Pesti Napló, 1934. május (85. évfolyam, 97–121. szám)
1934-05-01 / 97. szám
v Kedd PESTI NAPLÓ 1934 május 12 A N08UDVAS IRÓ VJ HEIM ALKOTASA • EC videóÚ amerikai ES MAG van KIADÁS SINCLAIR, LEWIS MŰVÉSZEK, KÖTVE 40"60P£NcÓ ATHENAEI/M hogyan építi Ausztria a maga sorsát. De minden erkölcsi és anyagi szolidaritásunk mellett is elsősorban nézők, sőt megfigyelők vagyunk ebben az utat kereső vívódásban, amelynek remélhetőleg első nyugvópontja az új osztrák alkotmány. Nézők vagyunk és megfigyelők, de semmiesetre sem tanítványok, vagy utánzók. A magyar alkotmány hétszázéves épülete nem szorul új rendiségek, új tanácsok és törvényhozó testületek dekorációira. A magyar parlamentarizmus — ezt végre meg kell mondani — ma egészségesebb, mint volt bármikori történeti fejlődése során. A magyar parlament színvonala, erkölcsi teljesítőképessége, folyton megújuló lendülete tartja a szellemi vérrokonságot a rákosi országgyűlések romantikába vesző múltjával, a pozsonyi diéták bátorságával s mindenekfelett tartja a rokonságot a népből született s a népben továbbfejlődő örök alkotmányosság szellemével. Ennek az alkotmányosságnak rugalmassága, elpusztíthatatlan életereje teszi feleslegessé Magyarországon az új kísérleteket. És ha a hatvanhétéves osztrák alkotmányosság meg is halt, az ezeresztendős magyar alkotmányosság halhatatlan ifjúsága tovább fog élni. Véres politikai vasárnap Franciaországban Párizs, április 30. Vasárnap több véres politikai tüntetés volt Franciaországban. A nantesi kerületben pótválasztás volt. Sarret, a jobboldali nemzeti egység pártjának jelölje győzött 8788 szavazattal a baloldali Bergery 8489 szavazata ellen. A két párthívei véres utcai harcokban csaptak össze. A baloldali tüntetők megostromolták a jobboldali párt főhadiszállását, a Grand Cerf szállodát, melyet csak kevésszámú rendőrség őrzött. A szállodában tartózkodó Franklin Bouillon jobboldali politikus telefonon felhívta Bonnefoy-Libour prefektust, aki Chiappe után egy ideig Párizs rendőrfőnöke volt és éles hangon támadta meg, amiért nem küldött elég rendőrt az utcára. — Nem fogadok el öntől rendeleteket — válaszolta Bonnafoy-Sibour, mire Franklin Bouillon dühösen így kiáltott a kagylóba: — Önre ma éppen úgy ráfér a jótanács, mint február 6-ikán Párizsban. Végül mégis megérkezett a nagyobb rendőri készültség és szétverte a baloldali tüntetőket. A tüntetők később a jobboldali lanok épületei elé vonultak s beverték az ablakokat. Rouenben Mendes radikálispárti képviselő politikai gyűlésén volt véres verekedés. Körülbelül ezerfőnyi frontharcos szidalmazni kezdte a képviselőt, mire a radikális párt hívei összeverekedtek a frontharcosokkal. A küzdelem két óra hosszat tartott. A képviselőt végül rendőröknek kellett kimenteniök a tömegből. Bergery veresége miatt,elmérgesedett az ellentét a radikális párt jobb- és balszárnya között. Hír szerint a május 11 -iki országos értekezleten a balszárny szemére veti Herriotnak, hogy elszegődött a reakcióhoz. Nem lehetetlen, hogy Herriot miatt kettészakad a radikális párt. Mi lesz a Saar-vidékkel? A Népszövetség hármas bizottságának római tárgyalása Róma, április(A Pesti Napló római szerkesztőségétől.) Egy hete tanácskozik Rómában a Népszövetség Saar-bizottsága. A békeszerződés értelmében 1935-ben népszavazásnak kell dönteni: Németországhoz csatlakozzon-e a Saar-vidék, vagy megmaradjon a tizenhatéves francia megszállás alatt? Már most előrelátható, hogy a népszavazás a francia megszállás csúfos végét fogja jelenteni, hiszen még a párizsi statisztikai hivatalnak is el kellett ismerni, hogy