Pesti Napló, 1935. október (86. évfolyam, 223–249. szám)

1935-10-27 / 246. szám

46 Va«4rna|i PESTI NAPLÓ ltSS »Irtóbar Í7 Fellendíti az ingatlanforgalom Tömeges házeladások a fővárosban A legújabb hivatalos ingatlanforgalmi kimutatás szerint az elmúlt héten szokatlanul nagy tömegben és igen nagy értékben cseréltek gazdát budapesti ingatla­nok. Ezek a következők: Az Antheus Bérház és Ingatlan Rt. eladta a Kende­neca 6. számú házat 320.000 pengőért a Szent Istvánról nevezett esztergomi papnöveldének. Özv. Aldássy Antalné a Margit körút 29. számú­­házat 120.000 pengőért a Részvénytársaság Villamos és Közle­kedési Vállalatok számára nyugdíjpénztárának. Kreizler Jenőné a Rákóczi út 36. számú házat 740.000 pengőért a Hangya alkalmazottak nyugdíjpénztárának. Wührl Géza a Fehérvári út 4442. hrez. ingatlant 203.000 pengőért a Magyar Hirlapirók Országos Nyugdíj­intézetének. Dr. Miklós Ferencné a Hieronymi út 80. számú ház felerészét 19.000 pengőért Ehrlich Alicenek. Klose Róbert Zugligeti út 17. számú házat 10.000 pen­gőért Szabó Mártonnak. Tóthviradi Asboth Andrásné az Ordai út 6. számú házat 50.000 pengőért dr. Dobai Aurélnénak. Szász (Singer) Józsefné a Csermely ueca 4—4 számú ház felerészét 21.000 pengőért Grosz Istvánnak. Lépes Andrásné a Hieronymi út 39. sz. házat 82.000 pengőért Homer Imrének. Zrínyi Ferencné a naál noca 6. n. házat 42-500 pen­gőért Beck Emilnek. Dr. Tóth Péter a Németvölgyi út 8898. hraz. Ingatlant 18.500 pengőért Krausz Adolfnak. Márton Loránd a Vérhalom 12.527. hrez. Ingatlant 11.000 pengőért Erd­ös Jenőnek. Witthalm Emil a Kőris ucca 24. sz. házat 10.850 pen­gőért dr. Mihalkovits Ernőnének. Zostyál Lajos a Görgey Artúr utca 13.700. hroz. Ingat­lant 16.000 pengőért dr. Barna Sándornak. Bassa E. ödön a Nagybányai út 22. sz. házat 19.000 pengőért Dollinger Lajosnak. Binder Lőrincné a Margit körút 89. sz. házat 35.000 pengőért Tóth Istvánnak. Sziroki János a Csatárka dülőben levő 15.874. hrez. ingatlant 14.000 pengőért dr. Bársony Tivadarnak. Házmán Lázár a Bécsi út 52. sz. házat 37.000 pengőért Varga Istvánnak. Deák István a Csatárka dűlőben fekvő 15 900 km. ingatlant 15.500 pengőért Bessenyey Ferencnek. Gernedl Emma a Római part 17—19. sz. házakat 22.200 pengőért a Nasici Tanningyár és Gőzfürész Rt­nak. Abelesz Miksané a Révay ucca 6. sz. ház egy részét 13.000 pengőért Goldmann Bélának. Worthmann Arnoldné a Révay ucca 1 sz. ház egy részét 13 000 pengőért ÖSzi Oszkárnak. Kalmár Lajos a VI. ker. 27.189. hrsz. Ingatlant 20.800 pengőért Meizel és Schwartz angyalföldi fonal-és textilfestőgyárnak. Donáth Jenny a Komócs­ ucca 23. sz. házat 17.500 pengőért Vojtanovszky Bélának. Báró P. Horváth Emil a Hungária körút 81.663 hrsz. ingatlant 14.350 pengőért Zenbinszky Nándornénak. Vass Péter a Grassalkovich ucca 17. sz. házat 14.500 pengőért Mayer Ferencnének. Dreiscler Antalné a Péterffy Sándor ucca 39. etzámű házat 50.000 pengőért Biel Jenőnének. Fried Bertalan az Erzsébet királyné út 97. sz. házat 17.500 pengőért