Pesti Napló, 1935. június (86. évfolyam, 124–146. szám)

1935-06-23 / 141. szám

"Vasárnap PESTI NAPLÓ I 1935 június 28 székelységének kuruc pártját, amelytől egy időben szívesen származtatta magát az a párt amelynek különböző átalakulások után, írja a miniszterelnök úr vezére. Győztes Kos­suth, — mondta egy megrendült órában arról az oldalról nagyatádi Szabó István, és mi sem kívánunk mást, mint Kossuth győzelmét, minden órában és minden percben Kossuthét, aki nemcsak ember volt, hanem eszme is. Itt két világ ütközik össze: a liberalizmus világa és az én világom — mondta még Göm­bös. Két ellentét, amely közül az egyik min­den ízében ismert, felfedett, dokumentált. És a liberalizmus világa, amely Kossuthtól föl­j és lefelé rejtély nélkül való. De hogy választ­hassunk a kettő között, a liberalizmus és ama másik világ között, amit a miniszterelnök az ő világának mond, ismernünk kellene azt a világot nemcsak ígéreteiben és körvonalai­ban, hanem tényeiben, eredményeiben és fő­ként — ne vegye rossz néven Gömbös Gyula — sikereiben. Amelyeket ma legföljebb ha előlegezni tudunk ennek az új világnak, amely annyi sok ígéret és propaganda elle­nére is nagyjában mégis csak az, amit Shakespeare egy helyütt így nevez: ismeret­len tartomány. A felsőházi nagy vitának — és ez is mi­lyen jellemző a mai korra, hogy a szabadel­vűség körü­li nagy eszmei vita porondja a felsőház volt — végén a nobilis Berzeviczy Albert szólalt fel, akinek válaszolva a minisz­terelnök kijelentette, hogy a liberalizmust tragikus korszaknak tartja. Istenem, össze­omlása csakugyan az volt. Mert vele együtt egy országr bukott el. 1918-ban együtt buktak el Nagy-Magyarországg és a nagy magyar sza­badelvűséig. Az tragédia volt. Mérhetetlen, a legnagyobb tragédia, — pártokon felül beszé­lünk — nem mert a szabadelvűség, hanem mert az ország, mert a magyar élet vérzett el. A szabadelvűség estéje tragédia volt. De melyik este nem az! Minden egyes naple­mente tragédia. A világosság tragédiája. De általában tragikusnak nevezni egy korszakot, amely Kossuthot, Deákot, Eötvöst, Petőfit, Aranyt, Jókait, Keményt adta, Munkácsyt, Szinyyey-Mersét­," amely felépítette Budapes­tet és Szegedet, vasutakkal­, gyárakkal,­­hi­dakkal, iskolákkal, kórházakkal borította be az országot!... Tragédia volt? De ha a mi­niszterelnök a liberalizmus korszakát tra­gikus korszaknak tartja, akkor ne felejtse el. ová utazzunk? UTAZÁSI IDÉNY ALATT AUSZTRIA 486 oldal, kötve 7.­FELSŐOLASZORSZÁG 484 oldal, kötve 7.­SVÁJC 410 oldal, kötve 6.­FRANCIA RIVIÉRA 192 oldal, kötve 4.­DALMÁCIA és a jugoszláv fürdők 2-VELENCE és a Lidó 2.­SEMMERING és környéke 2.­PRÁG­A 2.— POSTUMiA GROTtE 2.­WiEN és környéke 2— KARLSBAD 2.­ABBAZIA 2.­Sok képpel és térképmelléklettel ! MAGYARNYELVŰ ÚTIKÖNYVEK hogy az a másik korszak viszont tragédiából született. A legnagyobb magyar tragédiából. Amit el akarunk mulasztani valamennyien és egyformán. A miniszterelnök azt hiszi, hogy ezt csak a szabadelvűség nélkül, Kossuth, Lajos történelemben edzett hívei — nem hí­vei! hívői! — viszont úgy érzik, hogy ezt csak a szabadelvűségigel lehet. Az elkövetkező új jugo­szláv kormány végkép felszámolja a diktatúrát Macsek és az ellenzék az új választások után a horvát kérdés teljes megoldását reméli Belgrád, június 22. