Pesti Napló, 1933. október (84. évfolyam, 223–248. szám)
1933-10-01 / 223. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 4.— pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Vasárnapi szám — Ára 32 fillér Budapest, 1933 84. évfolyam 223. szám Vasárnap, október 1 Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap 32 fülér FESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54 szám. KIADÓHIVATAL! Erzsébet körút 18—20 ss. TELEFON : 455—50-től 455-57-ig, 464-18 és 464-19 Szerkesztőség Bécsboch, Kohlmarkt 7 Ének a betűről De Tessan — ez a neve annak a genfi francia kiküldöttnek, aki beszédet mondott egy témáról, amelyről az utolsó két évtizedben többet hallgattak, mint beszéltek. Nem elég... Nem elég, hogy róla hallgattak, de azt akarták, hogy ő is hallgasson. Ez a téma: a sajtó. De Tessan szerint, aki egy éneket énekelt a betűről, a franciák a sajtószabadságot az emberi és polgári jogvédelem lényeges előfeltételének tartják. Igazságtalanságot csak úgy lehet helyrehozni, ha mód van arra, hogy a rosszat őszintén leleplezzék. A sajtó függetlenségétől függ a világ közvéleményének nevelése. Ezért is kívánja Franciaország, hogy az újságíróknak meg legyen ez az értékes és jótékony szabadságuk. A sajtószabadság. Közhelyek — fogják mondani. Lehet. De az is közhely, hogy a napsüt és mégis ebből az agyoncsépelt, ebből a kitaposott közhelyből él egy egész bolygórendszer, hogy hány millió év óta, azt talán sosem fogjuk tudni kiszámítani. Viszont ha a sajtó szabadságának védelme, ha azok az érvek, amelyek a sajtó szabadsága mellett szólnak csakugyan közhelyek, mi meg nem vagyunk hajlandóak dialektikai elmésségnek pazar paradox bölcsességnek elfogadni azokat az érveket, amelyek a sajtó, tehát a gondolat, a bírálat, a kutatás, az elme és a lélek szabadsága ellen szólnak. Avult közhely a sajtószabadság? 1914 óta mért vonultatnak hát fel különböző európai országokban kivételes törvényeket és rendeleteket, előzetes cenzorokat és cenzúrákat, elkobzásokat és betiltásokat, a törvényes és a törvényen kívül eső félemlítés minden rendűlés rangú eszközeit egy ilyen avult közhely illen, mint a sajtószabadság. De tudjuk, hogy nem az. Nem lehet közhely, ami az európai kontinensnek földrajzilag nagyobb felén elveszett, amiért újra harcolni és küzdeni kell. Ez az állítólagos közhely igenis érték és azt megvédeni, fájdalom, nem banalitás, mert azt látjuk, hogy ezt a sajtószabadságot mind több és több országban, mind több és több nyelven és mind furcsább és újszerűbb rendszabályok ellen kell megvédeni. Létjogáról, magas etikai értékéről meggyőzni olyan rétegeket, kik tegnap még fölesküdtek rá, kik a múltban áldoztak és kiálltak érte, de akik ma egy tömegpszichózis szuggesztív hatása alatt ellene fordultak vagy legalább is közömbösek, lelkileg renyhék vele szemben. A sajtószabadság, amely a lenyugvó 19-ik és a kezdődő 20-ik század nagy kulturális és etikai értéke volt, amit akkor éppen úgy nem lehetett kigondolni a világból, mint a parlamentarizmust vagy a telefont, vagy a modern nagyvárosokat, mit bánjuk a személyi szabadságot, ezen a sajtószabadságon az első nagy sebet a háború ütötte. Az első golyót a papirosba lőtték bele és hogy ez a papiros nemcsak papiros volt, mutatja, hová jutott a világ azóta. Azóta, hogy felélesztették a 48 előtti cenzúrát... És ha csak azt támasztották volna fel! De bevezettek egyes országokban egy paragrafusokba lefektetett, más országokban egy íratlan, de mindenütt a réginél százszorta