Balog Irmának. Dr. Bárány Gyula a Nap noca 14. sz. házat 33.000 pengőért Jaeger Frigyesnének. Sváb Ferenc a Nap ucca 3. sz. ház egynegyed részét 11.500 pengőért özv. Rein Nándornénak. Fritz Gyula a Conti ucca 34. sz. házat 15.300 pen­gőért özv. Dévényi Tévén Zsigmon­drnénak. Zsigmond Vendel a Kerepesi út 40901. hrsz. ingat­lant 10.500 pengőért Mangold Malvin Amáliának. Dr. Sebestyén Károlyné az Elnök ucca 10. sz. házat 40.000 pengőért Nagy Gizellának. Hazsik András Halom ucca 13. sz. házat 23.300 pen­gőért az Esztergomi Takarékpénztárnak. Budapesten­­ Ingatlanárverési naptár kornyékens Az árverés Az ingatlan Kikál­tási ár deramta n c­­­ye IC k Te­sc Oil pengőben XL 4ds. 3 i-III. KJH. Szarvas Gábor ncca 34 2/6-od része 854 5.052 XL­­da. 4 [—M. MB. Szőlőkert ncca 53 109 TJIO XI. IS da. 4 i—m­. kjh. Saud 2391 hrsz. 280 8.390 XII. 10 da. 3 Kdzp. Ib. Kisfaludy a. 20 153 50.000 XII. 19 dB. 4 Közp. fb Aradi ita 40 2/10-ed része 155 40.340 Az árverés Az Ingatlan Kikiáltási ár peneőben Időpontja [ helye tekézése •-öl Kikiáltási ár peneőben X. 28 de. 9 Alpírt Jb. Rákospaloti 6743 hrsz. 18.900 XI. 7 de. 9 Budafok­ Jb. 2818 hrsz. 91­­.000 XI. 9 dn. 3 Rikoshegy 1183 hrsz. 1 hold 800 .000 XI. 9 dn. 5 OödStifll Ib. Sashalom 1139 hrsz. —­10.054 XI. 15 de. 9 Pisztidegkül 2728 hrsz. 437 1.325 2,91 százalékkal csökkenthető az 1936. évi házadóalap . Városi ingatlantulajdonosok A súlyos közterhek, a lakásbőség, a hitelvál­ó kam­atproblém­ák olyannyira terhelik a magyar házbirtokot, hogy ha az illetékes tényezők a legsürgősebben segítségére nem sietnek, a ház­birtok olyan nagyarányú összeroppanásának kell bekövetkeznie, ami már az egész magyar gazda­sági életet veszélyeztethetné. Ilyen körülmények közt általános megelégedést keltettek a köziigaz­gatási bíróság ez évben hozott további ítéletei, melyekkel a pénzügyi hatóságok állandó gyakor­latával ellentétben kimondotta, hogy a bérlőktől külön beszedett házbérfillér nem alkothatja a ház­adókivetés alapját. A közigazgatási bíróság leszögezte, hogy a »házbérkrajcár« eredetileg a bérlőket terhelő adó­nem volt, amelyet a bérlők a házbéren felül tar­tottak, külön kikötés esetén a háztulajdonosnak a városi adópénztár javára megfizetni. A közigaz­gatási­ bíróság olykép összegezte álláspontját, hogy amennyiben a háztulajdonos külön szedi be a bért és külön vallja be a házbérfillér címén ke­zéhez fizetett, de az adókincstárt megillető s ál­tala csak az adóhivatal közvetítőjeként kezelt ösz­szeget, e külön szedett házbérfilléreket a nyers házbérjövedelemhez, mint adóalaphoz hozzászámí­tani nem szabad. A házbérfillér bevallása és különválasztása a házbérbevallásban tehát olykép eszközlendő, hogy a házbérbevallási ív 8. rovatában a bérlő által ház­bér és házbérfillér címén összesen fizetett bruttó, összeget kell feltüntetni, ellenben a házbérbeval­lás 10. rovatának fejszövegébe be kell írni a­­ három százalék házbérfillér- feltüntetést és a bérlő nevének során szereplő helyen a 10. rovat­ban a bér