Pesti Napló, 1933. augusztus (84. évfolyam, 172–197. szám)

1933-08-04 / 175. szám

Vissza a bárdhoz * Az új német birodalomban megszüntetik a kivég­zésnek állítólag »humánus« módját, a nyaktilózást, s helyette ismét az akasztófát, a bárddal való lefejezést és a sortüzet léptetik életbe. Továbbá megreformálják a börtönöket, melyeket a sport és egyéb szórakozások miatt már szinte megkedvelt a gonosztevők világa. Ezentúl olyan lesz a német börtön, mondja ma egy ber­lini távirat, hogy az emberek semmitől sem fognak any­nyira rettegni, mint a börtöntől.« Ezek a reformok minket nem érdekelnek, mert ná­lunk nem fog történni semmi, pedig szerintem nálunk is általában túlságosan enyhék a büntetések, bizonyos bűncselekményekkel kapcsolatban. A politikai bűncse­lekményeket s a vagyon ellen irányuló cselekedeteket kevésbé szigorúan, a testi sértést és emberölést azon­ban sokkal szigorúbban kellene büntetni. Oly emberek, akik már »ü­ltek«, valami véres tett miatt, gyakran ír­nak nekem goromba leveleket amiatt, hogy ilyen né­zeteket hirdetek­,de ők érdekeltek ebben a kérdésben és elfogultak. Fentartom azt a nézetemet, hogy véreng­zésért egy-két hónap, és egy ember életéért egy-két év túlságosan csekély büntetés. Ha a gyilkos urak erre azt mondják, hogy­­a néhány hónapig tartó börtön is irtó­zatos­, én erre azt felelem, hogy egy emberbe a kést beledöfni még irtózatosabb. Én szigorúbb büntetéseket szabnék ki a bicskázó és gyilkos urakra. A börtönöket belülről — még eddig — nem ismerem; de remélem, hogy a futball a mi börtöneinkbe még nincs bevezetve s azt hiszem, hogy a foglyokat sem a fűtéssel, sem koszttal nem kényeztetik el. Az, hogy az »önélelme­zést« megengedik a foglyok egyes kategóriáinak, hely­telen dolog; ezt a kedvezményt csak politikai foglyok­nak kellene megadni. Szentimentalizmusnak általában nincs értelme a go­nosztevőkkel szemben. Mint a halálbüntetés elvi ellen­sége, természetesen a kivégzés »leghumánusabb« formá­ját is barbárságnak tartom; de ha már van halálbünte­tés, a ma divatos kivégzési nemek között valami nagy különbséget nem látok. Hogy melyik a fájdalmatlan ki­végzés, azt mi nem tudhatjuk, mert a kivégzettek közül a másvilágról egyedül Jézus Krisztus tért vissza, s ő a szenvedésről nem nyilatkozott. Valószínű, hogy irtó­zatosan szenvedett, hiszen kivégzésének módja a lehető legrettenetesebb volt. Az a hiedelem, hogy az egyik ró­mai katona azért döfte lándsáját az oldalába, hogy meg­rövidítse szenvedéseit, téves. A lándsadöfés szabályszerű dolog volt: a rómaiak így győződtek meg a halál bekö­vetkezéséről: ha a lándsa által okozott sebből »víz« is jött, akkor a vérkeringés már megszűnt s a halál már bekövetkezett. Hogy nyaktiló egy pillanat alatt kioltja az emberi életet, az lehet ugyan, de nekem olyan furcsa, hogy nem hiszem el. Az élet és halál úgy olvad egybe, hogy a kettő között idő szempontjából pontos határvonalat húzni nem tudunk. Ha a legtudósabb orvos mondja is, hogy »a halál a pillanatban következett be«, — én azt gondo­lom, hogy »hátha még nem következett be, vagy hátha már egy pillanattal előbb következett be?