Pesti Napló, 1934. június (85. évfolyam, 122–145. szám)

1934-06-29 / 145. szám

4. fentek PESTI NAPLÓ 1934 június 29 A pénz művészei Mi kell ahoz, hogy az embernek sikerei legyenek a pénzügyek terén! — Az, hogy az embernek legyen pénze! — mondja erre a naiv olvasó.­ Ha végignézek azokon, akik a pénzügyek terén nagy­ sikert arattak, azt látom, hogy mikor sikerekben gazdag pályájukra ráléptek, mindenük volt, csak­ pén­zük nem. A sikerhez az kell, hogy másnak legyen pénze. Az emberekből a pénzt kigombolni, — ez a művészet lényege. -­­ Vannak,­ akiknek ez könnyű feladat. Például egy pénzügyminiszter már egészen közepes képességekkel is nagy sikert arathat: csak egy törvény kell, vagy néha egy rendelet, s az emberek már zsebükbe nyúl­nak és fizetnek. . . Még ahoz sem kell nagy tehetség, hogy egy pénz­ügyminiszter úgy vegye el a pénzt, mintha adná. Itt van például a Hitler-kormány pénzügyminisz­tere, aki azzal kedveskedik a német népnek, hogy a jövő hónap elsejétől kezdve leszállítja a jövedelmi adót . Ha Hitlerék ma leszállítják az adót, gondolják a naiv emberek, akkor ezt bizonyosan azért teszik, mert már nem tudnak annyit beszedni, mint eddig... Nagy tévedés! A német pénzügyminiszter azért­­szállítja le az adót, mert­ többet akar bevenni. A jövedelmi adó minimumát tíz százalékról leszál­lítja nyolcra. A német adófizető örül: » — Húsz százalékkal csökkent a jövedelmi adó, mert ezután az eddigi adónak csak négyötödét fizetjük! Mennyire magasztalják ezért a miniszter urat és a Führert a náci­ lapok! Azonban ugyanakkor, mikor az adókulcsot mérsékelték, az adómentes jövedelem minimumát is leszállították tízezer márkáról három­ezerhatszáz, márkára. Az eddig jövedelmiadómentes jövedelmek megadóztatásával százszor annyit vesz be a német kormány, mint amennyi az adómérséklések ösz­­szege. Ez a példa is igazolja tehát azt a régi állás­pontomat, hogy a pénzügyminiszteri ajándékok az adózó polgároknak mindig nagyon drágák. Lehet azonban diszkréten is csinálni a dolgot; nem kell mindjárt az adóemelés népszerűtlen eszközéhez folyamodni,­­ másként is lehet a bevételeket fokozni. E tekintetben a lehetőségek még nincsenek kimerítve. Példára írjon ki a pénzügyminiszter úr pályázatot egy pénzügyi titkári állásra." Leg­alább tízezer pályázó biz­tos. Ezek a folyamodványokra és annak­ mellékletére lefizetnek negyvenezer pengő bélyegilletéket, s ebből legalább harminc­hatezer pengő nettó haszon. Lehet, hogy már alkalmazzák is ezt a módszert, hiszen ez ké­zenfekvő dolog... A minap szóvátettem, hogy a konzuli illetékek na­gyon magasak. Azt mondják, hogy ez azért van, mert ily módon fedezik a külképviseleti költségek jó részét. Helytelen eljárás, mert külképviseleti kiadásaink je­lentékeny részét a külföldi magyarokra hárítani nagy igazságtalanság. Igaz, hogy a külképviselet legalább elméletben, a külföldi magyarnak szolgálatára áll, de ugyanilyen alapon külön illetékeiket szedhetnének a rendőrség, katonaság, tűzoltóság és az iskolák számára. Ha pedig minden munkát illetékbélyegekkel külön meg kellene fizetnünk, akkor mi címen szednének tőlünk adót. Felszólalásomnak eddig az az eredménye volt, hogy­­ az útlevélkiállítási díjakat azonnal felemelték. Az első­osztályú állampolgárok eddig két pengőt fizettek az útlevélért, ezután fizetni fognak négy pengőt. A má­sodosztályú állampolgárok útlevelének díja eddig tíz pengő volt, ezután húsz pengő lesz. Ezt azonban nem panaszként mondom, mert az emelés csak az ország területén kiállított útlevelekre vonatkozik; a külföl­dön lakó magyarok ezután is annyit fognak fizetni, mint eddig. Felhívták azonban a figyelmemet arra, hogy az az előkelő magyar állampolgár, akiből százhuszonnyolc pengő hetven fillért vettek ki a newyorki főkonzulátu­son, könnyen megvigasztalható, s csak közölni kell vele azt a tényt, hogy mások még többet fizettek, mint ő. Úgy látszik, hogy