Pesti Napló, 1933. május (84. évfolyam, 98–122. szám)
1933-05-21 / 115. szám
46 Vasárnap PESTI NAPLÓ BRIDZS ÚJ CULBERTSON-ISKOLA » HI » A nyolc kényszerítő helyzet A kényszerítés elvét és a különböző kényszerítő bemondásokat még 1927-ben dolgozta ki Culbertson. Ezt az elvet ma már szinte minden bridzsrendszer helyesnek fogadta el. Megköveteli a partnerektől, hogy a manserejű bemondás határáig tartsák fenn a licitálás folytonosságát, mert csak így lehet kiválasztani 26 lap legjobb bemondását anélkül, hogy félni kellene a korai passztól. Azonkívül a kisszlemm vagy nagyszlemm bemondásához is biztos alapon jutunk el a forsz segítségével. A kényszerítő bemondás a kontraktbridzs egyik legértékesebb licitje, s ha nem viszik túlzásba, összesen nyolc kényszerítő helyzet létezik, öt közülük csak a manserejű játék határáig kényszerít, míg három még akkor is sokszot jelent, ha mér túljutottunk a mansbemondás határán. A pesti iskola csak egyet ismer az utóbbi három közül, tehát ideje megismerkedni a másik kettővel is. A nyolc sorszos helyzet a következő: 1. A nyitó kéttrikkes színlicit. 2. A válaszoló kéz ugrásszerű színválasza. 3. A nyitó kéz ugrásszerű viszonválasza új színben. 4. Az ellenfél bemondott színének felüllicitása. 5. A következtetésből eredő sorsz. 6. Az ellenfél négytrikkes »kizáró« indítását követő 1 szanzadus licit. 7. A partner bemondását követő 1 szanzadus licit. 8. A partner bemondását követő 5 szanzadus licit. Az első, második, harmadik, negyedik és hatodik kényszerítő helyzetet minden haladó bridzsjátékos ismeri, ezekkel tehát nem szükséges külön foglalkozni. Az ötödik kényszerítő helyzet azonban kivételt képez, dacára annak, hogy minden kocapartiban is tucatszámra fordul elő, bár csak ritkán ismerik fel. Ez a következtetésből eredő forsz. Sokszor előfordul, hogy egyik játékos sem kényszerít, helyesebben a bemondás technikája nem mutat forszra, de a licitálási helyzet logikája jelzi, hogy a partner köteles továbblicitálni. Ilyen helyzet akkor áll elő, ha a partner már megmutatta, hogy némi erővel rendelkezik és a játékos nem akar ugrásszerűen licitálni, nehogy kizárja a ssanzadujáték lehetőségét. Alkalom nyílik a következtetésből eredő forszra, ha 1. a játékos 2 szanzaduval válaszol (akár egyszerre, akár fokonként) és partnere továbblicitál, 2. a partner bemondását a játékos emeli (akár egyszerre, akár ugrásszerűen és a partner új szint licitál. Mindkét esetben a licitálási helyzet logikájából következik, hogy a partner manserejű "bemondásra törekszik (passzolhatott volna, de tovább licitált), tehát bemondásos forszot jelent. Kivételt képez az az eset, amikor a válaszoló kéz (de sosem a nyitó kéz) legalább kétszer licitálja ugyanazt a szint, egészen a háromtrikkes bemondás határáig. Ez nem forsz, hanem éppen ellenkezőleg »leintő« bemondás. Példák a következtetésből eredő forszra: 2. 