Pesti Napló, 1937. május (88. évfolyam, 98–120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

4 Szombat PESTI NAPLÓ 1937 május 1 A fejedelem nemzetsége­t Vasárnap leplezik le, nagy ünnepélyességgel, II. Rá­kóczi Ferenc szobrát. A miniszterelnökség az újságok­ban felhívta a Rárkóczi-nemzetség tagjait, hogy ameny­nyiben részt akarnak venni ezen az ünnepen, ideje­korán jelentkezzenek. Hogy lesznek jelentkezők, az bi­zonyos. De az is bizonyos, hogy a genealógiai kéziköny­vek egybehangzóan azt tanítják, hogy a fejedelem nem­zetsége már nagyon régen kihalt... Már századokkal ezelőtt kihalt... Erre való tekintettel azok, akik Rá­kóczi-ivadékoknak­­ tartják magukat, azt hiszem, helye­sen cselekednének, ha legalább a genealógiai szakkörö­ket tájékoztatnák a családfájukról, mert kétségtelenül minden magyar emberben jóleső érzést keltene az a tudat, hogy a fejedelem családja nem halt ki maradék nélkül. A genealógusok tudomását helyre kell igazítani, ele nem »hivatalosan«, mert a hivatal és a történe­lem két különböző dolog. Ma »hivatalból« bizonyítványt állítanak ki arról, hogy X. Y. a honfoglalóktól szárma­zott, — amin mindenki, akinek történelmi tájékozottsága van, csak mosolyog. Ugyanis tízezrével vannak itt, akik tényleg a honfoglalók leszármazottjai; de hogyan le­hetne a leszármazást igazolni olyan évszázadokon át, amikor nem volt anyakönyv, s amikor az elődök szin­tén évszázadokon át semmiféle iratban nem szerepel­tek? Természetes, hogy senkinek az érzékenységét nem kívánom érinteni, de az is természetes, hogy amikor történeti kérdésekről van szó, a bizonyított vagy bizo­nyítható tényekhez ragaszkodom. Legelőször is arra hivatkozom, hogy meg kell külön­böztetni egymástól két Rákóczi-családot. A fejedelem előnevei: Rákóczi és Felsővadászi; ez zemplén megyei csa­lád. A másik Rákóczi-család előneve Lánczi és Rákóczi. Ez zólyomi eredetű família. A két család címere külön­böző. A fejedelem családja régibb, de a másik Rákóczi­család is több, mint hatszáz év óta ismeretes. Nem na­gyon lehet elképzelni, hogy amikor a régebbi család feje­delmi rangra emelkedett, az ifjabb család ne vállalta volna az atyafiságot az előkelőbb Rákócziakkal. Köztudomás, hogy a fejedelem családja fi ágon telje­sen kihalt. Ezzel szemben nem lehetetlen, hogy a külföl­dön élnek még fi ági le­származottak, más néven. A leányági leszármazottak száma bizonyára igen nagy, bár ezeknek nagy része valószínűleg semmit sem tud már a Rákócziakkal való kapcsolatáról. I. Rákóczi Zsigmond egyik unokájának, Lászlónak idősebbik leánya, Anna, Uza Bernáthoz ment nőül. Ezek­nek a családja nem halt ki. Ha élnek mostanában Tisza­s­zőllősön vagy környékén Uza nevűek, ezek nagyon való­színűen Rákóczi-ivadékok. Rákóczi Anna leszárma­zottjai a következő, ma is élő családokban találhatók: Berczely, Lánczy, Kardos, Szendy, Ferencz, Szántói Szabó, Keresztúry. Rákóczi Pál országbírónak egyik unokája, Erzsébet, előbb Erdődy Ádámhoz, azután pedig Erdődy György or­szágbíróhoz ment nőül, de egyiktől sem volt gyermeke. II. Rákóczi Ferenc fejedelem nővére, Julianna, Aspremont grófhoz, ment nőül. Rákóczi Julianna ma élő leszármazottjai közül felemlíthetem a következőket: gróf Ambrózy-Migazzi István, gróf Berchtold Lipótné Károlyi Fernanda, gróf Károlyi Lajos, gróf Károlyi Im­réné Károlyi Zsófia, s a gróf Batthyány-családból töb­ben, például Zsigmond s néhai Tivadar többi testvérei és a leányai. A Széchenyi grófok és grófnők közül Rá­kóczi Júlia leszármazottjai: idősb és ifjabb Rudolf, Judit, Mária, Ernő, Antal, Antónia (gróf Almásy Im­rén­é) Ilona (gróf Károlyi Viktorné), idősb és ifjabb Ferenc, Mária, idősb és ifjabb Frigyes, Ernő, Franciska, Irma, Sándor, Jenő, Antal, Ilona, Emilia (gróf Erdődy Gyuláné), Jenő, Anna (gróf Mailáth Gézáné), Henriette, Miklós, Huberta, Mária, Tasziló, Marietta (gróf Zichy Frigyesnél, Pál, Mária, György. Valószínű, hogy a Rákóczi-család egyik igen régi igának leszármazottjai az Ibrányiak. II. Rákóczi Ferencnek két fia volt: József és György.. Egyik sem volt méltó az apja nagy nevére, de neve­lésükről nem is a szülők gondoskodtak, hanem a bécsi udvar, mely még a családi nevüket is megváltoztatta. József »San Carlo őrgrófja« lett, de ezt a nevet sem sokáig viselte. III. Károly császár és király Olaszország­ban, az Abruzzi hegyekben két kis birtokot adományo­zott neki: Romanucciot és Muscionot. 1723-tól kezdve a fejedelem idősebb fia »Romanuccio őrgróf«. Ha Olaszor­szágban él még valahol a Romanuccio-család, nem lehe­tetlen, hogy ennek tagjai a fejedelem ivadékai. György, a fejedelem másik fia, előbb Santa Elisabetta őrgrófja lett. .1723 kan az ő neve is megváltozott: Sicilia szigetén Contrasto Valle de Giunchi nevű birtokot kapta, s ettől kezdve Giunchi gróf néven szerepelt. De nem tetszett neki Sicilia, Párizsba költözött és ott meg ma nősül. Ekkor már nem gróf Giunchi volt a neve, ha­nem gróf I­leslau. Nem tudom, hogy az utódai Giunchi vagy Kleslau nevet viselnek-e, és hogy egyáltalán él­nek-e még valahol. Nem lehetetlen, hogy élnek, de talán nem is sejtik, hogy ők egy egykor dicsőséges családnak nagyon lecsúszott ivadékai. Nemcsak az egyének, de a családok és nemzetségek sem örökéletű­ek. Minél kiválóbbak az egyének, annál ritkábban maradnak utódaik. Dante, Petrarca, Rous­seau, Shakespeare nem hagyott hátra utódokat; Vö­rösmartynak, Aranynak, Petőfinek egy-egy fia volt, de fiágon unokája már egy se; Jókai gyermektelen volt, Deák aggsegély maradt. Az Árpádok családja négyszáz év alatt kihalt; a Habsburgoknak is magva szakadt III. Károly elhunytával, — Mária Terézia iva­dékai már Lotharingiak. Tudjuk, mily rövid ideig virágzott az Anjou-, a Hunyadi- és a Zápolya-család s az összes erdélyi fejedelmek közül már csak Bar­csaynak élnek ivadékai. »Így múlik el a világnak di­csősége.« Akik sok évszázadon át virágzó és terjesz­kedő nagy családot alapítottak és nagy birtokokat szereztek, azok rendszerint nem zseniális, hanem csak ügyes emberek voltak. Ami kiválóságon épül fel, az rendszerint nagyobb veszélyben forog, mint aminek alapja a középszer­ű A sorból kiugrani és kiemelkedni lehet dicső dolog, de nem mindig egészséges, különö­sen az utódok szempontjából. A nagy emberek és a nagy nemzetségek történetének ez a nem nagyon vi­gasztaló tanulsága. A Magyar Nemzeti Bank 657. sz. eng. alapján. Az Est­ IBUSz társasutazása Firenzébe a májusi zenei ünnepek (Maggio Musicale) alkalmából 1937 május 11—19 Részvételi díj • Elsőrendű szállókban ...„. 213 P Jó polgári szállókban 155 P Jelentkezési határidő: május 1. Felvilágosítás és jelentkezés: AZ EST Utazási és Menetjeg­y Irodájában VII., Erzsébet körút 18-20. Tel. 1-455 55 (sorozat) és •BUSZ MÁV. Hív. Menetjegyiroda, V., Vigadó tér 3. A gyomorfájás és gyomornyomás, rossz emész­tés és fehér nyelvlepedék, halvány arcszín és ked­vetlenség igen sok esetben hamarosan megszűnik, ha bélmű­ködésünket reggelenként egy-egy pohár természetes »Ferenc József« keserű vízzel road­be­hozzuk. Az orvosok ajánlják, Eckhardt tanácskozásai a kormánnyal Nyilatkozata a bicskei támadásokról A debreceni kisgazdaszervezet ügye (Saját tudósítónktól) Csütörtökön este Dará­nyi Kálmán fölkelt a Pannónia fehérasztalától, ah­ol a Nép pártvacsorát tartott. Hazament a Várba, vacsoravendége volt: Eckhardt, Tibor. A késő éjszakai órákig tartó tanácskozás követte a vacsorát. Eckhardt már szerdán is­ találkozott Darányi­val, de csak pár