Pesti Napló, 1937. március (88. évfolyam, 49–71. szám)

1937-03-07 / 54. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1937 március 735 Oroszlánszívű Richardtól VI. Györgyig Az angol koronázások pompája évszázadokon át VI. György király május 12-i koronázása világraszóló esemény lesz és milliók özönlenek­­majd Londonba, hogy szemtanúi legyenek az ősi szertartásnak, amely részleteiben ugyan több vál­tozáson ment át az évszázadok folyamán, lényeg­­gében azonban ma is ugyanaz, mint Oroszlánszívű Richárd idején. Európa valamennyi uralkodóháza­­ elküldi majd képviselőit Londonba a szertartásra, de egyetlen király sem vesz részt rajta, mert a tra­díciók értelmében koronás uralkodó nem lehet je­len az ünnepélyes aktuson, amikor a koronát az angol király fejére helyezik. Így volt ez V. György király koronázásán is 1911-ben, amikor Orosz­ország, Spanyolország, Németország, a Mon­archia, Olaszország, Törökország, Kína és a leg­távolabbi exotikus országok is elküldték ural­kodóházaik legelőkelőbb tagjait, de a fejedelmek maguk nem jelentek meg a Westminster-székes­­egyházban, bármilyen jó viszonyban állottak is az angol királyi családdal. A koronázási szertartások eredete a történe­lem homályába vész. Senki sem tudja­, voltakép­pen miért jelképezi a korona a hatalmat, de tény, hogy már az egyiptomi fáraókat is megkoronáz­ták. Több mint háromszáz év előtt 11. Ramses fáraó maga írta meg koronázása lefolyását és ez az érdekes papirusz ma is sértetlenül fennmaradt. Érdekes, hogy az egyiptomi koronázásokon nő nem vehetett részt a királynén kívül. Asszíriában a koronázási szertartások épúgy megvoltak, mint Egyiptomban. Az égetett agyag­­táblák hosszú sora őrizte meg számunkra ezek lefolyását. Különösen pompás volt Sardanapal megkoronázása, amelyet szintén ő maga jegyzett fel az utókor számára, akárcsak II. Ramses. A Ptolemaiosok egészen új koronázási szertar­tásokat agyaltak ki, amelyek még Egyiptom pompához szokott népét is elkápráztatták. Ptole­­maios­ Philadelphos fáraó, akit Krisztus előtt 283-ban koronáztak Egyiptom uralkodójává, egy­szerre 3200 színaranyból készült koronát készítte­tett, amelyeket az ország előkelőségei hordtak a menetben. A tulajdonképpeni­­ uralkodói korona, amely szintén színaranyból készült és a legpom­pásabb drágakövek díszítették, 35 méter átmérőjű volt. Hét fehérruhás szűz vette körül a 35 méte­res koronát és mindegyiknek a kezében egy-egy több mint egy méter átmérőjű színarany korona volt. A világ legdrágább koronázási szertartása az volt, amikor Marcus Antonius Krisztus előtt 33-ban megkoronázta Cleopatráit. Itt is csodálatos koronázási ékszerek­ tündököltek, azonban a leg­nagyobb értéket mégis az az óriási kétüléses trón jelentette, amely szinaranyból készült. A meg kimagasló arany trónushoz vezető lépcsők ez­ készültek. E­mkor legérdekesebb koronázása alkal­masint Károlyé volt. A hatalmas frank uralkodót meztelenre vetkőztették és a szó szoros értelmében megfürdették olajban. Egy pillanatra egészen alámerült Nagy Károly, hogy a szentelt olaj tetőtől talpig elborítsa. Ma már nem veszik ilyen szigorúan a dolgot és VI. György fejére éppen csak néhány csepp olajat kennek, amelyet nyomban le is törölnek, mielőtt még fejére he­lyeznék a koronát. Anglia hajdani uralkodóinak, a szász királyok­nak a koronái tulajdonképpen két összekovácsolt sisakból álltak. A szász királyok harcos uralkodók voltak mindig és ez tükröződött vissza a szász koronázási szertartásokon is. Baljóslatú jelek Oroszlánszívű Richard