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A kormányzótanács a Jeszics-kormány lemon­dását alkalmul használta fel arra, hogy megvizs­gálja az egész politikai helyzetet. Miután pénte­ken Pál kormányzóherceg kihallgatáson fogadta dr. Macsek­et, a horvát parasztpárt vezérét, szombaton Uzunovics volt miniszterelnököt, a jugoszláv nemzeti párt elnökét, Davidovicsot, a szerb demokrata párt vezetőjét, Sztanojevics Azát, a szerb radikálisok elnökét és Ioanovics Jovan, a sz­erb parasztpárt vezetőjét fogadta. Va­sárnap, hír szerint Pál herceg elé járul dr. Koro­sec, a szlovén néppárt és dr. Spaho, a boszniai mohamedánok vezére is. Dr. Macsek, aki szombaton megbeszéléseket folytatott a szerb ellenzék vezéreivel, vasárnap is Belgrádban maradt és valószínűleg mégegyszer Pál kormányzóherceg elé járul. Belgrádban való fogadtatásával dr. Macsek nagyon meg volt elégedve, mégpedig mind a la­kosságnak, mind politikai barátjainak viselkedé­sével kapcsolatban. — A kormányzóherceggel és Zsifkovics tábor­nok hadügyminiszterrel való megbeszéléseim so­rán — mondotta Macsek — nyíltan és őszintén ki­fejtettem véleményemet arról, hogyan lehetne új légkört és ezzel új helyzetet is teremteni, amely kedvező volna belpolitikai kérdéseink, főképpen a horvát kérdés rendezésére. A szerb ellenzéki pár­tokkal folytatott tárgyalásaim arra vallanak, ho­­y a kölcsönös közeledés és a szoros együttmű­ködés nagy műve kedvezően halad előre. A kormányzóhercegnél történt szombati ki­hallgatások és az egyéb politikai tárgyalások után a kibontakozással kapcsolatban három eshe­tőségről van szó: 1. Szojadikovics pénzügyminisz­ter kormányáról dr. Korovec és dr. Sparlo, vala­mint a szerb radikálisok bevonásával. Ez a kor­mány egy ideig még a mostani képviselőházzal együttműködnék, megszavaztatná az új válasz­tási törvényt és végrehajtaná a parancsuralmi törvények lefaragását, valamint az állami költség­vetés egyensúlybah­ozatalát. Ezután a kormány, valószínűleg késő ősszel, kitűzné az általános vá­lasztásokat.­­- Lehetséges volna Zsifkovics tábor­nok hadügyminiszter kormánya is. Zsifkovics maga azonban kormányalakításra volna hajlandó, ha a Macsek-csoport belépne ebbe a kormányba, de ez aligha valósul meg. 3. Felmerült egy hi­vatalnok-kormány gondolata is, azzal az egyet­len feladattal, hogy új választási törvényt szavaz­tasson meg és e törvény alapján választtasson. E kormány fejének állítólag Balogsics jugoszláv berlini követ volna kiszemelve. Döntés vasárnap még nem várható és úgy lát­szik, hogy a válság legalább két-három napig még el fog húzódni. (1.) Párizsban féltik a kisantant egységét Párizs, június 22. Párizsban bizonyos aggodalommal követik a jugoszláv kormányválság fejleményeit és általá­ban mélyreható belpolitikai változások bekövet­kezésére számítanak. Saint-Brice a Journalban választási akrobata- mutatványnak minősíti Jeszics választási győzel­mét és rámutat a jugoszláv képviselőház öss­ze­tételének képtelen voltára. A lap úgy véli, hogy a jugoszláv kormányválság megszakítja és veszélyy­be sodorja a kisantantnak a dunai egyezmény kö­rül kifejtett tevékenységét. Sajnos, — írja — a dunai egyezmény ügye állandóan a jugoszláv belső bajok miatt szenved késedelmet. A mostani válságban nem kevesebb.., mint a kisantant ha­sos fellépésének alapfeltétele forog