Pesti Napló, 1936. augusztus (87. évfolyam, 175–198. szám)
1936-08-26 / 194. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1936 auszusztus 26 A budai Vár márványemléktáblái tévednek... A főváros megíratta Buda és Pest igaz történetét a török uralom után Már ötven évvel ezelőtt megállapították, hogy a Vár régi házain elhelyezett emléktáblák adatai „nem mindenben helytállók", de eddig még nem javították ki a hibákat (Saját tudósítónktól.) A »Statisztikai közlemények€ címen elkeresztelt gyűjteményben érdekes könyv jelent meg. Pásztor Mihály »Buda és Pest a török uralom után« címmel több mint 400 oldalas munkát írt. Ez nem egyszerű könyv, mint ahogy a Statisztikai közlemények sem egyszerűen összehányt statisztikai adatok felvonultatása, hanem — egyszer már el kell mondani — ez a vállalkozás sokkal több a főváros statisztikai hivatalának sablonos beszámolóinál. Ez a főváros tudományos kutatásainak ismertetése, mégpedig Illyefalvi I. Lajos, a statisztikai hivatal tudós igazgatójának jóvoltából. Háromévi statisztikai adatgyűjtés eredménye: Buda és Pest pontos története . Nem hiába akadémikus Illyefalvi Lajos, egy egyszerű szürke hivatalból a magyar főváros tudományos kutató intézményét csinálta meg. Itt dolgoznak fel minden Budapestre vonatkozó adatot, kiássák a porosodó aktákból a magyar főváros fontos életjelenségeit. Az írások és a számok mögött megmutatják az életet, a számok csak bizonyítékul szolgálnak. Illyefalvi programja évekre van beosztva. Pásztor Mihályt is három esztendővel ezelőtt bízta meg a mostani feladattal. • Pásztor megfeszített erővel dolgozott. Buda és Pest történetét írta meg Buda várának visszafoglalása után körülbelül Mária Teréziáig. A levéltárak minden adatát átkutatta, csak a belvárosi plébániatemplomban háromnegyed évig dolgozott és ott születési statisztikát készített. Pásztor értette meg igazán Illyefalvi intencióit. Most történik meg először, hogy Budapestnek erről az időszakáról minden vonatkozásban felvilágosítást kapunk. Buda és Pest a török uralom, de még inkább a hódító sereg szörnyű pusztításainak elszenvedése után előttünk újhodik meg. Felvonulnak az első telepesek. A házak és a háziurak teljes világításban állnak előttünk. A kezdetleges statisztika, házasságokról, gyermekáldásról, halálozásról, az általános életkorról ad felvilágosítást. Mintha már akkor precízen dolgozott volna a modern statisztikai apparátus! Nehéz elképzelni, — csak azok tudják, akik e munka születésénél jelen voltak — hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a múlt hiányos adatai miatt a könyv szerzőjének. De nemcsak az egyszerű ember, hanem Buda és Pest kormányzata megelevenedik. Az egyház és a társadalom befolyását látjuk. Nem nagyképű frázisokat olvasunk, hanem megismerjük Buda és Pest, akkori embereinek lakását, ruházkodását, élelmezését, velük szórakozunk a csapszékekben és a fogadókban, sőt a kávéházakban. És mindent megalapoz a gazdasági rész aláfestése. Megtudjuk, hogy milyenek voltak akkor a gazdasági állapotok, a kereskedelem és az ipar. Nem is egyszerű munka ez, hanem 400 oldalon az eddig elhanyagolt adatoknak összegyűjtése. A márványtáblák sem mondanak mindig igazat Akik a magyar főváros történelmével egy kicsit foglalkoztak, azok előtt már régen nem titok, hogy a Vár