Pesti Napló, 1935. június (86. évfolyam, 124–146. szám)

1935-06-23 / 141. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1935 június 49. Az utóbbi öt év alatt Magyarországon épült 75.000 ház 350 millió pengőbe került Budapesten minden három új lakáshoz két fürdőszoba épült, a vidéken minden kilencedik lakáshoz épült egy fürdőszoba Az 1934. évi lakóházépítési adatok végeredmé­nyeiből megállapíthatjuk, hogy az építkezési tevé­kenykedésnek éveken át tapasztalt fokozatos lany­hulását már bizonyos föllendülés váltotta fel. 1934-ben ugyanis a tiszta lakóházszaporulat 12.623 az előző évi 11.208-cal szemben, a lakásszaporulat 35.236 az előző évi 14.437-tel szemben és a lakószoba­szaporulat 23.930 az előző évi 23.369-cel szemben. Ezek az adatok egyben azt is mutatják, hogy az 1934. esztendőben épült házak általában igen kis méretűek lehetnek, mert bár ezerrel nagyobb a lakóházszaporulat, mint az előző évben, de ezzel szemben a lakásszaporulat csak 8€0-zal, s a lakó­szobaszaporulat csak 500-zal magasabb, mint 1933-ban. Már ezek az adatok is arra engednek következtetni, hogy az építkezési föllendülés in­kább a községekre szorítkozott. Érdekes egyébként megfigyelni, hogy az épít­kezési tevékenység mennyire eltérően alakult az utolsó 5 esztendő alatt az egyes városkategóriák­ban és a községekben. A fővárosban 1930-tól foko­zódó emelkedés tapasztalható, mely 1932-ben kul­minált és innen kezdve fokozatosan lanyhult az építkezési tevékenység. A törvényhatósági jogú városokban az utolsó 5 esztendő kulminációs éve 1930 és ettől kezdve végig fokozatos, sőt 1932 és 1933 között hirtelen meredekségű csökkenés tapasz­talható. A megyei városokban az 1931. év a kul­minációs esztendő, vagyis 1930-ról 1931-re fokozó­dott az építkezési tevékenység s 1931 után 1934-ig állandóan lanyhul. Az öt esztendő alatt igen szépen szaporodott meg az egészségügyi szempontból oly fontos für­dőszobák száma (26.616-tal) és a szociális szem­pontból jelentőséggel bíró cselédszobák száma (10­ 701-gyel). Ebből a szaporulatból azonban közel háromnegyedrész Nagy-Budapestre korlátozódik, az ország ezen felüli területén 5 év alatt keletke­zett 63 145 lakáshoz tehát csak 7008 fürdőszoba és 2753 cselédszoba, vagyis csak minden kilencedik lakáshoz épült fürdőszoba és minden 23-ik lakás­hoz épült cselédszoba is. Nagy-Budapesten ezzel szemben majdnem minden 3 új lakáshoz 2 fürdő­szoba és majdnem minden 1 új lakáshoz épült egy-egy cselédszoba is. A Statisztikai Hivatal számításokat végzett annak megállapítása céljából is, hogy mennyire tehető az a tőkeösszeg, mely ez 5 év alatt épült közel 75.000 házba invesztálódott. A számítások eredménye azt mutatja, hogy az 5 év alatt kelet­kezett közel 75.000 házba 350 millió pengő körüli összeget fektettek be. ­ Milyen átalakítások után jár adókedvezmény ! A Kamara az elmúlt évhez hasonlóan ez idén is