bonyolultabb, elmésebb, raffináltabb cenzúrát, ahogyan ezek a mai újszerű tirannizmusok is, mennyivel rugalmasabbak, elmésebbek, hatékonyabbak, mint a régi abszolút fejedelmek egyeduralmi joga volt. Az első golyót a papirosba lőtték bele, a kötött gazdasági formák sok minden mással egyetemben eltörölték a gondolatok szabad forgalmát is és a különböző anyag- MUSSOLINI POLITIKAMENTES ÚJ DUNAI TERVEZETÉT ÁTNYÚJTOTTÁK GENFBEN A HATALMAKNAK A stresai gondolat továbbfejlesztése a kétoldalú preferenciális vámszerződések rendszerének kiterjesztésével m Új nemzetközi értekezletet javasol Olaszország Az olasz kezdeményezés válasz Dollfuss felhívására Genf, szeptember 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Savich helyettes olasz külügyi államtitkár szombaton délelőtt átnyújtotta a három európai nagyhatalom (Németország, Franciaország és Anglia), valamint a hat középeurópai állam (Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia) népszövetségi megbízottjainak a Dunamedence gazdasági kapcsolatainak újjászervezéséről szóló olasz javaslatot. Mint olasz részről közlik, az új olasz tervezet a stresai konferencián kialakult gondolatmenet további kifejlesztését jelenti, amennyiben az eddiginél sokkal messzebbmenő kétoldalú preferenciális vámszerződések megkötését javasolja a dunai államok között. Az olasz tervezet ügyében előreláthatóan folyó népszövetségi ülésszak tartama alatt megindulnak a tárgyalások az érdekelt hatalmak között Genfben, nincs azonban kizárva az sem, hogy Olaszország nemzetközi értekezletre hívja össze az érdekelt államokat. Savich államtitkár, aki szombaton délután egyébként jelentéstétel végett néhány napra Rómába utazott, az utóbbi napokban már érintkezésbe lépett az összes érdekelt államok genfi megbízottaival és előzetes tanácskozásokat folytatott velük a most átnyújtott olasz tervezet ügyében. Milánó, szeptember 30. A Corriere della Sera érdekes részletteket közöl Mussolini új dunai gazdasági tervezetéről, amelyet a genfi olasz delegáció a legrövidebb időn belül beterjeszt a Népszövetségnek. Az új olasz tervezet címe: »Gyakorlati javaslatok a dunai államok egymás közötti és más államokkal való gazdasági kapcsolatainak megjavítására. A Corriere della Sera megállapítja, hogy az új olasz tervezet nemcsak a monarchia utódállamaira vonatkozik, ha,nem magában foglalja a nagyhatalmakat is. Politikai egyesülésről természetesen nincs szó a tervben . Mussolini, amikor összeállította ezeket a javaslatokat, legnagyobbrészt a stresai konferencia ajánlásait tartotta szem előtt. A stresai határozatok reális alapot jelentenek s ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása már régen éreztette volna kedvező hatását, ha az érdekelt hatalmak nem feledkeztek volna meg Stresa óta teljesen az ott hozott határozatokról. Az új olasz tervezet még jobban ki akarja bővíteni a preferenciális megállapodások rendszerét, amelyet a stresai konferencia az öt dunai állam agrártermékei és Ausztria ipari termékei számára irányzott elő. Kétoldalú szerződésekkel kell kiegyenlíteni az egyes államok egymás közti kereskedelmi forgalmát s így kell megélénkíteni a dunai államok gazdasági életét,, hogy azután valamennyi dunai állam ismét abba a helyzetbe juthasson, hogy eleget tehessen a külfölddel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeinek. Olaszország már érvényesítette ezeket az irányelveket a dunai államokban s megfelelő megállapodásokat kötött Magyarországgal és Ausztriával. Az új olasz tervezet