Pesti Napló, 1933. szeptember (84. évfolyam, 198–222. szám)
1933-09-24 / 217. szám
Vasárnap A KISFARMER * GAZDAS. Nagykőrös jubileuma A termelés és a kereskedelem agilitása talán sehol sem fejlődött ki annyira az Alföld városaiban, mint Nagykőrösön. Nagykőrös lelki életében nyomot hagyott a török megszállás. Az itteni lakosságnak kétszáz év alatt úgyszólván kétszer kellett hónát megalapítania. Ez nevelhette és fejlesztette ki Nagykőrösben az életrevalóságot. Most ez az életrevalóság megünnepli azt az évfordulót, hogy 80 esztendeje, 1853 szeptemberében indultak meg Nagykőrösről vasuton az első gyümölcsszállítmányok Budapest és Bécs felé. Egy vágón szilva és alma kezdte meg az úttörő munkát, s a nagykőrösi termelés az idén, augusztus 1. és szeptember 15. közt már több mint 1100 vagon gyümölcsöt és főzeléket adott át a vasútnak és autónak. Ebből a mennyiségből a vámkülföldre 700 vagon ment, vagyis több mint 61%. Nagykőrös élelmessége, életrevaló kereskedői, sőt városháza mindenfelé keresi, kutatja a piacot, tájékoztatja a gazdát, hogy mit termeljen, s a gazda alkalmazkodik ehez (mint legutóbb az uborkánál és a paradicsomnál), s megindult a rugalmas, a kívánalmakhoz simuló termelésnek egy olyan rendszere, ami példássá teszi Nagykőrös sikereit. Az ország szeretettel és elismeréssel áll Nagykőrös jubileuma körül, amelyet a város is meg fog ünnepelni. Statisztikába fogják foglalni, mit produkált a magyar földnek ez a darabja a fogyasztás számára. Ebbe a visszaemlékezésbe bele kell majd kerülnie ama első régi nagykőrösi »kereskedők« emlékének is, akik a múlt század derekán mint egyszerű parasztemberek jártak ,piacot kutatni fel Szentpétervárig és Stockholmig, oldalukon a tarisznyával, fejükben okos számítással és egész lényükben azzal az életrevalósággal, ami az alföldi paraszt sajátsága. g. g. A kajszinbarack örömmel kell megállapítanunk azt a nagy hódító utat, amit a magyar kajszinbarack az 1315-as évben a piacon megtett. Az augusztus 12-ig terjedő kimutatás azt mutatja, hogy Magyarországról 830 vagón gyümölcst szállítottak ki , ebből a barackexport 10 6 vagont tett ki. E seáanarány igazolja, hogy a magyar föld mennyire kedvező ennek a nemes gyümölcsnek a termesztésére. Végre egy gyümölccsel elérkeztünk oda, hogy megszervezett piacon fámám folyt le az értékesítés. A kormánynak e szép és sikeres munkájáért minden magyar gyümölcstermesztő hálával tartozik. A kajszínibarack fajtáit vizsgálva, a késői rózsebarackot ajánlom minden telepítő gazda figyelmébe. E fajta augusztus végén érik le. Alitala évek múlva milliókkal javíthatnánk külkereskedelmi mérlegünket. Gyümölcsének gyönyört sárga színe van, a napos oldalán rózsás-piros elmosódással. Csodás ízével és cukortartalmával, finom illatával és aromájával a legjobb kereskedelmi gyümölcsöt szolgáltatja. Betegség szempontjából a «rúzsa« egyike a legellenállóbb scaleatofajtágnak. A monilia és a mézga-folyás e fajtát jobban megkíméli. Sok értékes tulajdonságát kezelő, évenkénti rendszeres és kiadós termése és jó ára. Gibbon Alfréd A Baromfikiviteli Bizottság felállítását tervezik Kecskeméten, a Gyümölcskiviteli Bizottság mintájára. A szervezetnek az lesz a célja, hogy az árak alakulását úgy a külföldi, mint a belföldi értékesítésnél ellenőrizze. Milyen gyümölcsfák ültetendők a Balatonnál? Az Országos Pomológiai Bizottság, Angyal Dezsővel az élén, tanulmányozta a Balaton vidékének gyümölcstermeléssel való fejlesztését, s az elkészített katasztert a következőképpen dolgozta ki: A Balaton déli partvidékén (ISUVfok, Köceke, Nagyberek, Balatonszentgyörgy, Zalavár) körtefajtákból az Amarulus vajkörte, a Vilmos-kürte, a Bosc kobakkörte, az ár-fával élő körte és a Bajott Gyula-körte