kiadta kérdésekben és feleletekben megírt részletes tájékoztató füzetét, amely az 1935. évben érvényes házátalakítási, modernizálási és tatarozási adókedvezményeket, az ezek­nek a munkálatoknak végrehajtására biztosított kölcsön­nyújtás feltételeit, valamint a kedvezmények elnyerésé­vel­­kapcsolatban követendő eljárásokat összefoglalóan és népszerű módon ismerteti. A rendelet 14 pontban foglalja össze ezeket a munkálatokat, amelyek a követ­kezők: 1. Ha a háztulajdonos a házban meglevő közmű­veket (vízvezeték, csatorna, gáz, villany) teljesen újjászerel­teti vagy a falon kívül elhelyezett villanyvezetéket a falba süllyesztett, avagy olyan házba, amelyben az emlí­tett közművek vagy ezek közül valamelyik nem volt bevezetve, azt bevezetteti. 2. Ha a lakásokban fürdőszobákat, cselédszobákat és belső árnyékszékeket építtet. Az új fürdőszoba berende­zési tárgyainak (fürdőkád, mosdó, kályha) beszerzése és felszerelése szintén jogosít adókedvezményre. 3. Ha a házban személy- vagy teherfelvonót szereltet fel, vagy a meglevő felvonót meghosszabbíttatja. 4. Ha a házban levő központi, táv- vagy etázsfűtő­berendezést úgy alakíttatja át, illetve cserélteti ki, hogy abban magyar szénnel is lehessen gazdaságosan tüzelni, vagy ha oly házban, ahol eddig nem volt, magyar szén gazdaságos tüzelésére alkalmas központi, táv- vagy etázs (egyszinti) fűtőberendezést, vagy ezzel egyidejű­leg melegvízszolgáltató berendezést is szereltet fel, avagy a meglevő kályhákat magyar szén használatára alkalmas új kályhákkal cserélteti ki. 5. Ha a házban levő lakásokat üzletekké, irodákká alakíttatja át, vagy üzleteket, irodákat lakásokká épít­teti át, úgyszintén ha üzlethelyiségeket, irodákat fel­oszt, vagy egymással összevonva nagyobbíttat. 6. Ha a házban levő függőfolyosókat (úgynevezett nyitott­­gang’-okat) megszünteti. 7. Ha nedvesség elleni és hőszigetelési munkálatokat végeztet. 8. Ha a ház alapzatait, vagy falait megerősítteti. 9. Ha a ház utcai és udvari homlokzatát teljesen rendbehozatja vagy megújíttatja, a tűzfalakat teljesen re­ndbehozatja, illetve bevakoltatja. Ezek után a mun­kálatok után a háztulajdonos csak akkor kap adóked­vezményt, ha ezt a szándékát a munkálat megkezdése előtt az illetékes adóhivatalnak bejelenti. Az adóhivatal a bejelentés alapján helyszíni szemlét tart és a háztu­lajdonos csak ennek megtörténte után kezdheti meg a munkálatokat. 10. Ha az elavult födémeket (úgynevezett plafond) újakkal cserélteti ki. 11. Ha a fedélszéket és fedélhéjazatot (vagyis a te­tőt), vagy ezek egyikét újjal cserélteti ki. 12. Ha az elavult ajtókat, ablakokat, padlóburkola­tokat újakkal pótoltatja. 13. Ha a falba szervesen beépített portálokat és kira­katszekrényeket készíttet. 