márványtáblái, amelyek a múlt emlékét idézik, nem mindenben mondanak igazat. Ez egy furcsa pesti specialitás, amelyről nem nagyon szeretünk beszélni. Hazugságot nemcsak papirosra lehet írni, hanem márványra is véshetik. Nagyon érdekelt bennünket az, hogy Pásztor Mihály foglalkozik-e ezzel az agyonhallgatott problémával. Természetesen nagyon csínján bánik ezzel a kérdéssel és az apróbetűs megjegyzések között ezt olvashatjuk: »A hatvanas években az orvosok és természetvizsgálók pesti kongresszusán Arányi Lajos orvosprofesszor vetette fel azt az ideát, hogy azokat a várbeli házakat, amelyek helyén valamikor nevezetes épületek állottak, emléktáblával kellene megjelölni. Az egyetemi ifjúság felkapta az ideát és megindította a gyűjtést az emléktáblák költségére. A Tudományos Akadémia és a Történelmi Társulat így helyezett el húsz emléktáblát a budavári házakon. Az emléktáblák szövege főképpen Rupp ,Jakab kutatásaira támaszkodik. Rupp egyik-másik megállapításának helyességét azonban Némethy Lajos 1885-ben az Archeológiai Értesítőben megjelent tanulmányában kétségbevonta és azt ajánlotta, hogy revideálják az emléktáblák szövegét. A Magyar Tudományos Akadémia ki is küldött egy bizottságot, de 50 év alatt semmi sem történt ebben a dologban.« Hol volt igazán a Szent György tér? Hivatalos könyvben többet bajos elárulni. Már azt is tudjuk, hogy tulajdonképpen mi volt a félreértés oka. A régi kezdetleges térképek és leírások elég zavarosak voltak és bizony a Szent György teret és a Dísz teret összetévesztették. Ahol most a Szent György tér van, ott tulajdonképpen egy árok húzódott. Az iskoláskönyvekben is úgy van, hogy Hunyadi Lászlót, a mostani Szent György téren fejezték le, pedig ez az esemény a Dísz téren játszódott le. A várbeli márványtáblákat már régen ki kellene cserélni, de úgy látszik a márványba vésett tévedések hosszú ideig maradnak fenn- Pásztor nem élezi ki ezt a kérdést, de alaposan utánanézett mindennek és könyvében már a helyes adatok vannak. Így ezt olvassuk benne: »A mai Dísz tér Budavár legforgalmasabb tere volt már Zsigmond és Mátyás korában is, de akkoriban még Szent György piaca volt a neve. Ez a tér kapcsolta össze a királyi palota vidékét a polgárvárossal. Ez lévén a város legtágasabb tere, amelyet az előkelőségek, főrangúak házai vettek körül, itt tartották a vásárokat, ünnepélyes alkalmakkor ide gyülekeztek a sokadalmak, itt rendezték a lovagi játékokat és a kivégzéseket. Bonfini szerint Kontot és 30 nemes társát is itt végezte ki a bakó. Verancsics Antal krónikája írja a várról, hogy a hírnökök szép két renddel Szent György piacáról átfutották mind az öt uccáját, melynek neve: Mindszent ucca (a mai Tárnok uccának a Dísz tér, a Szentháromság tér közé eső része), Szentpál ucca (a mai Tárnok uccának a Szentháromság tértől a Bécsi kapuig terjedő fele), Zsidó ucca (Verbőczy ucca), Olasz ucca (Úri ucca), ötvös ucca (a mai Fortuna ucca), mely uccák a Szent György piacától hosszatan a Szombatkapuig (Bécsikapu) valának.