Pesti Napló, 1933. szeptember (84. évfolyam, 198–222. szám)

1933-09-24 / 217. szám

Vasárnap A KISFARMER * GAZDAS. Nagykőrös jubileuma A termelés és a kereskedelem agilitása talán sehol sem fejlődött ki annyira az Alföld városaiban, mint Nagykőrösön. Nagykőrös lelki életében nyomot hagyott a török megszállás. Az itteni lakosságnak kétszáz év alatt úgyszólván kétszer kellett hónát megalapítania. Ez nevelhette és fejlesztette ki Nagykőrösben az életre­valóságot. Most ez az életrevalóság megünnepli azt az évfor­dulót, hogy 80 esztendeje, 1853 szeptemberében indultak meg Nagykőrösről vasu­ton az első gyümölcsszállítmá­nyok Budapest és Bécs felé. Egy vágón szilva és alma kezdte meg az úttörő munkát, s a nagykőrösi terme­lés az idén, augusztus 1. és szeptember 15. közt már több mint 1100 vagon gyümölcsöt és főzeléket adott át a vasútnak és autónak. Ebből a mennyiségből a vám­külföldre 700 vagon ment, vagyis több mint 61%. Nagykőrös élelmessége, életrevaló kereskedői, sőt városháza mindenfelé keresi, kutatja a piacot, tájékoz­tatja a gazdát, hogy mit termeljen, s a gazda alkal­mazkodik ehez (mint legutóbb az uborkánál és a para­dicsomnál), s megindult a rugalmas, a kívánalmakhoz simuló termelésnek egy olyan rendszere, ami példássá teszi Nagykőrös sikereit. Az ország szeretettel és elismeréssel áll Nagykőrös jubileuma körül, amelyet a város is meg fog ünne­pelni. Statisztikába fogják foglalni, mit produkált a magyar földnek ez a darabja a fogyasztás számára. Ebbe a visszaemlékezésbe bele kell majd kerülnie ama első régi nagykőrösi »kereskedők« emlékének is, akik a múlt század derekán mint egyszerű parasztemberek jártak ,piacot kutatni fel Szentpétervárig és Stock­holmig, oldalukon a tarisznyával, fejükben okos számí­tással és egész lényükben azzal az életrevalósággal, ami az alföldi paraszt sajátsága. g. g. A kajszinbarack örömmel kell megállapítanunk azt a nagy hódító utat, a­mit a magyar kajszinbarack az 1315­-as évben a piacon megtett. Az augusztus 12-ig terjedő kimutatás azt mutatja, h­ogy Magyarországról 830 vagón gyümölcst szállítottak ki , ebből a barackexport 10­ 6 vagont tett ki. E seáanarány igazolja, hogy a magyar föld mennyire kedvező ennek a nemes gyümölcsnek a termesztésére. Végre egy gyümölccsel elérkez­tünk oda, hogy megszervezett pia­con fámám folyt le az értékesítés. A kormánynak e szép és sikeres m­unkájáért minden magyar gyümölcstermesztő hálá­val tartozik. A kajszínibarack fajtáit vizsgálva, a késői rózse­barackot ajánlom minden telepítő gazda figyelmébe. E fajta augusz­tus végén érik le. Alitala évek múlva milliókkal javíthat­nánk külkereskedelmi mérlegü­nke­t. Gyümölcsének gyönyört sárga színe van, a napos oldalán rózsás-piros elmosódással. Csodás ízével és cukortartalmával, finom illatával és aromá­jával a legjobb kereskedelmi gyümölcsöt szolgáltatja. Betegség szempontjából a «rúzsa« egyike a legellenállóbb scaleatofajtágnak. A monilia és a mézga-folyás e fajtát job­ban megkíméli. Sok értékes tulajdonságát kezelő­,­ évenkénti rendszeres és kiadós termése és jó ára. Gibbon Alfréd A Baromfikiviteli Bizottság felállítását terve­zik Kecskeméten, a Gyümölcskiviteli Bizottság mintájára. A szervezetnek az lesz a célja, hogy az árak alakulását úgy a külföldi, mint a belföldi értékesítésnél ellenőrizze.