ajánlható. Cseresznyefajtából a Badacsonyi óriás, a Csenvegy mézes, a májusi korai és a Glocker óriás. Dió fajtákból a seebesihegyi gömbölyű. Szilvafajtákból az Albarom-riungló, a besztercei muskotály. A kajszinbarack fajtákból a magyar és a Nagyszombati kandezin. Almafajtákból a Kanadai Janett, a Baumanmanett, a Jonethán, a téli Aranyparmen és a piros Asotraciáni. Meggyfajtákból a fekete epamyolmolggy és a füredi spanyolmeggy ajánlható. A Balaton ma úgyszólván gyümölcstelen vidék s a budapesti vásárcsarnok látja el kertészeti termékekkel. Nagyon üdvös és az idegenforgalom szempontjából célszerű volna, ha az új telepítések mielőbb megindulnának. A vásárhelyi kiállítás. A hódmezővásárhelyi Kertészek és Zöldségtermelők Egyesülete most rendezte meg XXI-ik kiállítását. Kamposy Gábor megnyitó beszédében azt emelte ki, hogy Hódmezővásárhely távol esik a piacoktól , így az Államvasút tarifapolitikája folytán a gazdák nyárán játsz túl minden, amiből pénz és érték lehetne. Farkas Béla főispán válaszában figyelemreméltónak mondta, hogy egy Hszameniti városban, mely ősidők óta drak buzát termelt, lassanként rátérnek a kertészetre is. Ez ne jelentse azt, hogy a búzatermelést föladják, azonban a mai nehéz helyzetben csak a sokoldalúan termelő gazda tud védekezni az értékesítéő meglepetések ellen. A kiállításon Cicatrícis Lajos ny. főispán, vitéz Széll Bálint, Gregur Máité, Olasz Pál, Molnár András, Tóth Jenő főkertész és Vidényi Jenő kiállítási csoportja vonták, a többi kirt a magukra az érdeklődést. © Magyar szilva Svájcban. A Külkereskedelmi Hi-Viital piackutató tevékenysége az idén enyhítette azt a nehézséget, amitől az alföldi szilvaértékesítésnél félni lehetett. Svájcba többszáz vágón szilva értékesítését készítették elő s négyszáz vágón mér ki is ment. A tej-IMO'ó 10—11 fillért kap a kék és 4—13 fillért a vörös szil fáért. PESTI NAPLÓ » 1933 szeptemer 24 43 Európa „életvonata ” A fenti címmel jelent meg múlt heti mezőgazdasági vezércikkünk, amelynek élénk visszhangja támadt. Több irányból jelezték a hivatalos és a kereskedelmi körök, hogy a fölvetett gondolatnak nagy fontosságot tulajdonítanak a magyar termények értékesítése szempontjából. Magyarország — a vitamintermelés hazája — hivatva van rá, hogy ennivalóval lássa el a vitaminszgény északeurópai országokat. Európa vitaminszegény részében 280 millió lakos él ez idős szerint, s ha hozzávesszük azokat az országokat is, amelyek Európa leg-A Külkereskedelmi Hivatal vitamintáblázata délibb részén vannak, s bár szintén kitermelik a vitamint, de a szükségesnél nagyobb hőmérséklet folytán éghajlatuk annak egy részét a beéréskor szétroncsolja, akkor azt látjuk, hogy a vitamindús táplálékra részben Európa déli részének lakossága is rászorul. Az orvosi tudomány már megállapította, hogy milyen borzasztó betegségek támadnak a vitamin hiánya folytán. A peilagra például a romániai néptáplálék egyhangúságában és vitaminszegénységében gyökerezik. Vitaminnal gyógyítható betegség továbbá a beribrrn, amely Japánban pusztít, a skorbut, amely a sarkvidék és az óceánjáró hajók betegsége, de, azenkjjt az orvosi tudomány már földerítette, hogy hányféle válfaja a betegségeknek ered az élelmiszerek vitaminszegénységéből. Némely vitaminok hiánya vészes vérszegénységet okoz, a test fejlődését megakasztja, vakságot okoz stb. A Pesti Naplóban megrpendített gondolat tehát nagy gyakorlati jelentőséggel bír. Illetékes helyen teljes komolyságában mérlegelik ezt a kérdést és a Külkereskedelmi Hivatal legújabb propagandája továbbra is egyre jobban ki fogja szélesíteni a magyar élelmiszereik ismertetését ebben az irányban. Az Országos Kémiai Intézet, valamint az Alföldi Mezőgazdasági Intézet is egyre jobban