« Ismétlem: ne legyünk szentimentálisak ebben a kérdésben. Ha az, akinek meg kell halnia, fel sem veszi a dolgot, a­minek szörnyűködünk mi az ő esetén ! Legtöbb kivégzés a francia forradalom idején tör­tént. Borzadunk, ha a történeti könyvekben erről olva­sunk. Pedig az áldozatok között nagyon sokan voltak, akik nem nagyon borzongtak: akkoriban a siralom­házak falára szatirikus verseket írtak, az elítéltek daloltak és táncoltak, sőt voltak, akik szerelmi vi­szonyt kezdtek, noha tudták, hogy életükből már csak néhány óra van hátra. Az érdektelen nép is hamar megszokta a kivégzéseket, s már szinte természetes do­lognak tartotta: a párizsi vásárcsarnokban kis nyak­tilókat árultak — csirkék, kacsák és libák leölésére, s a miniatűr nyaktiló bronzból vagy ezüstből — divatos asztaldísz volt A hóhér kordéján gyakran vicceltek a halálraítéltek, egyikük nagyon megnevettette a közön­séget azzal, hogy így szólt halálraítélt társaihoz: Uraim, veszve vagyunk, hacsak a konvent ne­gyedórán belül törvényt nem hoz a törzs és a fej el­választhatatlanságáról... Ennek az embernek nem volt nagy dologa meghalni! S végre is, annak a szempontjából kell nézni min­­den dolgot, aki legjobban van benne érdekelve. Nem volt tehát igaza annak a tisztelendő úrnak, aki a ha­lálraítéltet, mikor ez a záporeső miatt panaszkodott, így intette le: — Te csak hallgass, mert te itt­maradsz, de nekünk vissza is kell mennünk ebben a gyalázatos időben! A legirtózatosabb kivégzési módok egyike a karóba­húzás; ehez képest a derékban kettéfűrészelés, ami a kínaiaknál szokásos volt, valóságos mulatság, mert a kettéfűrészelt em­ber néhány perc alatt elvérzett, a karóbahúzott ember azonban, ha nagy ütőerét véletle­nül nem sértették meg, esetleg két-három napig­ is el­élt. Kétszáz évvel ezelőtt még nálunk is divatos volt a karóbahúzás. Budán 1686-ban volt az utolsó karóba­húzás­ a Naphegyen, melyet emiatt száz évnél tovább Nyárshegynek hívtak. A hideg végigfut a hátamon, ha a karóbahúzásra gondolok, pedig ennek nincsen sok értelme: az emberek érzékenysége nagyon külön­böző ... Tata ostroma alkalmával tizenkét törököt ka­róbahúztak; a szerencsétlenek napokig életben marad­tak, s volt közöttük, aki pipát kért és dohányozott, sőt volt olyan is, aki lekiáltott a német katonáknak: — Hé, nem adnátok egy pohár neszmélyi bort! Hadd iszom még egyet életemben! Hát szenvedtek ezek az emberek is, kétségtelenül nagyon szenvedtek, de az bizonyos, hogy nem volt­ak olyan kényesek, min­t mi. Értelem azonban nincsen semmi kivégzésben, mert az emberiséget ezzel nem lehet megjavítani. A XVII. században Törökország­ban oly nagy volt a korrupció, hogy a megvesztegetett tisztviselők számára új kivég­zési módot kellett feltalálni: a korrupt tisztviselőt mo­zsárba törték, péppé zúzott testét a kutyáknak adták. S mi volt az eredmény? A mozsárbatörés bevezetése után még nagyobb lett a korrupció. Börtön, bárd, akasztófa, sortűz — mind nem segít; az embert mással, mint élő vagy nyomtatott igével ja­vítani nem lehet. Acélsodrony-ágybetét, összecsukószer, visbútor, gyermekkocsi legolcsóbban Prohluka gyár-ML Jarfu­st T Illatok, VI., Orof Zichy Jenő u. 46. Fiók Teréz körút 58 Kedd PESTI NAPLÓ 1933 augusztus 1 13 Ewers és Jack London a horogkeresztes indexen A tilos könyvek első hivatalos jegyzéke — Angol-francia-olasz tanácskozások a német propagandarepülésekről — Ifjúsági tüntetés készül a Rajna mellett Lipcse, augusztus 3. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A német könyvkiadók és könyvkereskedők hivatalos lapja, a Börsenblatt für den deutschen Buchhandel, a most tette közzé a t los könyvek első hivatalos jegyzékét. Ezeknek a könyveknek a for­galomba hozatala és újból való kiadása tilos. A jegyzék a szerzők neve és nemzetisége szerint betűrendben van összeállítva. A német szerzők és írók közül indexre kerültek többek közt: Brecht, a Dreigroschenoper librettistájának műv­ei, a nemzeti szocialisták irodalmi vezére, Ewers, a hitlerista irodalmi pápa művei közül a Vampir és az