Pesti Napló, 1935. november (86. évfolyam, 250–273. szám)

1935-11-28 / 271. szám

Csfifortot KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ A mezőgazdaság ragaszkodik a jövedelmező árakhoz a német piaccal szemben is Az OMGE szerdán gróf Somssich László elnök­lésével megtartott igazgatóválasztmányi ülésén Mutschenbacher Emil igazgató számolt be a mező­gazdaság helyzetéről. Ennek során szólt a drága­ságról is, megállapítva, hogy bizonyos cikkekben hiány mutatkozik s ez idézte elő a kínálat csökke­nését és az árak emelkedését. Ez azonban nem se­gítség a mezőgazdaságnak, mert kevés az áru, ami piacra kerül. Ezután összehasonlítást tett a mező­gazdasági és az ipari árak közt és ebből azt a következtetést vonta le, hogy arányosítani kell az árakat, mert különben az agrárolló elvágja az or­szág gazdasági életének ütőerét. Az adókérdéseket ismertetve, megemlítette az OMGE-nek azt a kívánságát, hogy az elemi csapás által pusztított vidékeken a félmillió pengőn fe­lüli vagyonok adókulcsa 2%o helyett 2%o legyen. A gazdaadósrendelet végrehajtása során a hitele­zők és a mezőgazdasági érdekeltség között ellen­tétek mutatkoznak a kataszteri jövedelem kiigazí­tása tekintetében. A gazdatársadalomnak az a kívánsága, hogy a kataszteri jövedelem negyven­szeresét a föld áránál 20%-kal alacsonyabban álla­pítsák meg. A különböző kiviteli viszonylatról szólva, megállapította, hogy felvevő piacaink között Né­metország lépett az első helyre. A német élelmi­szerhiány következtében még fokozottabb kivi­telre­ van kilátásunk, ügyelni kell azonban arra, hogy a jelenlegi árak ne romoljanak le. Mi, na­gyon szívesen adjuk el Németországnak a szüksé­ges cikkeket, — mondotta Mutschenbacher —­ be­lemegyünk kompenzációs megoldásba, de az átvé­teli áraknak a mezőgazdaság szempontjából ren­tábilisaknak kell lenniök. Ha az árakat valóban le akarnák törni a németek, ebből nem nekik, ha­nem egyeseknek volna hasznuk, ami azonban sem­miesetre sem tekinthető egészséges gazdaságpoli­tikának. Ezután Purgly Emil szólalt fel és annak a véleményének adott kifejezést, hogy emelkedő árak mellett sem sikerült biztosítani a mezőgazda­sági termelés jövedelmezőségét és romlott a mező­gazdasági mun­kásság helyzete is. A védettség ré­vén a gazdatársadalomnak csak egy részét sikerült megóvni a tönkremenéstől, de a nem védett gazdák számára is segítséget kell biztosítani. Purgly vé­gül helyes gazdaságpolitikai irányvezetést sürge­tett s megállapította, hogy a földkérdéshez csak minden pártpolitikától és napi politikától mente­sen szabad nyúlni. Az igazgatóválasztmányi ül­és magáévá tette Purgly fejtegetéseit, majd lovag Floch-Reichel­berg Alfréd arról beszélt, hogy a gazdaközönség egy részének véleménye szerint vámunióra kellene lépni Ausztriával, mert így egy csapásra meg­oldódnék a mezőgazdasági termények értékesítésé­nek kérdése. Az elnök szerint azonban Ausztria egyáltalában­ nem kíván vámunióra lépni Magyar­országgal s így erre a megoldásra gondolni sem lehet. Több felszólalás után az OMGE belső ügyeit tárgyalta le az igazgatóválasztmány. Adatok a főváros élelmiszer­ellátásának monopóliumáról A főváros élelmiszerkereskedelmének régi panasza, hogy a kórházi és klinikai szállításokon, általában azo­kon a versenytárgyalásokon, amelyek fővárosi intézmé­nyek élelmiszerellátását célozzák, nem vehet részt. Más­fél évvel ezelőtt, amikor a fővárosi üzemek kérdése napirenden volt, a belügyminiszter utasítására elvben lehetővé tették ugyan a fővárosi üzemen kívülálló bár­milyen cég részvételét, azonban az erre vonatkozó intéz­kedések mindmáig elméleti jelentőségűek maradtak. Azóta is az összes szállításokat a főváros Élelmiszer-üzeme kapta