« Pásztor eszerint már a legújabb és kikorrigált adatokat veszi figyelembe, a mai Dísz tér tehát valóban Szent György piaca volt és megemlíti azt is, hogy nevét nyilván a Róbert Károly alapította, Szent Györgyről elnevezett magyar lovagrend templomától kapta. Ez a templom a Dísz térnek körülbelül azon a helyén lehetett, ahol most a honvédszobor áll. Ez a templom a török uralom alatt mecset volt. Itt ütöttek tanyát a török uralom idejében a híres török papucsosok és cipészek. A környék sikátorát éppen ezért a cipészek útjának nevezték A Tárnok utca felőli részen pedig nagy bazár volt. Érdekes különben, hogy a Szent György templom kapuzatát egy szép dombormű díszítette, amely a templom védszentjét ábrázolta, amint ledöfi a sárkányt. Dr. Horváth Henrik, a városi múzeum igazgatója ezt a domborművet most megtalálta egy budai mágnás műgyűjteményében. Mit mesélnek a Dísztér házai? Pásztor Mihály bizony nem sokat törődiik már a márványba vésett tévedésekkel, hanem megírja a Vár házainak pontos történetét. A török uralom után a régi útvonalnak mentén épült újjá Budavára. Beosztása körülbelül ugyanaz, mint a mai Vár. Eredeti állapotában egyetlenegy épület sem maradt meg, de nagyon sok várbeli ház falában a kövek és a téglák rétek. A középkori magyar urak palotáinak kövétől épült újjá a török uralom után a Vár. Van ucca, amelyben minden második, harmadik ház kapualja, ajtókerete, kőboltozata, bolthajtása vagy falfülkéjének gótikus kődísze középkori emlék, amely valamikor a Garák, Cilleiek, Kanizsaiak, Kontók, a Czobor, meg a Báthory-nemzetség palotáiból való. Zsigmond és Mátyás király elpusztított várpalotájának sok darabját beépítették a főváros új házaiba. A márványanyagot a várfalak megerősítésére használták. Sok értékes holmit mészégetésre, a habarcshoz fecséreltek el. Igazi büszkeségünk, hogy a Nagyboldogaszszony (Mátyás-templom) gyönyörű temploma megmaradt a múlt dicsőséges emlékének. A Várban ma 157 lakóház van. A többi 37 kincstári ház, hivatal vagy templom és 157 lakóház közül még ma is 47-nek mágnás a gazdája-Földszintes lakóház csak 4 van, egyemeletes 108, kétemeleteset pedig 38-at számláltak össze. Emeletes pincéken nyugszanak ezek a házak, amelyek legtöbbjén meglátszik a barokk stílus. A dísztéri Szent György templom szomszédságában, a mai Uri ucca szájához közel állott Fortunatus Imre palotája. Amikor II. Lajos zsidó kincstartója 15 napi elzárás után a csonkatoronyból kiszabadult, a csőcselék megrohanta és kirabolta a házat és az akkori feljegyzések szerint ezt jól lehetett látni a Fuggerek mindszent uccai házából. Ez a mai Tárnok ucca 2. szám alatt állott. A törökvilág elmúlta után itt már egy nagy sárga ház díszelgett, ebbe szállásolta be magát Lang Ádám, a kamarainspektor akkori helyettese. Később Marcibányi István, a puhói nábob épített ide egyemeletes palotát. Ez azután eltűnt és most egy bérkaszárnya rontja el ezen a helyen a Vár egységes hangulatát. A Dísz térnek azután Haubdplatz lett a neve.Ahol most a herceg Batthyány-féle hitbizomány palotája áll (Dísz tér 3.), 1696-ban, a budavári házak összeírása idején báró Werlein István kamarainspektor lakott, 1748-ban barokk palotává építették át és azóta is sokszor megreformálták. Itt gyilkolták meg 1883-ban Mailáth Györgyöt, az utolsó országbírót. A Batthyány-palota északfelőli szomszédja, a Dísz tér 4. és 5. számú ház ma a pápai nunciatura palotája. 250 évvel ezelőtt egy apátság háza volt ezen a helyen, majd József főherceg vette meg és később a magyar királyi vallásalap szerezte meg. A Dísz tér 6. számú ház helyén Beisinger Ignác polgármester és patikus háza állott, míg a Dísz tér 7. számú ház helyén Schautermeister Frigyes tanácsbeli háza állott. Schautermeisterből később Buda polgármestere lett A Dísz tér nyugati frontján egy kéményseprőnek a háza volt. Gróf Széchenyi Géza háza helyén Brentano Monterelli kereskedő lakása állott. A Dísz tér 11. számú ház Ceresola Venerio építőmestere volt. A Dísz tér 12. és 13. számú ház helyén pedig Salgári Péter császári postamester özvegye és fia lakott. A házsor végén levő romokat a katonai feszállás számára foglalta le a parancsnokság. Így megy tovább Pásztor Mihály és sorra veszi valamennyi várbeli ház történetét. Érdekes emberek, katonák, kalandorok, császári funkcionáriusok életéről beszélnek ezek a házak. Igazán ideje volt mindezeket így kiásni a múlt porából. Pásztor könyvének minden adata megbízható és végre tiszta helyzetet teremt. Azt hisszük, nem ünneprontás, hogy a könyv megjelenése alkalmából — Buda visszafoglalásának 250 éves évfordulója alkalmára íródott — felvetettük a várbeli — itt-ott téves adatú — márványtáblák kérdését. A Tudományos Akadémia bizottsága 50 év óta szünetel, talán most az egyszer összeülhetne és ebből az alkalomból a hibákat kikorrigálhatná. Hazugságoknak, vagy mondjuk enyhén, »tévedéseknek« márványban sem szabad megörökítve lenniök. Paizs Ödön f Erős, vérbő, kövér emberek igyanak naponként reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes »Ferenc József« keserűsvizet mert ez rendes gyomor- és bélműködést biztosít, számottevően előmozdítja az emésztést és kitűnően szabályozza a vérkeringést. Az oszvosok ajánlják, Olcsó szórakozási és bevásárlási lehetőségek az Őszi Vásár látogatói számára A tíz nap múlva, szeptember 3-án megnyíló Őszi Lakberendezési Vásárnak egyik igen komoly jelentősége az, hogy a magyar vidék és közel tíz külföldi állam közönsége tömegesen szokta felkeresni a Vásár alkalmából a magyar fővárost. Ezeknek a látogatóknak budapesti tartózkodása természetesen komoly gazdasági hasznot jelent a főváros egész idegenforgalmi ipara és kereskedelmi élete számára. Ennek a hatásnak kimélyítésére az Őszi Vásár rendezősége ebben az évben külön kedvezmény-füzetet bocsátott ki, amelyet a már augusztus 28-tól, péntektől kezdve érvénybe lépő utazási igazolvánnyal érkező közönségnek díjtalanul fog az Iparcsarnok főbejáratánál elhelyezett irodában rendelkezésre bocsátani. A füzet szelvényei lényeges árengedményt biztosítanak a látogatóknak a budapesti színházaknál, a mulatóknál, számos moziban, az Állatkert, az idegenforgalmi látványosságok és a múzeumok I mű-«,«, látogatásánál, valamint olcsó lehetőséget adnak a v*n" Ezt,nk,var ember eltűnt és 563 ember megsebebudapesti gyógyfürdők igénybevételére is. Az Isölt- A hatalmas szélvihar mintegy ezer házat rombolt idegenforgalom fejlesztésébe való közvetlen be- firenze. .Több mint száz halászhajó elsüllyedt, kapcsolódás érdekében egyes fővárosi kereskedőcégek is csatoltak kedvezmény-szelvényeket a jegyfüzethez, amelyeknek felmutatása ellenében a Vásár látogatói árengedménnyel vásárolhatnak ezekben a kereskedésekben. 1 413 ember meghalt, 156 eltűnt, 100 hajó elsüllyedt a koreai viharban Tokió, augusztus 25. Szöulból érkező hivatalos jelentések szerint a Koreában pusztító legutóbbi viharnak 413 halálos áldozata