Pesti Napló, 1935. április (86. évfolyam, 75–97. szám)

1935-04-30 / 97. szám

17 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1935 április 25 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Újabb búzakivitelről tárgyalunk Ausztriával Legutóbb bécsi híradás nyomán beszámoltunk arról, hogy magyar részről újabb ajánlatot tettek Ausztria idei búzaszükségletének ellátására. A gabonakereskedelem vezető tényezői erről az állí­tólagos ajánlatról nincsenek még tájékoztatva, a bécsi híradásban szereplő 2500 vágón­y., mennyi­séget azonban túlzott­nak tartják. Búzafeleslegeink ugyanis — mint erre ismételten rámutattunk — ezidőszerint átmeneti készleteknek tekintendők, amelyeknek nagyságáról megfelelő adatok híján még hozzávetőleges becslések sem állnak rendel­kezésre. Az átmeneti készletek mennyisége és a feleslegek további sorsa szorosan összefügg a terméskilátásokkal, azzal a kérdéssel, hogy a gaz­dák május folyamán milyen készleteket fognak piacra hozni? Javuló terméskilátások mellett ez a mennyiség természetesen nagyobb lesz, míg hogyha a kilátások gyengébbek lennének, úgy automatikusan csökkenni fog a piacra kerülő kész­let is. A tudósításban szereplő­ 2500 vágon tehát csu­pán az Ausztriába szállítható búzamennyiség keretét jelentheti, amit a tárgyaló felek későbbi időpontban fognak majd szabatosan meghatározni. Szakkörök úgy ítélik meg a helyzetet, hogy 1000—1500 vagon búzát mindenesetre szállíthatunk még Ausztriába, azonban a 2500 vagonos kontin­genst­ csak kedvező termés esetén tudjuk majd ki­meríteni. Egyébként az itteni gabonakereskedői körök úgy vannak értesülve, hogy a Románia ál­tal Ausztriának szállítandó 1900 vagonos búzaex­port ügye most közvetlenül lekötés előtt áll. Ausztria importszükséglete az új gabonakampá­nyig ezenfelül még mintegy 3000—3600 vagonra te­hető. Pásztor Miksa, a PK vezérigazgatója nyugalomban, utódja Pósch Gyula Korányi Frigyes elnök bejelentése a Pénzintézeti Kö­zpont mai közgyűlésén A Pénzintézeti Központ ma megtartott köz­gyűlését követő igazgatósági ülésén Korányi Fri­gyes mély sajnálkozással hozta az igazgatóság tudomására, hogy Pásztor Miksa, aki a Pénzinté­zeti Központ megalapítása óta mint vezérigaz­gatóhelyettes, illetve mint vezérigazgató műkö­dött az intézetnél, megrongált egészségi állapo­tára való hivatkozással nyugdíjazását kérte. Pásztor Miksa az elmúlt tizenöt évben pionír­munkát végzett a magyar hitelélet egész terüle­tén, amelyet nem egyszer fenyegetett komoly ve­szedelem. Abban a tényben, hogy a magyar hi­telszervezetet hozzávetőleg sem érték olyan nagy megrázkódtatások, mint akár az osztrák, akár a német pi­acot, a Pénzintézeti Központon át igen nagy érdeme van Pásztor Miksának, aki kiváló szakértelemmel, céltudatossággal szervezte meg azt a revizori intézményt, amely európai vonat­kozásban is elismerést vívott ki.