Alraune, Venc­hwanger a Jud Süss és Ericht Kaestnir, az »Emil és a detektívek« szerzőjének könyvei, Kerr, a híres kritikus és Erwin Egon Kisch művei, Heinrich és Thomas Mann egyes művei, Tremarque és Renn regényei, Schnitzler­nek majd minden műve, Toller és Traven köny­vei, továbbá Wassermann, Werfer, Arnold és Stefan Zweig alkotásai. Az új orosz írók művei majdnem kivétel nélkül indexre kerültek, de tilo­sak Dos Passos, Hemingway és csodálatosképpen Jack London művei is, míg a francia írók közül Barbusse és a magyar írók közül csak Latzko Andor nevei szerepelnek a jegyzékben Berlin, augusztus 3. A német kormány ma kommünikét adott ki, amelyben azzal védekezik a francia kormány teg­napi demarsának vádjai ellen, hogy a Saar vidé­ken francia azsan provokátorok dolgoznak. A francia jegyzék tiltakozott az ellen, hogy francia állampolgárokat hurcolnak el. A német kormány válasza erre az, hogy az elhurcolásokban sem a nemzeti szocialista pártnak, sem tagjainak semmi része nincs. A kormány különben egy rendelettel elkobozta a Hugenberg-alakulatok minden vagyonát, bele­értve az alakulatok egyenruháit és fegyvereit is. A német rádió volt birodalmi kormánybizto­sát, Bredow nyugalmazott államtitkárt, azonnali hatállyal elbocsátották a Birodalmi Rádiótársaság szolgálatából. Az elbocsátás azzal az indokolással történt, hogy a nyugalmazott államtitkárnak szintén része volt a nemrégiben leleplezett pana­mabotrányban, amelynek során — mint ismeretes — néhány nappal ezelőtt két letartóztatás is tör­tént már. A két letartóztatottat, Magnus volt rádióigazgatót és Giesecke nyugalmazott minisz­teri tanácsost azzal vádolják, hogy különböző ma­nipulációkat folytattak az előfizetési díjakkal és nagy összegeket sikkasztottak. A sikkasztás vád­ját most dr. Bredowira is kiterjesztették. London, augusztus 3. Beavatott diplomáciai körökben korainak mondják azokat a híreket, hogy az angol, fran­cia és olasz kormány pénteken vagy szombaton közös demarsot nyújt át Berlinben és tiltakozik az ellen, hogy német propagandagépek állandóan át­repüljék az osztrák határt és nemzeti szocialista röpiratokat dobjanak le osztrák városok fölött. Az angol francia és az olasz kormány között tény­leg folynak ilyen tárgyalások, tekintettel arra, hogy a német kormány eljárását nem tartják összeegyeztethetőnek a négyhatalmi egyezmény szellemével, eddig azonban nem tudtak, megállapo­dásra jutni, hogy valóban interveniáljanak-e Berlinben és ha igen, milyen formában. Párizs, augusztus 3. Francia politikai körökben fokozódó ideges­séggel figyelik a Rajna jobbpartján készülő ese­ményeket. Augusztus 13-án a német Pfalz nemzeti szocialista pártja Zweibrückenben óriási arányú ifjúsági ünnepséget rendez, amelyre az egész Rajna­ és Majna vidék ifjúságát meghívta. Közel harmincezer fiatalember megérkezését várják s a különvonatok egész sora hozza majd a résztvevő­ket Zweibrüt­kenbe. Hitler kancellár megbízásából résztvesz az ünnepségen Goebbels birodalmi pro­pagandaminiszter is, és nagy beszédet fog mon­dani. ROBBANÁS TÖRTÉNT egy Klauzál utcai vegyé­szeti műhelyben csütörtökön délután. Száz Pál, az egyik munkás megsebesült. Képünkön a kivo­nult mentőorvos első segélyben részesíti a sé­rültet NAPI NYARALÁS A ttmrmmm MAGAS-TÁTRÁBAN AZ Est és IBUSZ különvonatával AUGUSZTUS 15-29 Részvételi díj 177.— pengiftSl Jelentkezést elfogad Az Est Utazási Irodája, Erzsébet körút 18-20. Vilmos császár öt­v 2. és az IBUSz. MAV. hivatalos menetjegy­iroda, (V., Vigadó tér 2) és vidéki fiókjai Kassára vasútijegy III. osztály oda-vissza P 19.SO

Next