­­ Milyen gyümölcsfák ültetendők a Balatonnál? Az Országos Pomológiai Bizottság, Angyal Dezsővel az élén, tanulmányozta a Balaton vidékének gyümölcstermeléssel való fejlesztését, s az elkészített katasztert a következő­képpen dolgozta ki: A Balaton déli partvidékén (ISUVfok, Köceke, Nagyberek, Balatonszentgyörgy, Zalavá­r) körtefajtákból az Amarulu­s vajkörte, a V­ilm­os-kü­r­te, a Bosc kobakkörte, az ár-f­ával élő körte és a Bajott Gyula-körte ajánlható. Cse­resznyefajtából a Badacsonyi óriás, a Csenvegy mézes, a májusi korai és a Glocker óriás. D­i­ó f­a­j­t­á­k­ból a seebesihegyi gömbölyű. Szilvafajtákból az Alb­arom-riungló, a besztercei muskotály. A kajszin­bara­ck fajtákból a magyar és a Nagyszombati kand­ezin. Almafajtákból a Kanadai Janett, a Baumanm­­anett, a Jonethán, a téli Aranyparmen és a piros Asotra­c­iáni. Meggyfajtákból a fekete epamyolmolggy és a füredi spanyolmeggy ajánlható. A Balaton m­a úgyszólván gy­ümölcstelen vidék s a b­udapesti vásárcsarnok látja el kertészeti termékekkel. Nagyon üdvös és az idegenforgalom szempontjából cél­szerű volna, ha az új telepítések mielőbb megindul­nának.­­ A vásárhelyi kiállítás. A hódmezővásárhelyi Kerté­szek és Zöldségtermelők Egyesülete m­ost rendezte meg XXI-i­k kiállítását. Kamposy Gábor megnyitó beszédében azt emelte ki, hogy Hódmezővásárhely távol esik a piacoktól , így az Államvasút tarifapolitikája folytán a gazdák nyá­rán játsz­ túl minden, amiből pénz és érték lehetne. Farkas Béla főispán válaszában figyelemreméltónak mondta, hogy egy Hszameniti városban, mely ősidők óta d­rak bu­­zát termelt, lassanként rátérnek a kertészetre is. Ez ne jelentse azt, hogy a búzatermelést föladják, azonban a mai nehéz hely­zetben csak a sokoldalúan termelő gazda tud védekezni az értékesítéő meglepetések ellen. A kiállításon Cicatrícis Lajos ny. főispán, vitéz Széll Bálint, Gregur Máité, Olasz Pál, Molnár András, Tóth Jenő főkert­ész és V­idényi Jenő kiállítási csoportja vonták, a többi ki­rt a magukra az érdeklődést. © Magyar szilva Svájcban. A Külkereskedelmi Hi-Viital piackutató tevékenysége az idén enyhítette azt a nehézséget, amitől az alföldi szilvaértékesítésnél félni lehetett. Svá­­jcba többszáz vágón szilva értékesítését ké­szítették elő s négyszáz vágón mér ki is ment. A tej-IMO'ó 10—11 fillért kap a kék és 4—13 fillért a vörös szil­ fáért. PESTI NAPLÓ » 1933 szeptem­­er 24 43 Európa „életvonata ” A fenti címmel jelent meg múlt heti mezőgazda­sági vezércikkünk, amelynek élénk visszhangja támadt. Több irányból jelezték a hivatalos és a kereskedelmi körök, hogy a fölvetett gondolatnak nagy fontosságot tulajdonítanak a magyar termények értékesítése szem­pontjából. Magyarország — a vitamintermelés hazája — hivatva van rá, hogy ennivalóval lássa el a vitamin­szgény északeurópai országokat. Európa vitaminszegény részében 280 millió lakos él ez idős szerint, s ha hozzá­vesszük azokat az országokat is, amelyek Európa leg-A Külkereskedelmi Hivatal vitamintáblázata délibb részén vannak, s bár szintén kitermelik a vita­mint, de a szükségesnél nagyobb hőmérséklet folytán éghajlatuk annak egy részét a beéréskor szétroncsolja, akkor azt látjuk, hogy a vitamindús táplálékra részben Európa déli részének lakossága is rászorul. Az orvosi tudomány már megállapította, hogy mi­lyen borzasztó betegségek támadnak a vitamin hiánya folytán. A peilagra például a­ romániai néptáplálék egyhangúságában és vitaminszegénységében gyökere­zik. Vitaminnal gyógyítható betegség továbbá a beri­brrn, amely Japánban pusztít, a skorbut, amely a sark­vidék és az óceánjáró hajók betegsége, de, azenkjjt­ az orvosi tudomány már földerítette, hogy hányféle válfaja a betegségeknek ered az élelmiszerek vitamin­szegénységéből. Némely vitaminok hiánya vészes vér­szegénységet okoz, a test fejlődését megakasztja, vak­ságot okoz stb. A Pesti Napló­ban megrpendített gondolat tehát nagy gyakorlati jelentőséggel bír. Illetékes helyen teljes ko­molyságában mérlegelik ezt a kérdést és a Külkereske­delmi Hivatal legújabb propagandája továbbra is egyre jobban ki fogja szélesíteni a magyar élelmiszereik ismer­­tetését­ ebben az irányban. Az Országos Kémiai Intézet, valamint az Alföldi Mezőgazdasági Intézet is egyre job­ban kiszélesíti