Pesti Napló, 1936. január (87. évfolyam, 1–25. szám)
1936-01-01 / 1. szám
füjévi szám * Technikai Napló (Melléklet) * Ára 24 mér (e) Budapest, 1936 87. évfolyam 1. szám Szerda, január 1 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL» VII. ker., Rákóczi út 54. Telefon : 455-50-től 57-ig «64—18, «64—19. Jegypénztár, hirdetési-, előfiteetési-, utazási- és környvosztály« VII., Erzsébet körút 18-20. Szerkesztőség Bécsbem L. Kohlmarnt 7. ELŐFIZETÉSI ARAKI így hóra . 4.— pengő Negyedévre . 10.80 pengő Fékvre 21.60 pengő F-Tyes számára tiadapesten, vidéken és a / .»jalusivarokon 16 fillér Ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap . . . 12 fillér a mmttm Hogyan lehet békét teremteni a világon? A Pesti Napló számára írta: Cordell Hull, az USA külügyminisztere Washington, december. A béke fenntartása és a viszályok békés k kisiitatása érdekében roppant erkölcsi befolyást gyakorolhatunk a világra. Ezt a befolyást megfelelő módon érvényesíteni is fogjuk, minthogy kötelességünk és a béke fenntartásának ügye így parancsolja. Hogy ezt tegyük, meg kell vizsgálnunk, mik a szóban forgó viszály okai s akkor mérlegelhetjük az alkalmazandó eszközöket, természetesen több állam együttműködésének keretében. Elsősorban a gazdasági és pénzügyi havésra gondolok. Ha el akarjuk oszlatni azokat a nehézségeket és feltételeket, amelyek valamely viszályt táplálnak, akkor más országokkal közös akcióalapot kell találnunk. Helyes az a megállapítás, hogy egy ország önmagában más országokkal szemben csak ellenállást tud megszervezni, de egy vagy több ország megszervezheti az együttműködést az egész vodggal A "békevágy a világon semmit nem ertott annyira, mint a nemzetközi kereskedelem újzaállítását és az országok között való gazdasági tevékenység újrafelvételét. Ezen a területen kell dolgoznunk, hogy a vezetést magunkhoz ragadjuk, ügyelnünk kell azonban arra, hogy az ezen a területen keresett megoldás sok ország együttműködése alapján történjék. Ha a múltba tekintünk és elsősorban arra, hogy milyen haladást tett az egészségügy, az általános civilizáció stb. az utolsó néhány száz év során, világossá válik előttünk, hogy ezek a vívmányok mind a kereskedelem és ipar, nem pedig a háború és hódítás eredményei. 1800-tól 1900-ig, 100 év alatt a történelmi Euróna lakossága 180 millióról 460 millióra emelkedett és ez a 460 millió ember sokkal jobb gazdasági körülmények között élt, mint erdet síz évvel ezelőtt. Ezt nem a háború tette lehetővé, hanem a gyáripar lassan fejlődő tevékenysége, a pénzügy és a kereskedelem ,rdése. Az évszázadok során ezek a folyamok még azokban az országokban is érvényesültek, amelyeknek civakodó kedve győzött türelmük felett. A nemzetközi kereskedelm fenntartása és fejlesztése azok közé a tag- és békés eszközök közé tartozik, amelyekkel a föld különféle részeinek életfeltételeinden viszály nélkül javítani lehet. Ha ezeket az eszközöket megfelelő módon és megfelelő eréllyel alkalmazzák, akkor minden ország abban a helyzetben lesz, hogy tulajdon gazdaságának teljes kifejlődéséhez hozzájárulhat, a föld más részeinek gazdasági tevékenységét támogathatja és egyúttal az áruk fizetéséről jóelőre gondoskodhatik. Ezeknek az eszközöknek a gyengülése viszont valamennyi ország nehézségeit fokozza. A kereskedelem fenntartása és növekedése az Egyesült Államokban döntően meghatározza a gazdasgi élet sok ágának jólétét. Gazdasági tevékeységünk oda fejlődött, hogy más országokat olyan nyersanyagokkal, mint pamut, dohány, takarmány, élőmarha és automobilok, tudunk ellátni. Normális mindennapi életünk és iparunk pedig csak úgy fejlődhetett ki, hogy importált termékeket használunk, mint kennek, akkor úgy nálunk, mint külföldön bizonyos változás észlelhető a gazdasági életben s ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy a népek egyszerre hajlamosabbak olyan vezérek meghallgatására, akik háborúról beszélnek és mostani helyzetüknél kedvezőbb, gazdagabb jövőt helyeznek kilátásba. Ezt a jövőt a háború eszközével sohasem lehet elérni. Rövid időre és a lakosság bizonyos rétegei számára talán vágyainak teljesülését jelentheti a háború, de semmi sem világosabb, mint hogy minden viszály további konfliktusok magvát ülteti el és a végeredmény annyi, hogy sok ember reményét örökre a harcterek iszapjában temeti el és az életben maradottak azontúl minden erejüket megfeszítik a háború rombolásai ellen való küzdelemben. A gazdasági helyzet javítása a békének azok közé a feltételei közé tartozik, amelyek a békét a legnagyobb mértékben támogatják. A nemzetközi kereskedelem erőteljes újjáépítése,ami minden országnak érdeke, továbbá a nemzetközi valutáris szilárdság helyreállítása még nagyobb mértékben szolgálhatja a béke ügyét. Ebből az irányból jöhet és kell jönnie minden javulásnak és átalakulásnak. A békét óhajtó tevékenységek az igazi és hasznos, dinamikus tevékenységek, mert hiszen a szurony éppen olyan statikus, mint a fejvadász dárdája volt. Legfőbb ideje, hogy