kockán. RAB OROSZLÁN Móricz Zsigmond új regénye a Pesti Naplóban Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy a Pesti Napló folytatásos regényeinek sorában az »Ádámcsutkát«, Szép Ernő értékes és nagysikerű regényét Móricz Zsigmond legújabb műve követi. Június 29-én, Péter­ Pál ünne­pén kezdi meg a Pesti Napló Móricz Zsigmond új regényének közlését. A regény címe: »Rab oroszlán, s a nagy írót ismét a legváltozatosabb tehetségű ma­gyar író színében mutatja meg. Móricz Zsigmond nagyszerű regényírói pályája során igye­kezett megvalósítani a magyar Móricz Zsigmond író életművének teljességét, programját mindvégig be is váltotta s ennek az útnak új állomása ez a regénye is. A teljességen ezúttal az írói érdeklődés teljességét értjük: Mó­ricz Zsigmond, aki írói pályáját a magyar paraszt újszerű ábrázolásának szenzációjával kezdette , megírta nagy parasztregényeit, nem maradt meg mindvégig az érdeklődés ez egyetlen síkján. Át­kanyarodott a magyar élet csaknem minden terü­letére, regényeket írt, melyek a középosztály sor­sát bogozták, megalkotta Erdély hatalmas törté­nelmi regénytriológiáját, legutóbbi regényének alakjait már Budapest városi specifikumai között játszatta, máskor pedig társadalmi osztálytól, helytől és időtől függetlenül szállt le a lélek és a szerelem titkaiba. Új regénye is műveinek ezt az utóbbi rendjét gazdagítja. A »Rab oroszlán« a szerelem egyik legcsodála­tosabb titkáról és mérgéről szól, melyet féltékeny­ségnek neveznek. Féltékenység! Fantasztikus in­dulat, tökéletesen érthetetlen és teljességgel ért­hető szenvedély, mely megmérgezve a szerelmet és becsapva a féltékeny szerelmest az ivadék, a gyer­mek születésének tisztaságán őrködik! Emésztő tűs és keserves kín... A »Rab oroszlám: a féltékenység regénye. A" kifürkészhetetlen szenvedély izgalmas regénye, ahogy Móricz Zsigmond mesteri tollán kibon­tja lázas titkait és kivallja minden égő rejtelmét. És mégis — nem a fülledt, mindent lebíró in­dulat tragikus vég felé ragadó regénye ez. Arról a féltékenységről szól a regény, amely elcsitul, végetér s immár csak a mélységes szerelmet trni­lálja... miért? Az asszony miatt. Mert az as­szony okos! Okos az asszony, kedves és ismeri a megértés titkát, s finom kezeivel meg-megérintve, úgy eloltogatja a szenvedély gyilkos máglyatüzét, hogy drága kis áldozati tűz lesz belőle a szerelem házi oltára alatt... Móricz Zsigmond regényírói művészetének legújabb, méltó alkotása a »Rab oroszlán«, mely­nek első folytatását a Pesti Napló június 29-én, Péter-Pál ünnepén átnyújtja olvasóinak. Börtönében meghalt Ahesszénia elűzött császári Párizs, június 22. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Paris Soir adiszabebai jelentése szerint garamulatai börtönében meghalt Lidi Yassou­via­­ császár, akit a mostani négus fosztott meg trónjá­­­tól. Menelik császárnak unokája volt és 29 eszten­dőt töltött fogságban. Tizennyolcéves fiút hagyott hátra, aki most Abesszínia trónkövetelője lett. (T.) Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor és bélzavarok máj- és lépduzzadás, a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gyakori feltolódása. hát- és derékfájás ellen a természetadta »Ferenc József« keserűviz, kisebb adagokba elosztva, na­ponta többször bevéve, hathatós segítséget nyújt.

Next