meg, egyszerűen azért, mert néhány, a szabályt megerősítő kivételtől eltekintve, más ajánlat­tevő a versenytárgyalásokon nem jelentkezett. Ennek a furcsa jelenségnek okairól érdekes felvilá­gosításokkal szolgál az a kezünkbe került szabályzat, amely a szállítási feltételeket foglalja magában. Ennek 18. pontja úgy intézkedik, hogy a főváros a maga igényléseit a Községi Élelmiszerárusító Üzem vezetőjének vagy helyettesének aláírásával ellátott rendelőlapokon közli, a vállalkozóknak pedig a megrendelt cikkeket az Élelmiszerárusítóüzem telepére kell szállítaniuk. A 19. pont szerint ,ha a szállításoknál az árucikkek minő­sége, mennyisége, származása, feldolgozása stb. tekinte­tében a vállalkozó és a székesfőváros szakközege között vita merülne fel, akkor szükség esetén a véleménykü­lönbséget a polgármester fellebbezés vagy bírói eljárás kizárásával dönti el­. A szakértő közeg természetesen nem más, mint a fővárosi üzem megbízottja, akihez a számlákat is be kell nyújtani. Ezzel szemben a szállító cég szakértő kiküldését még csak nem is kérelmezheti. A szállító tehát egyszerűen kiszolgáltatná magát az üzemnek és ez a magyarázata, hogy más cég a fő­­város élelmiszerversenytárgyalásain még csak aján­lattal sem jelentkezik. A szabályt erősítő kivételek a fővárosi üzem árajánlatait támasztják alá. Ismételten előfordult, hogy az üzem egy bizonyos gyártmányú csokoládé szállítására 1.75 pengős ajánlatot tett, akkor, amikor maga a gyár ezt a minőséget 1.90 pengőért ajánlotta. Ezzel szemben az állami klinikáknak ugyanez a gyár 1.72 pengőért ajánlotta csokoládéját s hasonló árajánlatokkal vettek részt ezen a versenytárgyaláson kereskedők is. Ugyanez a furcsa verseny ismétlődött más cikkekben is, amelyekben egyes cégek, úgy látszik, mesterségesen felemelt árakkal sietnek az üzem árainak védelmére. Hogy ez a rendszer mennyi felesleges kiadás­többletet okoz a főváros adófizetőinek, azt persze csak a verseny szabaddá tételével lehetne pontosan megálla­pítani, amiről azonban a városháza egyes tényezői hal­lani sem akarnak. 26,2 millióval csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a novem­ber 23-iki kimutatás szerint a november 15-i for­galommal szemben 26.2 millió pengővel 328.3 mil­lióra csökkent. E csökkenést főképpen az állami számlákra történt befizetések idézték elő, ami 26.3 millió pengőt tett ki; egyéb számlákra 5.8 millió pengő folyt be, úgyhogy a zsírókövetelések állo­mánya összesen 32.1 millió pengővel 161.1 millióra emelkedett. A váltótárca 81.2 millió pengővel 512 millióra apadt. Az érckészlet 3.7 millió pengővel 116 millióra növekedett. Az állam adóssága 1.9 millió pengővel 74.1 millióra emelkedett, mivel a kormány a gazdatartozások rendezésének elősegí­tésére további összeget vett fel. Az »Egyéb köve­telések« átmenetileg 10,2 millió pengővel növe­kedtek, az »Egyéb tartozások« pedig 15 millió pengővel gyarapodtak. Származási bizonyítvány olaszországi árukivitelünk­nél. Miután Olaszország általánosságban elrendelte, hogy csak származási bizonyítvány alapján bocsát be árut Olaszország területére, mindazok, akik akár postán, akár vasúton vagy hajón óhajtanak árut Olaszországba szállítani, az áru feladása alkalmával a szállítmányt származási bizonyítvánnyal lássák el. A bizonylatokat a kereskedelmi és iparkamarák állítják ki díjtalanul, a szokásos módon és azok nem igényelnek olasz konzuli láttamozást. Az Olasz Bank új aranybeszerzési ára. A nemzet­közi devizaforgalomban ma is a francia valuta állott az érdeklődés középpontjában. Az aranyvaluták közül a holland forint árjavulásra tett szert, míg a svájci frankban tartott volt az irányzat. Nagy feltűnést kel­tett az Olasz Bank aranybeszerzési