a Saar-vidék 823.000 lakosa közül 823.000 német és németül is beszél. A franciák tehát minden erejükkel igyekeznek megakadályozni a népszavazást és a mai német belpolitikai helyzetet akarják felhasználni, hogy az 1935-ös döntést elodázzák. A bizottság elnöke Aloisi meghatalmazott miniszter, tagjai pedig Cantillo argentiniai és Lopez Olivan spanyol megbízottak. A francia taktikázás A bizottságnak eredetileg Madariaga spanyol főmegbízott, a legszélsőségesebben németellenes franciabarát lett volna tagja, azonban akadályoztatása miatt nem vehetett részt a tárgyalásokon és így a Népszövetség Lopez Olivant küldte helyébe- A németek fellébbzettek, de csakhamar kiderült, hogy Lopez Olvan éppoly intranzigens németellenes, mint Madariaga és vakon követi a francia barátai által megadott utat. Franciaország álláspontja szerint a népszavazást meg kell akadályozni, mert: 1. Németország már nem tagja a Népszövetségnek, tehát egyoldalúan felbontotta minden népszövetségi kötelezettségét és lemondott minden jogáról, mely népszövetségi tagsága révén megillette volna. 2. Franciaországnak semmiféle garanciája sincs arra nézve, hogy Németország a Saar-vidék kiürítése után teljesíteni fogja a békeszerződésben vállalt kötelezettségeit és arányban ki fogja fizetni a jelenleg francia kezelésben lévő és Franciaország által kisajátított szén- és vasbányák értékét. 3. Franciaország az esetleges Németországhoz való csatlakozás után nem látja biztosítottnak a francia állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát. A német ellenvélemény és htatásos rémhírek A német álláspont szerint teljesen közömbös, vájjon Németország tagja-e a Népszövetségnek, vagy sem; a Saar-vidék százszázalékig németen így lakóit feltétlenül megilleti a jog, hogy legalább hovatartozóságukról szabadon döntsenek és ne legyenek kénytelenek egy idegen állam megszálló csapatainak és egy négyszeres többségben idegen kormányzatnak uralma alatt élni. Az, hogy vájjon Németország teljesíteni fogja-e vállalt kötelezetségeit és kifizeti-e arányban a szén-és vasbányák értékét, Németország szerint csak másodrendű kérdés és erről a népszavazás után kell tárgyalni, amikor a dolog már aktuálissá vált. Az élet- és vagyonbiztonság a német álláspont szerint Németországban ma százszázalékig megvan és így a francia okoskodás csak a népszavazás elhúzását célozza, de minden komoly alapot nélkülöz. A francia kormány a Saar-bizottság római ülését arra is felhasználta, hogy a sajtóban megfelelő rémhírek lássanak napvilágot, így például a múlt héten több francia lap vezető helyen közölte, hogy a Saar-vidék nemzeti szocialista vezére a német visszafoglalás első negyvennyolc órájára szabad fosztogatás engedélyezését kérte Hitlertől. Ezzel abüntető expedícióval« akarta megjutalmaztatni a saarvidéki nemzeti szocialistákat- Hitler a lapok szerint »csak« huszonnégy órai fosztogatást engedélyezett volna. Ilyen és ehez hasonló eszközökkel akarnak hatni nemcsak a saarvidéki németekre, hanem a bizottság tagjaira is. Németország—Franciaország 1:2 A bizottság összetétele nem valami nagyon kedvező a németekre. Mindhárom megbízott a latin csoporthoz tartozik és ez már magában véve igen komoly hendikepet jelent Németország számára. Aloisi teljes pártatlanságát a németek is elismerik, de nem is kétséges, hogy az évekig Párizsban élt Cantilo és Lopez Olivan nem tartoznak Németország és különösen nem a Harmadik Birodalom barátai közé. Még ha Aloisi teljesen németpárti volna, akkor sem tehetne sokat és mint a bizottság tárgyalásairól kiszűrődött: nem is nagyon tud tenni