kiszélesíti a vitamin-vivizsgálatok mezejét, hogy ezt a kérdést minden irányban földerítsék. Szent-Györgyi professzor bemutatása a C-vitamin ügyében szintén ezt a célt szolgálja Szegeden. A Külkereskedelmi Hivatal-, mint az itt bemutatott rajzon látható — ezideig már 19 fontos kertészeti termékre, gyümölcsre, gombára és főzelékre nézve állapította meg, hogy az egyes magyartermékek mit tartalmaznak A-, B- és C-vitaminbal. Megállapították, hogy a magyar alma, barack, szilva, cseresznye, továbbá az uborka, paprika, karfiol, spárga, bhb, káposzta hagyma, gomba, paradicsom milyen dús vita, mintartalommal terem Magyarországon. Szinte a közegészség fontos forrását és tartalékát jelenti a magyar termelés ebből a szempontból az európai fogyasztásnak. Ezt a tudományt tovább kell fejleszteni és nagyon hasznos munkát végez a Külkereskedelmi Hivatal, ha sorra veszi például a magyar zsír, vaj, bor, búza, árpa, sör és liszt vitamintartalmának részletes megállapítását. A magyar terményeknek ezt a páratlan előnyét föl kell tárni az európai fogyasztás előtt, s ha ezt sikerült átvinni a köztudatba, akkor az a rosszakaratú intrika és ellenpropaganda, amely a magyar termények értékét 20 esztendő óta igyekezett aláaknázni, meg fog szűnni.. A magyar gabonának, magyar baromfinak, tojásnak, zsírnak és vajnak ezen az alapon kell új piacot nyitni Észak-Európában. • A méz jövője A magyar mézértékesítés évek óta "Válsággal küzd és a termelők potom árért kénytelenek termelésükön túladni. Őszintén szólva est, a válság nagy élhetetlenségre vall. A mézfogyasztás nélkülözi a kellő propagandát, pedig rá lehet mutatni, hogy a mézre nagy jövő vár az édesítőiparban. A méz olcsóbb mint a cukor, több az aromája és az édesítőereje, s a magyar mézben még vi-vitamin is foglaltatik, ami világcikké kell hogy tegye. • A múltban azért szorult ki a méz az édesítőiparból, mert a cukornál lényegesen drágább volt. Ma ellenben olcsóbb, s ezt a körülményt ki kellene használni az édesítőiparnak, így például új, zamatos szeszkészítmények, cukorka- ét, csokoládétermékek lennének előállíthatók, kifejlődhetne a mézpezsgőipar, a mézmaltin tápszer, s a sütésre alkalmas másodrendű méz felhasználása. Ezen a téren feladat várna az Erjedéstani Intézet propagandájára is. S halkan azt is megsúgjuk az üzem tulajdonosoknak, gyáraknak s vállalkozóknak (azért halkan, nehogy új adót tízináljanak belőle), hogy a pénzügyminisztérium 120.67/IX. 1928. számú határozata szerint a mézbor sem szesz hó, sem fogyasztási adó alá nem esik, gyártására külön engedély nem kell, azonban az 1908. évi XXVIII. tc. 19. szakaszát, mely csupán bejelentés tényét írja elő, figyelembe kell venni. Dr. T. Z. E. : Országos baromfi-, galamb-, nyúl- és vadászati kiállítás Debrecenben. Debreceniből írja tudósítónk. A Kelért,magyarországi Baromfitenyésztők Egyesülete Csapó László elnöklésével elhatározta, hogy december 2-án országos baromfi-, galamb-, nyál- és vadászati kiálítást rendez. A vadászati kiállítás rendezésére Kittenberger Kálmánt kérik fel. A méhek mesterséges etetésére vonatkozó kísérletek szerint egy méh annyi táplálékot fogad be mézgyomrába, amennyi a szervezetének egy hétre elegendő. Ez 61,35 milligramot tesz ki. A mérlegre tett méhcsaládoknál megfigyelték, hogy decembertől februárig a méhcsaládok napi fogyasztása alig tesz ki 6—8 dekagramot. Egy 10—15 000 főből álló telelő család napi fogyasztása 6 dkg. Ez a három legkritikusabb hideg hónapban 5,5 kilóra rúg. Sokszor azonban 7 kiló méz sem elegendő egy családnak s ha a táplálék nem elegendő, a család elpusztul. A mesterséges táplálásnál a jegeces mézből több kell az etetéshez, mint a tiszta cukorból. Azonban azok a családok, amelyek mézen teleltek, erősebbek