árának megállapí­tása. A líra értéke ezen keresztül számítva 17,95-nek felel meg Zürichben, az eddigi 22,94-es paritás helyett, ami 18 százalékos leértékelésnek felel meg. (MTI.) A schilling-felár károsultjai. A felárrendszer­nek a schillingre való kiterjesztése kétségkívül jó hatással lesz a magyar-osztrák külkereskedelmi forgalom megélénkítésére, azonban sok üzlet­embernek, akinek osztrák schillingre szóló kötele­zettségei vannak, súlyos kárt okoz. Akik mai nap­tól kezdve vállalnak osztrák fizetőeszközben tel­jesítendő obligót, azok már számolnak a 13 szá­zalékos felárral, azokat tehát nem éri meglepetés. De azoknak az importőröknek, akiknek korábbról származó elszámolatlan kötelezettségeik voltak és a régi paritáson csinálták meg üzleti számvetésü­ket, azoknak komoly veszteség az új felár, melyet azért kell megfizetniük, mert­­beleestek a stich­tagban. Ha egy nappal előbb fizetik le a tartozá­sukat, 13 százalékkal kevesebbet kellett volna fizet­niök. Ezek számára nagyon fájdalmas meglepe­tést és, sajnos, a legtöbb esetben nem is reparál­ható kárt okozott az új rendelkezés. A francia frank körül két nap óta kissé elcsöndese­dett a kontremin harci lármája. Ma, csütörtökön nagy napja lesz a francia politikának és e nap kimenetele befolyással lehet a francia frank helyzetére is. Deval­vációról azonban ma már csak a kontreminérdekeket szolgáló angol pénzügyi lapok beszélnek, melyek állan­dóan azt magyarázzák a francia kormánynak, hogy a pénz leértékelése egyetlen védelem az aranyelvonások ellen. A nemzetközi spekuláció támadó hevének csökke­nését mutatja, hogy a francia frank deportja három nap óta változatlanul 15 ,5 %, a svájci franké 8, a hol­landi forinté 1­ 1 százalék. Csild. A budapesti törvényszék csődöt nyitott az Ola­j­ipar Társaság kft. (Arany János utca 9.) ellen. Csőd­­biztos dr. Margitay Loránd, tömeggondnok dr. Selyimes Ká­roly, Követelések bejelentése december 9-ig. A Főtanácsülés a jegybankban. A Magyar Nem­zeti Bank főtanácsa szerdán ülést tartott, ame­lyen az üzletvitelről szóló jelentés meghallgatása után folyó- és adminisztratív ügyekkel foglal­kozott. Új titkár az árutőzsdén. A budapesti tőzsde elnök­sége az árutőzsde titkári állására meghívta Bertók Jó­zsefet, akit a gabonapiacon kiválóan képzett szakember­nek ismernek. Bertók József a Leszámítolóbank leépí­tett áruosztályának volt főtisztviselője és az áruüzleti szokványokról írt könyvét a szakkörökben elsőrangú forrásmunkának tartják. Változatlanok maradnak a magyar-román áru­kontingensek. Bukarestből jelentik: Az Argus je­lentése szerint az új külkereskedelmi rendszerben változatlan marad a behozatal és kivitel megálla­pított­ mennyisége Magyarország, Ausztria és Len­gyelország felé. PESTI NAPLÓ 1935 novemb­er 28 17 •A PESTI TŐZSDE ÚJ SZÁMÁNAK FŐBB CIKKEI: Gesztelyi Nagy László: Hit kíván a mezőgazdaság — Vitéz Martsebényi Imre az energiajavaslatról — Dr. Hu­nyor Imre: Numerus clausus és gyár­ipar — Bohnert József (Békéscsaba): Gömbös Gyula és az Alföld problé­mája — Nagy átalakulás előtt az osztrák-magyar áruforgalom — Hol lesznek új parcellázások és nagy épít­kezések — Miért van hossz a gabona­tőzsdén — Új favoritpapírok,áremel­kedése az értéktőzsdén —­ Új gyári alapítások a textil- és vegyi iparban — Textil, biztosítási, vegyészeti, vas-és gépipari, vidéki hitelélet rovatok. Egyes szám ára 40 fillér. Főszerkesztő: Kallós János Berlinben tárgyalunk a magyar-német klíringf­elszámolásokról. Mert itt is vannak elintézésre váró függő kérdések. Az egyik klíringszámlán nagy követeléseink vannak, a másikon kisebb tar­tozásunk. Logikus az volna, hogy a követeléseink egy részét a tartozásunk kiegyenlítésére