benyújtásának célja az, hogy megindítsa az eszmecserét a dunai államok helyzete fölött és lehetővé tegye a Dunamedence gazdasági talpraállítását minden politikai kérdéstől függetlenül. Párizs, szeptember 30. A Temps genfi tudósítója szerint az érdeklődésközéppontjában ma délelőtt a dunai talpraállítást célzó olasz tervezet állott. Megjegyzendő azonban, hogy voltaképpen nem határozott és teljes tervezetről, hanem csak a gazdasági kérdésekre szorítkozó javaslatról van szó, amelyek a stresai egyezmény intézkedéseit részben felújítják, részben pedig kiszélesítik. Az olasz kormány a stresai kedvezményes galonavámrendszer életbeléptetését ma annak más nemzetekre való kiterjesztését kívánja, továbbá bizonyos könnyítéseket hoz javaslatba a dunai államok fizetési mérlegének megkönnyítése céljából Olaszország — írja a Temps — mindenekelőtt tudni akarja, hogy javaslatai milyen hatást váltanak ki az érdekelt hatalmakból és csak ezután ad gondolatainak határozott formát. Esetleg lépéseket tesz abban az irányban, hogy hívjanak össze egy nemzetközi értekezletet a stresai értekezlet kiegészítése és az új rendszer működésbehozatala céljából. Az olasz kezdeményezés különben közvetlen válasz Dollfussnak, a Népszövetség közgyűléséhez intézett felhívására. központok mellett feltalálták a vélemény- és meggyőződéscentrálékat is. Közvélemény ma is van, csak éppen, hogy igen sok országban nincs vélemény. És a gondolatszabadság is megvan. Gondolkozni továbbra is szabad, s csak éppen, hogy nem mindig lehet és nincs az a legszigorúbb diktatúra, amely idáig akár csak egy percnyi fegyházra vagy sáncmunkára ítélt volna valakit azért, mert szabad gondolatát nem közölte és nem terjesztette. Ma is azt gondolhatod, ami neked jólesik, csak éppen arra vigyázz, hogy neked ta Az ukrán éhínség nem érdekli a Népszövetséget Genf, szeptember 30. Mohwinkel norvég miniszterelnök, a Népszövetségi Tanács folyó ülésszakának elnöke, minden francia tiltakozás ellenére mégiscsak beterjesztette a Népszövetségi Tanácsban javaslatát, amelyben azt indítványozza, küldjenk ki népszövetségi bizottságot Ukrajnába, az ottani éhínség tanulmányozására és megfelelő javaslatok kidolgozására, amelyeknek segítségével enyhíteni lehetne a sanyargatott ukrán lakosság helyzetén. A Népszövetségi Tanács zárt ajtók mögött tárgyalta a javaslatot s hosszas vita után a franciák indítványára úgy döntött, hogy ebben az ügyben nem a Népszövetségi Tanács, hanem a Nemzetközi Vöröskereszt Egyesület illetékes. Mohwinkel nagy beszédben indokolta meg javaslatát s azt mondotta, hogy amikor felemeli szavát az éhhalállal küzdő ukrán nép érdekében, nemcsak a maga, hanem az egész norvég nemzet nevében beszél, amely már nem tudja tovább nézni tétlenül, hogyan pusztulnak el Ukrajnában a nép milliói csak azért, mert az európai hatalmak tehetetlensége felbátorította a szovjet urait a legbarbárabb eszközök alkalmazására, Mohwinkel szavait csak a német, spanyol és ír delegátusok padsoraiban fogadta helyeslés, míg a francia érdekcsoporthoz tartozó hatalmak, sőt Anglia is a javaslat elfogadása ellen foglaltak állást. A tanács végül is azt a tanácsot adta Mohwinkelnek, hogy szólítsa fel kormánya közvetítésével a Nemzetközi Vöröskereszt Egyesületet a segélyakció megszervezésére. Mohwinkel azt válaszolta, hogy nem akarna megvárni, amíg ez az ügy elvész a diplomácia útvesztőjében, hanem azonnal felkeresi a Vöröskereszt Egyesület gettői központi bizottságát és személyesen megteszi a szükséges lépéseket.