Pesti Napló, 1933. június (84. évfolyam, 123–145. szám)

1933-06-17 / 135. szám

Csütörtök Komoly nehézségek es világgazdasági konferencián Az amerikai és francia megbízottak között ellentétek merültek fel, mert a washingtoni kormány egyelőre nem járul hozzá az angol­francia-amerikai pénzrögzítési kísérlethez London, június 16. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Csütörtökön számos ország delegátusai be­széltek a gazdasági konferencián, majd Mac­Donald bezárta az általános vitát. Megalakult a két legfontosabb bizottság, a pénzügyi és a kereske­delmi. Az előbbinek az amerikai Cox, az utóbbié a hollandi Colijn lett az elnöke. Mindkét bizottság­nak 66—66 tagja van. A bizottságok péntek délelőtt kezdték meg munkájukat. Cox amerikai meg-Ibizott mondott elnöki megnyitót a pénzügyi bi­zottságban, ahol rajta kívül Jung olasz pénzügy­miniszter mondott beszédet. Colini a kereske­delmi bizottság programját vázolta. Mindkét bi­zottság hétfőn kezdi meg tulajdonképpeni mun­káját. Csütörtökön lényeges tárgyalások folytak a­­delegátusok között a valutafegyverszünet dolgá­ban. Az amerikai, angol és francia delegáció veze­tői, továbbá a pénzügyminiszterek és bankkor­mányzók vettek részt a tárgyalásokon. Hír szerint a bankkormányzók között »Gentleman agreement« jött létre, melynek értelmében a konferencia tar­tamára 6 hétre rögzítik és fentartják a dollár, a font és a francia frank egy bizonyos árnívóját. Az egyezmény feltételeit már csütörtökön leszögezték és eljuttatták az érdekelt kormányokhoz s való­színűleg Olaszországot és Németországot is fel­szólítják a csatlakozásra. Ezzel a jó hírrel szemben a Reuter Iroda értesülése szerint a világgazdasági értekezlet pénzügyi bizottságában komoly ne­hézségek merültek fel az amerikai és francia képviselők között, akik megakasztással fenyegetik a bizottság munkáját. A nehézségeket az okozta, hogy a washingtoni kormány eddig nem adta meg hozzájárulását a kísérletszerű pénzrögzítési meg­állapodáshoz, amelyet az amerikai megbízottak ál­lítólag tegnap létesítettek. Hull türelmetlenül várja Washingtonból az utasításokat. A franciák rendíthetetlenül ragasz­kodnak ahoz a tételükhöz, hogy a pénzrögzítés biztosítása előtt semmiféle más eljárást nem le­h­et megkezdeni. Francia köröket nagyon nyugta­lanítja a helyzet, m­iután úgy vélik, hogy Amerika bizonyos reményt­ nyújtott a pénzrögzítésre, de azt most nem teljesíti. A pénzügyi bizottság által felállított úgyneve­zett albizottságok bizottsága a svéd követnek az­zal a javaslatával foglalkozik, amely szerint a pénzügyi bizottság munkájának alapja az a beszéd legyen, amelyet Neville Chamberlain angol kincs­tári­ kancellár tegnap a teljes ülésen elmondott. A javaslatot, amely körül heves harcok várhatók,­­valószínűleg elfogadják. A kisebb országok képviselői körében hatá­rozott elégedetlenség nyilvánul meg, mert bizo­nyos kiküldöttek úgy vélik, hogy a nagyhatal­mak képviselői túlságosan uralják az értekezle­tet. Ennek példájául hivatkoznak arra, hogy Bel­gium képviselőit nem választották be a ma meg­alakult nagyfontosságú bizottságba. A gazdasági bizottságban 47 állam képvisel­heti magát. Magyarország megbízottja Walkó Lajos volt külügyminiszter. A pénzügyi és va­lutaügyi bizottságban, amely 48 állam képviselő­jéből áll, Magyarországot Imrédy Béla pénzügy­miniszter képviseli. , Raymond Moley tanár, Roosevelt elnök bizal­masa, gazdasági szakértő állítólag Roosevelt sze­mélyes kívánságára a jövő héten Londonba uta­zik, hogy részt vegyen a világgazdasági értekezlet tanácskozásain. Ebből arra következtetnek, hogy