használ­juk föl. Igen ám, csakhogy Németországgan hat­hétféle márkával kell kalkulálni és a mi előbb em­lített k­ét számlánkon is két különböző márkafajtá­ról van szó, melyeknek konfundálását a Reichs­bank idáig nem engedte meg. Ez és még más vitás kérdések elintézése végett a Magyar Nemzeti Ban­k képviseletében az elmúlt napokban Quandt Richárd folytatott Berlinben tárgyalásokat, ame­lyek, mint halljuk, tegnap megegyezésre vezettek, Bécsben megszűnik a »prágai sonka«. Bécsből jelen­­tik: A hentesek és mészárosok kívánságára a bécsi élel­miszerüzletek megszüntetik a »prágai sonka« és »prágai sódar- kifejezés használatát és helyette »bécsi sonka« és »bécsi sódar« megjelölést vezetnek be. Ez egyrészt a valóságnak is jobban megfelel, mert prágai sonka alig kerü­l már forgalomba Ausztriában, másrészt az új megjelöléssel azt is kifejezésre akarják juttatni, hogy a bécsi hentesáru is van olyan jó, mint a prágai. Barátságos a tőzsde A szerdai tőzsdén nagy ü­z­lettelenség ellenére elég barátságos volt a hangulat. A Cem­entia 2, Bauxit 1.sy Magyar Curkor 1 pengős emelkedést ért el, míg vélemé­nyes vásárlások hatása alatt kisebb mértékben javul­t a Gyapjúmosó, Vasútforgalmi, Műtrágya, Salgó, Bóna, Beocsini és a Kohó árfolyama is. A többi papírnál nem voltak jelentősebb árváltozásaik. A fix kamatozási­ papírok piacán egyenetlen volt az irányzat. Az 1914. évi fővárosi kötvény 1,5 pengővel ol­csóbbodott, míg az 1927. évi címlet félszázalékkal javult. Szerdai hivatalos árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank. . Első Magyar Biztosító . Fond­áre . Borsodi Malom .... Első Budapest Gőzmalom Hungária Malom Bauxit .... Beocsin­i . . . . . . , Borsodi Szén . • * „ « Szentlőrinci Cementi» Kobó . ... a a a . Dräsche . . a a • a a Magnezit . . . . a . a Magyar Aszfalt . . • , Magyar Kőszén . . . , Kerámia . . Nagybátonyi Salgó . . . Urikányi . . Athenaeum i Franklin . . Globus . . . Stephaneum Eogyver . > • . a a a . ...... • a m B • 'M a • a . B « » • 1 B B a » > • I I I I • ««»•» • I a ft i • • l i ft I i a « Előző zárlat 180— 380— 40— 8.60 14.50 21.— 1 B V 115— . 20.50 . 9.50 , 4.30 » 116— . 11— . 38.50 • 270—­­ 10.30 . 301.50 22.50 39.— 26.25 69.— 30.50 12— 26.— 9.25 75.— 19.60 28.— 21.25 74.— 70.— 44.10 19.50 Ganz Line Acél . . a B a a a Lámpagyár . . . • . Metallochemia . • * . Rimamurányi . . i , Cfa ...­.«••• Nasici Duna—Száva—Adria Vasút 11.50 Levante ........ 1.60 Nova ..• ..... . 18.50 Tröszt . . . a . . . . . 77— Államvasút ....... 28.50 Délcukor . . . . . . . . 62.25 Magyar Cukor . . . . . 141.75 Georgia ........ — Egyesült Izzó ...... — Gschwindt ....... 680.— Polgári Sör ....... 148— Előfordult kötések 14.25—14.50 21.— 115.75—116.75 21.10—21.30 4.85 300.50—301 26.30—26.50 68.60—69.10 74.50­ 75.50 19.50 31.60—21.80 44.­4.35 Gyapjúmosó Goldberger Bana 8.40 61— Magyar Kender . . b­­ . 23.— Magyar Pamutipar . . . . 61.— Chinoin ....... 9­9.— Hungária Műtrágya . . . 35.— Brassó­ ........ — Magyar Ruggyanta ... — Magyar Varsút forgalmi . . 16.25 1995. évi pénztárjegy . . . 130 I—V. hadikölcsön .... 0-14 VIII. hadikölcsön­­. . . . 0.07 1911. évi főv. kölcsön 4% 30.50 1914. évi főv.­kölcsön 4.5% 269.50 1911. évi főv. kölcsön 6% 63— 54.50­ 56.— 8.75 18.50 76.60 29.50 62.23 142. 143.­31.40—31.50 180. 182.— 680.— 8.50—8.90 20— 16.20—16.70 100— 0.68 267.50­ 268.50 63.125—63.75 Zárlat 18«— 380.— 40 8.60 14.50 21— 116.50 21.10 9.5« 4.80 118.­11.50 38.5« 270— 10.10. 301.5« 22.50 39— 26.40 68-90 36.50 12.— 26— 9.10 75—­ 19.69 28— 21.50 . 70 44.30 19.6« 55.50 11.5» 1.70 18.50 76.80 29.— 62.50 142.70 31.30 182— 680 148 8.80 61— 23.— 61.— 9— 35.50 20— 53— 16.40 100.— 1.14 0.07 30.25 268— 63.51

Next