1 4 O (forsz) Dacára Észak manserejű bemondásának, Dél továbblicitál, tehát nagyon természetes, hogy a manserejű játékra törekszik, de nem szanzaduban. A harmadik példában Észak licitjét a legtöbb »pesti Dél« forsznak venné. Ez helytelen. Az indító színindítását követő 2 szanzacós választ csak fél-sorsznak lehet számítani, vagyis a partner csak akkor köteles továbblicitálni, ha indításának minimumán kívül legalább egy pluszértéke van a kezében. Ha ez nem volna így, úgy kénytelenek volnánk feladni az egészen minimális indításokat, amelyek pedig védelmi szempontból elengedhetetlenek. Culbertson különben bőven foglalkozik a kérdéssel Új könyvében. A fenti példák egyikében sem lehet passzolni Északnak. A harmadik példában választása van három bemondás — 3 szanzadu, 4 kör vagy 4 pikk között. A negyedik példában Észak minimális emelése gyenge lapot ígér. Dél mégis tovább licitál, sőt új színt mond, amivel jelzi, hogy manserejű lapja van, de nem akarja kizárni a 3 szanzadus játékot. Az ötödik példában Dél nyitása körülbelül 4 honőrülést jelez. Észak válasza mutatja, hogy akár pikkben, akár szanzaduban kilátás van a manserejű játékra. A hatodik példában Észak válasza csak fél-forsz. Délnek módjában állana passzolni, de miután nemcsak válaszol, de új színt is licitel, ezzel kötelezi partnerét a további licitre. Dél válaszából látszik, hogy még mindig nem tudta kiválasztani a legjobbnak ígérkező játékot, tehát Észak viszonválaszát további forsznak kell tekinteni. A következő példában a válaszoló kéz kényszerít: Maga az a tény, hogy Észak nem passzol, hanem új színt mondva, továbblicitált, bizonyítja a manserejű játék lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy Észak a három kínálkozó színjátékon kívül a szanzadujátékot sem akarja kizárni, ezért mond 3 és nem 4 treffet. »Leinte« bemondás az lett volna, ha nem 3 treffet, hanem 3 kárét licitál. A Culbertson-rendszer egyik legszebb következtetésére abban a különleges helyzetben nyílik alkalom, amikor egy minimálisnál gyengébb színnel kényszerítjük a partnert. Például: Kétségtelen, hogy Dél licitje kényszerítő bemondás és az is kétségtelen, hogy a pikk nem licitálható szín, hiszen Észak első válaszára Dél előbb szanzadut mondott és csak aztán pikket. Tehát ilyen vagy hasonló sorozat van nála: K 10 8 2, vagy Á 10 7 2, vagy D B 3 2. Másik példa: Nyilvánvaló, hogy Észak pikkje csak a minimálisnál gyengébb lehet. Az új nemzetközi írásmód még az eddiginél is nagyobb fontosságú tényezővé avatta a szlemmek licitjét, szükségessé vált tehát egy módszer, amelynek segítségével biztosan lehet megközelíteni és bemondani a szlemmeket. Minden várakozáson felül sikerült egy ilyen konvenciót kidolgozni Culbertsonnak. Ez a négy-öt szanzadu konvenciója, ami tulajdonképpen összokat jelez, de nem kicsiben és egyenként, mint az eddigi módszerek, hanem nagyban, kettesével és hármasával, anélkül, hogy megdrágítaná az ütésszámot. Miután ezzel a konvencióval a szlemmek licitjénél fogunk részletesen foglalkozni, itt csak röviden vázoljuk a mögötte meghúzódó gondolatot. Ha a partnerek egyike indít és a bemondások erőt jeleznek, akkor minden szanzeulus válasz forszot jelent és legalább még egy bemondásra kötelezi a partnert. Ez a forsz kilátásba helyezi a szlammjátékot, de akármilyen öttrikkes felvételnél is megállhatnak a partnerek. A szlemm felkínálását igazoló egyéb értékek mellett a következő értékeket jelzi a bemondás: a) három Ásszt vagy b) két Ásszt és a partnerek által előzőleg licitált színek egyikéből a Királyt. Ezt az új forcing bid-et nem szabad összetéveszteni az ellenfél négytrikkes kizáró licitjét követő 4 szanzadus bemondással, ami szintén kényszerít, de tulajdonképpen csak az információs kontrát jótolja. 