Roosevelt a legnagyobb fontosságot tulajdonítja annak, hogy az amerikai küldöttség sikert érjen el a világgazdasági értekezleten. Hivatalosan jelentik, hogy a vám­fegyver szü­nethez eddig negyvenegy állam csatlakozott; ezek a világkereskedelem nyolcvan százalékát kép­viselik, vége még nincsen készen. Az már befejezett tény, hogy a dollár és a font értékviszonyát a világgaz­dasági konferencia tartamára 4,05 dollárban álla­pítják meg egy font sterlingre vonatkoztatva. Az angol, francia és amerikai jegybankkor­mányzók tanácskozásai pénteken délután is foly­tatódtak. A tárgyalásokba belevonták a három állam szakértőit is. A valutafegyverszüneti egyez­mény szövegtervezete előreláthatóan már kedden a világgazdasági konferencia pénzügyi és valuta­politikai főbizottsága elé kerül. Az egyezmény életbeléptetéséhez természetesen szükséges a három kormány ratifikálása is. London változatlanul bízik a nemzetközi valutafegyverszünetben London, június 16. A nemzetközi valutafegyverszü­net megkötésé­ről kiadott hivatalos cáfolatoknak — beavatott török véleménye szerint — csak formai jelentősé­gük van. Az illetékes tényezők ezekkel a cáfolatok­kal csak azt akarták kifejezésre juttatni, hogy az­­elvben m­ár jóváhagyott egyezmény végleges szó­ ém "m­wmmmimmpír Szabad orvosválasztás! Betegség ellen biztosítson az ANGLO-DANUBIAN LLOYD Általános Biztosító Részvénytársaságnál Budapest, V., Hold ucca 21. PESTI NAPLÓ 1933 június 15 17 Amerika már belenyugszik a háborús adósságok nagyobb részének törlésébe Washington, június 16. Amerikában biztosra veszik, hogy a legköze­lebbi tárgyalások során­ a­ háborús adósságok nagy részét eltörlik. Finnország az egyetlen, mely az esedékes részletet teljes egészében megfizette. Anglia, Olaszország, Csehszlovákia, Lettország és Romá­nia csak részleteket fizetett. Magyarország, Lit­vánia és Jugoszlávia pedig nem fizetett semmit. Az Egyesült Államok az esedékes összegnek nem egészen 8 százalékát kapták meg. Egy öreg erdőőr revolveres merénylete a Vadászkürt-szállóban a Prágai Magyar Hírlap kiadója ellen (Saját tudósítónktól.) Pénteken délelőtt a Vadászkürt-szállóban egy öreg erdőőr revolveres merényletet követett el Tarján Ödön, a Prágai Magyar Hírlap kiadója ellen. Csütörtökön délben érkezett Budapestre Tarján Ödön mérnök, a Losonci Mezőgazdasági Gépgyár vezérigazgatója, a Prágai Magyar Hírlap kiadója. Tarjánt pénteken délelőtt felkereste Makai János 74 éves erdőőr, aki a vezérigazgatóval régóta peres viszonyban áll. Makai évekkel ezelőtt Tarján Losonc meletti birtokán működött, mint erdőőr. Elbocsátása után pert indított a vezérigazgató ellen. 1888 pengőt követelt rajta. Két ország bíró­sága előtt harcolt pénzéért. A csehszlovák és ma­gyar bíróságok megítélték követelését s Tarján a pénz nagyobb részét már meg is fizette Makainak. Az öreg erdőőr az utóbbi időben teljesen kereset nélkül állott. Szentendrén lakik népes családjával együtt. Tudta, hogy Tarján olykor-olykor Bi­da­pestre jön és ilyenkor a Vadászkürtben lakik. Ezért az öreg erdőőr hetenként egyszer-kétszer érdeklődött és megtudta, hogy a vezérigazgató az első emelet 27. számú szobában lakik. Makai felfelé indult a lépcsőn. A fordulónál találkozott a szobapincérrel, aki megkérdezte tőle, hogy kit keres. »Tarján vezérigazgató urat«, — mondotta az erdőőr és balkezével jobb karjára­­tau­tatott, amelyen egy ruhadarab volt. A szobapincér azt hitte, hogy egy szabócég küldönce áll előtte, ezért, megmutatta neki a szo­bát. Makai be is kopogtatott az ajtón és benyitott, de Tarján rászólt: — Várjon a folyosón, most