Pesti Napló, 1933. május (84. évfolyam, 98–122. szám)

1933-05-21 / 115. szám

46 Vasárnap PESTI NAPLÓ BRIDZS ÚJ CULBER­TSON-ISKOLA » HI » A nyolc kényszerítő helyzet A kényszerítés elvét és a különböző kényszerítő be­mondásokat még 1927-ben dolgozta ki Culbertson. Ezt az elvet ma már szinte minden bridzsrendszer helyesnek fo­gadta el. Megköveteli a partnerektől, hogy a manserejű bemondás határáig tartsák fenn a licitálás folytonossá­gát, mert csak így lehet kiválasztani 26 lap legjobb be­mondását anélkül, hogy félni kellene a korai passztól. Azonkívül a kisszlemm vagy nagyszlemm bemondásához is biztos alapon jutunk el a forsz segítségével. A kény­szerítő bemondás a kontraktbridzs egyik legértékesebb licitje, s ha nem viszik túlzásba, összesen nyolc kény­szerítő helyzet létezik, öt közülük csak a manserejű já­ték határáig kényszerít, míg három még akkor is sokszot jelent, ha mér túljutottunk a mansbem­ondás határán. A pesti iskola csak egyet ismer az utóbbi három közül, te­hát ideje megismerkedni a másik kettővel is. A nyolc sorszos helyzet a következő: 1. A nyitó kéttrikkes színlicit. 2. A válaszoló kéz ugrásszerű színválasza. 3. A nyitó kéz ugrásszerű viszonválasza új színben. 4. Az ellenfél bemondott színének felüllicitá­­sa. 5. A következtetésből eredő sorsz. 6. Az ellenfél négytrikkes »kizáró« indítását követő 1 szanzadus licit. 7. A partner bemondását követő 1 szanzadus licit. 8. A partner bemondását követő 5 szanzadus licit. Az első, második, harmadik, negyedik és hatodik kényszerítő helyzetet minden haladó bridzsjátékos is­meri, ezekkel tehát nem szükséges külön foglalkozni. Az ötödik kényszerítő helyzet azonban kivételt képez, da­cára annak, hogy minden kocapartiban is tucatszámra fordul elő, bár csak ritkán ismerik fel. Ez a következte­tésből eredő forsz. Sokszor előfordul, hogy egyik játékos sem kényszerít, helyesebben a bemondás technikája nem mutat forszra, de a licitálási helyzet logikája jelzi, hogy a partner kö­teles továbblicitálni. Ilyen helyzet akkor áll elő, ha a partner már megmutatta, hogy némi erővel rendelkezik és a játékos nem akar ugrásszerűen licitálni, nehogy ki­zárja a ssanzadujáték lehetőségét. Alkalom nyílik a következtetésből eredő forszra, ha 1. a játékos 2 szanzaduval válaszol (akár egyszerre, akár fokonként) és partnere továbblicitál, 2. a partner bemon­dását a játékos emeli (akár egyszerre, akár ugrássze­rűen és a partner új szint licitál. Mindkét esetben a li­citálási helyzet logik­ájából következik, hogy a partner manserejű "bemondásra törekszik (passzolhatott volna, de tovább licitált), tehát bemondásos forszot jelent. Kivételt képez­ az az eset, amikor a válaszoló kéz (de sosem a nyitó kéz) legalább kétszer licitálja ugyanazt a szint, egészen a háromtrikkes bemondás határáig. Ez nem forsz, han­em éppen ellenkezőleg »leintő« bemondás. Példák a következtetésből eredő forszra: 2. 