Általában az egész vidéki hitelélet konszoli-dálása, mindazok az akciók, amelyek « vidéki Hi­telintézeteken keresztül szolgálták mindenekelőtt az ország mezőgazdaságának érdekeit, többnyire Pásztor Miksa nevéhez fűződtek, aki éjt nappallá téve állott őrhelyén, hogy a magyar újraépítés munkájából kivegye azt a részt, amelyet a sors és tehetsége neki szánt. Pásztor Miksa távozását a pénzvilág nagy sajnálkozással látja. Számítanak arra, hogy a ki­váló szakember a nehéz kérdések eldöntésénél ki­tűnő tanácsaival továbbra is a magyar hitelélet rendelkezésére fog állani. Egyébként a Pénzintézeti Központ közgyűlé­séről és Pásztor Miksa munkálkodását méltató igazgatósági ülésről az alábbi hivatalos jelentést adták ki: A Pénzintézeti Központ április 29-én tartotta dr. báró Korányi Frigyes nyug. m. kir. pénzügyminiszter elnök­lete alatt XVIII. rendes évi közgyűlését. A közgyűlé­sen, amelyen a pénzügyminisztert dr. Iklódy-S­zabó An­dor miniszteri osztályfőnök képviselte, a budapesti és vidéki pénzintézetek kiküldöttei nagyszámban jelentek meg. Az igazgatóság jelentését, melyet Pásztor Miksa vezérigazgató terjesztett elő és amelyhez dr. Baltazár Dezső református püspök, a Debreceni Első Takarék­pénztár elnöke szólt hozzá, a közgyűlés tudomásul vette és megállapította az 1934 december 31-iki mérleget, amely 155.515.06 pengő tiszta nyereséget eredményezett. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek után az alapsza­­­bályezér­i maximális 6%-os osztalékot, a kincstári üzlet­részek után pedig 4%-os osztalékot állapított meg. A közgyűlés új tagokként megválasztotta a megüre­sedett igazgatósági tagsági helyekre Milos György kor­mányfőtanácsost, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatóhelyettesét, dr. Lukács Antalt, a »Hermes« Magyar Általános Váltóüzlet Rt. ügyvezető igazgatóját és Tyrnauer Samu gazdasági főtanácsost, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége ügyve­z­ető igazgatóját, a megüresedett választmányi tagsági helyre dr. Halom Dezső kormány­főtanácsost, a Magyar Általános Ingatlanbank Rt. alelnök-vezérigazgatóját, a felügyelőbizottságba pedig Alapi Bélát, a Belvárosi Ta­karékpénztár Rt. ügyvezető igazgatóját, Déri Vilmost, az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatóját és dr. Barta Llászlót, a Magyar-Cseh Iparbank Rt. igazgatóját. A közgyűlés után a Pénzintézeti Központ igazgató­jéig tartott ülést, amelyen dr. báró Korányi Frigyes elnök bejelentette, hogy Pásztor Miksa vezérigazgató egészségi állapotára és hosszú szolgálati idejére való hivatkozással azt a megmásíthatatlan elhatározását kö­zölte, hogy e hónap végével nyugdíjba lép. Az elnök őszinte sajnálkozásának adott, kifejezést Pásztor Miksa vezérigazgató úrnak az intézet aktív, vezetéséből való kiválása felett és meleg szavakkal mutatott rá, hogy amily rendkívül nagy érdemei vannak Pásztor Miksának a magyar Tű­telügy egyeteme terén és különösen a Pénz­intézeti Központ­ létesítése,­ megszervezése és egész mű­ködése körül. Pásztor Miksa a Pénzintézeti Központ megalakulásának első percétől fogva, előbb mint ügy­vezető igazgató, majd ' mint vezérigazgató ,magasló mértékben és módon vett részt azoknak a nagy és súlyos feladatoknak megoldásában, amelyek a háború alatt­­» mind fokozódóan a háború óta a Pénzintézeti Központra hárultak és amelyekbe egész egyéniségét és munkássá­gát belefektette. Azokban a válságos időkben, amelyeket átéltünk és átélünk, túlnyomórészt neki volt