Pesti Napló, 1937. február (88. évfolyam, 26–48. szám)
1937-02-14 / 36. szám
Vasárnap A PESTI NAPLÓ MELLÉKLETEI IV. 1937 február 14 49 TUDOMÁNYOS Jel .TECHNIKAI Az emberi munkateljesítmény tudományos ellenőrzése Több munkát és jobb munkát! Az egyik műegyetemi professzor jut eszünkbe, aki vizsga alkalmával szokta mondani: kérem, uraim, két dolog van, szám és mese, a mesét hallottam, most lássuk a számokat, azok majd mesélnek, magukban is! Ilyen mesélő számok azok, amelyek a különböző országokban a népesség összességéhez viszonyított fejenkénti munkateljesítményt fejezik ki, olyanképpen, hogy az utolsó helyen említett Kína munkateljesítményét l-nek vesszük. A számok a következők: íme, nemcsak a maximális munkaidőt és minimális munkabért, de a minimális munkateljesítményt is törvénnyel kell szabályozni. Azok az országok, amelyekben a legkisebb munkateljesítményt a racionalizált munkarendszerek megszabják, tehát a nagyiparos államok, jobban boldogulnak az iyen tekintetben többé-kevésbé hátramaradt országokkal szemben. Azokat a munkarendszereket azonban, amelyeket máshol alkalmaznak, nem lehet mindig és teljesen felhasználni, mert majdnem minden egyes esetben az illető ország vagy vállalat gazdasági és technikai kultúrfoka és minősége szerint más és más módszerek szükségesek. A fenti számokat látva minket most különösen kell érdekeljen statisztikai rossz helyzetünknek megjavítása, mert a nemzetek versenyében csak úgy boldogulhatunk, hogyha megerősödik az ország túlságosan legyengült gazdasági szervezete. Ezt elérendő, mindenképpen arra kell törekednünk, hogy az emberi energiának a gépek felhasználásával való legteljesebb megóvása mellett a legnagyobb, a leggazdaságosabb és legjobb munkateljesítményt érjük el. Ehhez azonban szükéges, hogy Sorbony professzor munkarendszerekre és termelési viszonyokra vonatkozó környezet elmélete szerint, a megfelelő környezet, azaz jó munkaadó, egészséges munkahely, világos, higiénikus otthon, nyugodt családi élet, precízen működő gépek és fedolgozásra váró, jó munkaanyag álljon rendelkezésre. Mert ha a munkás és általában a dolgozó ember a környezet hibái folytán ideges és rosszkedvű, esetleg valamivel terhelt vastg túlterhelt, akkor megfelelő eredmény csak rablógazdálkodással érhető el és így is csak átmenetileg. A fenti környezeti tényezők mindegvikét most nem kívánjuk végigvizsgálni, de két karakterisztikus st°tisztika igawl-M fo^ja a mn^kateljesítményi osztályoz^"ban való rossz helyünket^ Az egyik számsor százalékos arányszámokban mutatja az árammal ellátott lakások számát az összes lakóMeg kell természetesen említeni, hogy e számok országos átlagok, mert a fővárosokban és a többi központi helyeken egész más viszonyokat találunk a környezeti eltéréseiket a munkabérek, munkaidő és a munkateljesítmények tekintetében is. Hogy a vidék pl. nálunk is mennyire rontja az országos átlagot, azt pontosan mutatja a másik, legújabb »fővárosi« statisztika a vidéki, környezeti kultúrviszonyokat is jellemző csatorna-hálózat-kilométerekről. Külföldi viszonylatban is érdekesen mutatják e számok az egyes városok közműveinek fejlettségét. A kimutatásban szereplő városok közül első helyen áll ismét Zürich c íme (lakosonkénti csatornahossz): Ebben a tekintetben Budapest helyzete elég kedvezőnek mondható, ha azonban az országos