koronázásán A korai angol koronázások között a legérde­kesebb Oroszlánszívű Richard koronázása volt. Ez a rettenthetetlen uralkodó, akiben a középkor lovagi szellemének megtestesítőjét láthatjuk. II. Henrik angol király és Eleanora aquitaniai her­cegnő fia volt. Édesanyja előzőleg VII. Lajos francia király felesége volt, akitől két leánya szü­letett. Elkísérte férjét a keresztesháborúba is, de mint a krónikák feljegyezték, az egész hadjárat alatt folyton veszekedett urával. A rossznyelvű emberek azt mondták, hogy ezeknek a veszekedé­seknek az volt az okuk, hogy Raymond herceg, a királyné nagybátyja túlságosan hevesen­ csapta a szelet Eleanornak. A hivatalos­­ magyarázat ezzel szemben az volt, hogy VII. Lajos­ azért vált el a feleségétől, mert nem szült neki fiúkat. Tény az, hogy a házasságot megsemmisítet­ték és az elvált királynét II. Henrik angol király vette feleségül. A vőlegény 19 éves volt, a meny­asszony viszont 30, de a hozomány annál gazda­gabb volt, hiszen Franciaország legértékesebb hercegségeit hozta magával a házasságba Eleanor. A házasságból öt fiú és három leány született és a harmadik fiú, Oroszlánszívű Richard követte édesapját a trónon-Oroszlánszívű Richardot háromszor koronáz­ták meg. Először szabályszerűen a Westminsteri székesegyházban. Másodszor a király keresztes­­hadjárata idején Ciprus szigetén, amikor fiatal feleségét, Berengária navarrai hercegnőt, nemcsak Ciprus királynőjévé, hanem egyben angol király­nővé koronázták. Harmadszor a kereszteshad­járatról visszatérőben Angliában megint csak megkoronázták, hogy a szász királyok régi koro­názási városában, Winchesterben megerősítsék a hosszú,­ távollét után hazaérkező király és népe között a barátságot. Oroszlánszívű Richard első megkoronázását sok rossz jel kísérte. Közvetlenül a koronázás előtt egész Anglia véres zsidómészárlások szín­helye volt, amit sokan már magában véve is rossz jelnek tekintettek. Alig foglalt helyet­ azután Oroszlánszívű Richard a Westminster székesegy­házban, a királyi trónuson, amikor berepült egy denevér a templomba és elkezdett a király feje fölött nagy köröket leírni. Rossz jel volt az is, hogy a koronázási szertartás alatt egyszerre meg­­kondultak a Westminster székesegyház harang­jai, pedig senki erre parancsot nem adott és nem tudták megállapítani, hogy ki kondíthatta meg a harangot. Oroszlánszívű Richard megkoronázásáról olyan pontos és részletes adatok maradtak fenn, amilyenek talán egyetlen angol koronázásról sem. Ha összehasonlítjuk ezt a leírást azzal az előzetes programmal, amelyet VI. György koro­názására készítettek, csodálatosan kevés változást találhatunk. Az egyetlen különbség az, hogy Oroszlánszívű Richard kissé megkurtította a szertartást, amennyiben a király nem várta be, hogy a Westminster-székesegyház apátja adja át a szertartásoknak megfelelően a királyi koronát a canterbury-i érseknek, hanem ő maga kapta fel az oltárról a koronát és ha nem is ment el addig, mint Napóleon, aki sajátkezűleg helyezte fejére a császári koronát, legalább ő nyomta az elképedt egyházfő kezébe a királyi hatalmat jel­képező ékszert. Abból is láthatjuk, milyen fontos lehetett Oroszlánszívű Richard számára a koronázás, hi­szen utolsó akaratában meghagyta, hogy temes­­­sék el a teljes koronázási díszruhában, ezt a kí­vánságát teljesítették­­is. velszi herceg, mert születése után, amikor azt a velszi várat, amelyben megpillantotta a napvilá­got, körülvették a lázongó velszi főurak. I. Ed­várd, az elégedetlenek megbékítésére az