köszönhető, ha a magyar pénzpiac súlyos megrázkódtatásoktól meg­óvatott. Az igazgatóság­ Milos Györgynek, a Pesti Hazai EIső Takarékpénztár Egyesület, h. vezérigazgatójának és Kozma Ferencnek, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatójának hozzászólása után egyhangúlag saj­nálattal vette tudomásul Pásztor Miksa vezérigazgató úr elhatározását, azzal, hogy Pásztor Miksa iránti nagyra­becsülésének, szeretetének és kiváló érdemei iránti el­ismerésének a mai ülés jegyzőkönyvében ad kifejezést. Az igazgatóság ezután dr. báró Korányi Frigyes elnök javaslatára a pénzügyminiszter hozzájárulásával egyhangúlag kinevezte a társulat vezérigazgatójává dr. Pósch Gyula kincstári főtanácsost, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ügyvezető igazgatóját. Az igazgatósági ülés után a Pénzintézeti Központ­­választmánya is ülést tartott, amelyen az intézetnek az 1934. év folyamán kifejtett revíziós tevékenységéről és a vidéki piacok gazdasági helyzetének alakulásáról szá­moltak be. Felvette továbbá a választmány a Magyar Forgalmi Ba­n­k Rt.-ot, Budapest, a Mezőtúri Általános Bank Rt.-ot, Mezőtúr, és a Szolnoki Általános Bank Rt.-ot Szolnok, a Pénzintézeti Központ tagjai sorába. 54.500 közszolgálati alkalmazott kapott köl­csönt. A múlt évben 8,8 millió pengő kij kölcsönt folyósítottak közszolgálati alkalmazottak részére, úigyhogy a Pénzintézeti Központ részéről ezen a címen kihelyezett összeg 17,4 millió pengőt, tesz ki és 51.500 adós közt oszlik meg. A kölcsön elha­lálozás folytán 482 adósnál vált behajthatatlanná, további 25 adós pedig minden igény nélkül vált ki a szolgálatból. Ezen a címen összesen 189.000 pengőt kellett leírni a tartalékalapból, úgyhogy a kincstárt semmiféle veszteség nem terheli A közszolgálati kölcsönök folyósítását a múlt év júliusában az OTI és a MABI alkalmazottai szá­mára is megkezdték és a lefolyt félév alatt 566 esetben mintegy 300.000 pengős kölcsön került szét­osztásra. A bécsi autókereskedők nem tudják a keresletet ki­elégíteni. Bécsből jele­ntik: Az autóadónak május 1-ével való megszüntetése máris fokozta az érdeklődést az új autók iránt, olyannyira, hogy a kereskedők — mint­hogy a behozatali kontingensek már kimerültek — nem is tudják kielégíteni a külföldi kocsik iránt megnyilvá­nuló keresletet. Rekord mélypontot ért el a világ­kereskede­lem februárban. Genfből jelentik. A Népszövet­ség februári statisztikája szerint a világkivitel februárban 1929 óta a legmélyebb pontot érte el. Az európai behozatal az előző év februárjához viszonyítva 7 százalékkal esett vissza, Észak­amerikáé 17%-kal, Ázsiáé 11%-kal. Az OHE közgyűlése, Az Országos Hitelvédő Egylet tegnap tartotta közgyűlését Székács Antal felsőházi tag elnöklete alatt, aki megnyitóbeszédében arra mutatott rá, hogy­­ azoknak a 100 hordnál nagyobb terü­lettel bíró gazdaságoknak a száma, amelyek az ezidőszerint ér­vényben levő jogszabályok rendelkezéseihez képest előre­láthatólag a mezőgazdasági egyességi eljárás alá esné­nek, aligha fogja a néhány százat meghaladni. Már ez oknál fogva is nehezen képzelhető, hogy e feladatkör ellátására új költséges apparátus hivassék életre. Dr. György