2. Minden 5 szanzadus válasz (akár egyszerre, akár a partneri szanzadus licitje után), szintén rosszot jelent és legalább még egy bemondásra kötelezi a partnert. Ez a forsz nagy szlemmet helyez kilátásba, de akármilyen hattrikkes felvételnél is megállhatnak a partnerek. Jelez: a) két Ásszt — ha ez a bemondás válasz a partner 4 szanzacus licitjére, vagy b) három Ásszt és a partnerek által licitált színek egyikéből a Királyt, ha az öt szanzadut közvetlenül mondja be a játékos, illetve ha ez a licit nem válasz a partneri szanzadus bemondására. Ezt a két licitet rendszerint nem közvetlenül használjuk, hanem csak miután a vonal megállapította, hogy nagy erővel rendelkezik. Ezt az új konvenciót csak a szlemmek licitjénél tárgyaljuk részletesen és akkor látni fogjuk, milyen bámulatos, szinte ördöngös precizitással jelzi, hogy iránytrikkes bemondást játszhat a vonal. Dél 1. 1 Észak ] • 2 szan (nem forsz) 2 szan (nem forsz) 3 4 4 (forsz) 2 szan (nem forsz) 3 4 (forsz) 6 • (forsz) 2 O 3 O vagy 3 vagy 8 4 (mind forsz) 3. 1 • 3 (forsz) 4. 1 * 3 y (forsz) 5. 2 szan (nem forsz) 6. 1 * 3 0 (forsz) 3 szan 2 • Dél Észak 1 • 2 szan 3 Dél Észak 1 O 1 szan 1? 2 szan 3 4 (forsz) Dél Észak 1 •s? 1 szan 2 szan 3 • XXXVIII. bridzsfeladvány 4 D 4 2 4 O* K Adu nélkül. Dél játszik ki és a hét ütésből hatot csinál. A helyes megfejtők között könyvjutalmakat sorsolunk ki. XXXVII. bridzsfeladvány megfejtése Dél treffel indult, Nyugat pikkel válaszolt, Észak két treffjére Kelet három káróval jelezte az erejét. Így licitálva, az egyik asztalnál Dél hét treffjére Nyugat hét kárót mondott, mire Kelet bemondta a hét pikket, amit teljesített is. A versenyben a másik asztalnál Dél öt treffjét Nyugat helytelenül megkontrázta, aminek csak két bukás lett az eredménye. A helyes megfejtők közül könyvjutalmat küldtünk a következőknek: Szabó Ernőné, Veszprém, Szeglethy Gy. ucca 3. Dr. Malász László, Budapest, Kisfaludy-köz G. Eikker. Mihály MÁV-főfel., Pécs, üzletvezetőség. • 10 8 7 6 57 -6 — • D 3 O -* A 102 • B 9 3 9A32 1933 május 21 BRIDZSHÍREK Bridzsakadémia. Dr. Molnár Harry, a jeles bridzspedagógus, aki nemrégen kitűnő könyvet írt, Vigadó tér 3 alatt bridzsakadémiát nyit. Klór László és Hernád István is tanítanak ebben a bridzsiskolában, azonkívül Keleti és Alpár is tartanak előadásokat. Amatőralapon, mert a bridzsakadémiában nincs tandíj. Az Orvosi Kaszinó versenyének eredményei. Az Orvosi Kaszinó nagyszabású páros bridzsversenyén feltűnően szép tiszteletdíjakat kaptak a nyertesek A népes mezőnyből a következő négy pár került ki győztesen. Dr. Kermlósi Károly és Hajduska Ernő. 2. Dr. Görög Lajos és dr. Nagy József. 3. Dr. Osváth Ilona és dr. Belaráner Pál. Dr. Springut Jenőné és dr. Jakab Ernő. Sakkfeladvány Tafferner József, Budapest (Eredeti) Megfejtőink közül ketten értékes könyvjutalomban részesülnek. Beküldési határidő: csütörtök. Múlt heti feladványunk megfejtése: g2—g3. (A nem feladványszerű lépésért kárpótolnak a finom változatok. 1. g3, He1 vagy e5. 2. KXa4! stb. 1. g3, Hf2. 2. VXa4! stb.) A könyvjutalmakat nyerték: Neumann Árpád, Budapest. Firkás Nándor, Budapest, Matt 2 lépésben Játszma a nemzeti mesterversenyből Vezércsel Világos: Eliskases Sötét: H. Müller 1. Hf3, d5. 