a másik két megbízott ellen. Franciaország az egész népszavazási ügyet el akarja halasztatni. Ha ez nem sikerülne, akkor legalább azt akarja elérni, hogy a francia megszállósereg tartsa fenn a rendet a Saar-vidéken a szavazás alatt is és ne rendeljen a Népszövetség semleges — spanyol vagy olasz rendőrséget — a Saar-területre. A megállapodás értelmében Franciaországnak ehez nem volna joga. De a mai német kormányzat külpolitikai helyzete következtében könnyen meglehet, hogy a bizottság mégis a Saar-vidéken hagyja a francia katonaságot, amely így tagadhatatlanul nyomást gyakorolhat a szavazás kimenetelére. Legjobb eseten erkölcsi nyomást. A bizottság elhatározása és javaslata ugyan még nem volna döntő, hiszen a Saar-kérdésben végeredményben a Népszövetség plenáris ülése dönt, de aki ismeri, a pramentarizmus és különösen, a népszövetségi parlamentarizmus szerkezetét, bizonyos lehet benne, legfeljebb csekély módosításokkal el fogják fogadni a bizottság javaslatát. Rómában meg nem szövegezi meg a bizottság végleges döntését, hanem május 7-én, a népszövetségi ülés előtti napokban Genfben állapodik meg a végleges javaslatról. Bizonyos, hogy ezen a javaslaton fog múlni: eláshatja-e Németország és Franciaország legalább egy időre a csatabárdot, eltűnik-e a német-francia ellentétek egyik legfőbb okozója, vagy továbbra is cérnaszálon függ-e majd a helyzet a Dajnántúlon. Barcs Imre Bakos Mórné szül. Epstein Emilia a maga valamint gyermekei: László és Margit, továbbá veje: Sauerteig Henrik, unokája: Gyurkó és kiterjedt rokonsága nevében fájdalommal tudatja, hogy a legodaadóbb férj, a legjobb apa és a rajongásig szerető nagyapa Bakos Mór kereskedelmi tanácsos, a Bakofen Mór arany-, ezüstárugyár tulajdonosa, aranyművesmester, a Budapesti Aranyműves Ipartestület elnöke, a Nemesfémiparosok, Kereskedők és Orások Országos Szövetségének társelnöke, a Budapesti Nemesfém és Drága Éőcsarnok igazgatóságának tagja április hó 29-én, 64 éves korában, boldog házasságának 34-ik évében, hosszú szenvedés után elhunyt Feledhetetlen drága halottunk földi maradványait május hó 1-én délután 4 órakor helyezzük a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházából örök nyugalomra. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. A Budapesti Arany-, Ezüstműves, Ékszerész, Aranyverő, Iratokkészítő Ipartestület elöljárósága mély fájdalommal jelenti, hogy feledhetetlen vezére Bakos Mór úr aranyművesmester, ipartestületi elnök, kereskedelmi tanácsos stb. április hó 29-én hosszú szenvedés után elhunyt. Több mint egy évtizeden át volt küzdelmeinkben vezérünk, mindannyiunk atyai barátja, kinek jósága, szakmája iránti hűsége örökké példaadó lesz számunkra. Földi maradványait május hó 1-én délután 4 órakor helyezzük a rákoskeresztúri kr. temetőben örök nyugalomra. Emlékét örökké megőrizzük! A Nemesfémiparosok, Kereskedők és Orások Országos Szövetsége, a Budapesti Nemesfém- és DrágaKScsarnok elnöksége, igazgatósága úgy a maga, mint testületeik minden tagja nevében fájdalommal jelentik Bakos Mór az aranyművesmester, kereskedelmi tanácsos, a Szövetség társelnökének, a Drága Éőcsarnok igazgatósági tagjának elhunytát Négyen éven át dolgozott mint mester új iparágak megteremtésével a szakma felvirágoztatásán, két évtizeden át munkálkodott a szakmai közélet fejlesztésén példaadó önzetlenséggel, puritán becsületességgel, mindannyiunk odaadó, hűséges barátjaként Felejthetetlen halottunkat május hó 1-én, délután 4 órakor kísérjük a rákoskeresztúri temető halottasházából utolsó útjára. Emléke közöttünk örökké élni fog! !