Ernő, az OHE igazgatója ismertette azokat a javaslatokat, amelyek az OHE vezetőségének megítélése szerint a hitelvédelmi helyzet megjavítására alkalma­sak, majd dr. Halló Aurél miniszteri tanácsos elisme­réssel nyilatkozott az OHE működésének erkölcsi szín­vonaláról. A hadikölcsönpiacon áruhiány miatt fel kel­lett függeszteni a jegyzést. A hétfői tőzsdén hosszú stagnálás után feltűnő élénk érdeklődés mutatkozott a hadikölcsönkötvények iránt. Az egyre emelkedő pénzajánlatok ellenére is a pia­con alig volt áru, úgyhogy a túlzott áremelkedés megakadályozására a jegyzést egy időre fel kel­lett függeszteni. A »na­gy hossz« ellenére is egy­rt­illió korona névértékű I­V-ös kibocsátású hadikölcsön értéke 2200 pengő és így az ősjegy­zőknek kevés örömük van az áremelkedésből. Belgium nemzetközi pénzrögzítőértekezlet ösz­szehívására törekszik. Brüsszelből jelentik: A belga kormány célkitűzései között első helyen szerepel egy nemzetközi pénzrögzítő értekezlet összehívása. Van Zeeland miniszterelnök már puhatolózott az érdekelt hatalmaknál ebben az ügyben és állítólag kedvező fogadtatásra talált. Egyes hatalmak azonban úgy vélik, hogy ilyen nagyfontosságú értekezlet összehívásának ideje még nem érkezett el és ilyen értekezletre legfel­jebb a tél folyamán kerülhet sor­ Rekordbetétadomány Ausztr­iában. Bécsből jelentik. Március végével a takarékbetétek összege Ausztriában 2850 millió schillingre emelkedett. Ez az összeg rekord­magasságot jelent, minthogy a Kreditanstalt válsága előtt 201 milliárd schilling volt a takarékbetétek összege. A betétek nagyobb része — 1650 millió schilling — taka­rékpénztárakban van elhelyezve. A betétállomány emel­kedése a múlt év augusztusa óta tart, a havi szaporodnis 10—50 millió schilling között váltakozik. A svájci frank a spekuláció pergőtüzében, Lon­donból jelentik: Londonban az ezüstár szombat óta I­is pennyvel esett és finomm­eiánként 34'/1g pennyt ért el. Az ezüsthelyzet továbbra is nagyon bizonytalan, mert az eladási megbízások messze túlhaladták a keresletet. A valutaüzérkedés pergő­tű­ze most a svájci frank ellen irányul, amelyet, az aranybástya leggyengébb pontjának tartanak, te­kintettel a június 2-i svájci népszavazásra. Az üzérkedés az összes fedezetlen határidős eladásait a svájci frankra összpontosítja. 47 budapesti és 379 vidéki tagja van a Pénzintézeti Központnak. A Pénzintézeti Központ tagjainak száma az elmúlt évben 136-ról 126-ra csökkent, mégpedig úgy, hogy hét esetben fúzió jött létre, há­rom esetbe­n pedig kényszerfelszámolást rendeltek el. Így a múlt év végén 47 budapesti és 379 vidéki pénzintézet volt tagja a Pénz­intézeti Központnak. Ezek közül 111 budapesti intézet tartozott az első kúriába, 5 Intézet a másodikba és 26 a harmadik kúriába, amelynek ezenkívül még 379 vi­déki intézet is a tagja volt. Létrejött a magyar-lengyel gazdasági egyez­mény. Varsóból jelentik: hosszú tárgyalások után Varsóban gazdasági egyezmény jött létre Lengyel­ország és Magyarország között. Az egyezmény mindkét félnek vámkedvezményeket és megna­gyobbított beviteli kontingenst biztosít. Hír sze­rint a két kormány által való jóváhagyás után, amely