2. d4, Hf6. 3. c4, e6. 4. Hc3, Hbd7. 5. cXd5. eXd5. 5. Bg5, Fe7 (Spielmann Capablanca ellen a newyorki 1927-es versenyen Fb4-gyel folytatta). 7. e8, c6. 8. Fd3. 0-0. 9. Ve2, BeS. 10. 0-0, Hf8. 11. Babi (bevezetése a vezérszárnyi gyalogrohamnak). h6. 12. Ff4, Fd6. 13. Fg3, FXg3. 14. hXg3, Fe6 (gyenge lépés, sötétnek itt egyetlen sztratégiai terve lehet az »e4« pont elfoglalása). 15. b4, a6. 16. a4, N8d7. 17. Bfd, Ve7. 18. He2, Bec8. 19. Hf4, He8. 20. Fh7f, Kf8. 21. Hh4, Vf6 (fenyegetett Hgbf). 22. e4, JXe4. 23. VXe4, Fa2. 24. Bal, Hii. 25. Vf3, Fd5. 26. Vg4, Hb6. 27. a5, Hbc4. 28. Bel, Bc7. 29. Be5l (rendkívül erős lépés, melyre sötét már kellő védelmet nem talál, a bástya nem üthető a Hg6-os fenyegetés miatt, Hh6 ellen alig van védelem), g5. 30. BXd5, c5. 31. HXd5, Vd6. 32. HXe7, VXc7. 33. Be1, Vd8. 34. Hf3, Bc8. 35. d5, He5. 36. BXe8, HXf3f. 37. gXf3, HXc8 (világosnak most gyalogelőnye és jobb állása van. A nyerés csakció kérdése). 38. Vd4, f6. 39. Ff5, Hd6. 40. Fe0, Kg7. 41. f4, Vc7. 42. fXg5, hXg5. 43. Ve5, Vd8. 44. f3, Kf8. 45. Kg2, Kg7. 46. f4, gXM. 47. gXf4, Kf8. 48. Kf3, Ke7 49. Vc2. f5 (kényszerűség!). 50. FXf5, Vf8. 51. Fefi, Kd. 52. Vc5, Ve7. 53. f5, Vf8. 54. Vb6, Ke7. 55. Ve71, Kfe. 56. Vh7, Ke5. 57. Vh4, Hb5. 58. Ke3, Va8. 59. Vh2, Kf6. 60. Vb21, Ke7. 61. f61, Kd8. 62. E7 sötét feladja. SAKKHÍREK A Kecskeméti Sakkor a nemzeti mesterverseny befejezése után meghívásos versenyt rendezett, melyet Steiner Endre nyert meg régi formájára emlékeztető biztonsággal. Részletes eredmény: Steiner Endre 47, Ehskases 4, Canal V/1, Tóth 2, Török 1, Mohácsy 0. A Nagykanizsai Sakkor bajnoki versenyének eredménye: Gumilic 14, Böhm 13'/., Sekulja és Weiszfeld 13, Beinitz 12'/, Pintér IVA, Bösehatt 11, Argent, Boryc és dr. Makk 10. A gyulai sakkozók tizenkettes válogatott csapata 7:5 arányban győzött a békéscsabai sakkegyesületek válogatott csapata ellen. A gyulai sakkélet az utóbbi időben nagy lendületnek indult és a két helyi egyesület Sarkad ellen is győzött városközi csapatversenyen. A vidéki csapatbajnokságok helyébe játékerő csoportok szerinti mérkőzések tervét dolgozta ki Czinczár Dezső a délkerületi sakkörök egyik vezető egyénisége. Az elgondolás valószínűleg megvalósítható s a tervezet a Magyar Sakkszövetség igazgató tanácsának döntését várja. A hollandi nemzeti mesterversenyt dr. Euwe nyerte meg, a vendég Spielmann előtt. A holland sakkozók között tehetségkutató verseny folyik, így akarja a holland szövetség pótolni azokat a veszteségeket, amelyeket neves mestereik váratlan elhányta a holland mestergárdában okozott. Olasz nemzeti verseny folyt április hónapban Milánóban G. Padulli emlékére. A verseny eredménye a következő: Monticelli 7, Roselli és Norcia 5'A, Sacconi és Campolonga 5, Ferrantes 1,xIt, Staldó és Romi 3'/1, Pervitti S, Napoli 2'/1. A német sakkszövetség élére Helmut Pruske személyében kormánybiztos került, aki az összes német sakkozó szervezeteket az új irány szolgálatába egyesíti. A kormánybiztos helyettese V. Stahlknecht, a versenyeket E. Post organizálja, a propagandát pedig P. Herklotz irányítja. A német sakkegyesületek május 22—28. között toborzóhetet rendeznek.