átlagot nézzük, megint rossz helyre kerülünk a magyar vidék rossz csatornázási viszonyai miatt. A csatornahálózat egész hossza 1.140.000 méter, amiből 800.000 méter a budapesti. Ebből következik, hogy a 76 centiméteres fővárosi fejkvótával szemben a vidék 1 centiméterrel szerepel. Tehát az országos statisztikában megint az utolsó helyek egyikére kerülünk. íme a rossz munkateljesítmény indokolva a környezetviszonyok adataival. Még talán azt is említeni kell, hogy a »több munka fes jobb munka« követelménye a munkanélküliekre is vonatkozik, mert nekik mindenképpen idejük és érkezésük van arra, hogy dolgozzanak, tanuljanak és művelődjenek, részben mert egyéb munka híján vannak, részben pedig azért, hogy a majdan betöltendő munkahelyen, a munkaredőnyben több képességgel és nagyobb tudással megfeleljenek és teljesíteni tudják azt a »több munkát és jobb munkát«, amely szükséges és elegendő ahhoz, hogy gazdagítsa és boldogítsa végeredményben nemcsak az egyént, de az egész országot! Bálint Jenő mérnök: 1. Amer. Egy. AIL 30 2. Kanada 20 3. Anglia 18 4. Belgium 16 5. Németország 12 6. Csehszlovákia 9.50 7. Ausztrália 8.50 8. Franciaország 8.25 9. Ausztria 7.25 10. Svédország 7 11. Hollandia 6 12. Olaszország 5 13. Svájc 4 14. Japán 3.50 15. Lengyelország 3 16. Magyarország 2.75 17. Dánia 2.50 18. Norvégia 2 19. Oroszország 1.75 20. Finnország 1.50 21. Brit-India 1.25 22. Kína 1 sokéhoz képest, az európai országokban. 1. Svájc kb. 100 2. Franciaország 93.6 3. Svédország 84.5 4. Belgium 75.3 5. Hollandia 74.7 6. Dánia 70.5 7. Németország 70.0 8. Olaszország 55.0 9. Ausztria 55.6 10. Anglia 43.7 11. Magyarország 34.4 1.32 méter 1.18 „ 0.96 0.91 * 0.83 * 0.76 0.75 0.61 „ 0.59 „ 0.58 „ 0.55 „ 0.53 1. Zürich 2. Berlin 3. Lipcse 4. Amszterdam 5. London 6. Budapest 7. Milánó 8. Brüsszel 9. Kopenhága 10. Róma 11. Madrid 12. Bécs Készen áll Észak-Afrika leghatalmasabb útja Róma, február. (A Pesti Napló római szerkesztőségétől.) Alig egy esztendő alatt elkészült Észak-Afrika leghatalmasabb útja, a Tunisztól Egyiptomig vezető, kétezer kilométer hosszú, pompás autosztráda. Az úttal a sivatagi romantikának ugyan jókora darabja tűnik el, hiszen ahol ma az ún biztosok"szép kis házai, a »case cantonierek« állnak, pár évvel ezelőtt még a teve is csak nehezen tudott keresztülvergődni. De a sivatagi romantikában ép annyi a nyomorúság és szenvedés, mint sok más hamis mázzal bekent illúzióban és bizonyos, hogy nyugatról keletre vezető út közvetve sok, eddig meggyógyítatatlan szenvedést fog megszüntetni. Balbo, Líbia kormányzója egyik nyilatkozatában kijelentette ugyan, hogy az út elsősorban stratégiai okból épült, de a régi római utak is katonai célból készültek s ahova elértek, oda kultúrát és civilizációt vittek. Az új utat a közeljövőben Mussolini nyitja meg. Ha majd kiépül az egyiptomi szakasz is, akkor a Földközi tenger északafrikai partját, Tangertől Alexandriáig autón lehet majd megtenni kezelt, négymillió köbméter különböző anyagot építettek az új utakba. Ebből 200 ezer köbméter kőtörmelék, 800 ezer köbméter alapozásra való zúzott kő volt. A négymillió négyzetméter útfelület burkolására 20 ezer tonna bitument használtak fel. 65 úthenger, 37 bitumenező, 45 kőtörő gép dolgozott állandóan; 130 autóvonat és 130 ezer méter vasútvágányon 1316 különböző vágón szállította