vendégem van. Makai kis ideig várt, majd egész testében re­megve feltépte az ajtót és jobbkezében megvillant egy revolver. Amint kiderült, már a szálloda ka­pujában kezébe vette és egy ruhadarabbal ta­karta le. — Most meg fog halni! — kiáltotta. A vezérigazgató és vendége ebben a pillanat­ban az erdőőrre vetette magát. A pisztoly dulako­dás közben elsült és a golyó Tarján Ödön balcomb­ját sértette meg. A nagy kiabálásra és durranásra összeszaladt a szálloda népe. Makait ártalmatlanná tették és a mentőket akarták hívni, de Tarján leintette őket. Combja erősen vérzett, de mégis saját lábán z ment le a taxihoz, amelyen a Pajor-szanatóriumba vi­tette magát. Makait a IV. kerületi kapitányságra kísérték, ahol­ sírva mondta el, hogy nagyon haragudott Tarjánra, mert nem tudott pénzéhez jutni. Külö­nösen tegnap keseredett el, mert Úrnapja volt és családjának nem tudott enni adni. Egy gyümöl­csöskofától kölcsönkért pénben tudott bejönni Budapestre. Amikor bekopogtatott az ajtón, a ve­zérigazgató ingerülten rászólt, ez annyira felhá­borította, hogy elkövette tettét Makai János A tömeges kamarai törlések miatt rendkívüli közgyűlés összehívását kérik az ügyvédek (Saját tudósítónktól.) Az 1928. évi 11. törvénycikk tu­da­tevően azt a kötelességet rója az ügyvédi kama­rákra, hogy azokat a tagjaikat, akik kamarai tag- és nyugdíjintézeti járulékukat az esedékesség napjától számított egy év alatt felszólítás ellenére meg nem fize­tik s a kamara őket a fizetés alól fel nem mentette, az ügyvédi lajstromból hivatalból törölje. A nyugdíjintézet­tel szemben ugyanis a kamara felelős a járulékok be­fizetéséért s ezért jogosította fel a törvény a kamarát a fizetés kikényszerítésére leghatásosabbnak bizonyult esz­köz iénybevételére, az ügyvédi lajstromból való tör­lésre. Az utolsó esztendőkben az ügyvédek kereseti vi­szonyai annyira rosszabbodtak, hogy már ennek az esz­köznek az alkalmazása sem járt a kellő eredménnyel. A hátralékosok jegyzéke folyton szaporodott, a kamara mégis csak végső esetben élt a törlés jogával, mert a lehetőség szerint alalmat kívánt adni tagjainak, hogy hátralékaikat rendezhessék. Az utóbbi időben azonban jom­b­a változás állott volna be a kamara magatartásában, mert nemcsak a díjak behajtása körül mutatkozott nagyobb szigorúság, hanem a lajstromból való törlés eszközét is gyakrabban alkalmazta a Kamara. Szinte hétről hétre jegyzéket függesztenek ki azokról az ügyvédekről, akiket a Ka­mara a járulékok nemfizetése miatt a lajstromból töröl. Illetékes helyen a Kamara állásfoglalását azzal indokol­ják, hogy a hátralékok felszaporodása miatt a Kamara a maga részéről alig tud eleget tenni kötelezettségeinek. Ezzel szemben a kamara tagjainak nagy része túl­zottnak tartja a kamara vezetőségének túl szigorú eljá­rását különösen most, amikor az ügyvédi nyomor nap­ról-napra szedi áldozatait. Különösen sérelmesnek tart­ják a tagok a kamara eljárását azért, mert éppen olyan tartozások miatt rendeli el a tagok törlését, amely tartozásokra a maga részéről hatvan félévi törlesztési kedvezményt kért a kamara a nyugdíjintézet útján az igazságügyi kormánytól. Ebben az ügyben rendkívüli közgyűlés összehívását kérik a tagok, a közgyűlés tár­gyául pedig az 1928-as törvény módosítását kívánják kitűzni olyként, hogy a kamara keresse meg az igaz­ságügyminisztert olyan értelmű törvényjavaslat be­nyújtására, hogy tagdíj, vagy nyugdíjintézeti járulék hátraléka miatt az ügyvédi lajtsrámból senkit se le­hessen törölni. IGYUNK HMRMINTVIZET Hungária Gyógyforrás szénsavval tölített vize Kapható mindenütt !

Next