1 4 O (forsz) Dacára Észak manserejű bemondásának, Dél tovább­licitál, tehát nagyon természetes, hogy a manserejű já­tékra törekszik, de nem szanzaduban. A harmadik példában Észak licitjét a legtöbb »pesti Dél« forsznak venné. Ez helytelen. Az indító színindítá­sát követő 2 szanzacós választ csak fél-sorsznak lehet számítani, vagyis a partner csak akkor köteles tovább­licitálni, ha indításának minimumán kívül legalább egy pluszértéke van a kezében. Ha ez nem volna így, úgy kénytelenek volnánk feladni az egészen minimális indítá­sokat, amelyek pedig védelmi szempontból elengedhetet­lenek. Culbertson különben bőven foglalkozik a kérdéssel Új könyvében. A fenti példák egyikében sem lehet passzolni Észak­nak. A harmadik példában választása van három be­mondás — 3 szanzadu, 4 kör vagy 4 pikk között. A ne­gyedik péld­ában Észak minimális emelése gyenge lapot ígér. Dél mégis tovább licitál, sőt új színt mond, amivel jelzi, hogy manserejű lapja van, de nem akarja kizárni a 3 szanzadus játékot. Az ötödik példában Dél nyitása körülbelül 4 honőrülést jelez. Észak válasza mutatja, hogy akár pikkben, akár­ szanzaduban kilátás van a manserejű játékra. A hatodik példában Észak válasza csak fél-forsz. Délnek módjában állana passzolni, de mi­után nemcsak válaszol, de új színt is licitel, ezzel köte­lezi partnerét a további licitre. Dél válaszából látszik, hogy még mindig nem tudta kiválasztani a legjobbnak ígérkező játékot, tehát Észak viszonválaszát további forsznak kell tekinteni. A következő példában a válaszoló kéz kényszerít: Maga az a tény, hogy Észak nem passzol, hanem új színt mondva, továbblicitált, bizonyítja a manserejű já­ték lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy Észak a három kí­nálkozó színjátékon kívül a szanzadujátékot sem akarja kizárni, ezért mond 3 és nem 4 treffet. »Leinte« bemon­dás az lett volna, ha nem 3 treffet, hanem 3 kárét li­citál. A Culbertson-rendszer egyik legszebb következteté­sére abban a különleges helyzetben nyílik alkalom, ami­kor egy minimálisnál gyengébb színnel kényszerítjük a partnert. Például: Kétségtelen, hogy Dél licitje kényszerítő bemondás és az is kétségtelen, hogy a pikk nem licitálható szín, hi­szen Észak első válaszára Dél előbb szanzadut mondott és csak aztán pikket. Tehát ilyen vagy hasonló sorozat van nála: K 10 8 2, vagy Á 10 7 2, vagy D B 3 2. Másik példa: Nyilvánvaló, hogy Észak pikkje csak a minimális­nál gyengébb lehet. Az új nemzetközi írásmód még az eddiginél is na­gyobb fontosságú tényezővé avatta a szlemmek licitjét, szükségessé vált tehát egy módszer, amelynek segítségé­vel biztosan lehet megközelíteni és bemondani a szlem­meket. Minden várakozáson felül sikerült egy ilyen kon­venciót kidolgozni Culbertsonnak. Ez a négy-öt szanzadu konvenciója, ami tulajdonképpen összokat jelez, de nem kicsiben és egyenként, mint az eddigi módszerek, hanem nagyban, kettesével és hármasával, anélkül, hogy meg­drágítaná az ütésszámot. Miután ezzel a konvencióval a szlemmek licitjénél fogunk részletesen foglalkozni, itt csak röviden vázoljuk a mögötte meghúzódó gondolatot. Ha a partnerek egyike indít és a bemondások erőt jeleznek, akkor minden­­ szanzeulus válasz forszot jelent és legalább még egy bemondásra kötelezi a partnert. Ez a forsz kilátásba helyezi a szlammjátékot, de akármilyen öttrikkes felvételnél is megállhatnak a partnerek. A szlemm felkínálását igazoló egyéb értékek mellett a kö­vetkező értékeket jelzi a bemondás: a) h­árom Ásszt vagy b) két Ásszt és a partnerek ál­tal előzőleg licitált színek egyikéből a Királyt. Ezt az új forcing bid-et nem szabad összetéveszteni az ellenfél négytrikkes kizáró licitjét követő 4 szanzadus bemondással, ami szintén kényszerít, de tulajdonképpen csak az információs kontrát jótolja. 