a többinél. Legrosszabb teleltetési mód a gyümölcs- és répaszörpökkel való etetés. Az idei gyenge méztermelés folytán a méhészek újból szeretnének cukrot kapni a mesterséges etetéshez. A pénzügyminisztériumban azonban még nem történt döntés, ami aggasztja a cukorra szoruló méhészeket. • Milyen barackfajta a legjobb? Budai József, az ismert miskolci pomológus, az ország felső dombosvidékére a Kalifta-fajta kajszibarackot javasolja, amelyet a külföldön De Syrien néven szaporítanak. Szerinte ez a kajszifajta a legnemesebb ízű, egyedül bő leves és az ananászkajszit is felülmúlja. Csupán az a hibája, hogy még teljesen érett állapotban is sárgászöld színű, tehát nem olyan tetszetős, mint a jobbalg megszínesedő fajták. Halas nagy napja október 1-én lesz, amikor megnyílik a nagyszabású mezőgazdasági kiállítát, kiegészítve az agrártermelés ipari vonatkozásaival is. Halas hatalmas szerepet játszik az alföldi termelésben. Egy pár év előtti statisztika szerint már akkor több mint 20 millió pengő értékű gyümölcs, főzelék és baromfitermék hagyta el a halasi állomást. Most ez a termelés mutatkozozik be a Halasi Héten, aminek a záróünnepe október 8-án, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara alföldi nagygyűlésén lesz. Ezen Purgly Emil ny. földművelési miniszter fog elnökölni. Szőlő helyett gyümölcsös telepítésére térnek át Tokajhegyalján. A bor rossz ára kényszeríti a tzeőlős- gazdákat, hogy a gyümölcstermeléssel próbálkozzanak, a fásításnak azonban az az akadálya, hogy a más talajból és éghajlatból kikerülő csemetéknek Tokaj vidékén alig fele fogamzik meg. Attól is tartani lehet, hogy ha fertőzött vidékről kerül oda csemete, behurcolják a pajzstetűt. Gyöngyössy Gáspár iskolaigazgató, aki a mozgalmat vezeti, most az őszi harok termelését propagálja, azonban helyi akklimatizált csemetékkel, a talajnak és éghajlatnak megfelelt szelekcióval. Mennyi kell a permetező léből? Egy kisfarmer írja: A bordós levet ködszerűen kell szétosztania a permetezőkészüléknek. Olyan fákhoz, amelyek 4—5 métermagasak és koronájuk mintegy 25 négyzetméter föld-7 területet takar be, a levelek alsó és felső bepermetezéséhez 5.5—6.5 liter, permetező bordói lé elegendő. Kisebb fákhoz, amelyek csak 35 méter magasak és koronájuk 8—10 négyzetméternyi, 3—3.25 liter bordói lé elegendő. Nem helye®, ha túlsók meszet kevernek a bordós lébe, mert a bő mész maró hatású. Például a, vékonyabb héjú almákon rozsdafoltokat okoz a túlsók, mész. Illatszertermelés a kisfarmokon. Az illatszerek fogyasztása széles körben terjed s már az egyszerű embe*rek sem lehetnek el szagos szappan és illatos vizek, szeszek nélkül. Erdélyi Antal azt a gondolatot veti fel, hogy hazai virágtermeléssel próbáljuk csökkenteni az illatszert behozatalt, ami jelentékeny összeget tesz ki. Termeljünk az illatszerekhez rózsát, violát, rezedáit s ezek feldolgozása is történjék idehaza. A viola- és rezedőmag már exportcikk is lehetne. Csak csemegszőlő exportálható? Az alföldi export-, kereskedelem és a termelők körében az a hír terjedt el, hogy a Külkereskedelmi Hivatal Ausztriába csak csemegeszölőt enged az idén kivinni s másfajta, szőlő azösszmennyiségnek csak 20%-a lehet. Ezzel szemben a ter-, melek hivatkoznak arra, hogy a külföld keresi a sárgafehér- és ezer jó-fajtákat. Bizonyos fokú féltékenység ig kifejlődött ezen a téren az egyes gyümölcstermelő vidékek közt. Például a kecskeméti körzet azt állítja, hogyGyöngyös vidéke a szőlőkivitelnél az idén kedveléseket élvez, pedig minőségi szempontból az engedélyezett-ám nem mindig kifogástalan. A többi szőlőtermelő vidék, így például Kecskemét is, azt kívánja, hogy a kiviteli szőlőkontingens megállapításánál a megfelelő arányban részesítsék.