három százalékát kell feltüntetni. A be­vallási ív 11. rovatában természetesen csak a há­rom százalék­kal csökkentett bérösszeg, vagyis a­ háztulajdonost ténylegesen megillető és nem to­vábbítandó összeg a bruttó tétel 97 százaléka tün­tetendő fel. Célszerű ezenfelül a bérlővel a házbérbevallási ívben szereplő igazoló aláíráson kívül külön meg­állapodást is létesíteni, amelyben a bérlő igazolja, hogy a háztulajdonossal ténylegesen olyan meg­állapodása van, hogy az általa fizetendő összeg­nek csak 97 százalékét fizeti bér címén, 3 százalé­kát ellenben házbérfillér címén. Hangsúlyozni kívánom, hogy a közigazgatási lafk­óság fenti elvi álláspontjával szembehelyez-kedve, a pénzügyi kormány és pénzügyi hatóságok ez időszerint változatlanul kitartanak amaz állás­pont mellett, hogy a házbérfillér is házadóköteles s így tulajdonképpen saját adóbevételeiket kettő­sen adóztatják, de kizártnak tartom, hogy a pénz­ügyi kormány a mindenkit kötelező legfelsőbb független bíróság határozatát ne respektálja és ez év folyamán ne hozzon olyan rendeletet, amellyel álláspontját revideálva, saját hatóságait és a köz­igazgatási bíróságot, valamint a közönséget a tö­meges és jogos panaszoktól mentesítse. Dr. Takács László, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének titkára. i értesítője . A RENDKÍVÜLI FELMONDÁSI JOGGAL LEGKÉSŐBB OKTÓBER 26-ÁN KELL ÉLNI Az évet bérleményt, melynek bérét a bérli havi részletekben fize­teti, a bérbeadó a bérévnegyed bár­melyik hónapjában eszközölhető rendkívüli felmondással a bérévnegyed végére felmondhatja, ha a bérlő a bér­fizetést az esedékességkor elmulasztja. A kifejlődött bírói joggyakorlat szerint azonban az a korlátozás áll fenn, hogy a felmondási időköz, miként a havi bérlő­nél, legalább 3 nap legyen, amiért is a felmondásnak a folyó negyedben legkésőbb október 28. napján kell megtör­ténni. AZ ADÓKEDVEZMÉNYES HOMLOKZATJAVÍ­TÁS ELŐFELTÉTELE: ELŐZETES SZEMLE Az 58.300/1935. Vili. a. sz. pénzügyminiszteri rendelet szerint adókedvezményre jogalapot biztosít a ház utcai és udvari homlokzatának újítása vagy teljes rendbeho­zása. Egymagában a homlokza­tak átfestése vagy­­ át­­fröcsölése azonban a rendelet szerint sem újításnak, sen­ rendbehozásnak nem tekinthető. Hogy mely munkák ellenében igényelheti a házbirtokos az adókedvezményt, előzetes szemle állapítja meg, melynek foganatosítását kérni kö­zles és csak annak megtartása után foghat hozzá a munkához. A LAKBÉRBIZTOSÍTÉK EGYOLDALÚAN HÁZBÉRRE NEM FORDÍTHATÓ­ ­A bérlő nyilatkozatot intézett a háztulajdonoshoz és közölte, hogy a birtokában levő házbérbiztosítékot a folyó havi bérre számolja el. A bérbeadó ennek ellenére lakbérnemfizetés miatt felmondással élt. A budapesti törvényszék Gencsy-tanácsa 25 Pf. 1285/1935. sz. ítéletével a lakásfelmondást érvényesnek mondta ki azzal az indo­kolással, hogy a bérlő ily értelmű értesítése a be­fize­tést nem pótolja, mert a bérlő nem jogosult egyoldalúan megállapítani, hogy a háztulajdonos a bérlő összes