rövid időn belül várható, aláírják az egyez­ményt. (Telor.) Egyenetlen a tőzsde Barátságos nyitás után nyereségbiztosító eladá­sokra kissé ellanyhult a tőzsde irányzata. Zárlat előtt ismét a vásárlók kerültek túlsúlyba, a napi árveszte­ségek azonban nem mindenütt térültek meg. Az Izzó 9, Bauxit 6, Nasici 2,5, Magyar Cukor, Részvénysör, Kő­szén 2, Nagybátornyi 3.3, Kohó 1.8, Urikányi 1.8, Ló­ng 1.5, Salgó 0.4, Rima 0.8 pengőt veszített árfolyamából. Ezzel szemben a Gsehwindt, Dräsche 4, Fegyver­ 3.5, Beocsius 3, Nemzeti Bank 2, Délcukor 1.5, Szentlőrinci 1.3, Goldberger 1 pengővel drágult. A fixpiacon hanyatlottak a kurzusok, nagyobb ár­esések azonban sehol sem voltak. A Nemzeti Bank 5 fillérrel emelte a font árfolyamát. Hétfői hivatalos árfolyamok: El Szil Sárlát Maeryar Nemzeti Bank . . 177— Első Mae­yar Biztosító . . 470— Fonciére 44— Első Budapesti Gőzmalom . 17.— Borsodi Malom 9,75 Hungária Halom . « . . 15.— Bauxit • . 132— Borsodi Szén ..•••1­5.70 Becesini 25— Cementia .»«•... 134— Szentlőrinci 6.50 Kohó ......... 15.00 Drasche 55— Macinezi­ ........ — Maffyar Aszfalt 13.25 Mastyar Általános Kőszén . 344— Kerámia 22—• Naszybátonyi ...... 38.80. Saljró . . 31.30 Urikányi 74.80 Athenacum ....... — Franklin . . 14.25 Globus ....•••. 29.25 Révay' 6— Stephaneum ....,, 8.10 Csáky 7— Fegyver 104.50 Fémkereskedelmi .... 62— Chan­doir ........ — Ganz—Danubius . .­­ • . 27.40 LAncr 37.50 Dámpaffyár — Rimamurányi ...... 47.60 Nasici 73— Duna—Száva—Adris Vasút. 14— Levante ••..«•«• 3.60 Nova ...•••... 22.60 Tröszt . . . 86— Államvasút . .­­ . . . . — Délcukor ....... 71— Magyar Cukor . . . . . 148— Georgia ........ — E­lyesü­lt Izzó 212 Dreher—Slaenenmaeber . . 137.— Gschwinslt 664— Poteár­ Str . — Goldbertzer 66 Győri Textil 72 Chinoin 11.36 Huneáfia Mutrástya . . . 26 Keleti-Murányi 56.25 Szikra . — Magyar Rueavanta . . . 63.75 Mar­var Vasu­tforealmi . 18.90 Telefon ...... u­ 70 1016. évi névsztárjegy ... — IMS. évi nénztárieury ... — 1935. évi néviztárjesry . . . 100­0—V. h­adikölcsön .... 0.18 VI—VII. hadikölcsön . . 0.13 II—VII. hadikölcsön . . . 0.13 IV. ha'Hkölcsön V. had-kölcsön 0.12 VIII. hrii'rSlesSn . . 9.13 1910. évi fővárosi tenrisftn 193.— 1911. évi fővárosi kölcsön . — 1914. évi fővárosi kölcsön . 294.50 1937. évi tSványi kölcsön . 63.875 Előfordult 7.1.1.» kötések Zar.at 180.— 179.— — 470— — 45— — 17— 11— 10.--. 14.80—15.— 14.90 125. 128.50 128 6.­ 6— 27. 28.25 28 — 134.— 134.— 7 7.95 7.80 14.25—15.— 14.50 — 59.­— 235— 13.25—13.75 13.25 340. 343.— 342.— 23.— 23— 35.50—36— 35.50 30.90—31.40 30.90 72.75—74.— 73— 40. II.— 40— — 14.25 — 29.35 — 6.50 — 8.60 — 7.25 105.—110— 108— — 62— — N­— 27.30 36— 25.75 46.75 70.50 — 14— 3.40—3.50 3.45 22.80—23— 22.80 89 87— 85.75 30.25—31.25 30 50 72.50—73.— 72.50 146 147.50 146— 32.40 32.40 201. 205— 203.— 135. 135.50 135.— 668 668.— 124— 125.— 68 66.— — 72.— 11.25 11.25 26.90 26.29 — 51.25 179— 176— 63.75 63.75 18.65—18.95 13.40 11.50—11.90 11 SO 0.12 0.12 O.OS 0.0« 100.— IOO — 0 20—0.22 0.22 0.15—0.17­­1.17 0.15—0.17 0.17 016 0.16 0.15—0.16 nis 0.15­ 017 0.1? 193.50—*'7.— 19 17— 41.50 41.50 292.——294.50 292 63.85—13.50

Next