percig beszélgettek. Azután órá­kig tartó tanácskozás kezdődött Eckhardt és Mi­kócz Ödön között, amelyben egy ideig Rákóczy Im­re sajtófőnök is részt vett. A jelek szerint ez a meg­beszélés előkészítője volt a szerda esti találkozás­nak. A kisgazdapárt vezérének súlyos kifogásai voltak a korm­ánysajtó bizonyos állásfoglalásai miatt. E kérdések rendezése nélkül nehéz lett volna elképzelni az Eckhardt debreceni bankett­beszédében megjelölt politikai vonalnak, az ösz­szes konstruktív erőtényezők együttműködésének gyakorlati érvényesülését, amit pedig kormány­párti oldalon is igen sokan megvalósítandónak vallanak. Valószínű, hogy a szerdai tanácskozá­son nemcsak sajtóügyekről volt szó, hanem egye­bekről is, hiszen Mikecz Ödön igazságügyi állam­titkárrá történt kinevezése óta főleg politikai kérdésekkel foglalkozik. A péntekre virradó éjjel történt Darányi— Eckhardt- tanácskozáson nemcsak az alkotmány­jogi javaslatokról volt szó, amelyeknek minden részletkérdését is megvitatta a kormányelnök és az ellenzéki pártvezér, hanem egyéb aktuális poli­tikai problémákról is. Eckhardt Tibor pénteken délben megjelent a­­képviselőházban. Hozzá intézett kérdésünkre ki­jelentette: — A miniszterelnök úrral történt tanácskozás minden tekintetben megnyugtatott. A kormány és a kisgazdapárt között változatlanul fennáll a kor­rekt jóviszony. Megemlítettük, hogy politikai körök a kis­gazdapártot Bicskén ért támadások valamilyen el­intézését várják. — Nem törődöm a támadásokkal. Már a táma­dók politikai súlytalansága miatt sem... — mon­dotta Eckhardt. Eckhardt a Házban gróf Esterházy Móriccal és másokkal a dunántúli politikai helyzetről be­szélgetett, Gyömörey Sándor a nyilasok terrorisz­tikus fellépését említette egyes községekben. — Néhány suhancból áll az egész szervezet s terror alatt tartja az egész lakosságot... — mon­dotta. Esterházynak is hasonló tapasztalatai vannak. Eckhardt az orosz példára hivatkozik: .. T. Sienin­a találta ki, hogyan lehet jelentéktelen kisebbséggel tenor segítségével uralkodni a poli­gek felett nehezebben m°zduló Polgári töme-Külpolitikai térre csúszik a beszélgetés állíti és 101 telef­ínhoz hívják, útközben meg­c'M'tja ,és az egyik sarokpamlaghoz félrevonta f­­S GT |Part •­tfifer­edita államtitkár- a kormánypárti folyosóról jön, csat­lakozik harmadiknak. Több mint félóra hosszat beszedetnek azután Bornemisza az ülésterembe megy, inspekciós miniszter. Mikecz még neszved­órahosszat együtt marad Eckh­ardttal. ,Jufiháromkor a kisgazdapárti vezér a büfében ebédel, aaztalanul Hegymegi Kis Pál a vendég Majdnem két óra hosszat ülnek az étteremben néha erőteljesen fel-fellobog, végül csendes beszél­getéssel fejeződik be a vita a debreceni kisgazda-párti szervezetben uralkodó helyzetről és a tenni­valókról. Eckhardt távozik a Házból, Hegymegi meg sokáig itt marad, kisgazdapárti képviselőkkel beszél­get debreceni és hajdú megyei ügyekről Később a párt kiad egy hivatalos tájékoz­tatást:­­ A független kisgazdapárt debreceni szervez­kedése az eredeti elhatározás szerint változatlanul folyik tovább. Értesülésünk szerint kedden foglalkoznak a debreceni dolgokkal. Eckhardt tanácskozott Juhász Nagy Sándorral, ma Hegymegi Kiss Pállal. Ta­nácskozni­ fog még más pártjabeli tényezőikkkel is és e tanácskozásaiból leszűrt nézetei alapján jelöli meg a keddi értekezleten a kibontakozás módoza­tait. A kisgazdapárti vezér különben szerdán dél­után Miskolcon lesz, előadást tart »A revízió szük­­ségessége« címmel. AZ ATHENAEUM ÚJ SOROZATA: MAGYARORSZÁG FELFEDEZÉSE tul^Lestz* VL^-ftsC* ( Ust') vyu^tvLsLs* cA* ksO­tcLusif­f cu LíLiLL ? ^{iL «, teXeX f fy[Lb a* nvuJjt í %{ot luoJc. eu vo-y-o!- ? .e^cte^tő EJ A 5.­MÁSODIK KIADÁS

Next