14. Ha elvégezteti a hatóság által elrendelt, tűzbiz­tonsági célokat szolgáló építkezéseket. — Bécsben nincs lakásfelesleg. Bécsben az 1934 márciusi számlálás szerint 59.785 lakóházban 613.436 lakás volt. A lakóházak száma 1914-ben 540.990-et tett, 30 év alatt a növekvés tehát 12,6%. Bécs lakáskultú­rája még mindig alacsony. A lakásoknak 72%-a egy-, vagy legfeljebb másfélszobás (hálófülkés), a három és félszobás lakások aránya 24%, a négyszobás, illetve ennél nagyobb lakásoké pedig 4%. Másfélszobás laká­sokból 0.67%, a három és félszobásokból 0.77%, az ennél nagyobb lakásokból 1.8% volt csak üres, vagyis Brcs­ben a lakások terén felesleg nincs. Lakbérkorlátozás alatt a jobb építési övezetek 62%-a állott, míg a mun­kásnegyedekben a házak 92%-áig terjedt a bérkorláto­zás. Az üzlethelyiségek száma 139.643 volt. Ezek 75%-a még kötött bérű volt, amivel együtt járt az üres üzlet­helyiségek aránylag csekély száma (3%). Budapesten­­ Ingatlanárverés! naptár Környékenn Az árverés Az ingatlan kikiáltási ár­a dő ponttá helye fe­k­vé­se­lől pengőben VII. 1 dn. 4 1-111. klb Városkúti út 14 1214 VII. 1 dn. 3 I— III. kjb Városkúti út 16 1 hold 198 _ VI. 2 dn. 3 i—III. kib Dörgényi ucca 46 2 hold 463 _ VI. 6 dn. 4 I—III. kjb Bokor ucca 9 158 13 321 Vtl. S dili 12 1—111. klb Lukács ucca 2 144 188.030 VII 15 du. 3 Közp. ib. Király ucca 44 247 250.996 VIII. 5 du. 4 i­lll. klb. Ország út 13.244 hrsz. 430 45.218 VIII. 28 du. 5 Kizp. ib. Dalmady Győrfi ucca 10 1/3-ad része 73.166 IX. 12 dn. 3 Közp. ib. Béke ucca 87 157 3.022 IX 19 de. 9 Közp. ib Tövis ucca 2 5/24­ ed része 287 2 824 IX. 19 da. 5 Közp. ib. Dob ucca 107 201 32.800 Az árverés Az ingat­l­a­n Kikiáltási ár pengőbelj időpontja helye fekvése D-Ől Kikiáltási ár pengőbelj VII. 1 de. 9 Uj­pesti Ib 2083 hrsz. 13.600 VII. 4 de. 9 Sashalom 2576 hrsz. 170 8.015 VII. 4 de. 11 Kispesti ib Zrinyi ucca 70 200 12.000 VII. 5 de. V.IO Budakalász 4075 hrsz. -10.492 VII. 9 de. 11 Kispesti 1b. Pestszentlőrinc Akácfa u. 13—15 623 27.080 VII. 9 déli 12 Kispesti fb Szigligeti u. 44 137 11.640 VII 12 de. 9 Újpesti fb 4687 hrsz. -3.0­8 VII. 22 déli 12 Kispesti 1b. Szent Imre herceg u. 63 145 13 800 VII. 26 de 9 Solymár 378 hrsz 54 3.000 VIII. 5 de. 9 Pestvidéki jb. Pesthidegkút 3449 Hrsz.­­10.000 Ingatlanforgalom I. kerület Szabó Ilona és birtoktársairól kiskorú Légrády László és Mári»-a (Kökörcsin­­ca 8. sz.) 11.000 pengőért. Parkváros Rt.-ról dr. Káldor Györgyre (Madárhegy, 1736. hrsz.) 6810 pengőért. Épi­tési Kertészeti Rt.-ről Román Ernő és nejére (Krisztina­ körút, 7070/3. hrsz.) 144.000 pengőért. Kiskorú fetulicz Erzsébetről illető­sége Ormándlaky Antalnéra (Szendi ucca 2. sz.) 4500 pengőért. Csuzdi Gábor és nejéről felerésze Berkovics Rózsira (Kelenföld, 3254/5. hrsz.) 2825 pengőért. Honig Edéné­ről Hortobágyi Pálnéra (Sasad, 2473/5. hrsz.) 2244 pengőért. Z­udnay Józsefné és birtok­társairól Székely Alfréd és nejéra (Mohai út 1 16. sz.) 14.000 pen­gőért. Vastagh Gézáné és birtoktársairól id. Jókuthy Miklós és birtoktársaira (Sasadi írt. 2543/3. hrsz.) 6400 pengőért. Kiskorú Sturcz Erzsébetről illetősége özv. Berlin Ágostnéra (Szendi ucca 2. sz.) 4500 pengőért. Flby Antalné és birtoktársáról dr. Neubauer Gyula és nejére (Sashegyi út. 2733/5. hrsz.) 14.850 pengőért. Földhitelbank Rt.-ről Reichenfeld Rózsira (Németvölgy. 8896/3. hrsz.) 15.185 pengőért. Dr. Áldássy Józsefről Baress Hugónéra 4310/2. hrsz.) 14.000 pengőért. Menczer Arnold és birtoktársairól dr. Bétán Zoltán és nejére (Torbágyi út, 8830/44. hrsz.) 4476.50 pengőért. Kerner Zoltánról illetősége Liebermann Margitra (Tóth Lőrinc ucca, 8302/1. hrsz.) 11.000 pengőért. II. kerület Magyar Általános Hitelbankról Lunczer Pál és nejére (Trom­bitás ucca 23. sz.) 75.000 pengőért. Dr. Fodor Andor Adolfnéról 1/10 része Böhm Mihálynéra (Szegényház ucca, 13700. hrsz.) 19.000 pengőért. Böhm Mihálynéról Jac­kson Helénre (Szegényház ucca, 13700/1. hrsz.) 27.500 pengőért. Vakokat Gyámolító Országos Egye­sület és birtoktársáról Schreiber Gábornéra (Donáti ucca 63. sz.) 16.000 pengőért. Szabolcska Mihálynéról dr. Benes Ferencre (Bo­gár ucca, 12674/2. hrsz.) 6875 pengőért. Turul Magyar Országos Biztosító Intézet Pt.-ról Adler József és birtoktársaira (13694/4. hrsz.) 19.200 pengőért. Szabolcska Mihálynéról dr. Lamberg Pál és nejére (Bogár ucca, 12674/1. hrsz.) 8050 pengőért. Ottlik Györgyről Spiesz Ágostonra (Csalán út 25. sz.) 15.000 pengőért. III. kerület Medvicziky János és nejéről Szaplonczay Erzsébetre (Vihar ucca 15. sz.) 12.000 pengőért. Polgár István­ és birtoktársairól Rabóczky István és birtoktársára (Filatori du­le, 18700/14. hrsz.) XXXI0 pengőért. Schmidt Józsefnéről Dunai Rudolfra (Kaszás, 19719/8. hrsz.) 2900 pengőért. Laczkovits Károlyné és birtoktársá­ról Hegyes János Kálmánra (Kerék ucca 45. sz.) 14.000 pengőért, stercz Béláról Hegedűs Marietta és birtoktársára (Kórház ucca 18. sz.) 17.000 pengőért. V. kerület özv. Nagy Sámuelné és birtoktársainél Stein MarCellné és birtoktársára (Ügynök ucca 19. sz.) 178.200 pengőért. Inventa Fémipari Rt.-ről Nyugdíj és Segélyalap Mátra—Kő­rzsvidéki Egyesült Helyiérdekű Vasutak és a vele együtt igazgatott vasút­részvénytársaságok alkalmazottaira (25231/16. hrsz.) 25.000 pengő­ért. Luczenbach­er Miklósról Budapesti Ingatlanértékesítő Korlá­tolt Felelősségű Társaságra (Pozsonyi út, 25120/6. hrsz.) 86.890 pengőért. Fischer Géza és birtoktársáról Rózsa Rezsőre (Harmin­cad ucca 3. sz.) 700.000 pengőért. VI. kerület Ifj. dr. Szőke Lajos és birtoktá­rláról illetősége dr. Sigray Bélára (Gróf Zichy Jenő ucca 4. sz.) 112.000 pengőért. Herkules Művek Rt.-ről Bálint Benő és Fiai Nagytermelő és Kiviteli Rt.-ra (Figyelő ucca, 27435/14. hrsz.), vételár nincs közölve. Horváth István és nejéről Vajnai Sándor és nejére (Alsórákosi rétek, 29988/29. hrsz.) 4500 pengőért. Gróf Csáky László Ajax Acélművek Rt.-ről ifj. Regös Istvánra (öv ucca, 3003/27, 28. hrsz.) 6046.80 P. VII. kerület Szás® Ferencről Albrecht Gyula és nejére (Telep ucca l­l. sz.) 6200 pengőérft. Mühlbacher Istvánról illetősége özv. Schwaver Mártonnéra (Besnyei út, 32107 , 32108, 32110. hrsz.) 4000 pengőért. Oszteranann Józsefnéről illetősége Németh Gyula és nejére (Ko­mócsy ucca. 31349/1. hrsz.) 8000 pengőért. Károly Márton és nejé­ről illetősége Mazura Annára (Istvánffy ucca 62. sz.) 6600 pengő­ért. Amnócziky János és nejéről dr. Kallós Oszkár és nejére (Gyarmat ucca 40/b sz.) 27.000 pengőért. Dr. Rosenfeld Zoltánról fejrésze Czérna István és nejére (Alsórákosi rétek, 81268/108. hrsz.) 5000 pengőért. VIII. kerület Vérrtessy Miklós é­s birtoktársairól dr. Lehtner Ernő és birtok­társaira (József körút 40. sz.) 14.000 pengőért. özv. Jaxley C. Györgynéről 10/516 része Schmitt Ilonára. (József ucca 16. sz.) 5500 pengőért. Nagy Sámuelné és birtoktársairól Preisich Gusztáv és nejére (Szentkirályi ucca 1/b sz.) 140.000 pengőért. X. kerület özv. Jármay Lajosné és bitoktársairól Lakóház kft-ra (Gergely ucca 4. sz.) 22.000 pengőért. Ifj. Kozma Mihályról Pajor Imrére (Kelemen ucca 23. sz.) 12.000 pengőért. — Nem engedheti el a bérlőnek a házmesterpénzt a háztulajdonos. Egy budapesti háztulajdonos olyan meg­állapodást kötött bérlőivel, hogy nem kell házmester­pénzt fizetniök. Kevéssel később, 1931 július elsején, új házfelügyelő lépett szolgálatba és az új házfelügyelő ezt a megállapodást tudomásul is vette. Mikor azonban a háztulajdonos 1934 november elsején elbocsátotta, a ház­felügyelő beperelte a háztulajdonost és arra kérte a bí­róságot, kötelezze az 1931 július elsejétől 1931 október 31-éig járó házmesterpénz megfizetésére. A központi já­rásbíróság a házfelügyelő keresetét elutasította, a tör­vényszék mint fellebbezési bíróság azonban 25 Pf. 3208/1935. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoz­tatta és a házfelügyelő követelését megítélte a következő érdekes megokolással: — A fellebbezési bíróság nem osztja azt az elsőfokú döntést, amely szerint annak folytán, hogy a felperes nem igényelte kifejezetten az alperestől a bérlők által fizetendő házmesterpénz kiszolgáltatását, a házmester­pénzre való igényét elvesztette. Nem osztja pedig azért, mert az 1931. évi lakásrendelet 26. §-a szerint a bérlők ház­mesterpénzt fizetni kötelesek s ez a házfelügyelőnek fel­tétlenül kiszolgáltatandó. E jogszabályokból következik, hogy a bérbeadó a házfelügyelő terhére s kárára bérlőinek a házmesterpénz fizetését nem engedheti el és amennyi­ben ezt mégis megtenné, úgy a házfelügyelőnek okozott kárért saját személyében felelőssé válik. A fellebbezési bíróság álláspontja tehát az, hogy az alperes a bérlők által fizetendő h­ázmesterpénzt kártérítés címén a saját­jából köteles megtéríteni a felperesnek, annak ellenére, hogy azt a bérlőktől nem szedte be.­ ­

Next