a szóbanforgó magyar úr be tudta szolgáltatni régi útlevelét, s miként Pesten, a Teleki téren, a régi nadrág értékét beszámítják az új nadrág árába, az ő régi­­útlevelét is feltaksálták, már nem em­lékszem, hogy mennyire, de legalább is húsz pengőre. Az az amerikai magyar, akinek tavaly nem­ volt út­levele , az idén friss útlevelet vált, valami százhetven pengőt fizet. Egyidejűleg értesítenek, hogy a bécsi magyar követség a magyar állampolgároktól a magyar útle­vél egy évre való meghosszabbításáért hetvenhat sil­linget követel. Igaz azonban, hogy aki valamely oszt­rák hatóság által kiállított szegénységi bizonyítványt mutat fel, az már h­úsz sillingért is megkapja az út­levelet, de még ez a húsz silling is borzasztóan nagy összeg annak, akinek nincsen. Kissé drágítja az útleve­let az a körülmény, hogy minden alkalommal három darab arcképet is be kell adni. Hogy annak, aki az előző tíz év alatt már harminc fotográfiát beadott, miért kell az idén is még három fotográfiát beadni, azt persze nem értem, mert én csak közönséges ember vagyok és a magasabb diplomáciához nem értek. Ausztria semmivel se gazdagabb, mint Magyar­ország, sőt talán szegényebb is, mert oly tehetségtelen, hogy nem tud még az útlevelekből is pénzt csinálni, Ausztria saját állampolgárainak nem egy, hanem öt évre szóló útlevelet ad, s az öt évre szóló útlevélért nem ötször hetvenhat sillinget kér, hanem összesen csak 5t sillinget, akár van szegénységi bizonyítvány, akár nincs. Nem zárhatom soraimat anélkül, hogy az illetékes tényezőknek át ne nyújtsak egy ragyogóan fényes öt­letet, abban a reményben, hogy nem fognak érte külön illetéket követelni tőlem. Nevezetesen indítványozom, hogy a külföldi magyarok útlevélilletékét emeljék fel a duplájára! Nagy bolt van ebben, kérem, tessék csak meghallgatni, hogy miért? Az az útlevélilleték, melyet a külföldi magyar fizet, oly magas, hogy már régen nem utazik az, akinek nem okvetlenül muszáj. Azok pedig, akiknek okvetlenül muszáj hazajönniök, meg-­ fizetik majd,­ha fogcsikorgatva is, a dupla illetéket is. Igaz, hogy e mellé majd gondolnak is valamit, de most, ugyebár­, nem az ő gondolatukról van szó, ha­nem az ő pénzükről. Ha van nekik, ideadhatják, ha pedig nincs nekik, miattunk akár ott is maradhat-á­­­nak, ahol vannak. mJEl CtRLTON SM.,randon- -— V1KL8 VPI Minden modern komforttal Magyar-francia konyha, kigánitra diétás ellátás. Maszvar vezetés. Pen előfizetés és minden felvilágosítást ad a budapesti iroda: EGRI és FIA, DR. EGRI I. Rottenbiler ucca 28. Telelem : 31-8-01 Kinevezések a Magyar Nemzeti Múzeumban A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter előterjesztésére a Magyar Nemzeti Múzeum tudo­mányos tisztviselőinek létszámában dr. Herzog József levéltári igazgatój • cím­mel felruházott országos főlevál-­ tárnokot a magyar királyi Országos Levéltár főigaz­gatójává az V. fizetési osztályba, dr. gróf Zichy Ist­ván egyetemi magántanárt a Magyar Történeti Mú­zeum főigazgatójává az V. fizetési osztályba, dr. Zsoz Kálmán főkönyvtárnokot és dr. Gulyás Pál egyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanárt, főkönyvtárno­kot nemzeti múzeumi igazgatókká az V. fizetési osz­tályba, dr. Jakubovich Emil könyvtárigazgatói címmel felruházott főkönyvtárnokot a VI. fizetési osztályban való meghagyása és a nemzeti múzeumi igazgatói cím­nek és jellegnek egyidejű adományozása mellett a Nemzeti Múzeumi Levéltárhoz osztályigazgatóvá, Er­nyey József múzeumi őrt a nemzeti múzeumi igazgatói, cínének és jellegnek egyidejű adományozása mellett az Országos Természettudományi Múzeumhoz osztályigaz­gatóvá a VI. fizetési osztályba. Dr. Fitz József egyetemi magántanárt könyvtár­igazgatói címmel és a VI. fizetési osztály jellegével fel­ruházott pécsi magyar királyi Erzsébet-tudományegye­temi könyvtárért a nemzeti múzeumi igazgatói címnek és jellegének egyidejű adományozása