a világ eldobja az elavult és vértől itatott eszközöket és kihasználja a békét szolgáló új eszközöket, amelyeket a fejlődés teremtett. A nemzeteknek azon kell dolgozniuk, hogy nemzetközi kereskedelmüket megkönnyítsék, megtalálják a szilárd pénzrendszerhez visszavezető utat és hozzájáruljanak azoknak a szervezeteknek megalakításához és elveknek leszögezéséhez, amelyek garanciát nyújtanak, hogy minden fontos nyersanyagot ott, ahol szükség van rá, józan feltételek mellett hasznosítani lehessen. Mindaz, amit itt mondottam, a béke fenntartása szempontjából rendkívül fontos és a politikai vezéreknek abban kell látniuk fel,j adatukat, hogy a békének ezeket* az elemeit I felhasznájáik a béke megalkotásánál I Cordell Hall Vájjon kire kell hárítani azt a vádat, amely ma naponként olvasható francia és angol pacifista lapokban és hallható tüntető gyűléseken, hogy íme, a diktatúra egyben háborút jelent"? A Népszövetség kínban és gyötrelemben vajúdik most, hónapok óta rágódik azon a kötelezettségén, hogy szankciókat kell alkalmazni az ellen az állam ellen, amely háborút kezd. Mindenki tudja és érzi, hogy meg kell menteni a Népszövetséget is, amely sohasem volt olyan válságban, mint most. De most már nem késő-e? A Népszövetség megmentését előbb kellett volna kezdeni. Akkor kellett volna először eszmélkedni a Népszövetség egzisztenciáján, amikor a világ legjobbjai először kiáltottak fel, hogy el fog pusztulni a nemzetközi élet új nagyszerű szerve, ha tűrik azt, hogy a Népszövetség az igazság bírói fóruma helyett a diplomaták politikai érdektestületévé torzuljon. A Népszövetség a háborút csak a világ demokratizálódásával és a jogvédelem ütemes menetű kiépítésével háríthatja el, hirdették tudósok ét, filozófusok ebben a fő évben, amióta Népszövetség ésvert mit sem teljesített a Népszivetségt kevéssé, mint ezt a két parancsolatot. A népszövetségi irodalom leghatalmasabb terméke: Schiicking-Wehbeig monumentális műve. Die Satzung des Völkerbundes azt állapította meg, hogy a Népszövetség akkor, amikor Abesszíniát 1923-ban tagjai közé felvette, mély sebet ejtett a Népszövetség alkotmányán. Mennyit idézik mostanában ezt az alkotmányt, a híres paktumot és milyen kevesen olvassák és ismerik ma is. Nemcsak kávéházi diplomaták, de előkelő politikusok is, akik gőgös véleményeket nyilvánítanak, talán soha nem forgatták. Valószínűleg nem kukkantottak bele azok a pacifista urak sem, akik ma rátapintanak arra, hogy a diktatúra természetszerűen háborúhoz vezet, de nem akarják megmondani, hogy a diktatúrák elhatalmasodását a világ dirigálásában éppen azok tűrték és segítették elő, akik ma Olaszország ellen sziszegnek. A Népszövetség alapokmánya mindjárt az első cikkében megmondja, hogy kit lehet felvenni a Népszövetség tagjai közé. Azt az a hatalma államot, dominiumot vagy gyarmatot, amely önmagát kormányozza. »Fully self-governments amint az alapokmány hiteles angol szövege írja. Felesleges a könyvek egész garmadáját most elővenni, hogy elméletileg rágódjunk rajta: mit jelent az, hogy valamely országnak teljes önkormányzata van. Az összes vélemények leszűrődnek abban az axiómában, hogy ilyen országnak nemcsak kifelé kell függetlennek lennie, hanem befelé is a nép hozzájárulásával kell hogy kormányoztassák. Szabad nemzetek és felelős kormányok szövetsége legyen a Népszövetség, — így hirdette Wüson. Nem elég, hogy az államszuverenitás attribútuma meglegyen, sőt ez nem is lehet döntő, mert hiszen akkor nem lehetnének gyarmatok is a tagjai, hanem magának az államban lakónépnek a szuverenitása is elengedhetetlen kellék ehhez. Teljesen szuverén államok sem tartozhatnak a Népszövetségbe, ha autokrata módon uralkodnak bennük: ez a tudományos szentencia, amely , az alapokmány első szakaszát értelmezi. De ismételjük: minek ide sok elméleti magyarázat, amikor az antanthatalmak több kisbérl írtva a ról:att .,i,o"tfr'k, hogy a Népszövetség csak a szabad népek testülete lehet? Viviani egykori francia miniszterelnök a Népszövetség első közgyűlésén leszögezte, hogy az önkormányzatnak három sarkalatos feltétele van: az általános választójog, a felelős kormány és a sajtószabadság. Ausztria felvételének kérdését a Népszövetség még nem is tárgyalhatta, amikor Clemenceau már jegyzékben leszögezte 1919 július 23-án, hogy "A szövetséges és társult hatalmak készek Ausztria felvételét támogatni, mihelyst meggyőződtek róla, hogy Ausztriának felelős kormánya van és bebizonyítja, hogy nemzetközi kötelezettségét be tudja és be is akarja tartani. Sőt, 1920-ban, amikor tényleg napirendre került Ausztria belépése a Népszövetségbe, az érzékenylelkű csehszlovák delegátus még azt is kifogásolta, hogy Ausztria a békeszerződésekben foglalt kisebbségvédelmi kötelezettségeinek nem tett eleget. Mintha a Népszövetségben kevélykedő eredeti tagállamok akárcsak a mai napig iseleget tettek volna a kisebbségvédelmi olisigóiknak. De semmi sem jellemzőbb arra a szomorú hipokrízisre, amely a Népszövetség mar kínos