az embereket és anyagokat." Az út elejétől végig hét méter széles lesz (a már pár évvel ezelőtt csak öt méterre épített szakaszt most szélesítik). Valamivel keskenyebb, mint az olasz utak, viszont az északafrikai forgalomnak teljesen megfelel ez a szélesség is. Több hidat kellett emelni a vádik által keletkezett akadályok kiküszöbölésére. A hidak közül a legnagyobb a csaknemi száz méter hosszú ötíves vadi—szolfegini és a szakemberek szerint egyértelműen remekműnek mondott vadistamell 1200 méter hoszszú vízáteresztő fal A kétezer kilométeres út a nemzetközi autósztrádákon szerzett tapasztalatok felhasználásával épült és száz kilométer hosszú nyílegyenes darabjai míg autóversenyek rendezésére is alkalmassá teszik. Négy és fél millió munkanap Tiszteletreméltóak az új útra vonatkozó statisztikai adatok. Kereken négy és fél millió munkanap alatt készült el az út, ebből 330 ezret olasz, 4,18 milliót pedig benszülött munkások végeztek. Az útépítés hihetetlen fáradalmakkal járt, a vízhiánygyakran 60—70 kilométer távolságból kellett vizet szállítani) és a forró szél, a ghibli, amely a hőmérőt néha 67 fok Celsiusra fűtötte, nagy megpróbáltatásokat hozott mind a munkásokra, mind a munkavezetőkre. A ghibli gyakran elrontotta mindazt, amit sok fáradsággal építettek; homokkal szórta be az elkészített alapot és az egész munkát újra kellett kezdeni, így például a Marsa Brega-el-Agheila útszakasz, amely valójában 18 kilométer hosszú, 54 kilomerre nőtt. A ghikli miatt háromszor kellett ugyanazt a munkát elvégezni. De ilyen — ha kisebb méretű esetek mindennap adódtak. A felhasznált anyagok adatai a követ Költség: 103 millió líra Az út százhárom millió lírába került és a kilométerenkénti átlagár nem volt több az eddig Líbiában épített utak költségeinél. Ez nagy szó, mert az eddigi utakat aránytalanul könnyebb körülmények között emelték és olyan területen, amelyeket geológiai szempontból is jól ismertek, ahol nem kellett állandóan meglepetésektől tartani. Az új »littoranea« építése közben azonban nagyon sokszor bukkantak kellemetlen meglepetésekre, túl laza vagy túl sziklás talajra. Nagyon érdekes, hogyan teremtették elő az új út költségeit? A módszer valóban újnak és nagyon ötletesnek látszik. A költségeket tíz évre osztották ki és — Balbo egy nyilatkozata szerint — miután az új út lehetővé teszi a katonaság gyorsabb közlekedését, az eddigi létszámnál lényegesen kevesebbet tarthat a kormány Líbiában. A katonaságon megtakarított summákból tíz év alatt kifizetik Észak-Afrika leghatalmasabb autóútját. £2 a A luminofórák és alkalmazásuk a fénytechnikában A technika luminofóráknak hívja azokat az anyagokat, amelyeket különböző fajtájú látható vagy láthatatlan sugárzások világításra késztetnek. E folyamat összefoglaló fogalma a lumineszcencia. Mindkét megnyilatkozását, tehát úgy a fluoreszkálást, azaz valamely anyagnak a sugárzás tartasa alatti világítóképességét, mint a foszforeszkálást, azaz valamely testnek a befejezett sugárzás utáni világítóképességét hosszú évszázadok során át tudományos »játéknak« tartoták. Csak az utolsó pár esztendőben folytatott tudományos kísérletezések során nyertek a luminofórák nagy jelentőséget a technikában és pedig ama tulajdonságuknál fogva, hogy a láthatatlan sugarakat fénnyé változtathatják át és így azokat az emberi szem számára