkét f­et teljes mértékben kielégítette. A ke­reskedelmi szerződés évi 8000 vágón fűrészeltáru és 20.100 vágón Hizifa bevitelét biztosítja. A petró­leum bevitele Magyarországba nincs kontingen­tálva, arra a nem várt eshetőségre azonban, ha a magyar kormány a szerződés tartama alatt pet­róleumkontingenst állapítana meg, akkor a kon­tingenst HOMO tonnát meghaladó mennyiségre állapítanák meg. A szerződés 1934 március 31-ig lesz érvényben. A klíringszerződésben a hátralékok rendezése szempontjából megállapodás történt, hogy erre a célra Magyarországnak velünk szemben fennálló követelései használtatnak fel. Emellett a magán­klíringet is megengedik. A tárgyalás folyamán fel­vetődött a több dunai állam közötti klíring gon­dolata. Ezt azonban nem lehetett megvalósítani, bár a szakértők véleménye szerint is ez a klíring jelentékenyen megkönnyítené a dunai államok gazdasági kapcsolatait. Három pontban felmentette, hétben felsőbb döntés alá bocsátotta Baillie-Stewart hadnagyot a londoni hadbíróság London, március 28. A londoni hadbíróság, a katonai főügyész három­órás záró vádbeszédének meghallgatása után közben­szóló ítéletet hozott a hazaárulással vá­dolt Baillie­ Stewart hadnagy, a Tower rejtélyes foglya ügyében. A bíróság a vád­lottat a tíz vád három enyhébb vádpontja alól — amelyek szerint a hadnagy kísérletet tett hon­védelmi papírok gyűjtésére, megszerzésére és másokkal való közlésére — felmentette, a hét súlyosabb be­számítás alá eső vádpont (katonai titkok elárulása) el­bírálását felsőbb hatóságok döntése alá bo­csátotta. E fentartott vádak részleteikben arról szól­nak, hogy a vádlott tankok és páncélautóalakulatok összeállításának titkát, továbbá tankok, páncélautók és önműködő puskák szerkezetét, valamint tankzászlóaljak taktikai irányításáról szóló titkokat idegen hatalom megbízottjával, név szerint Otto Waldemar Obst né­met ügynökkel közölte. A MÁV és a gy­ümö­l­csszál­l­ítás A Pesti Napló e hónap 25-iki számának mező­gazdasági rovatában az alföldi autóforgalom sza­badsága ügyében Nagykőrösön tartott nagygyű­lésről közlemény jelent meg, amelyben az az állí­tás foglaltatik, hogy a MÁV elzárkózik a gyü­mölcstermelő városok értékesítési érdeke elől. Erre vonatkozólag illetékes helyről a­­követ­kező nyilatkozatot kaptunk:" Az ország és különösen a nagyobb alföldi gyü­mölcstermelő városok — Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunhalas stb. — gyümölcstermékeinek értéke­sítése érdekében az államvasutak a szállítás meg­könnyítése céljából mindenkor a legnagyobb meg­értést tanúsították. A gyümölcstermelőkkel és ke­reskedőkkel a gyümölcsszállítási évad előtt ál­landó érintkezést tartanak fenn. Az áruk minél kifogástalanabb fuvarozását biztosítandó, különleges berendezésekkel ellátott gyümölcs- és zöldségszállító kocsikat bocsátanak a szállítófelek rendelkezésére, gondoskodnak az áruknak a leggyorsabb szállításáról, úgyhogy például teheráruként feladott áru is Nagykőrös­től, Kecskeméttől vagy Jánoshalmától Berlinig 50—60 óra alatt érkezik. A Budapestre délután 5 óráig feladott áru pedig már éjjel 3—4 órakor a nagyvásárcsarnokban van. De ezeken a szállítási könnyítéseken kívül nagymértékben támogatja a MÁV a gyümölcs- és főzeléktermelés és értékesítést díjszabási intézke­désekkel is. A külföldre szállított összes zöldség-és főzelékfélékre rend­kívül messzemenő díjmér­séklést hirdet évről évre. E mérséklések oly na­gyok, hogy a vasút e fuvarozásokért önköltségeit is alig fedező fuvardíjaikat kap. A külföldi szállításokon kívül jelentékeny mérséklések állanak rendelkezésre a legfontosabb fogyasztópiacra, Budapestre szállított gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélékre is, és pedig gyorsáru­ként feladott zöldségfélékre átlagban 40—50%, a teheráruként fuvarozott főzelékfélékre, továbbá gyümölcsre átlag 15—20%. Nagykőrös és Kecske­mét egészen különleges helyzetére való tekintettel pedig ennek kereskedőivel éppen legutóbb még külön megállapodást létesítettünk, mely a két vá­ros termékeinek értékesítését a vasúti fuvarozás­sal is még jobban biztosítja, úgyhogy éppen e két városnak van legkevésbé oka panaszkodni amiatt, hogy a MÁV a gyümölcstermelő városok értéke­sítési érdekei elől elzárkózik. HÍREK PEST VÁRMEGYÉBŐL: Kerekegyháza képviselőtestülete ifj. dr. Bedő Bélát választotta meg községi orvos­sá. — Mátyásföld nagyközség képviselőtes­tülete dr. Körmendy-Ékes Lajos nyugalma­zott főispánt, volt prágai nemzetgyűlési képviselőt díszpolgárrá választotta. HÍREK FEJÉR VÁRMEGYÉBŐL: Dr. Potyondy Imre székesfehérvári kano­nok, a papnevelő-intézet igazgatója most ünnepelte pappászentelésének negyedszáza­dos évfordulóját. — Meleg ünnepet rende­zett a fejérmegyei Perkáta község Kéri Ferenc prépost-plébánosnak harmincéves plébánosi működésének jubileuma alkalmából. A község nevében dr. Bodnár József főjegyző, a Credo Férfi Egyesület nevében Trojkó Gyula uradalmi főintéző üdvözölte. Huberman, Scherchen, Feuermann Brahms-estje Három világhírű német művész lépett fel kedden a Vigadóban, hogy újra megünnepeltesse a budapesti zenebarátokkal Brahms születésének századik évfor­dulóját. Közülök kettő, Huberman és Feuermann már régi ismerősei közönségünknek; a harmadik, Scherehen Hermann, most mutatkozott be először. Scherche­tl keddi szereplését azonban talán nem is szabad bemu­tatkozásnak mondanunk: a modern zenének ez a fana­tikus apostola lélekben, stílusban egyaránt távol áll Brahms művészetétől és ezért csak keveset mulatha­tott valódi muzikális kvalitásaiból. Az F-dúr szimfó­niával nyitotta meg a hangversenyt és már az első tételnél kitűnt, hogy finom zenei idegrendszerét, dif­ferenciált művészi intellektusát elsősorban a részle­tekbe belelopható komplikált hangulatok és érzelmi árnyalatok izgatják. Fantáziája Brahms költészetének »perifériáin« mozgott: azt ragadta meg, abba igyeke­zett súlyos lelki tartalmakat belegyömöszölni, amit Brahms éppenséggel csak könnyedén érintett. Szinte komikus volt néha az ellentét a szerző és az előadó intenciói között: Brahms, aki lelkének széles, roman­tikus hullámzását a német szellem klasszikus formái­nak grandiózus medrébe igyekszik terelni — és Lober­chen, aki szintén romantikus lélek, aki azonban a né­met szellem szerteágazó kis patakjainak, vékony erees­kéinek folyását igyekszik követni, kétségkívül impo­náló odaadással tulajdonítva mély fontosságot mind­annak, ami egy Brahmsnak még mellékes volt. De ne feledjük: Scheidhen már Schönberg korának embere és következetlen lett volna saját egyéniségéhez, ha nem így dirigálja Brahmsot. Mindenesetre kár, hogy nem Schönberget dirigált, akit végre megismertetni a ma­gyar közönséggel senki sem lett volna nála hivatottabb. Mikor Brahms »Doppelkonzert«-jében megszólalt Feuermann csellója, ismét olyan lélek szólt hozzánk, mely a részletekben éli ki magát, melyet azonban már mélységes, ellenállhatlan vagy hajszol: beleálmodni a részletek szépségét a költői koncepció hatalmas egé­szébe. És ez a ragyogó csellista tud álmodozni egy magasabb világról, melyben a vágyak bimbója boldo­gan kinyílik, a szenvedélyek fonó beteljesülésbe szabadul­nak fel. Ez a magasabb világ azután a maga teljes pom­pájában, gazdagságában, héroszi nagyságában bontako­zott ki, mikor megcsendült Huberman hegedűje. Itt a kompozíció legfinomabb hajszálerecskéjén is a szív ha­talmas lüktetését éreztük, itt megcsapott bennünket a zseni roppant lélekzetvétele, mely teli tüdővel szívja ma­gába az egész életet, annak minden fájdalmát, örömét, s mert egészen él, egészet tud alkotni. Huberman játéka a »Doppelkoncert«-ben, majd Brahms hegedűversenyében ma talán nem volt olyan tökéletes, technikai részletekben, tónusban olyan eszményi, mint máskor. De az a költői világ, mely »mögötte« állt, teljes volt és olyan lenyűgö­zően monumentális, hogy mellette eltörpülnek azok a részleteffektusok, melyeket a felületesebb művészegyé­niségek olyannyira ügyesen tudnak »előtérbe« állítani. A közönség rendkívül lelkesen ünnepelte korunk leg­nagyobb hegedűművészét, melegen megtapsolta Feuer­­mannt és megértéssel fogadta Scherchent is, aki, remél­jük, a jövőben többször ellátogat hozzánk. A Budapesti Hangversenyzenekar jól működött, bár még nem szokott hozzá Scherchen karmesterpálca­ nélküli vezényléséhez, mely a taktusvonalakat szándékosan megveti, hogy a zenei frázisokat annál szabadabban rajzoltassa. (Tóth.) Fényképezők könyvtára: II felvétel és negatív eljárás Ara 2.BO­P — Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet körút 18

Next