a vitamin-vivizsgálatok mezejét, hogy ezt a kérdést minden irányban földerítsék. Szent-Györgyi pro­­fesszor bemutatása a C-vitamin ügyében szintén ezt a célt szolgálja Szegeden. A Külkereskedelmi Hivatal­-, mint az itt bemutatott rajzon látható — ezideig már 19 fontos kertészeti termékre, gyümölcsre, gombára és főzelékre nézve állapította meg, hogy az egyes magyar­termékek mit tartalmaznak A-, B- és C-vitaminbal. Meg­állapították, hogy a magyar alma, barack, szilva, cse­­resznye, továbbá az uborka, paprika, karfiol, spárga, bhb, káposzta hagyma, gomba, paradicsom milyen dús vita­, mintartalommal terem Magyarországon. Szinte a köz­egészség fontos forrását és tartalékát jelenti a magyar termelés ebből a szempontból az európai fogyasztásnak. Ezt a tudományt tovább kell fejleszteni és nagyon hasznos munkát végez a Külkereskedelmi Hivatal, ha sorra veszi például a magyar zsír, vaj, bor, búza, árpa, sör és liszt vitamintartalmának részletes megállapítását. A magyar terményeknek ezt a páratlan előnyét föl kell tárni az európai fogyasztás előtt, s ha ezt sikerült át­vinni a köztudatba, akkor az a rosszakaratú intrika és ellenpropaganda, amely a magyar termények értékét 20 esztendő óta igyekezett aláaknázni, meg fog szűnni.. A magyar gabonának, magyar baromfinak, tojásnak, zsír­nak és vajnak ezen az alapon kell új piacot nyitni Észak-Európában. •­­ A méz jövője A magyar mézértékesítés évek óta "Válsággal küzd és a termelők potom árért kénytelenek termelésükön túladni. Őszintén szólva est, a válság nagy élhetetlen­ségre vall. A mézfogyasztás nélkülözi a kellő propa­gandát, pedig rá lehet mutatni, hogy a mézre nagy jövő vár az édesítőiparban. A méz olcsóbb mint a cu­kor, több az aromája és az édesítőereje, s a magyar mézben még vi-vitamin is foglaltatik, ami világcikké kell hogy tegye. • A múltban azért szorult ki a méz az édesítőiparból, mert a cukornál lényegesen drágább volt. Ma ellenben olcsóbb, s ezt a körülményt ki kellene használni az édesítőiparnak, így például új, zamatos szeszkészítmé­nyek, cukorka- ét, csokoládétermékek lennének előállít­hatók, kifejlődhetne a mézpezsgőipar, a mézmaltin táp­szer, s a sütésre alkalmas másodrendű méz felhaszná­lása. Ezen a téren feladat várna az Erjedéstani Intézet propagandájára is. S halkan azt is megsúgjuk az ü­zem tulajdonosok­nak, gyáraknak s vállalkozóknak (azért halkan, nehogy új adót tízináljanak belőle), hogy a pénzügyminiszté­rium 120.67­­/IX. 1928. számú határozata szerint a méz­bor sem szesz hó, sem fogyasztási adó alá nem esik, gyártására külön engedély nem kell, azonban az 1908. évi XXVIII. tc. 19. szakaszát, mely csupán bejelentés tényét írja elő, figyelembe kell venni. Dr. T. Z. E. : Országos baromfi-, galamb-, nyúl- és vadászati kiál­lítás Debrecenben. Debreceniből írja tudósítónk. A Kelért,­magyarországi Baromfitenyésztők Egyesülete Csapó László elnöklésével elhatározta, hogy december 2-án országos ba­romfi-, galamb-, nyál- és vadászati kiálítást rendez. A va­dászati kiállítás rendezésére Kittenberger Kálmánt kérik fel.­­ A méhek mesterséges etetésére vonatkozó kísérle­tek szerint egy méh annyi táplálékot fogad be mézgyom­rába, amennyi a szervezetének egy hétre elegendő. Ez 61,35 milligramot tesz ki. A mérlegre tett méhcsaládok­nál megfigyelték, hogy decembertől februárig a méh­családok napi fogyasztása alig tesz ki 6—8 dekagramot. Egy 10—15 000 főből álló telelő család napi fogyasztása 6 dkg. Ez a három legkritikusabb hideg hónapban 5,5 kilóra rúg. Sokszor azonban 7 kiló méz sem­ elegendő egy családnak s ha a táplálék nem elegendő, a család elpusz­tul. A mesterséges táplálásnál a jegeces mézből több kell az etetéshez, mint a tiszta cukorból. Azonban azok a családok, amelyek mézen teleltek, erősebbek a többinél. Legrosszabb