érzékelhetővé tehetik. A röntgensugárzás ma már nemcsak az emberi test átvilágíására szolgál, hanem a technikában az anyagvizsgálat és így az anyagismeret számára is döntő jelentőségűvé emelkedik. Az új röntgenernyő fokozott világosságával elérhetővé vált a kisebb teljesítményű röntgenkészülékkel történő átvilágítás és az új ernyők bevezetése a röntgenkinematográfiába lényeges haladást jelentett. Az új erősítőfóliák hatása, melyeket a felvételeknél a röntgenfilm fényrétegére raknak fel, ugyancsak a fluoreszkáló anyagok alkalmazásán alapszik. A luminofórákat újabban a távolbalátás területén használják fel. E területen a fluoreszkáló anyagokkal való javítás a távolbalátó készülékek vevőjének az egyszerűsítéséhez és így olcsóbbodásához vezetett, mely körülmény a tábolbalátó készülékeknek a gyakorlati életbe való bevezetésére döntő jelentőségű tényező. Legújabban a fénytechnikában nyert a luminofóra sűrű alkalmazást. Sgélyével bizonyos fényforrások kihasználása, továbbá sugárzásaiknak színösszetétele lényegesen javítható. A kísérletek során kitűnt, hogy a luminofóra a gázkisülésű világításnál egyenesen a mentőangyal szerepét játssza, mert a higanyezüst-gőzlámpáknak rövidhullámú és erős, láthatatlan, ibolyántúli sugárzását látható sugarakká, tehát fénnyé változtatja és ezáltal e fényforrások hatásfokát lényegesen megjavítja. A legújabb szerkezeti higanyezüst — magasnyomású — lámpáknál a luminafórát egy izzólámpaagynak a belső oldalára szerelik, melybe a tulajdonképpeni magasnyomású kisülési cső épült be. Kvarckisülésű csövek alkalmazásával lehetővé vált, hogy a kisülés ibolyántúli sugárzását a luminofóra segélyével közel maradéktalan fényképezésre használják fel. Az új lámpák a legkülönbözőbb színekben, de mindenekelőtt fehér fénnyel is előállíthatók. Nagy tartályokban alkohollal és hasonló anyagokkal »felizgatott« folyadékokat kevertek össze a »folyékony fény« előállítása céljából és ily módon sikerült különböző fényjelenségeket előidézni. E folyamatnál vegyi energiák keverésével a gyakorlatban csak fényt (hő nélkül) sikerült előállítani, tehát az igazihideg fényt... E kísérletek kiindulási pontját az úgynevezett »szervezet fény« szolgáltatta, mint amilyen fénnyel például a zöldlegyek vagy a szentjánosbogarak rendelkeznek. Találtak olyan anyagokat, melyek igen gyenge koncentrációkban vegyi lumineszcencia által pompás fényjelenségeket mutattak. Néhány liter ilyen folyadék nagy előadótermeket világíthat ki, úgyhogy azokban minden tárgyat pontosan fel lehetett ismerni. Főleg szépek lesznek az úgynevezett telített színek, amelyekben a folyadékok olyanok, mintha parázslanának. Most csak a vegyi lumineszcencia jelenségeinek kutatási kezdetén állunk, melynek a további fejlődését, az utat a s>hideg fényhez, azonban a kémia már megmutatta. De annak technikai átértékelését és a használható fényforrások gyártását további tartatásoktól kell várnunk. G. Herman Iván módszer, amilyen ötlet, annyira jellemző ! önkénytelenül felmerül a kérdés: mi mindent építhetne a fegyverkezési őrületben szenvedő világ, ha tíz év alatt csak egy kicsit csökkentené a katonai kiadásokat? ... Mussolini előreláthatólag márciusban nyitja meg az új utat, amellyel Olaszország nemcsak egyik gyarmatának, hanem a nemzetközi forgalomnak is nagy és maradandó értéket adott. Barcs Imre