újszülöt­tet nevezte ki Wales urává. Azóta viselik az an­gol trón várományosai a velszi hercegi címet. A winchesteri püspök még édesapjának régi ellensége volt, de II. Edvárd ennek ellenére Woodstock püspököt kérte fel a korm­ázási szer­tartás elvégzésére. Az egyházi szertartásoknak megfelelően a királyoknak böjtölniök kellett a koronázás előtt, amely abban az időben áldozás­sal is egybe volt kötve, így a koronázási szertar­tást mindig nagyon korán kezdték és igyekeztek pontosak lenni, mert az éhes és elerőtlenedett uralkodóra nézve a hosszú és fárasztó ceremónia különben szinte elviselhetetlen lett volna. II. Edvárd koronázásainak megkezdésével na­gyon elkéstek, és amellett a ceremóniák túlságosan elnyúltak, úgyhogy az uralkodó már az ájuláshoz állt közel és a zászlósurak támogatták kétfélét. A nagy díszebéd, amely az ünnepséget követte, a hosszú várakozásban teljesen elromlott, úgyhogy a király és a vendégsereg hideg, kiszáradt, ízet­len ételeket kapott. Felesége, Izabella királyné meg is írta édesapjának, IV. Fülöp francia ki­rálynak, hogy a koronázáson súlyos sértés érte ezzel a gyalázatos ebéddel. Egyébként olyan nagy volt a tolongás aznap Londonban, hogy rengeteg embert agyonnyom­tak. Közöttük volt egy előkelő lovag is, Sir John Bakewell. A köznép soraiból kikerült halottak neveit nem jegyezték fel a krónikák. II. Edvárdot Izabella királyné titkos mester­kedéseinek eredményeképpen 1324 január 7-ikén az angol­ parlament megfosztotta trónjától. Né­hány hónappal később a trónfosztott uralkodót meggyilkolták. Izabella királyné először azt hitte, hogy teljes diadalt aratott, mert fia csak tizen­ötéves volt, de III. Edvárd nem sokáig tűrte édesanyja önkényeskedését: erős kézzel magához ragadta a hatalmat és édesanyját egy távoli várba száműzte. Mint tudjuk, III. Edvárd volt különben a térdszalagrend megalapítója. II. Richárd koronázása szintén a legnagyobb pompa közepette ment végbe. II. Richárd csak 11 éves volt, amikor megkoronázták és a hosszú szer­tartás annyira kimerítette a kisfiút, hogy a végén a zászló­sarak a hátukon vitték haza a királyi pa­lotába a kis királyt. Az ő uralkodásáról is előre megjósolták, hogy szerencsétlen lesz, mert a gye­rek­ királyt hófehér díszruhában koronázták meg, már­pedig­­a legendás Arthur király óta a fehér színt mindig szerencsétlennek tartották az angol királyi családra nézve. Ezen a koronázáson a szó szoros értelmében folyt a bor az utcákon. Semmivel sem takarékos­kodtak és az útvonalon négy tornyot állítottak­­el, melyek tetejéről fehérruhás szüzek aranylüstot szórtak a tömegre és hatalmas zsákokból arany­pénzt szórtak a nép közé. A jósoknak különben igazuk volt, mert a par­lament II. Richárdot is megfosztotta a trónjától 1399-ben. A detronizált uralkodó Franciaországba menekült, ahonnan a következő évben segédcsapa­­tok élén visszatért, azonban kastélyában meggyil­kolták. William C. McCroy Copyright by Pesti Napló and NANA Izabella királyné, aki férjét, II. Edvár­dot de­tronizál­tál­t­a, majd megölette II. Edvárd, az első angol király, aki elvesztette trónját Az első velszi herceg tragédiája II. Edvárd király volt az első angol ural­kodó, aki elvesztette a trónját. A babonás embe­reket egyáltalán nem lepte meg, mert a koroná­zási szertartás alatt egész sereg baljóslatú jelet fedeztek fel. I. Edvárd­ volt különb«» Telefón­­ 1­822-11 Biölgifodrász szalonja IV., Bécsi uc­ a S. félemelet alatt van. A Hölgyközönség szíves pártfogását kéri. Olcsó árak. — Higiénikus kiszolgálás.

Next