teleltetési mód a gyümölcs- és répaszörpök­kel való etetés. Az idei gyenge méztermelés folytán a méhészek újból szeretnének cukrot kapni a mesterséges etetéshez. A pénzügyminisztériumban azonban még nem történt döntés, ami aggasztja a cukorra szoru­ló méhé­szeket. • Milyen barack­fajta a legjobb? Budai József, az ismert miskolci pomológus, az ország felső dombos­vidékére a Kalifta-fajta kajszibarackot javasolja, ame­lyet a külföldön De Syrien néven szaporítanak. Sze­rinte ez a kajszifajta a legnemesebb ízű, egyedül bő leves és az ananászkajszit is felülmúlja. Csupán az a hibája, hogy még teljesen érett állapotban is sárgás­zöld színű, tehát nem olyan tetszetős, mint a jobbal­­g megszínesedő fajták.­­ Halas nagy napja október 1-én lesz, amikor meg­nyílik a nagyszabású mezőgazdasági kiállítát, kiegé­szítve az agrártermelés ipari vonatkozásaival is. Halas hatalmas szerepet játszik az alföldi termelésben. Egy­ pár év előtti statisztika szerint már akkor több mint 20 millió pengő értékű gyümölcs, főzelék és baromfitermék­ hagyta el a halasi állomást. Most ez­ a terme­lés mutatko­zozik be a Halasi Héten, aminek a záróünnepe október­ 8-án, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara alföldi nagygyűlésén lesz. Ezen Purgly Emil ny. földművelési miniszter fog elnökölni.­­ Szőlő helyett gyümölcsös telepítésére térnek át Tokajhegyalján. A bor rossz ára kényszeríti a tzeőlős-­ gazdákat, hogy a gyümölcstermeléssel próbálkozzanak, a fásításnak azonban az az akadálya, hogy a más talaj­ból és éghajlatból kikerülő csemetéknek Tokaj vidékén alig fele fogamzik meg. Attól is tartani lehet, hogy ha­ fertőzött vidékről kerül oda csemete, behurcolják a­ pajzstetűt. Gyöngyössy Gáspár iskolaigazgató, aki a mozgalmat vezeti, most az őszi harok termelését propa­gálja, azonban helyi akklimatizált csemetékkel, a talaj­nak és éghajlatnak megfelelt­ szelekcióval.­­ Mennyi kell a permetező léből? Egy kisfarmer írja: A bordós levet ködszerűen kell szétosztania a per­metezőkészüléknek. Olyan fákhoz, amelyek 4—5 méter­magasak és koronájuk mintegy 25 négyzetméter föld-7 területet takar be, a levelek alsó és felső bepermetezé­­séhez 5.5—6.5 liter, permetező bordói lé elegendő. Ki­sebb fákhoz, amelyek csak 3­5 méter magasak és koro­nájuk 8—10 négyzetméternyi, 3—3.25 liter bordói lé elegendő. Nem helye®, ha túlsók meszet kevernek a bor­dós lébe, mert a bő mész maró hatású. Például a, vé­konyabb héjú almákon rozsdafoltokat okoz a túlsók, mész.­­ Illatszertermelés a kisfarmokon. Az illatszerek fo­­­gyasztása széles körben terjed s már az egyszerű embe­*­­rek sem lehetnek el szagos szappan és illatos vizek, sze­­­szek nélkül. Erdélyi Antal azt a gondolatot veti fel, hogy hazai virágtermeléssel próbáljuk csökkenteni az illatszert behozatalt, ami jelentékeny összeget tesz ki. Termeljünk­ az­ illatszerekhez rózsát, violát, rezedáit s ezek feldolgo­­zása is történjék idehaza. A viola- és rezedőmag már exportcikk is lehetne.­­ Csak csemegszőlő exportálható? Az alföldi export-­, kereskedelem és a termelők körében az a hír terjedt el, hogy a Külkereskedelmi Hivatal Ausztriába csak cse­­­megeszölőt enged az idén kivinni s másfajta, szőlő az­­összmennyiségnek csak 20%-a lehet. Ezzel­ szemben a ter-­, melek hivatkoznak arra, hogy a külföld keresi a sárga­fehér- és ezer jó-fajtákat. Bizonyos fokú féltékenység ig kifejlődött ezen a téren az egyes gyümölcstermelő vidé­kek közt. Például a kecskeméti körzet azt állítja, hogy­­­Gyöngyös vidéke a szőlőkivitelnél az idén kedveléseket­ élvez, pedig minőségi szempontból az engedélyezett-ám­ nem mindig kifogástalan. A többi szőlőtermelő vidék, így például Kecskemét is, azt kívánja, hogy a kiviteli szőlőkontingens megállapításánál a megfelelő arányban részesítsék.

Next