mellett az Orszá­gos Széchenyi Könyvtárhoz osztályigazgatóvá a VI. fize­tési osztályba, dr. Rédey Tivadar főkönyvtárnoki cím­mel és jelleggel felruházott múzeumi könyvtárnokot fő­könyvtárnokká a VI. fizetési osztályba, dr. Jánossy Dé­nes miniszteri osztálytanácsosi címmel felruházott or­szágos levéltárnokot, az Országos Levéltár keretébe tar­tozó, , Kormányhatósági levéltárhoz Osztályigazgatóvá a VI. fizetési osztályba, dr. "Terkán"ólajos egyetemi ma­gántanárt, csillagvizsgáló intézeti obszervátort a VI. fizetési osztályba kinevezte, továbbá dr. Márton Lajos egyetemi magántanárnak, magyar nemzeti múzeumi igazgatónak a magyar történeti múzeumi főigazgatói címet adományozta, végül dr. Jávorka Sándor múzeumi osztályigazgatót a VI. fizetési osztályban való megha­gyása mellett az­ Országos Természettudományi Múzeum növénytárához osztályigazgatóvá, dr. Zsivay Viktor múzeumi igazgató­ őrt a VI. fizetési osztályban való meghagyása mellett az Országos Természettudományi Múzeum ásványtárához osztályigazgatóvá, dr. Pongrácz Sándor egyetemi magántanárt, múzeumi őrt a VII. fize­tési osztályban való meghagyása és a VI. fizetési osz­tály jellegének egyidejű adományozása mellett az­ Orszá­gos Természettudományi Múzeum állattárához osztály­igazgatóvá és dr. Madarassy László múzeumi igazgató­ért a VI. fizetési osztályban való meghagyása mellett a Magyar Történeti Múzeum keretébe tartozó Néprajzi Múzeumba osztályigazgatóvá kinevezte. Bátky Zsigmond ny. magyar nemzeti múzeumi fő­igazgatót, Csányi Károly műegyetemi nyilvános ren­des tanárt, dr. Domanovszky Sándor egyetemi nyil­vános rendes tanárt, dr. Entz Géza egyetemi tanárt. Dr. Gerevich Tibor egyetemi nyilvános rendes ta­nárt, dr. Győrffy István egyetemi magántanárt, dr. Hekler Antal egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Winltl Dezső műegyetemi nyilvános rendes tanárt, báró Kornfeld Móric felsőházi tagot, dr. Majovszky Pál ny. miniszteri tanácsost, dr. Mauritz Béla egyetemi nyilvá­nos rendes tanárt, dr. Melich János egyetemi nyilvá­nos rendes tanárt, dr. Szabó Zoltán egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Szekfü, Gyula egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Szentpétery Imre­ egyetemi nyilvános rendes tanárt és dr. Varjú Elemér udvari tanácsost, ny. magyar nemzeti múzeumi igazgatót hívta meg; az 5. § 2. bekezdése értelmében az igazgatótanács tagjává Bátky Zsigmond ny. magyar nemzeti múzeumi főigaz­gatót, Csányi Károly műegyetemi nyilvános rendes ta­nárt, dr. Entz Géza egyetemi tanárt, dr. Gerevich Ti­bor egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Melich János egyetemi nyilvános rendes tanárt és dr. Szentpétery Imre egyetemi tanárt az 1984—40. évekre nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Széchenyi Bertalan belső titkos tanácsost, a felsőház alelnökét és dr. Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsost az 1934. évi VIII. tc. alapján megalkotott Magyar Nemzeti Mú­zeum Tanácsának tiszteletbeli tagjaivá nevezte ki. Az 1934. é­vi VIII. tc. 9. §-ában foglalt rendelkezések értelmében szükségessé váló tárgyalásokra és megfelelő javaslattételre, valamint a kü­lföldi tudományos intéze­tek ír kollégiumok folyó ügyeiben való véleményezésre a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter szakbizottságot alakított gróf Teleki Pál volt miniszter­elnök, egyetemi it­fltánor,rendes tanár, az Országos ösztöndíjtanács elnökének elnöklete alatt s ezen ideig­lenes szakbizottság tagjaivá dr. Gombocz Zoltán egyetemi nyilvános rendes tanárt, az Országos Ösztöndíjtanács alelnökét, dr. Domanovszky Sándor egyetemi nyilvános rendes tanárt, az Országos ösztöndíjtanács ügyvezető igazgatóját, dr.,Angyal Dávid ny. egyetemi tanárt, dr. Gerevich Tibor egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Szekfü Gyula egyetemi tanárt nevezte ki; a magyar királyi vallás, és közoktatásügyi miniszter képviseleté­ben pedig dr. Olay Ferenc miniszteri osztálytanácsost, egyetemi magántanárt küldte ki. Pasteiner Iván — a közgyűjtemények országos főfelügyelője A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Pasteiner Ivánt, a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyet­emi könyvtár igazgatóját, az Országos Könyvforgalmi és Bibliográ-­­­fiai Központ megbízott igazgatóját a közgyűjtemények országos főfelügyelőjévé kinevezte. r­k Petrovics Elek — ügyvezető alelnök A Tanács megszervezése A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934. évi VIII. t. e. alapján dr. Petrovics Eleket, a Szépművészeti Múzeum főigaz­gatóját a Magyar Nemzeti Múzeum ügyvezető alelnö­kévé az 1984—37. évekre kinevezte; a Magyar Nem­zeti Múzeum megalakítandó Tanácsába a 4. 4­2. be­kezdésének a) pontja értelmében az 1934—40. évekre dr. Petrovics Eleket, a Szépművészeti Múzeum főigazga­tóját, dr. Herzog Józsefet, az Országos Levéltár fő­igazgatóját, gróf Zichy István dr. egyetemi magánta­nárt, a Magyar Történeti Múzeum főigazgatóját, Er­nyey József nemzeti múzeumi igazgatói címmel és jel­leggel felruházott osztályigazgatót, dr. Fitz József egyetemi magántanárt, magyar nemzeti múzeumi igaz­gatói címmel és jelleggel felruházott osztályigazga­tót és dr. Pasteiner Ivánt, a budapesti királyi magyar Pázmány Péter­ tudományegyetem Könyvtára igazga­tóját, mint a Közgyűjtemények Országos főfelügyelő­jét és 4. § 2. bekezdésének d) pontja értelmében Schiller Rezsőt, a Magyar Nemzeti Múzeum gazdasági igaz­gatóját hívta meg; a 1, 5­. bekezdésének b) pontja ér­telmében az 1934—40. évekre a Tanács­tisztviselő ta­nácstagjaivá dr. Jakubovich Emil magyar nemzeti mú­zeumi igazgatói címmel és jelleggel felruházott­­ osz­tályigazgatót, dr. Rédey Tivadar magyar nemzeti mú­zeumi főkönyvtárnokot, dr. Takács Zoltán egyetemi ma­gántanárt, magyar nemze­ti múzeumi igazgatói címmel felruházott osztályigazgatót, dr. Márton Lajos egye­temi magántanárt, magyar nemzeti múzeumi főigaz­gatói címmel felruházott igazgatót, dr. Madarassy L­ázló magyar nemzeti múzeumi osztályigazgatót és dr. Zsivay Viktor magyar nemzeti múzeumi osztály­igazgatót nevezte ki; a 4. § 2. bekezdésének c) pontja értelmében a T»«a's szakértő-tanáes tagjaivá az 1934—­­ 40. évekre dr. A Wild­­ András egyetemi nyilvános ren­des tanárt, dr. Balogh Jenő b. t. t. ny. igazságü­gymi­­nisztert, a Magyar­ Tudományos Akadémia főtitkárát. ­ A Természettudományi Múzeum s a Széchenyi könyvtár új vezetői A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ernyey Jó­zsef magyar nemzeti múzeumi igazgatói címmel és jel­leggel felruházott osztályigazgatót az Országos Termé­szettudományi Múzeum és dr. Fitz József egyetemi ma­gántanári, magyar nemzeti múzeumi igazgatói címmel és jelleggel felruházott osztályigazgatót az Országos Széchenyi Könyvtár vezetésével bízta meg. Császár-fürdő (srói) P 1.20 helyett . . . Erzsébet-sósfürdő, kád P 2.­ helyett tizalonfürdő­­üst, pezsgőőkád P 2.40 helyett . . Hévizi­szuppakolás- fürdővel P 1.50 helyett . . Lemosással P 1.50 helveti Hungária,fürdd Ifrezt P 1.30 helyett ...... Oltorinánul P 1.10 helyen Kádfürdő P 1.ao helyett Kálvinteri Vizgyógyintézet Massage vagy begöngyölt P 1.20 helyett Vízgyóitykezelési jegy P 1.80 helyett. . . . Kőrúfi-hü­rdő P 1.20 helyett . . .­ Lukács-fürdő (iszapl P 1.60 helyett Rudas uszoda: VetkSzenekrény P 1.80 helyett . . Katlin P 1.20 helyett Szent Imre gyógyfürdő flMcHrk­V: Göz P 1 helyet Széchenyi népfürdő P 1.— helyett ! db jegy Széchenyi és Gellért-fürdők: GözfK­TdSJegy P 2.— b 9 d|­ Jegy .... Strandjegyel«, kfidulirtfflejyek stb. *lapok tikianáhivataláb­an, VII., Erzsébet kőru­t 18—2a fflókklattó hivatalában, V., Vilmos császár út 62, P —.90 P 1.80 P 2.20 P 2.20 P 1.30 P 1.20 P 1.30 9 P L­P —.90 P 1.40 P 1.­P 1.28 P —.64 P —.95­­ P —.80 P —.80 P 1.45 P 1.60 P 2.90

Next