2. Minden 5 szanzadus válasz (akár egyszerre, akár a partner­i szanzadus licitje után), szintén rosszot jelent és legalább még egy bemondásra kötelezi a partnert. Ez a forsz nagy szlemmet helyez kilátásba, de akármilyen hattrikkes felvételnél is megállhatnak a partnerek. Jelez: a) két Ásszt — ha ez a bemondás válasz a partner 4 szanzacus licitjére, vagy b) három Ásszt és a partne­rek által licitált színek egyikéből a Királyt, ha az öt szanzadut közvetlenül mondja be a játékos, illetve ha ez a licit nem válasz a partner­i szanzadus bemondására. Ezt a két licitet rendszerint nem közvetlenül hasz­náljuk, hanem csak miután a vonal megállapította, hogy nagy erővel rendelkezik. Ezt az új konvenciót csak a szlemmek licitjénél tárgyaljuk részletesen és akkor látni fogjuk, milyen bámulatos, szinte ördöngös precizitással jelzi, hogy iránytrikkes bemondást játszhat a vonal. Dél 1. 1 Észak ] • 2 szan (nem forsz) 2 szan (nem forsz) 3 4 4 (forsz) 2 szan (nem forsz) 3 4 (forsz) 6 • (forsz) 2 O 3 O vagy 3 vagy 8 4­ (mind forsz) 3. 1 • 3 (forsz) 4. 1 * 3 y (forsz) 5. 2 szan (nem forsz) 6. 1 * 3 0 (forsz) 3 szan 2 • Dél Észak 1 • 2 szan 3 Dél Észak 1 O 1 szan 1­­? 2 szan 3 4 (forsz) Dél Észak 1 •s? 1 szan 2 szan 3 • ­ XXXVIII. bridzsfeladvány 4 D 4 2 4 O­­* K Adu nélkül. Dél játszik ki és a hét ütésből hatot csi­nál. A helyes megfejtők között könyvjutalmakat sorso­lunk ki. XXXVII. bridzsfeladvány megfejtése Dél treffel indult, Nyugat pikkel válaszolt, Észak két treffjére Kelet három káróval jelezte az erejét. Így lici­tálva, az egyik asztalnál Dél hét treffjére Nyugat hét kárót mondott, mire Kelet bemondta a hét pikket, amit teljesített is. A versenyben a másik asztalnál Dél öt treffjét Nyugat helytelenül megkontrázta, aminek csak két bukás lett az eredménye. A helyes megfejtők közül könyvjutalmat küldtünk a következőknek: Szabó Ernőné, Veszprém, Szeglethy Gy. ucca 3. Dr. Malász László, Budapest, Kisfaludy-köz G. Eik­ker. Mihály MÁV-főfel., Pécs, üzletvezetőség. • 10 8 7 6 5­­7 -6 — • D 3 O -* A 102 • B 9 3 9A32 1933 május 21 BRIDZSHÍREK Bridzsakadémia. Dr. Molnár Harry, a jeles bridzs­pedagógus, aki nemrégen kitűnő könyvet írt, Vigadó tér 3 alatt bridzsakadémiát nyit. Klór László és Hernád Ist­ván is tanítanak ebben a bridzsiskolában, azonkívül Ke­leti és Alpár is tartanak előadásokat. Amatőralapon, mert a bridzsakadémiában nincs tandíj. Az Orvosi Kaszinó versenyének eredményei. Az Or­vosi Kaszinó nagyszabású páros bridzsversenyén feltű­nően szép tiszteletdíjakat kaptak a nyertesek A népes mezőnyből a következő négy pár került ki győztesen.­­ Dr. Kermlósi Károly és Hajduska Ernő. 2. Dr. Görög La­jos és dr. Nagy József. 3. Dr. Osváth Ilona és dr. Belará­ner Pál. Dr. Springut Jenőné és dr. Jakab Ernő. Sakkfeladvány Tafferner József, Budapest (Eredeti) Megfejtőink közül ketten értékes könyv­jutalomban részesül­nek. Beküldési határidő: csütörtök. Múlt heti feladvá­nyunk megfejtése: g2—g3. (A nem fel­adványszerű lépésért kárpótolnak a finom változatok. 1. g3, He1 vagy e5. 2. KXa4! stb. 1. g3, Hf2. 2. VXa4! stb.) A könyvjutalmakat nyerték: Neumann Árpád, Budapest. Firkás Nándor, Bu­dapest, Matt 2 lépésben Játszma a nemzeti mesterversenyből Vezércsel Világos: Eliskases Sötét: H. Müller 1. Hf3, d5. 