köte­­lezettségeinek biztosítására szolgáló óvadékot (házbérbiz­tosítékot) a bérhátralék kiegyenlítésére számolja el !! ! Dr. M. A. A győri háztulajdonosok mozgalma a vagyonadó­bírság ellen. A Győri Háztulajdonosok Szövetsége dr.Drobai Lajos országgyűlési képviselő elnöklésével meg­tartott gyűlésén a következő határozatot fogadta el: A magyar­­kormány, belátva a takarékbetétek nem­zetgazdasági fontosságát, számukra a banktitok ked­vezményét biztosította. Viszont az ingatlanba fektetett betétnek nemcsak a horribilis ingatlanforgalmi illeté­keket kell megfizetnie, de még az adóhivatalok által évekre visszamenőleg kivetett vagyonadó-bírságot is. Attól eltekintve, hogy az elmaradt adás-vételi illetékek összege sokkal nagyobb, mint az az összeg, melyet az adóhivatalok kutatása itt-ott behajt, rá kell mutatnunk az eljárás demoralizáló hatására és arra, hogy még az is, akinek igazára semmi titkolnivalója nincsen, nem hajlandó ilyen kutatásoknak alávetni magát. A kor­­mány olyan rendelkezését kérjük tehát, amely kimondja, hogy a betétekből származó kázvételi összegek vissza­menőleg vagyonadóbírság alá ne essenek, vagy legalább is — tekintettel a házbirtok mai válságos helyzetére — az ilyen vagyonadóalapokra többéves amnesztia enge­délyeztessék. — Miért szilárd a téglapiac? A budapesti téglapiacon az irányzat határozottan szilárd, ami ilyen időtájt szokatlan jelenség. A téglaárak a 30 pengős színvonalon tartják magukat és a válla­latok nem hajlandók engedményeket tenni legjobb vevőiknek sem. Pedig a kereslet meglehetősen szűk keretek között mozog, viszont azonban a készleteket nem becsülik többre 3—4 millió darab téglánál. Ehhez járul, hogy a vidéki téglagyárak nem tudtak kap­csolatot teremteni a budapesti piac­cal, főleg a drága takarmányárak miatt, amelyek a fuvarozás költségeit növelték. A vidéki konkur­rencia tehát nem érvényesült a budapesti piacon, másrészt pedig a téglakartellről terjesztett hírek is hozzájárultak az irányzat megszilárdulásához.­­ A válság alatt tíz százalékkal gyarapodott a részvénytársaságok ingatlanérdekeltsége. A részvény­társasági mérlegekben kimutatott ingatlanok értéke legutóbb megközelítette a 900 millió pengőt (807 5 mil­lió), holott 1928-ban, az akkori magasabb ingatlanárak mellett mindössze 812 millió ezerepolt ezen a cí-­en a mérlegekben. A különböző vállalati csoportok­ közül csak az őstermelési részvénytársaságoknál látunk némi hanyatlást: 30.1 millióról 27.5 millió pengőre. Minden más csoportban nagy az emelkedés. Különösen az ipar­ban, ahol az 1933. évi ingatlanérték (572 millió­­) 50 millióval több a válság előttinél. — Ifi milliárd dollár a newyorki Ingatlanok adó­alapja. A Newyork városban levő ingatlanokat az adó­felügyelőség adózási célokra 15.952.747.571 dollárra be­csülte. A legmagasabb adóbecsértéke­ felhőkarcoló az Equitable-palota 29 millió, az Empire State Building 28.500.000 és a Radio Corporation 26 millió. A Rocke­feller-féle rádióváros épületeinek adóbecsértéke 65 mil­m

Next