Pesti Napló, 1937. január (88. évfolyam, 1–25. szám)

1937-01-24 / 19. szám

559 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1937 jannár 14 ING ATLAN Bizonytalanság és keresztrejtvények helyett rendet hoz az új építési szabályzat Irta: J. Münnich Aladár # • ok!, építészmérnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának* tagja A tőkés 6—7 hónapnál nagyobb időre kocká­zatot vállalni nein mer és ha hosszú fontolgatás után elhatározta hogy pénzét valamely építke­zésbe fekteti, akkor azt mielőbb megvalósítva is akarja látni, s ha hosszú huzavonákba és rizi­kókba ütközik, úgy gyakran letesz építési szándé­káról és másfajta tökeelhelyezést keres. A buda­pesti építési szabályzat, sajnos, annyira elavult, hogy az építtető már a telekválasztásnál súlyos dilemma elé kerül, mert legtöbb esetben hiaba fordul valamely szakemberhez, de hiába zaklatja kérdéseivel a hatósági közegeket is, mert hosszas ii tán járások után kiderül, hogy azok a legjobb akaratuk mellett sem tudják megjósolni azt, hogy mit fognak a bizottságok engedélyezni. Meg kell indítani tehát a költséges elvi engedélyezési el­járást, amit a hatóság kénytelen ugyanolyan ala­possággal letárgyalni, mint a végleges engedélyt és ezcrt ha néhány ünnep is közbejön, 2—3 hó­napig is eltart, míg egyik-másik telekre olyan vá­lasz érloezik, melynek alapján kalkulálni lehetne. A bérházaknál a legsúlyosabb bizonytalanságot az épületmagasság okozza, ahol, legtöbbször kétséges az, hogy egy, sőt néha két emelettel több vagy kevesebb létesíthető-e. Természetes, hogy ez a reális kalkulá­ciót lehetetlenné teszi. A bizonytalanságot elsősorban a teljesen elavult magassági méretek okozzák. Ezek nem oszthatók a ma szokásos emelet magasságokkal és töre­dékémeletet eredményeznék, melynek kihasználása fö­lött a yita mindig megindul. Fokozza ezt az ú. n. pré­miumot rendszer, mely a nagyobb szobamagasságok eso­tén az előírásnál magasabb házakat engedélyez. Elsősorbau azért sürgeti a közönség évtizedek óta az új építési szabályzatot, hogy abból végre egyszerűen és egyértelműiig megtudhassa, hogy az illető uccában milyen maximális párkánymagasságot lehet létesíteni. Természetes, hogy ennek a magasságnak olyannak kell lennie, hogy abba a 8.20-as emeletek beleférjenek. A lé­nyeg az, hogy az új szabályzatban ne bizonytalanságot és keresztrejtvényeket kapjunk a tervezés szabadsága eúkén, hanem rendet, tehát olyan fix épületmagasságot, aárély 100 eset közül 99-ban biztosan megfeleli Ezzel kapcsolatban dönteni kell az alagsori műhely, •agy üzlet kérdésében is, mely szintén állandó fellebbezé­sek forrása". Vagy szabad ilyet létesíteni, s akkor az adó­mant-sségi rend letben is meg kell engedni és a magas­ságnál tekintetbe kell venni, vagy végleg eltiltani. A bérházaknál a magasságon kívül állandó vita az udvarbeépítés kéi dése. amit az adómentességi rende­let a szabályzattal ellentétben megtilt. Ez igen fontos kérdés a lakásviszonyok szanálása sz mpontjából, de különösen a balterületeken annyira különbözők a hely. zetek, hogy övezetekkel, százalékrendszeml* és kép­letekkel egyáltalában többé meg nem oldhatók. Itt ia arra kell törekednünk, hogy az építési szabályzat egy­szerű és világos direktívákat tartalmazzon, amelyeket mindenki megért. Ugy a magassági, mint az ndvarbeépitésl kérdés tekintotében óriási horderejű az, hogy a Közmunka­tanács iniciativájára megindították a már beépített városrészek b okkonkénti részletes szabályozását. Ezek a beépített városrészek mintegy 600 blokkból állnak, s a szabályozás azok Vs-ára már el is készült. Ha ezt az akoiót nagyobb erővel folytatják, úgy végre elérhetjük azt, hogy mindenki, aki a helyszínrajzot kiváltja, azzal megkapja a maximális párkánymagasságot és a beépít­hetőség nagyságát. Ezáltal megszűnik a kalkuláció bi­zonytalansága és a fellebbezések áradata. Teoretikus övezeti előírások és képletek csak a villarajonban és a még ki nem épült bérházrészokre valók, ahol azokat egyértelműleg és konzekvensen meg is lehet valósítani. Az áj szabályzatnak meg kell szüntetni még szá­mos kisebb és elavult előírás kérdésében a bizony­talanságot, mint