2. d4, Hf6. 3. c4, e6. 4. Hc3, Hbd7. 5. cXd5. eXd5. 5. B­g5, Fe7 (Spielm­ann Capablanca ellen a new­yorki 1927-es versenyen Fb4-gyel folytatta). 7. e8, c6. 8. Fd3. 0-0. 9. Ve2, BeS. 10. 0-0, Hf8. 11. Babi (beveze­tése a vezérszárnyi gyalogroham­nak). h6. 12. Ff4, Fd6. 13. Fg3, FXg3. 14. hXg3, Fe6 (gyenge lépés, sötétnek itt egyetlen sztratégiai terve lehet az »e4« pont elfoglalása). 15. b4, a6. 16. a4, N­8d7. 17. Bfd­, Ve7. 18. He2, Bec8. 19. Hf4, He8. 20. Fh7f, Kf8. 21. Hh4, Vf6 (fenyegetett Hgbf). 22. e4, JXe4. 23. VXe4, Fa2. 24. Bal, Hi­i. 25. Vf3, Fd5. 26. Vg4, Hb6. 27. a5, Hbc4. 28. Bel, Bc7. 29. Be5l (rendkívül erős lépés, melyre sötét már kellő védelmet nem talál, a bástya nem üthető a Hg6-os fenyegetés miatt, Hh6 ellen alig van védelem), g5. 30. BXd5, c­­5. 31. HXd5, Vd6. 32. HXe7, VXc7. 33. Be1, Vd8. 34. Hf3, Bc8. 35. d5, He5. 36. BXe8, HXf3f. 37. gXf3, HXc8 (vilá­gosnak most gyalogelőnye és jobb állása van. A nyerés csak­ció kérdése). 38. Vd4, f6. 39. Ff5, Hd6. 40. Fe0, Kg7. 41. f4, Vc7. 42. fXg5, hXg5. 43. Ve5, Vd8. 44. f3, Kf8. 45. Kg2, Kg7. 46. f4, gXM. 47. gXf4, Kf8. 48. Kf3, Ke7 49. Vc2. f5 (kényszerűség!). 50. FXf5, Vf8. 51. Fefi, Kd. 52. Vc5, Ve7. 53. f5, Vf8. 54. Vb6, Ke7. 55. Ve71, Kfe. 56. Vh7, Ke5. 57. Vh4, Hb5. 58. Ke3, Va8. 59. Vh2, Kf6. 60. Vb21, Ke7. 61. f61, Kd8. 62. E7 sötét feladja. ­ SAKKHÍREK A Kecskeméti Sakkor a nemzeti mesterverseny befe­jezése után meghívásos versenyt rendezett, melyet Stei­ner Endre nyert meg régi formájára emlékeztető bizton­sággal. Részletes eredmény: Steiner Endre 47­, Ehskases 4, Canal V/1, Tóth 2, Török 1, Mohácsy 0. A Nagykanizsai Sakkor bajnoki versenyének ered­ménye: Gumilic 14, Böhm 13'/., Sekulja és Weiszfeld 13, Beinitz 12'/­, Pintér IVA, Böseh­att 11, Argent, Boryc és dr. Makk 10. A gyulai sakkozók tizenkettes válogatott csapata 7:5 arányban győzött a békéscsabai sakkegyesületek váloga­tott csapata ellen. A gyulai sakkélet az utóbbi időben nagy lendületnek indult és a két helyi egyesület Sarkad ellen is győzött városközi csapatversenyen. A vidéki csapatbajnokságok helyébe játékerő cso­portok szerinti mérkőzések tervét dolgozta ki Czinczár Dezső a délkerületi sakkörök egyik vezető egyénisége. Az elgondolás valószínűleg megvalósítható s a tervezet a Magyar Sakkszövetség igazgató tanácsának döntését várja. A hollandi nemzeti mesterversenyt dr. Euwe nyerte meg, a vendé­g Spielmann előtt. A holland sakkozók között tehetségkutató verseny folyik, így akarja a hol­land szövetség pótolni azokat a veszteségeket, amelyeket neves mestereik váratlan elhányta a holland mester­gárdában okozott. Olasz nemzeti verseny folyt április hónapban Milánó­ban G. Padulli emlékére. A verseny eredménye a követ­­kező: Monticelli 7, Roselli és Norcia 5'A, Sacconi és Cam­polonga 5, Ferrantes 1,xIt, Staldó és Romi 3'/1, Pervitti S, Napoli 2'/1. A német sakkszövetség élére Helmut Pruske szemé­lyében kormánybiztos került, aki az összes német sakkozó szervezeteket az új irány szolgálatába egyesíti. A kor­mánybiztos helyettese V. Stahlknecht, a versenyeket E. Post organizálja, a propagandát pedig P. Herklotz irá­nyítja. A német sakkegyesületek május 22—28. között toborzóhetet rendeznek.

Next