amilyenek'a zárt erkély, a tetőkihasz­nálás, világitóudvar kérdése és szabadon álló övezet­ben a telekosztás, az engedélyezhető lakásszám és ha­sonló kérdéseket és különösen azokat az ellentmondá­sokat, amelyek az adórendelet és a szabályzat között fennállanak. Általában legegyszerűbb a Közmunkák Tanácsa egyévi fellebbezési anyagát átnézni, mert ebből azonnal lehet látni, hogy melyek a szabályzat leghibásabb részei, mert ezek miatt zaklatják legtöbbet­a hatóságokat, kik éppen olyan szenvedő alanyai a jelenlegi állapotnak, mint amilyen a közönség. Mindenkinek joga van tudni, hogy telkén mit Ká­bád építenie és csak akkor fogjuk jónak tartani az új szabályzatot, hogyha egy némileg gyakorlott városi segédmémök is meg tudja annak alapján bírálni, hogy az építés engedélyezhető-e vagy sem. Fellebbezés ugyan mindig volt és lesz is, de a szabályzatnak olyannak kell lennie, hogy 106 esetből csak egy kerüljön fellrbbe­zésre, nem pedig mint most, amikor az eset fordítva történik és majdnem könnyebb egy házat megépíteni, mint azt engedélyeztetni. A Fu'ura szék házépítés céljaira megvásárolta a volt magyar Király szálló épületét Az egykori Magyar Király-szállónak a Do­rottya ucca és a Vörösmarty tér narkán álló épü­lete az utóbbi két évtizedben különböző célokat szolgál. Itt helyezkedett el az összeomlás után a Futura is, majd átadta az irodahelyiségeket a Pénziutézetl Központ egyes osztályainak, s ezek elköltözése után részint inás irodák, másrészt ma­gánlakások helyezkedtek el a régi háztan. Mint értesülünk, az épületet most a Futura vásárolta meg, abból a célból, hogy a 401) öles tel­ken építse fel új székházát. A vételár értesülésünk szerint 830.000 pengő. Ilyen drága telekeladás a Lipótvárosban az utóbbi évtizedekben nem fordult elő. s ezt az árat az egész városban csak a Deák és Horváth-féle belvárosi ingatlan ölenként mintegy 4^00 «pengős telekára szárnyalta túl. De a Magyar Király épü­leténél elért 20ÍI0 nengős telekár is kifejezőire jut­tatja azt a drágulást, amely a főváros .ió helyein fekvő telkek értékelésében az utóbbi hónapokban bekövetkezett. _________ Az építési köttségek drágulása miatta kész házak felé fordult az érdeklődés Ismételten rámutattunk arra a drágulásra, amely rcszlnt a telekárak emelkedése, másrészt a rohamosan megdrágult építesi anyagárak, úgy­szintén az emelkedő munkabérek következtében mintegy 10—15 százalékkal emelte az építési költ­ségeket. Ez a drágulás természetesen visszahat az új házaknál elérhető jövedelmezőségre is, s ezen keresztül károsan befolyásolja az építőked­vet. Mindehhez hozzájárul a házadómentesség új rendezésivel kapcsolatos bizonytalanság is. Ezzel magyarázzák szakkörökben, hogy az érdeklődés újabban ismét a kész házak felé fordult és sokan lemondtak arról a szándékukról, hogy a kora ta­vaszi h('napokban új építkezésbe fektessék tőké­jüket. Ilemélik azonban, hogy a tőkés_közöns'g­nek ez az orientác'ója átmenetinek fos v imiiyulnl és a liázpdómentesség rendezésével úiból feltámad az építőkedv akkor is, hogyha a/ építtetőknek ki­sebb jövedelmezőséggel kell majd beérniük. A Nagyobb házeladások a fővárosban. A legújabb hivatalos ingatlanforgalmi kimutatás szerint a mult héten a következő aagyob'bértékű ingatlaneladások tör­téntek a fővárosban: A Budai Házértékesitő Rt. eladta az Üjpestl rakpart 25208. hrsz. ingatlant 4"2.000 pen­gőért Székely Pálnak. Barabás Géza a Fodmaniczky ucca 71. sz. házat 145 000 pengőért Schweiger György­nek. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a Zsigmond ucca 13502. hrsz. ingatlant 120.000 pengőért dr. Gonda Henriknek. A Görgey Artúr ucca 4. számú bérház kft. házát 120.000 pengőért dr. Hu'da Róbertnek. A Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szö­vetsége Aréna út 68. sz. házát 520.000 pengőért az Aréna út 68- számú bérház rt.-ra. Polacsek Józsefné Szobieski János ucca 38, sz. házát 102.000 pengőért Arvai Margit­nak. Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdljegylet Ferenc körút 30. BZ. házát 295 000 pengőért Szűcs Miklós J 'wef­nénak. Pintér Oszkár a Ráday ncca £6820. hrsz. ingat­lant 45.000 pengőért dr. Messinger Ottónak. Báró Man­dorf Béla és Anna az Almássy tér 18. sz. házat 63.000 pengőért gróf Révay Lászlónak, özv. Ledcrmann Dá­vidné a Rottenbiller neea 46. sz. házat 88.000 pengőért Justh Ödönnének. Gárdos Miklós a Margit kc-rút 57. sz. házat 47.000 pengőért a Margitkörúti házépítő és érté­kesítő kft.-nak. Kónyi Hugónő a Szemlőhogy ucea 34. sz. ház egyrészét 54.000 pengőért Szalay Istvánnak. Aczél Mária és Zita a Légrády Károly ucca 3. számú házat 38.400 pengőért Aczél Gézának. Gimler Hermann a Pan­nónia ucca 25350. hrsz. ingatlant 57.000 p ngőért dr. Loschilz Elemérnek. A Dunaparti Házépítő kft. a Po­zsonyi út 25337. hrsz. lngat'.ant 67.C0Ó pengőért dr. Fell­ner Vilmosnak. Az Európa-szálloda Itt. a Nagymező u. 11. sz. házat 40.000 pengőért a Terézvárosi Házépítő és Házkezelő kft.-nak. Hibaigazítás. Lapunk e hó 17 i számának »Insrntlnn« ro­vatában megjelent egyik cikkünkben Hoch István nrnt »építőmesterinek tüntettük fel. ö felhívott minket e tévődé­sünkr« és felhívásának ezennel helyt aduuk. fELELÖS SZEKKESZTO ME5.TER SAMDOÜ SZERKESZTŐ FÓLDl MIHÁLY KIADÓTULAJDONOS fl .PESTI NAPLÓ* RÉSZVÉNYTARSflSAO FELELÓS KiflDO DR SZEGÓ ELEMÉR Kéziiatot nem őrzünk meg es nem adunk vissza A HAzadómentesség és telekspekuláció. Ez C két, egymással osak lazán összefüggő fogalom, úgy­látszik, szerves kapcsolatba került a házadómentes­ségi rendelet most folyamatban levő előkészítő tanács­kozásai során. A hivatalos felfogás az elterjedt hírek szerint az, hogy a telekspekulációt semmiesetre sem szabad a házadómentesség révén előnyökhöz juttatni s hogy ennek egyszersmindenkorra elejét vegyék, » főváros más és más rayonjal számára fogják meg­adni a legnagyobb házadómentességet minden egyes új rendezés alkalmával Mint halljuk, ennél az elgon­dolásnál abból indultak ki, hogy a telektulajdonosok­nak módjukban állott a rendelkezésre álló idő alatt túladni építkezésr» alkalmas telkeiken, amelyeket azóta a komoly építtetők be is építhettek. Semmi­képpen nem közérdek tehát, hogy azok is megtalálják, számításukat, akik spekulációs célból vásárolták össze a telkeket nagy hasonló okból mindeddig vártak at építkezéssel. S ha most nem találják meg számí­tásukat, a jövőben kétszer is meg fogják gondolni a dolgot, mielőtt spekulációs vállalkozásokba bocsát­koznának, tekintettel arra, hogy két vagy hároní évenként mindig más és más lesz a főváros házadó­mentességi rayonbeosztása. Bármilyen megszívlelésre« méltó ls ez a hivatalos álláspont, attól tartunk, hogy a főváros fejlesztésének és az építkezés előmozdítá­sának nem ez a leghelyesebb és a legészszerűbb módja. A két, egymással eredetileg össze nem függ® fogalmat: házadómentességet és telekspekulációt szét kell választani, hogy a házadómentesség elbírálásánál csak idetartozó meggondolások és szempontok érvé­nyesüljenek, a spekulációval szemben pedig egészea más eszközök igénybevételével s nem a házadómen­tességen keresztül kell felvenni a harcot. SAKK Berlin—Budapest A müncheni olimpiai győzelem egyik érdekes ered­ménye volt az a kihívás, amelyet a Nagynémet Sakk* szövetség intéeett a Magyar Sakkszövetséghez s amely­ben Berlinnel váltandó két távizeneti játszmára hívta ki Budapestet. A Magyar Sakkszövetség a kihívást elfogadta és az elmúlt hetekben megindult a küzdelem, Berlin mind a két játszmában, a támadás érdekében, gyalogot áldozott, ami Richter stílusára va.l. A további játék fogja eldönteni, hogy az áldozat korrekt volt-e. Az eddig történt lépéseket és a jelenlegi hadállásokat alább adjuk olvasóinknak. BUDAPEST \wmmm jj 'XÉÁA m í m i • s ús & •z m. ÜU SÜ KÜ M H m p l 1 BERLIN 1. e3—e4 2. Ffl:—c4 3. d2—d4 4. Hgl—f3 5. VdlXd4 6. Fel—g5 7. Hbl—c3 8. Vd4—h4 «7— e5 Hg8—f6 e5Xd4 Hf6Xe4 He4—f6 Ff8—e7 Hb8—c6 d7—dG BERLIN I É i i MÉ f H" a N m 1 m B u m TM?'. m Ü mét fü ! ä álNHH pp up á Ét Vtít&Xi, ! H BUDAPEST 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—f3 Hb8—c6 3. Ffl—b5 f7—f5 4. HbWc3 f5Xe4 5. Hc3Xe4 Ff8 —e7 6. Vdl—e2 Hg8—f5 7. He4Xf6 Fe7Xf6 8 d2—d4 0-9 9. Fb5Xc6 d7Xc6 10. d4Xi'5 Ffft—«T iL Fol—e3 I r

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék